Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
me. december 3, szombat Országos konferencia a televízióműsor javításáért Mint már megírtuk, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió közvéleménykutatást végzett, hogy a televíziónak a népművelésben betöltött szerepét tisztázzák és a műsorokon javíthassanak. Megyénkből 8 község művelődési otthona szolgáltatott adatokat a kérdőívekre. Az egész országból befutott kérdőívek birtokában december 15—16-án ez említett három intézmény országos konferenciát rendez Salgótarjánban. A konferencián Kamarás Rezső, a Népművelési Intézet osztályvezetője és Sándor György, a televízió népművelési osztályának főszerkesztője tart előadást. Megyénket a konferencián négytagú küldöttség képviseli. A PROPAGANDISTA A cím tömör, minősítő jelző nélkül, de szándékosan az. Ö maga hárítja el a dicséretet: — Ezt a munkát szerintem így kell végezni — mondja. Valach Istvánná, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat propagandistája ez év augusztusa óta kilencezer forint értékű politikai irodalmat adott el. Ha számba vesszük, hogy a vállalatnál Kecskeméten szétszórt munkahelyeken 476-an dolgoznak, a központban £>8-an és az egészből csak 40 párttag, ez az eredmény nagyon jó. Ezért cikkünk címét nyugodtan módosíthatnánk így: a kiváló propagandista. — Tizenhárom éves korom óta ismerem a pártot. Még középiskolás diák voltam, amikor — munkám jutalmaképpen — 1950-ben felvettek a párttagok sorába. Csak két év múlva érettségiztem. Hogy mióta terjesztem a pártirodalmat? Középiskolás koromban nyári vakációban odahaza, a túrkevei alapszervben kezdtem. Azóta csinálom kisebb megszakításokkal. — Kedvet kell ébreszteni az emberekben — mondja —, hogy olvassanak. Én kiteszem az íróasztalomra az újdonságokat, vagy végighordom a szobákban. A kisebb üzemegységekben a téli politikai könyvhetek idején könyvkiállítást, afféle könyvnapot rendezek. A faliújságot is felhasználom. A szocialista brigádokkal külön foglalkozom. — Kik a leggyakoribb vásárlói? — Van egy kialakult vásárlóköröm, de egyes kiadványok iránt egyéni vásárlók is érdeklődnek. A pártmunkásnaptárból például eddig hetvenet adtam el, de még mindig kevés, várom az utánpótlást. A Hírhedt bűnügyeket olyanok is megvették, akik alig-alig vásárolnak könyvet. Horthy Miklós titkos irataiból augusztus óta nyolcat adtam el. — Ilyen forgalom adminisztrálása időbe kerül. Hogy győzi? — Ha az ember beosztja az idejét, nem jelent ez különös megterhelést. Aztán szóba kerülnek könyvek, filmek. Mindenre van okos megjegyzése, mindenhez hozzászól, vitatkozik, kérdez, válaszol. Létezik rajta, hogy olvassa is a könyveket. — Az eredmény nem az én érdemem — mondja szerényen. — A pártalapszerv jó munkája tette lehetővé. Többen már számottevő politikai könyvtárat mondhatnak magukénak, sok még csak kóstolgatják Mákönyvtáralapítás ízeit. Csak raj a !ta, „anyag’’ van bőven. Balogh József „Nézzétek ezt a krétakört Dr. Jan Malik, a Nemzetközi Bábművész Szövetség főtitkára a II. Országos Bábjátékos Napok bemutatói után elmondott nyilatkozatában a magyar bábművészetet a világ a élvonalába sorolta. Különleges érdemként említette, hogy magyar bábozás csak a háború után indult fejlődésnek. Ezen a fesztiválon a legmagasabb díjat a Kecskeméti Városi Művelődési Ház 1964-ben alakult bábcsoportja nyerte el. Nem a tekintélyelv miatt, csakis azért hivatkoztam az egyik legismertebb szakértőre, hogy