Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-12 / 264. szám
Orvosnapok után E pillanatban még talán fel sem tudjuk mérni az elmúlt hét végén lezajlott III. Bács-Kiskun megyei orvosnapok jelentőségét, hatását egészségügyünkre, a gyógyító munkára. Az öt referátum és hatvanegy tudományos orvosi értekezés után felcsattanó tapsok és a vendég professzorok elismerő gratulá- ciói azt jelzik, hogy megyénk orvosainak kutatásai eredményesek voltak. „Az a gazdag program, amely az Önök orvosnapjait jellemzi — mondotta megnyitó beszédében többek között dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettes —, azt bizonyítja, hogy szocialista tartalommal telítődött meg az orvosok és a társadalom viszonya, s a legmesszebbmenőkig ki akarják elégíteni a dolgozó nép egészségügyi igényeit.” És valóban megyénk orvosainak egy része évek óta rendszeresen végez tudományos kutató munkát. Több orvosunk nevét jól ismerik külföldön is, hiszen nem egy értékes tanulmányuk jelent már meg a különböző betegségek gyógyításáról, a nemzetközi orvosi szakfolyóiratokban. Harmadízben rendezték meg sikerrel a Bács-Kiskun megyei Orvosnapokat. Különösen a megyei kórház tudományos bizottsága fejt ki sikeres tevékenységet, amit a kórház tavaly megjelent negyvenhárom tudományos értekezési évkönyve is fémjelez,tartalmaz. Az előző évektől eltérően az idei orvosnapokon már célratörőbben egy betegség gyógyítására összpontosították a főfigyelmet. Ilyenformán az első napon — november 8-án — valamennyi tudományos előadás a vesebetegségekkel foglalkozott. A második napon már szabadon választott előadások hangzottak el, amelyek keretében egyéb tudományos kutatásaikról számoltak be megyénk orvosai. Megyeszerte a mindennapos gyógyító munka fáradalmai után végezték kutató munkájukat. A megyében folyó sikeres orvosi kutatómunka magasabb szinten való elismerését jelenti, hogy a megyei kórház kórbonctani, illetve kórszövettani osztályát kérték fel az országos háromnapos patalógus konferencia 1964 őszén Kecskeméten való megrendezésére. Ez a konferencia egyébként nemzetközi jellegű lesz, mert külföldi neves orvostudósok, professzorok is részt vesznek rajta. Az elismerés jele az is, hogy az egészségügyi tanács megbízta a megyei kórház tudományos bizottságát, hogy három témával: az érelmeszesedéssel, az idegrendszeri keringési zavarokkal, valamint röntgenológiai betegségekkel kapcsolatban végezzenek kutató munkát. Megyénk közvéleménye nagy elismeréssel adózik megyénk orvosainak fáradozásukért, amely gazdagítja a tudományt, és öregbíti jó hírnevüket,fitté 4 A legkorszerűbb elvek szerint telepítik a szőlőt Kunbaján A Kunbajai Állami Gazdaság másfél ezer hold új telepítésű szőlővel rendelkezik, amely az elkövetkező években folyamatosan fordul termőre. A telepítést nagyüzemi módon, a gépi művelés alkalmazását lehetővé téve végezték. Az új ültetvények létrehozását folytatják, nemsokára 350 hold szőlő telepítéséhez fognak hozzá. A talajt — a későbbi telepítésekre is gondolva — már 400 holdon előkészítettek. A korábbiaktól eltérően az idén a Lenz Moser-féle telepítési módszert alkalmazzák. Erre vonatkozóan a gazdaság szakemberei, köztük Czeglédi János igazgató is, Jugoszláviában, valamint a Szőlészeti Kutatóintézet törökbálinti telepén folytattak előtanulmányokat. A módszer lényege egyébként abban áll, hogy a vesszőket 350 sor- és 100 centi tőtávolságig, ültetik. A hajtásokat három huzalra rögzítik, ám a legalsó huzal is a föld felszínétől 120 centi magasan feszül. Ebben a magasságban alakul ki a tőkefej, s az innen eredő hajtások mintegy két méternyire nyúlnak fel, a legfelső huzalig. A sortávolság módot ad a teljes gépi művelésre, a magas tőkefej pedig lehetővé teszi, hogy a termést állva lehessen szüretelni. A nagy termőfelület legalább akkora, de inkább még nagyobb hozamot biztosít, mint a hagyományos telepítésű ültetvény. Éppen ezért a gazdaság szakemberei tervezik azt is, hogy a korábban 140 centi