Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

Orvosnapok után E pillanatban még talán fel sem tudjuk mérni az elmúlt hét végén lezajlott III. Bács-Kis­kun megyei orvosnapok jelentő­ségét, hatását egészségügyünkre, a gyógyító munkára. Az öt re­ferátum és hatvanegy tudomá­nyos orvosi értekezés után fel­csattanó tapsok és a vendég professzorok elismerő gratulá- ciói azt jelzik, hogy megyénk orvosainak kutatásai eredmé­nyesek voltak. „Az a gazdag program, amely az Önök orvosnapjait jellemzi — mondotta megnyitó beszédé­ben többek között dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszter­­helyettes —, azt bizonyítja, hogy szocialista tartalommal telítő­dött meg az orvosok és a társa­dalom viszonya, s a legmes­­­szebbmenőkig ki akarják elé­gíteni a dolgozó nép egészség­­ügyi igényeit.” És valóban megyénk orvosai­nak egy része évek óta rendsze­resen végez tudományos kutató munkát. Több orvosunk nevét jól ismerik külföldön is, hiszen nem egy értékes tanulmányuk jelent már meg a különböző betegségek gyógyításáról, a nem­zetközi orvosi szakfolyóiratok­ban. Harmadízben rendezték meg sikerrel a Bács-Kiskun megyei Orvosnapokat. Különösen a me­gyei kórház tudományos bizott­sága fejt ki sikeres tevékeny­séget, amit a kórház tavaly megjelent negyvenhárom tudo­mányos értekezési évkönyve is fémjelez,tartalmaz. Az előző évektől eltérően az idei orvosnapokon már célratö­rőbben egy betegség gyógyításá­ra összpontosították a főfigyel­­met. Ilyenformán az első napon — november 8-án — valamen­­­nyi tudományos előadás a vese­betegségekkel foglalkozott. A második napon már szabadon választott előadások hangzottak el, amelyek keretében egyéb tudományos kutatásaikról szá­moltak be megyénk orvosai. Megyeszerte a mindennapos gyógyító munka fáradalmai után végezték kutató munkáju­kat. A megyében folyó sikeres or­vosi kutatómunka magasabb szinten való elismerését jelenti, hogy a megyei kórház kórbonc­tani, illetve kórszövettani osz­tályát kérték fel az országos háromnapos patalógus konferen­cia 1964 őszén Kecskeméten való megrendezésére. Ez a kon­ferencia egyébként nemzetközi jellegű lesz, mert külföldi ne­ves orvostudósok, professzorok is részt vesznek rajta. Az elis­merés jele az is, hogy az egész­ségügyi tanács megbízta a me­gyei kórház tudományos bizott­ságát, hogy három témával: az érelmeszesedéssel, az idegrend­szeri keringési zavarokkal, va­lamint röntgenológiai betegsé­gekkel kapcsolatban végezzenek kutató munkát. Megyénk közvéleménye nagy elismeréssel adózik megyénk orvosainak fáradozásukért, amely gazdagítja a tudományt­, és öregbíti jó hírnevüket,fitté 4 A legkorszerűbb elvek szerint telepítik a szőlőt Kunbaján A Kunbajai Állami Gazdaság másfél ezer hold új telepítésű szőlővel rendelkezik, amely az elkövetkező években folyamato­san fordul termőre. A telepí­tést nagyüzemi módon, a gépi művelés alkalmazását lehetővé téve végezték. Az új ültetvények létrehozá­sát folytatják, nemsokára 350 hold szőlő telepítéséhez fognak hozzá. A talajt — a későbbi te­lepítésekre is gondolva — már 400 holdon előkészítette­­k. A korábbiaktól eltérően az idén a Lenz Moser-féle telepí­tési módszert alkalmazzák. Erre vonatkozóan a gazdaság szak­emberei, köztük Czeglédi János igazgató is, Jugoszláviában, va­lamint a Szőlészeti Kutatóinté­zet törökbálinti telepén folytat­tak előtanulmányokat. A módszer lényege egyébként abban áll, hogy a vesszőket 350 sor- és 100 centi tőtávolság­­ig, ültetik. A hajtásokat három huzalra rögzítik, ám a legalsó huzal is a föld felszínétől 120 centi magasan feszül. Ebben a magasságban alakul ki a tőke­fej, s az innen eredő hajtások mintegy két méternyire nyúl­nak fel, a legfelső huzalig. A sortávolság módot ad a teljes gépi művelésre, a magas tőke­fej pedig lehetővé teszi, hogy a termést állva lehessen szüre­telni. A nagy termőfelület legalább akkora, de inkább még nagyobb hozamot biztosít, mint a hagyo­mányos telepítésű ültetvény. Éppen ezért a gazdaság szak­emberei tervezik azt is, hogy a korábban 140 