Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

Tanulmányozzuk Lenin írásait A MUNKÁSOSZTÁLY forra­dalmi pártja, a marxista—leni­nista párt az opportunizmus kü­lönféle irányzatai, a dogmatiz­­m­us és a revizionizmus elleni harcban született, erősödött és vívta ki világraszóló sikereit, győzelmeit. A századforduló elején a munkásmozgalomban a II. In­­ternacionálé opportunista párt­jai uralkodtak. Szavakban mar­xistának vallották magukat, tet­teikkel viszont a burzsoáziát segítették. Azt hirdették, hogy a munkások csak akkor ragad­hatják meg a hatalmat, ha az ország lakosságának túlnyomó többségét alkotják. Elmulasztot­ták a munkások forradalmi ne­velését és elszakadtak a töme­gek élő, egyre erősödő forradal­mi harcától. AZ ÚJ TÖRTÉNELMI HELY­ZET — az imperialisták közötti ellentétek kiéleződése, a mun­kásosztály forradalmi feladatai »­ a II. Internacionálé régi mun­­kamódszerének felülvizsgálását filiszterségük, korlátoltságuk, árulásuk és ezeket alátámasztó elméleti dogmájuk elvetését kö­vetelte. Ezt a feladatot Lenin végezte el. A tömegek forradalmi har­cának új tapasztalataival gaz­dagította a marxista elméletet, példát mutatva arra, hogy marxizmushoz való hűség nem a annak betűin való rágódás, ha­nem — a folytonosan változó viszonyok között — annak szel­lemében való cselekvés. LENIN RAGYOGÓ ÉRVE­LÉSSEL és a szocialista forra­dalom gyakorlati megvalósítá­sával szétzúzta a különféle op­a­portunista irányzatokat. Ezeket régen megcáfolt nézeteket azonban a kapitalista környezet és a kispolgári tulajdon­viszo­nyok még jelenleg is állandóan újra­élesztik és táplálják. A ré­gihez képest ezek a nézetek most természetesen új formá­ban, új érveléssel, de alapjában véve a régi tartalommal jelent­keznek. Hazánkban a régi pártveze­tés dogmatizmusa abban nyil­vánult meg, hogy a mást leninizmus helyes marxit­elveit, adottságaink és lehetőségeink figyelmen kívül hagyásával pró­bálta megvalósítani. Ezt mu­tatta számos hiba között ötéves tervünk túlfeszítése és a be­gyűjtés fenntartása. Olyan fur­csa helyzet alakult ki, hogy fel­­tételezések és helytelen elképze­lések alapján gyakran becsüle­tes párthű elvtársakat büntet­tek, ugyanakkor ténylegsen el­lenséges elemek szabadon tevé­kenykedtek. A dogmatikus szemléletből és gyakorlatból eredő hibákat Nagy Imre és revizionista társai a proletárdiktatúra gyengítésére, a maguk törekvéseinek valóra­­váltására próbálták kihasználni. Az osztályharc állandó csökken­tését híresztelték, a minden ma­gyar testvér jelszóval a kizsák­mányoló osztályok maradvá­nyai előtt hajbókoló, más népek gyűlöletére szítottak és a kis­termelést dicsőítették. MINDEZEKBŐL a hibákból Központi Bizottságunk levonta a megfelelő tanulságokat és kö­vetkezetesen helyes politikát va­lósít meg. Ennek ellenére az évekkel ezelőtt széles körben el­terjedt helytelen gondolkodási mód, más oldalról pedig a re­vizionista jelenségek helyenként — bár burkolt formában —, de előfordultak. Ilyen hibákat egyes területeken, megyénkben is észlelünk. A revizionizmus legtöbbször alig felismerhető formában, a párt vezető szere­pének tagadásában, magyar sa­játosságaink eltúlzásában, a kis­­parcella idealizálásában stb. bukkan fel. A dogmatizmus je­lenlegi megnyilvánulási módja főleg az élettől való elszakadás, a dolgozó tömegek között vég­zett munka lebecsülése, elha­nyagolása, szektás elzárkózás és bizalmatlanság. BÁR NEM NAGY számban, de vannak olyan pártvezetőségi tagok, akik még nem szakítot­tak