érdeméhez méltóan próbáljam szemléltetni a győzelem értékét. És azt hiszem, lényegesen kevesebbet tudunk jelentőségénél az együttesről. A bábjátszás nemcsak nagyon összetett, de szerény művészet is. A bábjátékos akkor igazi művész, ha a néző elfeledkezik róla. A bábozás tehát látszatra lemondás a személyiségről. Látszatra. Mert a paraván mögött olyan feszültségre, összhangra, koncentrációra van szükség, hogy csak az lépjen oda, aki képes teljes egyéniségét sűríteni az előadás perceibe. És főként, aki vállalja fizikummal, idegekkel, szívvel a sokszor hónapokig tartó próbák aprólékos csiszoló munkáját. Vessünk egy pillantást a kecskmétiek paravánja mögé. Báron László említése nélkül nem sokat mondhatunk. 1958- ban munkahelyén, az ipariskolában alakított egy bábszakkört, mely gyorsan kinőtte az iskolát. Rövidesen a művelődési ház együttesként szerepeltek, és létrehozták a Gyermekszínházat. Ekkor csatlakoztak hozzájuk dr. Bakkay Tiborné és Beck Béláné szervezőmunkájának eredményeként a jelenlegi törzsgárdát alkotó óvónők. Azóta is minden héten szórakoztatják a város óvodásait. Derűs mesejátékaik az esztétikai nevelés alapjait, a színházlátogatás iskoláját nyújtják a legfiatalabbaknak. De Báron László nem érte be gyermekműsorral. A felnőtt bábjátszás — tulajdonképpen ez az ősibb, a színházzal egyidős művészet — világszerte újjászületését éli. Noha a tárgyi és személyi feltételek ellene szóltak, a kecskeméti együttes vezetője merte magasra helyezni a mércét Az I. Országos Bábjátékos Napok, második helyezése, majd most a pécsi siker fényesen igazolta. ma A fesztiválon a Krétakör cíbábjátékkal indultak. Li Hszing-tao klasszikus kínai szerző műve. Dramatizált változatát Buda Ferenc írta, rendkívüli törmörségű, puritán nyelven. A darab az önfeláldozó anyai szeretet bonyodalmak nélküli, világos példázata. A rendezés tökéletesen idomul tárgyához. Báron László kísérletező kedvére és a téma követelményeihez való ragaszkodására jellemző, hogy ezúttal az együttes gyakorlatában eddig ismeretlen, úgynevezett wayang bábokat tervezett. Az ősi típust a végletekig leegyszerűsítette. Bábjai csupán síkban mozognak, testrészeik közül csak karjuk hajlítható. Ám mindennek, amit meghagyott, rendeltetése van. Még a bábok anyagának is. A szenvedéseit szótlanul tűrő fiatal anya gyöngéden munkált hárs, a bölcs főbíró vaskos, kemény tölgy, a köznép érdesen meleg diófa, a porkolábok karja 1 tanács, hóhérkötél. Néhány vonással megvésett arcuk félreérthetetlen tükre a jellemüknek. (A bábok egyébként az asztalos kiszegítségével készültek, három faszobrász kezemunkái.) A szereplők (óvónők és diákok) — bár szövegmondásuk néhány kivételtől eltekintve sok kívánnivalót hagy maga után —, fegyelmezett, pontos mozgásukkal végső kivívói voltak a sikernek. Lelkesedésük legyőzte az első próbák végtelen unalmú botladozásait. Néhányukkal riportot terveztem, de az előadás meggyőzött: mind a huszonnéggyel, vagy eggyel sem. Az effajta bábozás a képzőművészeti szerkesztés törvényeit követi. Minden részlet egyenlő fontosságú alkotóelem. Burián Miklós ének- és gitárszólóra, kórusra és ütőhangszerekre komponált kísérőzenéjének eklekticizmusát csak az előadás egészétől elszakítva bírálhatta túlzott, szigorral a pécsi zsűri. A kínálásán hajlékony dallamosság és a kemény, néhol zörejszerű hangzatok váltakozását a dramaturgia indokolta. Akkor lett volna ekletikus, ha akármelyik megoldást tisztán alkalmazza. r„Nézzétek