centi sortávolság­ra telepített 20 hold szőlőt is a Lenz Moser-rendszerűre ala­kítják át oly módon, hogy minden második sorát kiszedik. A további új telepítéseknél szintén az említett módszert alkalmazzák, így 1966 tavaszára a csaknem kétezer hold „szu­per-széles” sorközű szőlővel rendelkezik a gazdaság. Ősz a strandokon „Bokraink közt már az ősz barangol...” írja Jeszenyin. Bi­zony, ahol nemrégiben még a nyár táncoltatta tűzparipáit, ott most a hűvös őszi szél zizegteti a sápadozó platánleveleket. Ahol néhány hónappal ezelőtt valóban „narancsérlelő” nyár fényzápora alatt hajoltak meg a halászok, most már a károgó varjak serege röpköd a dübörgő traktor után. Ősz van a stran­dokon is, a hajdani víg hancúrozások helyén hűvös szél sza­ladgál, s magával sodorja a megriadt leveleket. A méltán kedvelt Szelidi-tónál csak a halászbárkák és ladi­kok alatt locsog a víz. Csend és magány fogadja a kíváncsiskodó újságírót. A szálloda épülete üvegszemekkel bámul a tó vizébe. Nem érti, hogy ilyen hamar vége a nyárnak. A hajnali halászat­tól még nedves a háló, s a felborzolt víz darabokra töri a torony­ként égbe meredő, levelét hullató sudár jegenyefa tükörképét. A bajai­ak büszkesége és kedvence a Sugovica. Fürge motor­csónakok, bikinibe öltözött lányok és négerbarnára „leégett” fiúk tarka sokasága helyett borzongó víz és elárvult part fogadja a megkésett őszi látogatót. A Sugovica, mintha fázna, összébb hú­zódott. Igaz, hogy tükre fölé még a nyári szelektől illatos lomb­­sátor borul, de a part sétányain, a padokon már ott ül az ősz, melynek sápadt arcát visszatükrözi a lassan hömpölygő víztükör. (Sál Sándor—Pásztor Zoltán Miért nem működik a daráló? TÁZLÁRON a bócsai Petőfi tulajdonában levő darálót leál­lították, mivel a helyi Rákóczi Tszcs ez év tavaszán vásárolt egy nagyobb kapacitásút. Már a villanyáram bekötése körül baj volt, mert a bajai DÁV csak két hónap múlva végezte el ezt a munkát. Az új daráló azon­ban nem működik, s hiába a sok reklamáció, a darálót be­szerelő Kiskunhalasi Vegyes­ipari Szolgáltató Ktsz a mai na­pig sem javította meg, bár erre ígéretet minden felszólítás al­kalmával kaptunk, öt hónapja tart már ez az áldatlan huza­vona, a községi pártszervezet, a tanács és a tszcs vezetősége mégsem tud eredményt elérni. A tázláriak —, s így a daráló­tulajdonos tszcs is — amelynek egyébként az lett volna a terve, hogy a vámból közös sertéshiz­lalást indít — kénytelenek Solt­­vadkertre járni daráltatni. De Tázlárnak is megvan a maga hizlalási terve, miután azonban lehetetlen ilyen körülmények között biztosítani a takarmány megfelelő előkészítését, a tervet semmiképpen sem teljesíthetik. S hogy ebből milyen kára származik népgazdaságunknak, arról bővebben nem is kell nyi­latkozni. Gál Jenő MSZMP-titkár, Tázlár Hozzák rendbe a Vasút utcát! Jó pár éve járom már gépko­csin a kecskeméti Vasút utcát, amelynek útburkolata a lehető legrosszabb. Az úttest szélessé­ge alig három méter, s ezen te­herrel előzni vagy kitérni szinte lehetetlen. Esős időben a gépko­csik tengelyig merülnek az út két szélén a sárba. Arra ké­rem az illetékeseket, hogy még a tél beállta előtt hozzák rend­be ezt az alig 500 méter hosszú, de nagy forgalmú utcát. Major Ferenc gépkocsivezető, Kecskemét Mi a különbség? Ötven kiló burognyát akar­tam vásárolni a minap a MÉK egyik piaci elárusító helyén, s előrebocsátottam, hogy szeret­ném, ha a lakásomra szállíta­nák, mert én idős, beteg ember lévén, nem bírom hazavinni. Az eladó a legnagyobb meglepeté­semre azt válaszolta, hogy ő nem hordár. Nem is gondoltam én erre, csupán azért kértem az áru hazaszállítását, mert az új­ságban olvastam, hogy a MÉK házhoz szállít minden ötven ki­logrammon felüli árut. Hazafelé menet újabb meglepetés ért: a MÉK Budai utcai elárusító he­lyén, amikor megvásároltam az 50 kiló burgonyát, az elárusító azonnal készségesen felajánlot­ta annak hazaszállítását... Miért nem tehetik meg ezt a piaci elárusítók? Kovács László nyugdíjas, Kecskemét Korszerűsítsék a hajózás