Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az építők székházának kongresszusi termében kedden reggel kilenc óra­kor­­ megkezdődött a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dol­gozó képviseletében mint­egy hétszáz küldött vitat­ja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlő­dés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények ja­vításának módjait. A tanácskozásokon mint küldöttek, és mint meghí­vottak részt vesznek a ter­melő munkában élenjáró dolgozók, szocialista bri­gádok vezetői, a művésze­ti és tudományos élet ne­ves személyiségei, a szak­­szervezeti mozgalom tiszt­ségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy félszáz kül­földi szakszervezet és nem­zetközi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnök­séget, amelyben foglalt Losoncai Pál, helyet Népköztársaság Elnöki Ta­a­nácsának elnöke, Fock Je­nő, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gás­pár Sándor, a SZOT fő­titkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökség­be beválasztották a terme­lés számos ismert élenjá­ró dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivis­tákat, a társadalmi szerve­zetek képviselőit, s a kül­földi delegációk vezetőit. A részvevők egyperces néma felállással emlékez­tek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt ki­emelkedő harcosairól Földvári Aladár megnyi­tó beszédében rámutatott, hogy a legutóbbi években népünk nagy lépésekkel haladt előre a szocializ­mus építésének útján. A párt X. kongresszusának programját a szervezett dolgozók is helyesléssel fo­gadták, azt magukénak ér­zik és megvalósításáért teljes meggyőződéssel dol­goznak. A képviselői és ta­nácstagi választások ered­ményei is híven tükrözik, hogy­­ a szervezett dolgozók milliói, egész népünk ma­gáénak vallja a párt, a Hazafias Népfront prog­ramját, a szocializmus épí­tésének magasabb szinten történő folytatását. A nemzetközi munkás­­mozgalom harcairól szól­va kiemelte, hogy a ma­gyar szerv­ezett dolgozó­kat mélységes internacio­nalista szellem hatja át. Testvéri falnak­­ és szolidaritást vál­támogatják békéért, a szabadságukért a küzdő népeket, különösen szoros. Hazánkat i­s ptetlen szálak fűzik e szép­­Szovjetunióhoz, mert jele­nünk és jövőnk, boldogulá­sunk legfőbb biztosítéka a magyar és a szovjet egysége és barátsága nép — mondotta. A kongresszus ezután a napirendről döntött Az el­nök ügyrendi módosítást terjesztett elő, amelyben utalt arra, hogy az alap­szabály módosításáról szó­ló indokolást a küldöttek megkapták, s ehhez az ügyrendi ponthoz nem fűz­nek szóbeli kiegészítést. A kongresszus a napi­rendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszá­molója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek so­ron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizott­ság jelentése. 3. A magyar szakszerve­zetek alapszabályának mó­dosítása. 4. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a szám­­vizsgáló bizottság újjává­­lasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabi­zottságait: a jelölő, a man­dátumvizsgáló, a szavazat­szedő, a határozatszövege­ző és az alapszabály-szö­vegező bizottságot. Az elnök ezután javas­latot tett a megválasztan­dó Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint számvizsgáló bizottság lét­a számára. Utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növe­kedett a szervezett mun­kások száma. Indítványoz­ta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztandó vezető­testület létszámában is, s az eddigi 173 helyett SZOT 195 tagjára tegyen a javaslatot a jelölő bizott­ság. A számvizsgáló bi­zottságba 19 tagot jelöljön. Kérte a jelölő bizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelembe, hogy az egyes szakszervezetek meg­felelő képviseletet kapja­nak. Ezenkívül törekedjék arra, hogy a megválasz­tandó testületbe megfelelő arányban jelöljön fizikai munkásokat, a termelő- és alkotómunkában kitűnt dolgozókat, értelmiségie­ket, és alkalmazottakat. Jelöljön a testületbe meg­felelő számban nő dolgozó­kat, fiatalokat és veterá­nokat is. A kongresszus egyhang­­gúlag megszavazta azt javaslatot, hogy a Szak­­a­szervezetek Országos Ta­nácsába 195, a számvizsgá­ló bizottságba 19 tagot je­löljenek. Az elnök javasolta, hogy a vitát az írásos és szóbe­li beszámolókról, a hatá­rozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosí­tásáról együttesen tartsák meg. A kongresszus a ja­vaslatot is egyhangúlag el­fogadta. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelke­dett szólásra, aki a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsának szóbeli beszámo­lóját mondotta el. A be­szédet lapunk 3. oldalán is­mertetjük. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, számvizsgáló bizottság el­­­nöke terjesztette elő számvizsgáló bizottság szó­­­beli jelentését. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. megkezdődött Szünet után a vita az írásos és szóbeli beszámo­lók, a határozati javaslat­tervezet és az alapszabály módosítására tervezet fölött­ előterjesztett A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólás­ra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku elvtárs nagy tet­széssel fogadott után felszólalások beszéde követ­kezték. A kongresszus a beszá­moló feletti vitával szer­dán folytatja munkáját. a I A mezőgazdasági tsz-ek­ eredményei és gondjai a megyei tanács vb előtt A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülésén a közös gazdaságok helyzetéről tanácskozott. Két előterjesztést vitatott meg: az egyik a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek tavalyi gazdálkodásáról adott képet és szólt a ked­vezőtlen adottságú üzemek támogatásáról, a másik a szanálási eljárás alá vont mezőgazdasági szövetkeze­tek pénzügyi helyzetének rendezésével foglalkozott. Az elmúlt évi kedvezőt­len időjárás, az elemi ká­rok ellenére a szövetkeze­tek összesített gazdasági eredményei több vonatko­zásban előrehaladásról ta­núskodnak. Nőtt a közös vagyon, gya­rapodott az állóeszközök értéke. Az meghaladták árbevételek az előző évit, a halmozott termelési ér­ték az 1969. évivel majd­nem azonos szinten alakult, ugyanakkor a termelés költ­ségei 10 százalékkal növe­kedtek. A megyei átlagszámok nagy különbségeket takar­nak. Az elemi kárt szen­vedett gazdaságok nagyobb részében a biztonsági alap fedezetet nyújtott az ered­ménykiesések pótlására, ugyanakkor az elmúlt es­tendőt 34 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 22 szakszövetkezet zárta vesz­teséggel, illetve alaphián­­­nyal. A megyei szanálási bi­zottság már január első napjaiban megtette az in­tézkedéseket a veszteségek pénzügyi rendezésére. A közös gazdaságok kö­zül 11 termelőszövetkezet és 17 szakszövetkezet a pénzügyi egyensúlyt ez év végéig képes megte­remteni. Ezekben a gazdaságokban nem indult szanálási eljá­rás. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a megyei sza­­­nálási bizottság munkáját, szövetkezetek tavalyi veszteségének rendezésére tett intézkedéseit. Huszon­három mezőgazdasági szö­vetkezet kapott részben ál­lami támogatást, részben szanálási hitelt. A vita során megállapí­tották, hogy a jövőben na­gyobb mértékben kell fi­gyelemmel kísérni a gaz­dasági szabályozók haté­konyságát, csak így lehet év közben észrevételeket, jelzéseket tenni a felsőbb szervekhez. A gyenge adott­ságú szövetkezetek a követ­kező években is állami tá­mogatásra szorulnak, a sza­bályozók célja, hogy terme­lésüket a leggazdaságosab­ban szervezzék meg. Számos fontos, a terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­sát átalánosan befolyásoló téma is szóba került. Meg­állapították, hogy megfelelő ösztönzés hiányában a zöld­ségtermesztés nem fejlődik kielégítően a­­ mezőgazda­­sági nagyüzemekben, évről évre csökken a termőterü­let. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nincs megoldva a zöldségfélék nagyüzemi termesztése. A helyzet ja­vítására számos javaslat történt már és remélhető­leg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megteszi a kellő intézkedé­seket. Hasonlóképpen megoldásra vár a kipusz­tulóban levő, hagyomá­nyos szőlőtelepítések re­konstrukciója. Az állattenyésztés gond­jai közül elsősorban a hús­­feldolgozásról esett szó. A szakosított sertéstelepek üzembe lépése sürgeti bácskai körzetben egy nagy­a teljesítményű vágóhíd léte­sítését. A végrehajtó bizottság tanácskozásán elhangzott észrevételeket továbbítják az illetékes szervekhez. A következőkben a gaz­dasági és pénzügyi ellenőr­zések tapasztalatairól szóló jelentést vitatták meg. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zá­rult. Átadás előtt Az elmúlt évek egyik nagy beruházását jelentette me­gyénkben a Szerszám- és Gépelem Gyárak kecskeméti gyáregységének bővülése, aminek során 135 millió forintos költséggel elkészült a városban levő telepek központja. Az irodaház, a hatalmas forgácsoló-műhely­csarnok, a raktárak és szociális létesítmények birtok­bavételével nem fejeződött be az üzemtelepítés folya­mata. Ma kezdődik például a foszfátozó-festő részleg műszaki átadása, ahol a pneumatikus ütőgépek hen­gereit és más gyártmányok alkatrészeit vonják be a rozsdásodás elleni, az élettartamot megnövelő fosz­fátréteggel. A képünkön látható üzemrész átadásával ezt a munkát is helyben, házilag” végezhetik el ,a kecsl­­­ltek. (Pásztor Zoltán felvétele) XXVI. évf. 104. szám 1911.­ május 5. SZERDA Ara: 90 fillér KG­ST-ta­n­á­cskozá­s szegeden kedden meg­kezdődött a KGST-orszá­­gok valuta és pénzügyi ál­lan­dő bizottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-tagorszá­­gok pénzügyminiszter-he­lyettesei és nemzeti bank­jaik helyettes vezetői. A tárgyaláson megvitatják az állandó bizottság múlt évben végzett munkáját és meghatározzák a továb­bi teendőket. (MTI) Schumann Moszkvában Schumann francia kül­ügyminiszter kedden reg­gel háromnapos látogatás­ra Moszkvába utazott, hogy az ősszel létrejött szovjet—francia konzultá­ciós megállapodás kereté­ben megbeszélést tartson Gromiko szovjet külügy­miniszterrel. A francia külügyminiszter Moszkvába indulása előtt a francia sajtónak hangsúlyozta, hogy — bár alacsonyabb szinten már volt konzultá­ciós eszmecsere a két kül­ügyminisztérium képviselői között — tulajdonképpen Schumann mostani látoga­tása lesz az igazi „pre­mier” a két ország diplo­máciai konzultációjában, s a francia f­­­­árosban nagy várakozásai tekintenek a látogatás elé. A megbeszélések napi­rendjén a kétoldalú poli­tikai, s gazdasági kapcso­latok, valamint a világpo­litika nagy problémái sze­repelnek. Ami a politikai kérdése­ket illeti, előreláthatólag elsősorban az európai biz­tonsági értekezlet és a Kö­zel-Kelet problémája szere­pel a konzultációs megbe­szélések napirendjén. A TASZSZ jelenti: A szovjet kormány ven­dégeként kedden hivatalos látogatásra Moszkvába ér­kezett Maurice Schumann francia külügyminiszter. A seremetyevói repülő­téren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Szemjon Kozirev külügy­miniszter helyettes fogadta a francia vendéget.

Next