Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

4. oldal KAPTAK ! 1967. március 17, péntek Névnap: Napkelte:Gertrúd 1­5 óra 54 perc. . Napnyugta: 17 óra 52 perc. — VIKÁR LÁSZLÓ népzenekutató, Kodály Zoltán egyik legked­vesebb tanítványa és közvetlen munkatársa kétnapos látogatásra érkezik Kecskemétre. Ma este a Közalkal­mazottak Bartók Béla Kórusának tagjaival találkozik, holnap az Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium klubjában legutóbbi, Ural környéki útjának tapasztalatairól tart előadást. — BÁJÁN, a Köz­ponti moziban adja elő ma az Állami Bábszín­ház az Ezüstfurulyát. Az előadások fél ki­lenckor, negyed tizen­egykor és délután há­rom órakor kezdődnek. Kecskeméti kulturális program Irodalmi szabadegyetem Dobozy Imre-est az író részvételével. Előadást tart: Diószeghy irodalomtörténész, András közre­működnek: Kohut Magda, a Nemzeti Színház tagja és a Kecskeméti Katona József Színház művészei. (Művelődési ház nagyter­me, 18 óra.) Ismeretterjesztés A szülői tekintély (Má­tyás téri Iskola, 17 óra.) Bábműsor felnőtteknek Építőipari Vállalat, Mun­kásszállása, 19 óra. Fotoklub Franciaország képekben — útibeszámoló (19 óra.) — Érdekes talál­mányt szabadalmazta­tott három kutató Ro­mániában. Műszerük segítségével szívműkö­dési vizsgálatot végez­hetnek a szájüregen keresztül. A találmány nagy előnye, hogy a műszer könnyen szál­lítható, és így üze­mekben is végezhet­nek vele vizsgálatokat, sőt az eredmény azon­nal megismerhető. — Norvég látogató. Tegnap ismét neves vendégei voltak a Kecskeméti Ének-Ze­nei Általános Iskolá­nak és Gimnázium­nak. Torbsom Dahl, a norvég művelődésügyi minisztérium zenei fő­osztályvezetője láto­gatta meg az intézetet Budapest vezető ének­szakfelügyelőjének, Lugos­sy Magdának kíséretében, hogy az énektanítás módszer­tanát tanulmányozza. Kodály-gyűjtemény — Március 27-én valamennyi színhá­zunkban — a világ más színházaiban is — rendhagyó módon kez­dődik az előadás. Ezen az estén, mielőtt a függöny felolvassák felgördülne, Helene Weigelnek, Brecht öz­vegyének a Berliner Ensemble igazgatójá­nak a Színházi Világ­napról megemlékező üzenetét. A Színházi Világnapot 1962 óta ünneplik meg szerte a világon. 110 éve, 1857. március 17-én született Alekszej Nyikolajevics Bah, a bio­kémia tudományának — IPARI BURGO­NYÁT exportál MÉK Lengyelországba. a Az első szállítmányt a hét elején indították útna­k a 400 vagonos m­egrendelésből. Hatmillió fölött a múzeumlátogatók száma A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1966. év múzeumi munkájának mérlege. Az ország 144 mú­zeumában 1966-ban 825 új kiállítást rendeztek — ezek között 66 állandó, 759 időszaki volt —, s az év során 6 millió 86 000 látogatót fogadtak. Egy év alatt csak­nem hatvan kiállítással gazdagodott a bemutatók szá­ma, s körülbelül 500 000-rel nőtt a látogatottság. Múzeumaink tárgyi gyűjteményes anyaga darabszám szerint megközelíti a 12 milliót. Ebből 1966-ban 397 000 darab volt a gyarapodás. Az elmúlt év múzeumi kró­nikájához tartozik, hogy 5373 munkanapot töltöttek a régészek az ásatások színhelyén. Az idén a Nemzeti Múzeum munkatársai befejezik az esztergomi várásatásokat és az anyag tudományos feldolgozását. Megkezdik a középkori, X—XIII. századi ásatások eddigi eredményeinek összefoglalását. (MTI) — Ma tartja kül­döttközgyűlését a Szö­vetkezetek Bács-Kis­­kun megyei Értékesítő Központja. Ez alka­lommal Perényi Ist­ván, a MÉK vezetője számol be a SZÖVOSZ V. kongresszusa óta végzett munkáról és a további feladatokról. Értékeli az 1966. évi mérlegeredményeiket is.