sortávolságra telepített 20 hold szőlőt is a Lenz Moser-rendszerűre alakítják át oly módon, hogy minden második sorát kiszedik. A további új telepítéseknél szintén az említett módszert alkalmazzák, így 1966 tavaszára a csaknem kétezer hold „szuper-széles” sorközű szőlővel rendelkezik a gazdaság. Ősz a strandokon „Bokraink közt már az ősz barangol...” írja Jeszenyin. Bizony, ahol nemrégiben még a nyár táncoltatta tűzparipáit, ott most a hűvös őszi szél zizegteti a sápadozó platánleveleket. Ahol néhány hónappal ezelőtt valóban „narancsérlelő” nyár fényzápora alatt hajoltak meg a halászok, most már a károgó varjak serege röpköd a dübörgő traktor után. Ősz van a strandokon is, a hajdani víg hancúrozások helyén hűvös szél szaladgál, s magával sodorja a megriadt leveleket. A méltán kedvelt Szelidi-tónál csak a halászbárkák és ladikok alatt locsog a víz. Csend és magány fogadja a kíváncsiskodó újságírót. A szálloda épülete üvegszemekkel bámul a tó vizébe. Nem érti, hogy ilyen hamar vége a nyárnak. A hajnali halászattól még nedves a háló, s a felborzolt víz darabokra töri a toronyként égbe meredő, levelét hullató sudár jegenyefa tükörképét. A bajaiak büszkesége és kedvence a Sugovica. Fürge motorcsónakok, bikinibe öltözött lányok és négerbarnára „leégett” fiúk tarka sokasága helyett borzongó víz és elárvult part fogadja a megkésett őszi látogatót. A Sugovica, mintha fázna, összébb húzódott. Igaz, hogy tükre fölé még a nyári szelektől illatos lombsátor borul, de a part sétányain, a padokon már ott ül az ősz, melynek sápadt arcát visszatükrözi a lassan hömpölygő víztükör. (Sál Sándor—Pásztor Zoltán Miért nem működik a daráló? TÁZLÁRON a bócsai Petőfi tulajdonában levő darálót leállították, mivel a helyi Rákóczi Tszcs ez év tavaszán vásárolt egy nagyobb kapacitásút. Már a villanyáram bekötése körül baj volt, mert a bajai DÁV csak két hónap múlva végezte el ezt a munkát. Az új daráló azonban nem működik, s hiába a sok reklamáció, a darálót beszerelő Kiskunhalasi Vegyesipari Szolgáltató Ktsz a mai napig sem javította meg, bár erre ígéretet minden felszólítás alkalmával kaptunk, öt hónapja tart már ez az áldatlan huzavona, a községi pártszervezet, a tanács és a tszcs vezetősége mégsem tud eredményt elérni. A tázláriak —, s így a darálótulajdonos tszcs is — amelynek egyébként az lett volna a terve, hogy a vámból közös sertéshizlalást indít — kénytelenek Soltvadkertre járni daráltatni. De Tázlárnak is megvan a maga hizlalási terve, miután azonban lehetetlen ilyen körülmények között biztosítani a takarmány megfelelő előkészítését, a tervet semmiképpen sem teljesíthetik. S hogy ebből milyen kára származik népgazdaságunknak, arról bővebben nem is kell nyilatkozni. Gál Jenő MSZMP-titkár, Tázlár Hozzák rendbe a Vasút utcát! Jó pár éve járom már gépkocsin a kecskeméti Vasút utcát, amelynek útburkolata a lehető legrosszabb. Az úttest szélessége alig három méter, s ezen teherrel előzni vagy kitérni szinte lehetetlen. Esős időben a gépkocsik tengelyig merülnek az út két szélén a sárba. Arra kérem az illetékeseket, hogy még a tél beállta előtt hozzák rendbe ezt az alig 500 méter hosszú, de nagy forgalmú utcát. Major Ferenc gépkocsivezető, Kecskemét Mi a különbség? Ötven kiló burognyát akartam vásárolni a minap a MÉK egyik piaci elárusító helyén, s előrebocsátottam, hogy szeretném, ha a lakásomra szállítanák, mert én idős, beteg ember lévén, nem bírom hazavinni. Az eladó a legnagyobb meglepetésemre azt válaszolta, hogy ő nem hordár. Nem is gondoltam én erre, csupán azért kértem az áru hazaszállítását, mert az újságban olvastam, hogy a MÉK házhoz szállít minden ötven kilogrammon felüli árut. Hazafelé menet újabb meglepetés ért: a MÉK Budai utcai elárusító helyén, amikor megvásároltam az 50 kiló burgonyát, az elárusító azonnal készségesen felajánlotta annak hazaszállítását... Miért nem tehetik meg ezt a piaci elárusítók? Kovács László nyugdíjas, Kecskemét Korszerűsítsék a hajózás