Petőfi Népe, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
J XIX. ÉVT. 230. SZ. Ara 60 fillér 1964, OKT. 1. CSÜTÖRTÖK Olasz vendégek a Kecskeméti Konzervgyárban A megyénkben tartózkodó nyolctagú olasz szövetkezeti delegáció tegnap, a délelőtt folyamán ellátogatott a Kecskeméti Konzervgyár 1-es telepére. Az üzemben Baracskai István, a termelési osztály vezetője tájékoztatta a vendégeket a gyár termelésének alakulásáról, a beruházásokról és a gyártmányok exportálásáról. Képünkön Enrico Ferrari (balnpf) a küldöttség vezetője, valamint az olasz és magyar szakembereik a konzervgyár udvarán. Jövőre 36 millió forintot fordítanak az új ültetvények járulékos beruházásaira Mint ismeretes, megyénkben nagy területen létesítenek szőlőt és gyümölcsöst a második ötéves terv végéig. Öt év alatt egymilliárd forintot költenek a táj kertészeti kultúrájának fejlesztésére, a vidék homokterüleetének hasznosítására. A kijelölt területből eddig 40 ezer holdat telepítettek be szőlővel és gyümölcsössel. A tájat is teljesen átformáló ültetvények újszerű feladatokat szabnak meg megyénk kertgazdálkodásának fejlődésében. A következő években — miután az eddigi telepítésekkel egy időben erre nem mindenütt került sor — a szőlősöket és gyümölcsösöket kiszolgáló létesítmények, mint például pincék, présházak, csomagolók és egyéb technikai felszerelések beszerzéséről, létrehozásáról kell gondoskodni. Hiányuk, bár még csak részben fordultak termőre az új ültetvények, máris gondot okoz a gazdaságoknak. A már meglevő szőlőfeldolgozó üzemekben a korszerű gépek alkalmazásával nemcsak gyorsabban halad a préselés, de több és jobb minőségű mustot nyernek. Ám miután a szőlősök és gyümölcsösök úgynevezett „közművesítése” több mint kétmilliárd forintot vesz igénybe, a nagyobb beruházásokra csak a harmadik ötéves terv időszakában kerülhet sor. A gyors átmeneti megoldásokat szolgáló létesítmények tervei már készülnek. Jövőre mintegy 36 millió forintot költenek járulékos beuházásokra. Ezt követően a termőre fordulással egybehangolva alakítják ki présházakat, gyümölcscsomagolókat, feldolgozókat, növelik majd a pincék térfogatát. A kertészek által elkészített új gyümölcsérési „prognózis” évekre megszabja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Jövőre súlyponti szőlőtermelő vidéken, a Jánoshalmán, Szabadszálláson, újabb feldolgozó üzemek épülnek. A tervek szerint 75 gyümölcstároló és válogató építését kezdik meg. Budapesti újságírók kétnapos látogatása a megyében A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó meghívására szerdán Bizottsága délelőtt kétnapos látogatásra Kecskemétre érkezett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének belpolitikai szakosztálya. Az újságírók között volt Gábor Pál, MUOSZ főtitkárhelyettese, Perlai Rezső, a Tanácsok Lapja és Bek Gyula, a Képes Újság főszerkesztője, Pintér István, a Népszabadság, Lendvai Vera, a Népszava, Illés Sándor, a Magyar Nemzet, Teszkó Sándor, a Szabad Föld, Prukner Pál, a Pest megyei Hírlap, Mészáros Ferenc, a Képes Újság és Novobáczki Sándor, a Magyarország munkatársai. A kétnapos látogatáson részt vett a kelet-németországi Zeit im Bild két szerkesztője: Szmolii és Paul Fridmann.Lena A megyei tanács székházában a vendégeket dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke, dr. Tompa Béla és Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettesei és dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője fogadták. Dr. Varga Jenő a bevezető üdvözlő szavak után rátért a megye gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetének ismertetésére. A tájékoztató nyomán a jelenlevő újságírók több kérdést tettek fel, amelyre részben dr. Varga Jenő, részben dr. Molnár Frigyes adtak választ. Később a vendégek megtekintették a Bács megyei Filmhíradót. Kora délután Reile Géza, Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke számolt be a tanács városrendezési tevékenységéről, majd az újságírók Izsákra utaztak, ahol megtekintették az állami gazdaság szőlő- és gyümölcsültetvényeit és az állami pincegazdaság szőlőfelvásárló és feldolgozó telepét. A mai napon a belpolitikai szakosztály Jánoshalma községbe látogat el, ahol megnézi a tsz-közi sertéshizlaldát, a termelőszövetkezetek közös szőlő- és gyümölcsültetvényeit. A kétnapos látogatás a soltvadkerti általános iskola és a kiskőrösi Petőfi-szülőház megtekintésével ér véget. Hogyan tovább? Hogyan tovább a községfejlesztésben? Ennek meghatározása volt a cél nemrégiben a megyei tanácsnál megtartott értekezleten, ahol fél esztendő munkájára vetettek visszapillantást a megyei, járási és helyi tanácsok vezetői, községfejlesztési előadói. A tapasztalatok, ha — minden egyébtől elvonatkoztatva — csupán a tervteljesítés számadatait vizsgáljuk, kedvezőek. Amíg tavalyi első fél évben 63,9 százalékra, addig ez év azonos időszakában 67,1 százalékra teljesítette bevételi tervét megyénk. Ami pedig a kiadásokat illeti: a tavalyi 40,7 százalékkal szemben az idei 51,2 százalék szintén eredményről, előrelépésről tanúskodik. Annál is inkább, mert mindenki tisztában