hírszolgálatát! AZ ŐSZ beálltával elnépte­lenedtek a hajóállomások. A személyhajók közönsége, utazók, vidám kirándulók sokasága megfogyatkozott, viszont meg­növekedett a darab- és termék­­szállítás. Uszályok haladnak cu­korrépa, kender, vas és egyéb nyersanyagokkal megrakodva, sokszor nehéz körülmények kö­zött, csökkent vízállásnál, kö­dös időben. A KORSZERŰ hajóközleke­dés megkövetelné, hogy egyes állomások között kapcsolat lé­tesüljön. Szükség van arra, hogy rendkívüli események előfordu­lása és egyéb fennakadás esetén az állomások értesíthessék egy­mást, vagy a központot. A MA­­HART-nak azonban nincs vo­naltelefonja, a hatósági, nyilvá­nos telefon a községekben vi­szont általában csak 8—16 óra között vehető igénybe. A VÍZÜGYI igazgatóságok te­rületén, a Duna mentén a vé­dőtöltéseken árvízvédelmi tele­fonhálózat húzódik végig. MAHART és az Országos Víz­­­ügyi Főigazgatóság megállapo­dása esetén e hálózaton végig­vezethető lenne a MAHART vo­naltelefonja is. Felszerelése, karbantartása a vízügyi telefon­­szerelők által bérmunkaként megoldódhatna, s akkor a MÁV- hoz hasonlóan a távozó hajót lejelenthetnék és akadály esetén gyors segítséget lehetne biztosí­tani. Sziklai Ottó Baja Válaszol­ási illetékes A lakónak volt igaza Szeptember 28-i számunkban Kecskemétiek írják rovatban Nagy­­ Erzsébet leninvárosi lakos elpana­­szolta, hogy a kéményseprő vállalat egyik dolgozója — a kémények, illetve tűzhelyek átvizsgálásakor — a konyhájában levő tűzhelyből a sütőt kiszerelte és utána korom­ban piszokban otthagyta. A Bács- Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat a pa­naszt kivizsgálta, s többek között az alábbiakat válaszolta: „Az Építőipari Vállalat bizottsá­gába, amely a leninvárosi épületek kéményeivel kapcsolatos panaszok kivizsgálását végezte, vállalatunk egyik dolgozója is meghívást ka­pott. Javasolta a bizottságnak, mények építésében keressék, ha­nem vizsgálják meg a tűzhelyeket, kályhákat is. így került sor a Nagy Erzsébet lakásában levő tűzhely sütőjének kiemelésére is. A kémény­seprő vissza akarta helyezni a sü­tőt a helyére, a bizottság egyik tagja azonban azt mondta, hagyja csak a tűzhelyen, hogy a lakás bérlője is meggyőződhessen a ké­ménnyel kapcsolatos panasz oká­ról. Véleményünk szerint dolgozónk ennek ellenére sem járt el helye­sen, mivel a tűzhelyet, illetve lakást ugyanolyan állapotban kel­­­lett volna hagynia, mint ahogyan azt találta. Figyelmeztettük, hogy a jövőben hasonló eset ne fordul­jon elő. Rendetzky János igazgató.­* hogy a panasz okát ne csak a ké- November 15-ig lehet megkötni a fagybiztosítást A termelőszövetkezetek az idén is, épp úgy mint tavaly, novem­ber 15-ig köthetik meg a fagy­biztosítást. E biztosítás feltételei azonban az idén lényegesen ked­vezőbbek, mert a fagy­biztosítás fagy minden megjelenési formájára a kiterjed­és csaknem valamennyi szántóföldi növényre vonatkozik. Az évente előforduló jelentős fagykárok tették indokolttá a fagy­­biztosítás bevezetését, és a tapasz­talatok valóban igazolták e biztosí­tás hasznosságát. Tavaly azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek már igénybe vették a fagybiztosí­tást, több mint 30 millió forint kár­térítést fizetett ki az Állami Biz­tosító. A fagybiztosítás alapján az olyan téli-tavaszi fagykárok térülnek meg, amelyeknek következtében a nö­vény kiszántása válik szükségessé, illetve 60 százalékot meghaladó ál­lományritkulás következik be. A termelőszövetkezetek általában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, ame­lyek fagy­veszélynek vannak kitéve. Ennek megfelelően a termelőszö­vetkezetek a megművelt szántóterü­let 60 százaléka alapján fizetik a fagybiztosítás díját, amelyet kát, holdanként 40 forintban állapított meg az Állami Biztosító. Olyan fagykárok esetén, amikor kiszántás válik szükségessé, holdanként 600— 1000 forintig terjedő kártérítést kap­nak a közös gazdaságok. 60 száza­léknál nagyobb állományritkulás esetén 300—500 forintig terjedő kár­térítést nyújt az Állami Biztosítós

Next