hírszolgálatát! AZ ŐSZ beálltával elnéptelenedtek a hajóállomások. A személyhajók közönsége, utazók, vidám kirándulók sokasága megfogyatkozott, viszont megnövekedett a darab- és termékszállítás. Uszályok haladnak cukorrépa, kender, vas és egyéb nyersanyagokkal megrakodva, sokszor nehéz körülmények között, csökkent vízállásnál, ködös időben. A KORSZERŰ hajóközlekedés megkövetelné, hogy egyes állomások között kapcsolat létesüljön. Szükség van arra, hogy rendkívüli események előfordulása és egyéb fennakadás esetén az állomások értesíthessék egymást, vagy a központot. A MAHART-nak azonban nincs vonaltelefonja, a hatósági, nyilvános telefon a községekben viszont általában csak 8—16 óra között vehető igénybe. A VÍZÜGYI igazgatóságok területén, a Duna mentén a védőtöltéseken árvízvédelmi telefonhálózat húzódik végig. MAHART és az Országos Vízügyi Főigazgatóság megállapodása esetén e hálózaton végigvezethető lenne a MAHART vonaltelefonja is. Felszerelése, karbantartása a vízügyi telefonszerelők által bérmunkaként megoldódhatna, s akkor a MÁV- hoz hasonlóan a távozó hajót lejelenthetnék és akadály esetén gyors segítséget lehetne biztosítani. Sziklai Ottó Baja Válaszolási illetékes A lakónak volt igaza Szeptember 28-i számunkban Kecskemétiek írják rovatban Nagy Erzsébet leninvárosi lakos elpanaszolta, hogy a kéményseprő vállalat egyik dolgozója — a kémények, illetve tűzhelyek átvizsgálásakor — a konyhájában levő tűzhelyből a sütőt kiszerelte és utána koromban piszokban otthagyta. A Bács- Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat a panaszt kivizsgálta, s többek között az alábbiakat válaszolta: „Az Építőipari Vállalat bizottságába, amely a leninvárosi épületek kéményeivel kapcsolatos panaszok kivizsgálását végezte, vállalatunk egyik dolgozója is meghívást kapott. Javasolta a bizottságnak, mények építésében keressék, hanem vizsgálják meg a tűzhelyeket, kályhákat is. így került sor a Nagy Erzsébet lakásában levő tűzhely sütőjének kiemelésére is. A kéményseprő vissza akarta helyezni a sütőt a helyére, a bizottság egyik tagja azonban azt mondta, hagyja csak a tűzhelyen, hogy a lakás bérlője is meggyőződhessen a kéménnyel kapcsolatos panasz okáról. Véleményünk szerint dolgozónk ennek ellenére sem járt el helyesen, mivel a tűzhelyet, illetve lakást ugyanolyan állapotban kellett volna hagynia, mint ahogyan azt találta. Figyelmeztettük, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. Rendetzky János igazgató.* hogy a panasz okát ne csak a ké- November 15-ig lehet megkötni a fagybiztosítást A termelőszövetkezetek az idén is, épp úgy mint tavaly, november 15-ig köthetik meg a fagybiztosítást. E biztosítás feltételei azonban az idén lényegesen kedvezőbbek, mert a fagybiztosítás fagy minden megjelenési formájára a kiterjedés csaknem valamennyi szántóföldi növényre vonatkozik. Az évente előforduló jelentős fagykárok tették indokolttá a fagybiztosítás bevezetését, és a tapasztalatok valóban igazolták e biztosítás hasznosságát. Tavaly azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek már igénybe vették a fagybiztosítást, több mint 30 millió forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító. A fagybiztosítás alapján az olyan téli-tavaszi fagykárok térülnek meg, amelyeknek következtében a növény kiszántása válik szükségessé, illetve 60 százalékot meghaladó állományritkulás következik be. A termelőszövetkezetek általában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, amelyek fagyveszélynek vannak kitéve. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek a megművelt szántóterület 60 százaléka alapján fizetik a fagybiztosítás díját, amelyet kát, holdanként 40 forintban állapított meg az Állami Biztosító. Olyan fagykárok esetén, amikor kiszántás válik szükségessé, holdanként 600— 1000 forintig terjedő kártérítést kapnak a közös gazdaságok. 60 százaléknál nagyobb állományritkulás esetén 300—500 forintig terjedő kártérítést nyújt az Állami Biztosítós