van hogy a számok mögött az vele, új járdák ezer és ezer méterei, új utak, megjavított dűlőutak, új tantermek, kultúrházak, óvodák stb. „húzódnak” meg, szolgálják a községek, városok lakosait. — Az eredményekért dicséret mindazoknak, akiket illet — mondotta a munkaértekezleten Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. — Most mégis inkább a hiányosságokat kutassuk, amelyek hátráltatták a munkát, s amelyek, ha nem lettek volna, még szebb eredményeket mondhatunk a magunkénak . Nézzük tehát, hol „szorít a cipő?”, s forduljunk ismét a számok segítségéhez. Az esztendő első felében sajnálatos visszaesés volt tapasztalható a társadalmi munka szervezésében. Míg 1963 első felében megyében 11 millió 367 ezer forint értékű társadalmi segítséget könyvelhettünk el, az idén a lakosság társadalmi munkájának értéke mintegy hárommillió forinttal kevesebb. A múlt évben meghirdetett megyei községfejlesztési verseny ez év májusában történt értékelésekor például a városok közül a legjobbnak kijáró 350 ezer forintos — további fejlesztési célokra fordítható — jutalmat Kecskemét nyerte el. Ilyen előzmény után természetesnek vehetnénk, hogy az erkölcsi és anyagi elismerés — nem is szólva a városfejlesztés eredményeinek élvezetéről — újabb tettekre, még nagyobb sikerekre serkelt. A munkaértekezleten mégis Baja, Dunavecse, Kiskunfélegyháza mellett így emlegették a megye székhelyét: A társadalmi munka értéke tekintetében lemaradt a megyei átlagtól. Kecskeméten az idei városfejlesztési célkitűzésekhez felajánlott társadalmi munkából az első fél évben elvégzettnek az értéke mindössze 0,3 százaléka a teljesített kiadásoknak. A háromtized százalék több mint 67 ezer forint értékű társadalmi segítséget jelent. S ez nem lebecsülendő. De ha hozzávesszük, hogy a múlt év azonos időszakában több mint egymillió-hatszázezer forint volt ez az érték; ez már figyelmeztet. Elsősorban arra, hogy a kecskemétiek szívesen fáradoznak szőkébb hazájuk fejlődéséért, szépüléséért; társadalmi munkájuk értékével készségesen toldják meg az állam kasszájából különböző új létesítményekre fordított milliókat. hát Csakhogy a társadalmi munszervezni kell, méghozzá jól. S ebben — hogy Kecskemétnél maradjunk — a városi tanács vb apparátusa nem volt következetes. A Hunyadi János utca lakosai — hogy csak egyetlen példát említsünk — járdaépítés reményében nemcsak kézzelfogható segítséget, hanem mintegy ötezer forint készpénzt is kínáltak erre a célra. S a járda mégis másutt, kevesebb lakosú környéken, társadalmi munka igénybevétele nélkül épült meg, a befizetett pénzt pedig visszautalták a Hunyadi utcaiaknak. Íme, máris adódik a feladat, amit vétek lenne mellőzni az esztendő hátralevő részében. Nemcsak hangoztatni a társadalmi munka jelentőségét, hanem igénybe is venni azt — méghozzá gondos, körültekintő szervezéssel. Mert az elvégzett munka — értékén felül — bizalomban is kamatozik. Vessünk egy pillantást ezután a kiskunfélegyházi járási tapasztalatokba, ahol a társadalmi munka teljesítése az éves tervhez viszonyítva mindössze 35,9 százalékos. Megokolása pedig így hangzik: Több községben —Csólyospáloson, Pálmonostorán és Kunszálláson; Tiszaújfalun — a vízmű és a vízhálózat építésének elhúzódása miatt nem kínálkozott lehetőség a társadalmi munkára ... Szóba kerültek az ilyen példák az értekezleten is. És nemcsak a társadalmi munka oldaláról. Felvetődött — többek között — a törpe vízművek építésével kapcsolatban a vegyes fedezetű beruházási források jobb összhangjának az igénye. Mert enélkül nagyon feleslegesen csak pénzügyi zavarok keletkezhetnek, a befektetett pénzek haszna évek múlva jelentkezik és kárt is jelent. Egyrészt anyagot, csöveket, gépházat, esetleg hidroglóbust vonnak el olyan községekből, ahol már égető szükség lenne rá, másrészt a lakosság csak bosszankodhat amiatt, hogy valamit lát ugyan a vízmű kellékeiből, de ki tudja, mikor veheti birtokba a létesítményt. Térjünk azonban vissza társadalmi munkára. A múlt évi a KÖFA-eredményeket összegező bajai nagyaktíva felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyeket a társadalmi munkára felszabadulásunk 20. évfordulójára való méltó készülődés kínál. Fásítással, parkosítással, a házak, iskolák, óvodák stb. csinosításával sokat tehetünk ezért. Megyénk lakosságának tettrekészsége mellett rendkívül sok lehetőséget kínálnak még a helyi szunnyadó, kallódó más anyagi erőforrások. Például sportpályákat, játszótereket létesíthetünk, szerelhetünk fel ezekből. S a helyi gondos és céltudatos körültekintés bizonyára még sok egyéb lehetőséget is feltárhat, amelyek — súlyos százezer forintok befektetése nélkül is — a lakosság igényeit, községeink, városaink előrelépését, fejlődését szolgálhatják. Hogyan tovább? — vetettük fel a címben. A megyei munkaértekezlet résztvevői sok-sok részletkérdésre kitérően állapodtak meg a módozatokban. S ha a tettekre váltás közben — az év hátralevő részében — okos helyi politikában, a városok lakosságának községek, véleményére, kezdeményező, készségére támaszkodnak, segítőmaradhat el a haszna sem,nem P. I. /