ezt a krétakört, micsoda hatalmas erőt rejt magában!” — mondja a darab utolsó mondata. Bár nézhetnénk! Láthatnánk, mi kecskeméti felnőttek is —, ne csak az óvodások és a fesztiválok közönsége —, immár országos hírű együttesünket. Lehetetlen, hogy ne találjon megoldást a művelődési ház, vagy akárki. Pécsett, Békéscsabán évek óta rendszeresen tartanak felnőtt előadásokat. A két fesztivál bebizonyította: egyenrangúak vagyunk velük. A kecskeméti bábosok eredménye már több mint kezdet. Szabó János Forog a szélkakas A Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti országút mellett felállították a 13 méter magas szélkakast. Kovács Imre szobrászművész alkotását a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár egyik szocialista brigádja „kivitelezte”. Az óriási pléhkakast könnyen forgatja a szél. Az érdekes útmenti látványosságot az alföldi vidék szimbólumaként állíttatta fel a kiskunfélegyházi Régen készülök már, hogy egyszer elmegyek valamelyik irodalmi presszóba, vagy bárba, hogy egyszer kimutassam magam, ahogy egy igényes versbaráthoz illik. Mondjuk, ha valami bánat, keserűség ront rám. Úgy éjféltájt majd odavntem magamhoz a művészt, aki természetesen nem énekel, nem muzsikál, hanem szaval. — A keserves mindenséget a Ferikém, azt világnak, mondja el nekem szépen, ide a fülembe na, hogy „Oh, lelikem, mennyi bánat ért egy asszonyért, egy asszonyért”. A Odaintem a művészt mondja, istenem, de gyönyörűen! — Arany szája van ennek a Ferkónak. Csak hát minek siet annyira? — Psszt... Fercsikém! Hova lohol? Mégegyszer onnan, hogy nem találom a vigasztalást! — „Vigaszt, nem találtam...” hiába, — kezdi újra a sort — „pedig szívemmel messzeszálltam...” — És rezegteti a hangját Hogy tud ez a Franci rezegtetni! — Ez az öreg! — művész bizonyára . Érzéssel! Csak el ne bólint, majd csendesen megjegyzi: — Természetesen, uram, Szabó Lőrinc fordításában... — Úgy, úgy ahogy az a Lőrinc bátya lefordította. Aztán meghajlik előttem szépen, majd egy kicsit kivár.. Meg kell adni, gyönyörűen siesd megint! . .. pedig szívem elhagyta őt, már rég elhagyta azt a nőt!” — hangzik tovább a vers. — Mondom, hogy psszt ... Bólint erre, hogy hagyjam csak, most jön az igazi érzés. És valóban, már fojtogat a sírás. — Frányákéra, te drága, te... Hogy is volt, hogy azt mondja, elhagytam azt a nőt?... Nem barátom, nem én hagytam el, hamm ő hagyott el engem. Tudod is te egyáltalán, hogy ki volt ő nekem. — De hol a poharad, fiú? Igyunk! Aztán azt mondjad, ha ismered, hogy: „Milyen volt szőkesége nem tudom már...” — „... de azt tudom, hogy szőkék a mezők...” — folytatja a művész. — Piano, pianisszimó — intem, s szavalom vele. — „... ha dús kalásszal jő se múló nyár, s e szóa lt ”'én újra érzem őt '. Fől persze visszajön a kedvem. No, ez igazán szép volt, de most már valami vidámabb kellene. — Állj! — kiáltom, s Ferenc hátra int a zongoristának, hogy elég a Mendelssohnszonátából. — A karperecét szavald! —rendelkezem. Látom ám, hogy értetlenül néz rám. — Ejnye, na tudod te ezt, hát Karinthy Frigyes... — Tessék csak elkezdeni — hajol oda hozzám. — „A szeretőmnek arca kék legyen, és kétoldalt csurogjon lej felé...” — „... hideg barac jkot egyen véresen . .. meztelenül egy kémény tetején” — mondja a művész. A zongora a Figaró belépőjét játssza. Hej, sose halunk meg ...! — „Langyos teában üljön homlokig, és énekeljen régi éneket” — szavaljuk ketten, felszabadultan, üvöltve, s