időt területük adottságainak, lehetőségeinek s az ott élő embe­rek problémáinak alapos tanul­mányozására, megismerésére. Nem ismerik, nem tudják, hogy a hogyan vélekednek az emberek pártszervezet munkájáról, egyes határozatairól, intézkedé­seiről. Tevékenységük a »leve­gőben lóg­«, intézkedéseiknek, szavuknak kevés foganatja van. Sajnos ilyen figyelmeztető je­lenségek ellenére, sokan nem veszik észre, hogy helytelen úton járnak és kudarcukért, tömegek paszivitásáért a hibát a nem saját munkamódszerükben, hanem a dolgozókban, a község lakosainak »rossz« összetételé­ben keresik. Minden magyaráz­kodásuk ellenére a tényeket nem lehet megváltoztatni, az élet, a valóság nem fog elképzeléseik­hez alkalmazkodni. Nekik kell helytelen szemléletüket megvál­toztatni. Egyedül helyes munka­­módszer, ha a kommunisták az emberek között élnek, érvelnek, vitatkoznak, válaszolnak a fel­merült kérdésekre, segítik a ter­melőszövetkezeteket és a mar­xizmus helyes elveit gyakorlat­ban valósítják meg. LENIN MŰVEI, élete és te­vékenysége ragyogó példája marxizmustól idegen ellenséges a nézetek leküzdésére. Tanulmá­nyozzuk írásait, és használjuk fel pártunk helyes politikájának végrehajtásáért folytatott mun­kánkban, a dogmatikus és re­vizionista jellegű hibák leküz­désében. Nagy József Rekord termelés fürdőkádból A Kecskeméti Gépgyárban is összegezték már a téli és a ko­ratavaszi termelési eredménye­ket. Az írás arról tudósít, hogy az első negyedévben a gyár 104 százalékra teljesítette tervét és az előírt 95 százalékos tervsze­rűség helyett, 95,8 százalékot ért el. Érdekességként került szóba a márciusi rekord fürdőkád­­termelés. Ugyanis januárban és februárban, de a régebbi idők­ben is a havi kádtermelés 3500, 3900 között mozgott. Ez az első eset, hogy 4095-re emelkedett a fürdőkádak mennyisége. Ez egyúttal biztosította azt is, hogy exporttervüket 115,9 szá­zalékra teljesítsék. Ebben számban nemfoglaltatik az is, a hogy minden gyártmányból töb­bet szállítottak külföldre az eredeti megrendelésnél. Ezenkívül büszke a gyár még arra is, hogy az igazolatlan mulasztók száma a tavalyi ne­gyedik negyedévhez viszonyítva a 236 munkanapról 147-re csök­kent. Nem érték el azonban az egy órára eső termelési érték tava­lyi év utolsó negyedévi szintjét. Javult a tojásfelvásárlás Olvasóink bizonyára emlékez­nek azokra az írásainkra, ame­lyekben szóvátettük, hogy MÉK nem tartja be a szerző­­­désben vállalt kötelezettségeit a baromfifeldolgozó vállalatokkal szemben. Ebből adódott azután az, hogy megyénk két vállalata nem tudta teljesíteni a tervet. Ezt a gondot oldotta meg a kormányzatunk azzal, hogy a felvásárlást és az irányítást ja­nuár 1-ével visszaadta a gyárak­nak. Igaz ugyan, hogy a jó idő nagyban befolyásolta a kínálat alakulását, de egy biztos: a gyá­rak megjelenése a piacon ked­vezően befolyásolta az árak alakulását, aminek eredménye­ként három hónap alatt csupán egymillióval kevesebb tojást vásároltak fel a kecskeméti Ba­romfifeldolgozó vállalatnál, mint tavaly egész évben. Ezenkívül az új felvásárlási módszerrel nagyrészt elzárták azokat a fekete csatornákat, me­lyeken kifizetően csónakáztak a zugfelvásárlók , feketézők. faddi szegjegtpés Az Ezermester Klsz — meg a szakmán hídmérleg Községünk lakóit igen élén­ken foglalkoztatja az a kérdés, hogy mikorra készül el a híd­mérleg. A községi tanács udva­rában ugyanis pár év óta kihasz­nálatlanul állt egy hídmérleg. Nem volt kijavítva és nem is tudta használni