Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

lOTS. december 1. péntek a szovjet küldöttség tiszteletére Erről az évfordulóról az országok, a népek egész sora, a világ minden hala­dó embere, a magyar nép is méltóan meg fog emlé­kezni. Sok sikert, minden jót kívánunk a dicső szov­jet népnek, a Szovjetunió minden népének, nemzeti­ségének, államuk fennállá­sának 50. évfordulójára. Biztosíthatjuk barátain­kat: a Magyar Népköztár­saság a nemzetközi küzdő­téren a jövőben is teljes Kedves elvtársak! Barátaim! két Mélyen meghat bennün­k lelkes fogadtatás, amelyben itt, az önök üze­mében részesítenek ben­nünket, és a szívélyes ven­dégszeretet, amely a szov­jet párt- és kormánykül­döttséget itt-tartózkodásá­­nak első perceitől körülve­szi magyar földön. Különösen örülünk a le­hetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a ma­gyar munkásosztály felleg­várában fordulhatunk a ba­rátság szavaival a magyar néphez. A szovjet embe­reknek nem kell magya­rázni, mit jelent Csepel. Is­­kolás koruk óta tudják, hogy itt, a Vörös Csepelen munkások tüntettek az 1905-ös oroszországi forra­dalom támogatására. Jól emlékeznek rá országunk­ban, hogy 1919 márciusá­ban a csepeli rádióállomás vette Vlagyimir Iljics Le­ninnek a hős Magyar Ta­nácsköztársasághoz intézett üzenetét. A Szovjetunió népei nem felejtették el, hogy nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor proletariátu­sunk sok ország imperia­listái ellen harcolt, a ma­gyar munkásosztály itt, a Duna partjain megterem­tette a tanácshatalmat Ez újabb áttörés volt a kapita­lista rendszeren, áttörés Európa közepén. S noha a helyi burzsoáziának és a külföldi intervenciósoknak sikerült akkor megfojtani a munkáshatalmat, az 1919-es magyarországi forradalom nagy iskolája lett országuk minden forradalmár nem­zedékének. Immár csaknem három évtizede a munkásosztá­lyé és pártjáé a döntő szó a magyar politiká­ban, a gazdaságban, az élet min­den területén. A munkás­­osztály áldozatos munkájá­val, öntudatával, fegyelmé­vel, a szocializmus magasz­tos eszményei iránti hűsé­gével erősíti szövetségét a dolgozó parasztsággal és a népi értelmiséggel, befo­lyást gyakorol az egész tár­sadalomra és vezeti azt. Nem először járok Ma­gyarországon. Emlékszem rá, milyen volt országuk a fasiszta iga alóli felszaba­dulásért folyó harcok nap­jaiban; emlékszem, hogyan indult meg magyar földön a szocializmus építése; em­lékszem az ellenforradalom ellen, a szocialista rend megszilárdításáért vívott harc bonyolult időszakára. Az utóbbi években különö­sen gyakran volt alkalmam Magyarországra látogatni, összehasonlítva a tegnapot a mával, az ember jobban felmérheti, milyen nagy, történelmi utat tett meg az önök országa, mennyire el­egységben, vállvetve, együtt halad nagy barátunkkal és szövetségesünkkel a Szov­jetunióval. Együtt hala­dunk a Varsói Szer­ződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában tömörült szocialista orszá­gokkal, a haladás minden erejével, a szocializmusért, a békéért, egy új jobb vi­lág megteremtéséért. Éljen nagy barátunk és szövetségesünk a Szov­jetunió és vezetője, a mélyült a szovjet—magyar barátság. Mi, szovjet emberek, szovjet kommunisták, nagy­ra becsüljük ezt a barát­ságot, amely kiállt minden megpróbáltatást, s a szo­cializmus és a kommuniz­mus diadaláért vívott kö­zös harcunkban edződött. Ez a barátság áthatja or­szágaink egész életét E ba­rátság a legmagasabb fo­kon pártjaink együttműködésében, testvéri párt­­szervezeteink széles körű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bi­zottságának állandó kapcso­lataiban fejeződik ki. A leg­jobb, a legbarátibb viszo­nyunk alakult ki Kádár elvtárssal és a többi ma­gyar vezetővel S különösen nagyszerű, hogy mindennapi gyakor­lattá lett a szovjet és a magyar dolgozók — mun­kások, parasztok, a tudo­mány és a kultúra műve­lői — tízezreinek, százez­reinek rendszeres, szoros, elvtársi érintkezése. Vagyis barátságunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nemcsak a mának, nemcsak a hol­napnak szól, hanem örök időkre érvényes! Még három évtized sem telt el a szocializmus vi­lágrendszerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de mekkora és sok tekin­tetben meghatározó szere­pet tölt be a világon a népeknek ez az új közös­sége. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a ha­ladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nem­zetközi politikánk egyes alapvető célkitűzéseit legutóbbi években. Ezek a a következők: — a béke érezhető, ér­zékelhető Európában;megszilárdulása — a hős vietnami nép­nek nyújtott nagy és sok­oldalú segítség az imperia­lista agresszió elleni sike­res harcához• Szovjetunió Kommunista Pártja, annak Központi Bizottsága, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Lelkes, nagy taps kö­szöntötte a nagygyűlés kö­vetkező szónokát, Leonyid­­ Brezsnyevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtit­kárát. — a haladó rendszerű arab országok, azok igaz ügyének támogatása; — hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeivel abban a jogos törekvésükben, hogy gazdái legyenek otthonuk­nak; — az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszony kialakításának és e kör­zet békéje helyreállításá­nak tevékeny segítése; — s végül: eredményes harc a békés egymás mel­lett élés elveinek megho­nosodásáért a nemzetközi viszonyok egészében; harc a tartós békéért, a fordu­latért a feszültségtől az enyhülés felé, a bizalmat­lanságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együtt­működés irányába. Ennek kapcsán Brezs­nyev elvtárs kitért az euró­pai politika egyes kérdései­­re. Mint mondotta: Amellett vagyunk, hogy megtisztítsuk az európai ta­lajt a múlt hordalékától. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az összeurópai ér­tekezletnek, amelynek sok­oldalú gyakorlati előkészí­tése — mint Kádár elvtárs is mondotta — már meg­kezdődött. A szocialista országok világosan kifejtették közös álláspontjuk lényegét a po­litikai tanácskozó testület prágai ülésének nyilatko­zatában. Azt várjuk az összeuró­pai értekezlettől, hogy megerősítse valamennyi európai állam egyenlő és tényleges biztonságának elveit. Ellenezzük a megkülönböz­tetést az európai kereske­delemben és amellett va­gyunk, hogy széles körben fejlődjék az európai álla­mok egyenjogú érdemi együttműködése különböző területeken. Íme, ez elvi álláspontunk, amelyet szi­lárdan követtünk és követni fogunk. Elvtársak! A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és tá­mogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kom­munistáktól idegenek az önző külpolitikai számítá­sok. Az, amire mi törek­szünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekei­nek. Brezsnyev elvtárs ezek­kel a szavakkal fejezte be nagyhatású beszédét: Engedjék meg, elvtársak, hogy élve e kellemes ta­lálkozás lehetőségével, ki­fejezzük elismerésünket a testvéri Magyország mun­kásainak, parasztságának, értelmiségének és vala­mennyi dolgozójának azért, hogy ők is méltóképpen­­ készülnek megünnepelni a Szovjetunió megalakulásá­nak 50. évfordulóját, szovjet emberek nagyra ér­­­tékelik a testvéri érzelmek megnyilvánulását. Befejezésül, elvtársak, még egyszer szívből jövő köszönetünket fejezzük ki az MSZMP Központi Bi­zottságának, a Magyar Nép­­köztársaság kormányának, mindannyiuknak, kedves barátaim, a testvéri fogad­tatásért. Újabb sikereket kívánunk Csepel munkás­kollektívájának, Budapest lakóinak, Magyarország minden dolgozójának a szo­cializmus építésében. Bol­dogságot, egészséget és jó­létet minden magyar csa­ládnak ! Éljen az MSZMP vezeté­sével a szocialista társadal­mat építő magyar nép! Éljen a magyar munkás­­osztály — a szociálisa Ma­gyarország vezető ereje! Éljen kipróbált harci él­csapata — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! Éljen a szovjet—magyar barátság és a szocialista ál­lamok internacionalista egysége! Éljen a béke és a kom­munizmus! Engedjék meg, elvtársak, hogy szolidaritásunk, meg­bonthatatlan egységünk je­léül átnyújtsam önöknek Ivan Sadr, a kiváló szovjet szobrász „Zászlót tartó munkás” című alkotását. Kádár János és Leonyid Brezsnyev szavait sűrűn szakította félbe a nagy­gyűlés részvevőinek tapsa. Németh Károly zárszava után hosszan zúgott a taps a Csepeli Sportcsarnokban, a nagygyűlés részvevői melegen ünnepelték a szov­jet és a magyar vezetőket, éltették a két testvéri nép megbonthatatlan, örök ba­rátságát. A magyar—szovjet barátsági nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Brezsnyev elvtárs beszéde A felvételek televízióról (Fényképezte: készültek: Tóth Sándor) 8. oldal Ma kezdődik a Kodály-énekverseny Nagyjelentőségű kezde­ményezés színhelye Bács- Kiskun megye székhelye. A Televízió először rendez nyilvános versenyt a dal­éneklés fiatal művészei szá­mára. A