­­ A szőlőterület 40 százalékán végezték el a nyitást az izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezetben. A leve­gőhöz jutott szőlőtőké­ken megkezdték metszést is. A szom­­­szédos állami gazda­ságban pedig metszé­si bemutatót tartottak a gazdaság dolgozói részére, ahol a szak­szerű termőcsapok ki­alakítását sajátították el a résztvevők. —■ Sok primőrt vár­nak ma a felvásárló­telepek. A fedett ker­tészetek több mint 8 ezer fej saláta érkezé­sét jelezték. A duna­­vecsei sóska-, illetve parajmezőkről pedig 20 mázsa friss főze­léknek valót szállíta­nak. A saláta egy ré­szét a fővárosba to­vábbítják. Már több mint ezer dokumentum grűfult össze Kodály Zoltán életéről, munkásságáról a Kecs­keméti Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osz­tályán. A legújabb szerzemények között van 160 fénykép, melyek a város nagy szülöttének hazai és külföldi látogatásait dokumentálják. Megér­kezett a New Hamshire Profiles című amerikai képeslap, mely a zeneszerzőről közölt fényképes riportot. A gazdag dokumentációs anyag egy állandó Kodály-kiállításon szerepel majd.­­ Orvosi rendelőt építenek az idén Ke­serűteleken,, Szakmár község egyik nagy szállástelepülésén, ahol 72 házban 249-en lak­­nak. Az egészségügyi létesítményt ez év vé­gén, legkésőbb a jövő év elején adják át. — IFJÚSÁGI hang­versenyt rendeznek ma Kiskunfélegyházán, Móra Ferenc Művelő­­­dési Házban. Délután fél négykor Rácz György vezetésével ke­rül sorra a zenei fej­törő. — Két darab gyermek­triciklit találtak. Jogos tulajdonosa átveheti Kecskeméti Városi és Já­­­rási Rendőrkapitányság Kossuth tér 3. I. em. 37-es számú helyiségében. — AZ IDŐ ROSTÁ­JÁBAN címmel mutat­ják be a héten Kiss József új rövidfilmjét. Egy parasztcsalád éle­tét mutatja be a régi, testet, lelket felőrlő kisparaszti körülményei életforma között. — KORSZERŰSÍTIK a Kalocsa-vidéki Fű­­szerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat kis­kőrösi telepét. Az üzem bővítését az idén kezdik meg, s 1968-ban fejezik be. Az átala­kítással a jelenleginél több mint kétszeresére nő a termelés: ezer vagon konzervárut ál­lítanak elét nagynevű orosz úttörője. A kijevi egyetemről for­radalmi szervezkedésért kizárták és száműzték. 1885-ben emigrációba­ kény­szerült. Párizsban, később Genfben telepedett le. 1897-ben közölte nagy je­lentőségű elméletét a zöld növények szénsav asszi­milációjáról, ami a tudo­mányos világban nagy feltűnést keltett. A svájci természetkutatók egyesü­lete elnökévé választotta és a lausanne-i egyetem díszdoktori címmel tisztel­te meg. Az oroszországi forradalom hírére, 1917- ben visszatért hazájába és 1946-ban bekövetkezett ha­láláig nagyarányú tudo­mányos szervező munká­val segítette a szovjet ha­talmat. A kiváló bioké­mikus hosszú élete folya­mán, sok bonyolult tudo­mányos kérdésre derített fényt. Az elsők egyike­ként törekedett az élő anyag vegyi összetételéből magyarázni az életjelensé­­gek vegyi folyamatainak sajátosságait. Munkássága számottevő mértékben já­rult hozzá az orvostudo­mány, az ipar — főként az élelmiszeripar — fejlő­déséhez. Megszülte 21. gyermekét Eldora Parnell 42 éves­ bakersfield-i lakos (Kali­fornia) a napokban 21. gyermekének adott életet. Edvin Parnell, a boldog apa, gépkocsivezető, aki jelenleg egy teherautón dolgozik és ezen szokta sétára vinni népes család­ját. A 21 gyermek közül 19 egészséges, két gyer­mek néhány évvel ezelőtt egy