a lakosság. Az elmúlt évben a tanács elhatá­rozta, hogy kijavíttatja és a köz­ség közepére, a kövesút mellé helyezi át. A munka elvégzésé­vel a kecskeméti Ezermester Ktsz-t bízták meg. A ktsz kiküldötte kijelölte a helyet és a kőműves megkezdte a hídmérleg helyének falazását, illetve a pillérek építését. No­vember elején végre sor került a hitelesítésre. Azonban a Mé­résügyi Hivatal dolgozója nem volt hajlandó elvégezni a hite­lesítést, mivel sem a kőműves, sem a szerelő által végzett mun­ka nem felelt meg a követelmé­nyeknek. A mérleget fel kellett szedni és a hitelesítést végző szakember magyarázatot adott a kőművesnek és a szerelőnek is. A kőműves elvégezte ezt munkát, azonban az Ezermes­­­ter Ktsz dolgozója, aki a szere­lést végezte, kilépett a ktsz-ből. A szereléssel újabban megbí­zott dolgozónak azonban nem felelt meg az elvégzett munka, hanem újabb rajzot küldött és felhívta a tanácsot, hogy annak alapján végeztesse el a kőmű­ves munkát. Az illető Szakmá­­ron nem járt, a kőműves által elvégzett munkát nem látta, de Kecskemétről megállapította, hogy az nem jó, holott a Mérés­ügyi Hivatal dolgozója adta ah­hoz a szakmai tanácsot és uta­sítást. 1958. február 10-én azután új­ra megjelent a ktsz kiküldötte és a kőművesnek ígéretet tett, hogy mihelyt a munkával el­készül, összeszereli a mérleget. A kőműves február közepére el is készítette a betonmunkát, azonban a ktsz nem jött. Arra hivatkozott, hogy a szükséges vasgerendák még nincsenek készen. Ez február 19-én volt. Később a zord időjárásra való hivatkozással nem tudott jönni a szerelő. A hídmérleg azóta sincs hitelesítve. Március hó­napban öt esetben érdeklődtek telefonon a ktsz-nél, de ígéret­nél egyebet egyszer sem kap­tak. Ezek után úgy véljük, hogy a bürokrácia az ezermesterség kö­zül az egyik »szakmája«, s a ktsz Szamár község esetében éppen ezt folytatja a leghatéko­nyabban. Nem lehetne ezt ki­hagyni a gyakorlatból? Bizo­nyára csak haszna lenne belőle a ktsz-nek is. Farkas András levelező Harminchét liter tej árából kifizetheti a Kecskeméti Petőfi Termel­őszövet­kezet az egy évre jutó esedékes hitelt Számos kedvezmény illeti meg a közös gazdaságokat új tehénistálló építése esetén Megyénk termelőszövetkeze­teiben az állami kedvezmények hatására jelentősen növekedik az állatállomány létszáma, emelkedik az állattenyésztés színvonala. Különösen számot­tevő javulás indult meg a szarvasmarhatenyésztésben. Az elmúlt év október 31-i létszám­hoz viszonyítva, mintegy 3000 darabbal növelik szarvasmarha-állományt a közös gazdaságaink. Több termelőszövetkezetünk, a fajszi Vörös Csillag, a kecske­méti Petőfi és Kossuth, vala­mint még mások új tehénistál­lókat építenek. A tervek szerint a megyében az idén majdnem 1400 férőhellyel növekszik a te­hénistállók befogadóképessége, részben újak építése, részben a romos istállók rendbehozása révén. A termelőszövetkezetek istál­lóépítésénél az állam jelentős kedvezményeket ad. Számítsuk ki az előbb említett termelőszö­vetkezetek közül­ a kecskeméti Petőfinek tehénistálló építési költségeit. A számítás során taglaljuk a kedvezményeket. A Petőfi Termelőszövetkezet már hozzákezdett az istálló épí­téséhez. A terv szerint egy 50 férőhelyes, magtárpadlásos te­hénistállót létesítenek. A költ­ség férőhelyenként 8000 forint, tehát összesen 400 000 forintba kerül az épület. A termelőszö­vetkezet számítása szerint eb­ből anyagérték 263 ezer forint, a munkadíj, fuvarköltség, stb. 137 000 forint. Az