vállalkozás egyben tisztelgés a magyar kultúra nagy alakja, Kodály Zol­­­­tán emléke előtt. Ma, pénteken délután 3 órakor kezdődik a Kodály Zoltán emlékére szervezett­­ énekverseny. Kecskeméten, s a Katona József Színház­­]­ban a délutáni és az esti válogatón az a negyven énekes lép fel, akiket a 125­­ jelentkező közül az augusz­tusi selejtezőn a bírálóbi­zottság kiválogatott. A Kecskeméten pénteken bemutatkozó ifjú énekesek között több ismert nevűt találunk. A Ki mit tud ve­télkedőkről népszerű Bu­dai Lívia. Kincses Veroni­ka itt is szeretné bizonyí­tani, hogy mit fejlődött az elmúlt években. Pászthy Julianna a lipcsei Bach, Miller Lajos a Dvorak és­­ az Erkel-versenyen vett­­ részt nagy sikerrel. For­­­­gács Júlia sok országban­ szerepelt. Érdeklődéssel várjuk földünket, a bajai, 31 esztendős Sass Gyulát. Műsorán Kodály művei mellett Schumann, Brahms és Schubert egy-egy alko­tása szerepel. A válogatók legjobbjai a szombati, illetve vasárnapi elődöntők egyikébe kerül­nek. Kezdési időpontok: szombaton este 6 óra, va­sárnap délután 5 és este 9 óra. Mivel ezeket a műso­rokat a televízió egyenes adásban közvetíti, a rende­zőség ezúton is kéri, hogy a nézők pontos időben fog­lalják el helyüket. A zsűri díszelnöke, dr. Palló Imre, az Állami Ope­raház örökös tagja, elnöke, Lukács Miklós, az Opera­ház igazgatója. Tagjai: Bó­­nis Ferenc, dr. Vargyas Lajos zenetudósok, Farkas Ferenc és Petrovics Emil zeneszerzők, Forrai Miklós és Gulyás György karna­gyok, Melis György és Sán­dor Judit operaénekesek, Vaszy Viktor főzeneigaz­gató, H. N. Nyolcvan szocialista brigád a gabonaiparban A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat pártszer­vezete, szakszervezeti bi­zottsága csütörtökön ren­dezte meg Kecskeméten a gabonaiparban dolgozó szo­cialista brigádok vezetői­nek megyei értekezletét. A mozgalom kibontakozása óta ez volt a vállalatnál az ötödik tanácskozás, ame­lyen a szakma legjobbjai munkájuk eredményéről számot adtak és további teendőiket vitatták meg. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat körze­ti üzemeiből és központjá­ból nyolcvan szocialista brigád vezetője, tagja hét és félszáz brigádtag képvi­seletében vett részt a ta­nácskozáson. Sarok Antal igazgató vitaindító beszé­dében utalt az MSZMP Központi Bizottságának a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló határozatára, amely meg­növelte a gazdasági veze­tők felelősségét e társadal­mi hasznosságú mozgalom kiszélesítésében. A válla­latnál dolgozó szocialista brigádoknak rendkívül nagy szerepük volt abban, hogy a megye gabonaipa­ra az elmúlt három negyed­évben az előirányzottnál jóval több kenyér- és ta­karmánygabonát vásárolha­tott meg, s szeptember vé­géig egész évi termelési tervének 75,4 százalékát teljesítette. • A szocialista brigádve­zetők a vállalat által for­galmazott mintegy 30 ezer vagon kenyér- és takar­mánygabona minőségének megóvása érdekében tet­tek kezdeményezést, ami­kor elfogadták a kiskun­­halasi körzeti üzem szo­cialista brigádjának ver­senyfelhívását. Végezetül Sarok Antal igazgató a munkában, a tanulásban, a tevékenységben társadalmi élenjáró brigádoknak kiosztotta az elismerő levelet, pénzjutal­mat. K. A. Megkezdődött a TIT VI. küldöttgyűlése Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdte háromnapos tanácskozását a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat VI. kül­döttgyűlése. Az elmúlt négy esztendő mérlegét, a to­vábbi feladatokat felmérő konferencián a megyei, vá­rosi, kerületi szervezetek 450 küldötte és számos kül­földi társintézmény —köz­tük a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, az NDK-be­­li, a bolgár, az olasz isme­retterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnök­­helyettese nyitotta meg. Ezután dr. Ortutay Gyu­la akadémikus, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat elnöke szólalt fel. A szónok elmondotta, hogy a jövőben jelentős energiákat kell fordítani a társulat megfiatalítására. Jó lenne, ha az egyetemek felhívnák utolsó éves hallgatóik fi­gyelmét erre a társadalmat nevelő, az egész ország mű­veltségi szintjét emelő munkára, amely egyszerre szolgálja a közművelődést és önmaguk tovább műve­lését. Ezután dr. Vonsik Gyu­la, a TIT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a VI. küldöttgyűlés beszámoló­jához. A TIT VI. küldöttgyűlé­sének első napja az esti órákban vitával ért véget. (MTI)

Next