közben egy százast húzok Ferke szövegkönyvébe. D. J. S. oldal X ÚTTÖRŐ-PARLAMENTET hívott össze november 28-án a dávodi úttörőcsapat. A kultúrotthonban megtartott rendezvényen az őrsvezetőkön kívül az őrsök választott küldöttei vettek részt. Vona György nyolcadikos pajtás volt az úttörőparlament elnöke, aki elsőnek Kiss Júlia csapatvezetőnek adta meg a szót, aki beszámolt az úttörőcsapat életéről, munkájáról. A beszámolót élénk vita követte, amelyben az úttörőkön kívül Gazdag János iskolaigazgató is felszólalt. Radó Erzsébet rajvezető-helyettes Dávod* — LAKI JÓZSEF, a mélykúti Béke Tsz párttitkára is részt vett a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapat Lenin rajának legutóbbi összejövetelén. A kedves vendég ismertette az úttörőkkel a közös gazdaságban folyó kongresszusi munkaverseny eredményeit, s befejezésül virággal köszöntöttük Laki Józsi bácsit. Gáspár Erzsébet és Hajdú Judit, őrsvezetők * X ÚTTÖRŐSZOBA avatására kerül sor rövid időn belül a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskolában, ahol a 860. sz. Ady Endre Úttörőcsapat tagjai lelkesen dolgoznak „Vörös zászló hőseinek útján”- a mozgalom sikeréért. Király Rózsa, *Vin/C. oszt. tan. 0 A SOLTVADKERTI 928-as Petőfi Sándor Úttörőcsapat Korvin Ottó raja a „Vörös zászló hőseinek útjára’-mozgalom keretében vállalta a tornaterem rendbentartását, az átlagosnál gyengébb előmenetelű tanulók segítését, s az óvodások részére különböző játékok készítését. A pajtások hozzáláttak felajánlásuk teljesítéséhez. Lehoczki Edit és Bucsi József, rajriporterek* — A múlt év nyarán eddig ismeretlen, különleges madárfajtát vettek észre községünk lakói. A helyi úttörőcsapat Vércse rajának tagjai huzamosabb figyelés után megállapították: Ez a madárfajta rigónagyságú, de annál karcsúbb. Gyorsan repül, szeret csoportosan élni, fészkét földbe vájja, s korán elköltözik. Szeretnénk, ha ezt a madárfajtát más úttörők is megfigyelnék, ezért kérjük a jelentkezőket, közöljék címüket az Úttörőélet-rovattal. Vércse-úttörőrajz Balotaszállás X A SZOKOTTNÁL korábban látogatott el hozzánk az idén a Télapó. A kedves vendéget dallal köszöntöttük, majd tiszteletére különféle rajzokat készítettünk, ezután átvettük az ajándékokat. Reméljük, Télapó első látogatását a következő napokban újabbak követik majd. Prógli Éva, Kunszállás, 37-13. sz. Dózsa György Úttörőcsapat krónikásai A KECSKEMÉTI I. sz. Általános Iskola 1025. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapatának három raja ünnepélyes raj-összejövetelre hívott meg néhány, a IX. pártkongreszuson küldöttként részt vett Bács megyei elvtársat. Meghívásunkat elfogadták, s nagyon örülüetek a tőlük kapott üdvözletnek is. A IX. pártkongresszus résztvevőinek mi is elküldtük dísztáviratunkat. Tóth Éva, Faragó Erzsébet Hódi Ilona Burda Margit * — AZ IZSÁKI MAJLÁTH-telepi iskola 5483. sz. Gagarin Úttörőcsapatának 22 tagja több mint 4 mázsa hulladékrongyot gyűjtött össze. Az úttörők szorgalmasan dolgoztak helyi Petőfi Tsz-ben a szőlőművelési, a gyümölcsfa-ápolási munkában. Ezenkívül három idős nyugdíjas tsz-tagot rendszeresen patronénak. A Petőfi Tsz pártszervezete tagjainak a IX. kongresszus alkalmából ajándékot készítettünk. Megfogadtuk, hogy iskolánkban év végén egyetlen bukás sem fordul elő. Az őszi munkák segítése révén eddig 7 ezer forint került a csapatkasszába, ezt az összeget a nyári kirándulás költségeire fordítjuk. Tóth Zsuzsanna csapatkrónikás