anyag értékének 30 szá­zalékát elengedi az állam. Ez 78 900 forint. Megilleti azonkívül a szövetke­zetet a bekerülési érték 25 szá­zalékának elengedése, ha eléri az évi 2000 literes tejhozamot tehenenként, kihasználja az is­tálló férőhelyének 80 százalé­kát, eléri az országos termelő­szövetkezeti szarvasmarha- és tehénsűrűséget a gazdaság. Ez az újabb kedvezmény (figye­­lembe véve az előbbi levonást) 80 275 forint. Harminctól ötven százalék elengedés megilleti szövetkezetét az évi közép- és a hosszúlejáratú esedékes hite­lekből, ha a 100 katasztrális holdra megállapított szerződé­ses áruértékesítést teljesíti.­­ Mondjuk, a Petőfi Termelőszö­vetkezet éppen elérte az irány­számot, tehát 30 százalék ked­vezmény illeti meg. Ez újabb 72 246 forint. Az összes elengedés tehát ed­dig 231 421 forint. Meg kell jegyeznünk, hogy a 30 százalékos anyag árkedvez­ményt a szövetkezet az idén is megkaphatja, a többi elenge­dést pedig annyi év alatt, ahány évre kapta a hitelt. A Petőfinek 1988-ra kell kifizetni az említett hitelösszeget. Figyelembe véve az eddigi el­engedéseket, a tehénistálló 168 ezer 579 forintban van a szö­vetkezetnek. A bank 30 évre en­gedélyezte a hitelt. Tehát a ka­matokon kívül — amely mind­össze egy százalék évente — egy évre 5619 forint, egy férőhely­re pedig 112 forint jut. Tehát ha a tej árát literenként három fo­­rinttal számoljuk, akkor az egy tehénre jutó évi ese­dékes hitelt a szövetkezet 37 liter tejből kifizetheti. A példa bizonyítja, hogy egy tervszerűen kihasznált tehénis­tálló építése nem jelent eladó­sodást, hanem jövedelmező a tagságnak. Érdemes megemlí­teni azt is, hogy abban az eset­ben, ha a szövetkezet az előírt esedékes összegen felül is tel­jesít, — egy-egy évben —rend­kívüli tőketörlesztést, minden ilyen soron kívül visszafizetett ös­­­szeg 25 százalékának megfe­lelő mennyiséggel csökken­tik a fennmaradó hiteltar­tozás összegét. Mondjuk a Petőfi Termelőszö­vetkezet 10 éven át 5619 forint helyett 10 619 forintot fizet vis­­­sza. Ez esetben az 50 000 forint többlet törlesztés után további 12 500 forint hitelelengedésben részesül a szövetkezet. Ez eset­ben a hitelelengedés összesen 243 921 forintra emelkedik. K, S. JGüOQOQGQOOQGGOjuuCUGOOOOOOOOGOOOOQOOOG^ovX: \ p HÍREK A jánoshalmi Új Alkotmány Termelőszövetkezetben külpoli­tikai tájékoztató előadást tartot­tak. A tsz-tagok javasolták, in­dítsanak kampányt és tiltakoz­zanak a nyugat-német atom­fel­fegyverkezés ellen. * Az MSZMP Bajai Járási Párt­végrehajtó bizottsága április hó 18-án tárgyalt arról, hogy az állami gazdaságokban a terme­lés pártellenőrzése hogyan való­sul meg a mindennapi gyakor­lati munkában.• A bácsalmási járás szocialista szektoraiban a dolgozókkal meg­beszélték a kormány takarékos­­sági határozatát. A dolgozók ja­vaslatainak figyelembevételével intézkedéseket tesznek a terme­lés gazdaságosságának sére­ növelé­ A pártszervezet kezdeményezé­sére az elmúlt napokban a sükösdi Vörös Zászló Tsz-ben 25 egyé­nileg dolgozó paraszt volt láto­gatóban. Elismeréssel nyilatkoz­tak a tsz állattenyésztéséről. Tet­szett nekik a tsz munkarendje és a tsz-tagok egymáshoz való vi­szonya. A látogatás után a tsz tagsága vendégül látta az egyé­nileg dolgozó parasztokat, mi­közben bensőséges, őszinte be­szélgetést folytattak. Végül is azzal a véleménnyel távoztak a tsz-ből, hogy versenyeznek a több és olcsóbb termelésért és ha azt látják, hogy lemaradnak a versenyben, akkor belépnek a termelőszövetkezetbe.

Next