autóbaleset áldozata lett. — Növényvédelem és méhészet címen tartott előadást a kis­kunfélegyházi Petőfi Méhész Szakcsoport­ban Nemes Dániel, a tassi növényvédő állo­más igazgatója a mé­hészek nagy érdeklő­dése mellett. Az elő­adást hozzászólásával kiegészítette Tóth Já­nos, a növényvédő ál­lomás főagronómusa. KIKELTEK AZ ELSŐ KISKACSÁK A kelt­i­ főállomásokon kibújtak a tojásokból az első kiskacsák. (MTI-fotó : Bajkor József felvétele.) FENTEK 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Isk­ola-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Az Eszéki Gyer­mekszínház műsora. — 17.55: Műsorismertetés. —* 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Novellák. Sorozat­­film. — 18.45: Dokumen­tumfilm. — 19.05: Panorá­ma. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hir­­adó. — 20.30: Hirdetések. — 20.37: Film a képer­nyőn. — 21.35: Selv­'alléi­ra. — 22.05: Tv-híradó, járás A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató­rium jelenti: március 15-én a középhőmérséklet 5,8, (az 50 éves átlag 5), a legmagasabb hőmérsék­let 10 Celsius-fok. A nap­sütéses órák száma 5. Március 16-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 2,6, a délután 1 órakor mért hőmérséklet 11,6, a legalacsonyabb hőmérsék­let 2,1 Celsius-fok. Várható időjárás péntek estig: felhőát­vonulások, néhány he­lyen futó esővel. Élénk, időnként erős, pénte­ken átmenetileg viha­ros északnyugati szél. A hőmérséklet alaku­lásában lényeges vál­tozás nem lesz. Vár­ható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pén­teken plusz 6—plusz 0 fok között. 1ÍHH. m&rcfoft 1*7. nAnf«!K A Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitója Kiskunfélegyházán Csütörtökön délután 4 órakor a kiskunfélegyházi Bem József laktanyában a színháztermet zsúfolásig megtöltötték az ala­kulat katonafiataljai, a város üzemeinek, termelőszövetkeze­teinek, intézményeinek KISZ- küldöttei, hogy tanúi legyenek a Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitójának. Póth László szá­zados megnyitó szavai után Pap István, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője emelkedett szó­lásra. Pap elvtárs méltatta a Forradalmi Ifjúsági Napok je­lentőségét, majd arról a három forradalmi tavaszról beszélt, amely meghozta népünknek a szabadságot. Ezt követően az 1848-as polgári demokratikus forradalom és szabadságharc, majd az 1919-es Tanácsköztár­saság hagyományainak ápolásá­ról szólt. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek a piros nyak­­kendős úttörők köszöntője. Végül a résztvevők számára a Magyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel művészegyüttesének kitüntetett tánckara adott magas színvonalú műsort Kis ktsz — három szocialista brigád Tizenkilencedik mérlegzáró közgyűlését tartotta a Kiskun­félegyházi Cipész Kisipari Ter­melőszövetkezet, ahol Pólyák Sándor elnök és Lőrincz István főkönyvelő ismertették az el­múlt évi eredményeket. A kis­­létszámú, 54 termelő dolgozóval működő szövetkezet közgyűlésén részt vett dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke is. A kis szövetkezetnek három szocialista brigádja van és no­vember 7-én szocialista üzem­részt akarnak avatni. A lendü­letes munkaversenynek köszön­hető, hogy termelési tervüket 108,6 százalékra, helyi ipari ter­vüket pedig 120,6 százalékra tel­jesítették. 1966-ban megjavítot­tak 44 723 pár lábbelit, s a tisz­ta nyereségük 165 ezer forintot tesz ki. A jó mun­kát igazolja az is, hogy a megye cipészszö­vetkezetei között a második he­lyet vívták ki maguknak. T. m; < RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Vasúti fea­eset, súlyos sérüléssel Szerdán délelőtt a Budapest —Szeged között közlekedő sze­mélyvonaton utazott Jelencsik József 28 éves segédmunkás, budapesti lakos. A fiatalember alaposan lerészegedett, s ezért az egyik kocsi előterébe ment ki, hogy kiszellőztesse fejét. Ti­zenegy óra tájban a 40 kilomé­teres sebességgel közlekedő sze­­­mélyvonat Kiskunfélegyháza és Petőfiszállás között haladt, ami­kor az ittas Jelencsik kiesett a kocsiból. A vágányok mellé zu­hant és súlyosan megsérült. A mentők a kiskunfélegyházi kór­házba szállították. Letartóztatták a szurkálókat Még kedden hajnalban tör­tént, hogy Kucsera Ferenc 38 éves büntetett előéletű kertész és Novák István János 38 éves állami gazdasági dolgozó — mindketten bácsalmási lakosok — bemásztak Csóti Illés bácsal­mási lakos udvarára. A három férfi hétfőn éjszaka együtt ita­lozott, s valószínűleg nézetelté­rés támadt közöttük. Az udvar­ra behatoló Kucserát és Nová­­kot már várta Csóti. A három férfi verekedni kezdett, miköz­ben Novák és Kucsera zsebké­seikkel többször megszurkálta Csóti Illést. A súlyosan sérült Csótit a mentő a bajai kórház­ba szállította. A Bajai Járási Rendőrkapitányság Kucsera Fe­rencet és Novák István Jánost súlyos testi sértés elkövetéséért előzetes letartóztatásba helyez­te. A vizsgálat folyamatban van. G. G. Az első szocialista választások Kecskeméten I. Csaknem pontosan 48 évvel ezelőtt, 1919 lázas, forradalmi áprilisának első napjaiban szin­tén választásra készült az or­szág. A Forradalmi Kormányzóta­nács április 2-án határozta el a több fokozatú és lajstromos vá­lasztások megtartását. Ennek értelmében „a falusi és városi tanácsok megválasztását legké­sőbb április 7-ig” kellett meg­tartani. E rendeletnek megfele­lően, 1919. április 7-re tűzte ki a Kecskeméti Direktórium a vá­lasztásokat. A Forradalmi Kormányzóta­nács április 2-án fogadta el és adta ki Ideiglenes „A Tanácsköztársaság Alkotmányát” is, mely a választásoknak is jogi alapját képezte. A kecskeméti háromtagú di­rektórium megbízása alapján dr. Buday Dezső direktóriumi tag már az Ideiglenes Alkot­mány megjelenése napján ki­dolgozta javaslatát az első szo­cialista választások helyi előké­szítésére és lebonyolítására. Mi­után a direktórium ezt­ lényegé­ben elfogadta ez lett a válasz­tási munka tervezete. Akkor a városnak az itt állo­másozó vöröskatonákkal és me­nekültekkel együtt mintegy 100 ezer lakosa volt. Ennek követ­keztében — mondja a tervezet — a város dolgozói a már em­lített Ideiglenes Alkotmány „8. paragrafusa értelmében 700 tanácstagot (szovjet képviselőt) küldenek” az első magyar pro­letárdiktatúra kecskeméti hely­hatalmi testületeibe, a városi tanácsba. Mivel az Ideiglenes Alkot­mány nem adott részletes út­mutatást a jelölési eljárásra, a direktóriumnak kellett a helyi viszonyokhoz legjobban alkal­mazkodó forradalmi jelölési for­mát is kialakítani. Ehhez csak­nem teljesen a nagy jogi ta­pasztalatokkal rendelkező dr. Buday Dezső javaslatai segítet­ték hozzá a direktóriumot. A jelölési eljárással kapcsolatban az volt a direktórium álláspont­jának lényege, hogy — mivel akkor nem volt egy, az egész nép nevében fellépő, a mi mai Népfrontunkhoz hasonló, egysé­ges pártonkívüli mozgalmi szerv — a tanácsok állítsanak min­denütt jelölteket. A direktórium a szocialista demokrácia főbb elveit a tényleges­­ helyzet­nek a legmegfelelőbb­ módon

Next