Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE * r. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 123. szám Ara: 90 fillér 1973. május 29., kedd Kitüntették a Parlamentben Volinov űrhajós ezredest A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az emberi haladás ügyét szolgáló űrrepülése, e repüléssel szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozata kitüntetést adományozta Borisz Valentyinov Volinov űrhajós ezredesnek, a Szovjetunió Hősének. A magas kitüntetést hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a Parlamentben megtartott ünnepségen. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Roska István külügyminiszter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, dr. Horváth István, KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a kitüntetés átadásánál V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Oktatástechnikai stúdió Kecskeméten Az elmúlt fél évben lapunk több cikkben is foglalkozott a Bács- Kiskun megye néhány tanyai, úgynevezett „kisiskolájában” folyó oktatási kísérlettel, amely a tanyán élő általános iskolások hátrányos körülményeit nagy mértékben csökkenti. Megírtuk, hogy szeptembertől 50 iskolában vezetik be a programozott tanításnak ezt a sajátos formáját, s a szükséges feladatlapok, filmek és magnetofonszalagok kidolgozását és sokszorosítását a Kecskeméten létrehozandó oktatástechnikai stúdió fogja végezni. Minderről, s a megvalósítás egyéb feladatairól a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott. Tegnap a megyeszékhelyre és a fülöpházi módszertani bemutatóiskolába látogatott dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Simon Gyula, a fővárosban létesítendő Országos Oktatástechnikai Központ igazgatója és Guy Berger, az UNESCO magyarországi oktatástechnikai szaktanácsadója, a párizsi Sorbonne egyetem tanára. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a Fülöpházán látottakról, s a látogatást megelőző és követő megbeszélésen szinte végleges kép alakult ki a megyei oktatástechnikai stúdió és a továbbképzési intézet (jelenlegi nevén továbbképzési kabinet) előtt álló feladatokról. Az UNESCO és a magyar kormány nagy összeget fordít a hazai oktatás korszerűsítésére. Az idén oktatástechnikai központ alakul Budapesten, majd folyamatosan létrejönnek a területi központok is. A kecskeméti oktatástechnikai bázis elsődleges feladata az említett programozott oktatás technikai és módszertani irányítása lesz. Október elsején tízhónapos tanfolyamot indít az Országos Oktatástechnikai Központ, ezen megyénkből két szakember vehet részt. A későbbiekben szakosodnak a területi központok, a munkamegosztásból megyénk a magnetofonszalagok és a feladatlapok sokszorosítását vállalja. Az oktatástechnikai stúdió az UNESCO és a Művelődésügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott egymillió forintos összegből az idén az alapvető vásárolja meg, gépi berendezéseket s a fenntartásra ebben az évben 850 ezer forint jut a megyei költségvetésből. A tanyai programozott oktatás eredményeit az első tanévben tudományos módszerekkel vizsgálják meg, s ennek alapján döntenek a tanítás ilyen formájának esetleges országos bevezetéséről. Hasonló kísérletek jelenleg ugyanis több megyében is folynak. A tervek szerint a pedagógusok tőtovábbképzésére módszertani és oktatástechnikai bemutatótermet is berendeznek Kecskeméten. A megyénkbe érkezett vendégeket Tokai László, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta, s az iskolalátogatáson és a megbeszéléseken részt vettek a művelődésügyi és a tervosztály, valamint a pénzügyi osztály vezetői, illetve szakemberei, s a továbbképzési kabinet vezetője. K. Gy. PETŐFIAz UNESCO is támogatja - A Sorbonne tanára Bács-Kiskun megyében • Televíziós kamerával fényképezik a programozott tanítási órát. • A vendégek érdeklődéssel figyelik a módszertani bemutatót. Az első sorban Tokai László, dr. Benczédy József és Guy Berger. (Tóth Sándor felvételei) Tanácskozás az országgyűlés soron következő ülésszakáról Hétfőn a Parlamentben — Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével — ülést tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, valamint a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az ülésen Apró Antal az országgyűlés soron következő ülésszakáról tartott tájékoztatót, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait ismertette. Az ülésen felszólalt dr. Gonda György, Homor Imréné, Inokai János és dr. Pesta László képviselő. (MTI) Átadták a vörös selyemzászlót a kunszállási úttörőknek ÜNNEPI CSAPATGYŰLÉS JAKABSZÁLLÁSON Vasárnap reggel a májusi zápor miatt a kunszállási központi általános iskola folyosóin gyülekeztek a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlajának átadása alkalmából rendezett ünnepség résztvevői. A 3783-as számú Dózsa György Úttörőcsapat történetét bemutató kiállítás megnyitása után azonban elállt az eső, s kellemes időben sorakoztak az úttörők az iskola udvarán. Budai Imre igazgató köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd a Himnusz hangjai után Nagy Ottó 7. osztályos tanuló Juhász Gyula, Munkásgyermek himnusza című versét szavalta el. Ezután Bercsényi Botond, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Mint mondta örvendetes, hogy a kunszállási iskola úttörői már évek óta lelkiismeretesen, egyre jobban dolgoznak, s egyre nagyobb eredményeket érnek el. Jó munkájuk elismeréseként 1971-ben Marx Károly zászlócsillagot kaptak, tavaly pedig a megyei pártbizottság vándorzászlajának tulajdonosai lettek. 1972-ben is komolyan, lelkiismeretesen tanultak és dolgoztak a szakkörökben, klubokban. A mezőgazdasági szakkör tagjai például az országos versenyen 2. helyezést értek el. A KISZ KB osztályvezetője ezután átadta a selyemzászlót Bordás Éva csapatvezetőnek. Németh Ferenc megyei útítóelnök a kisdobosok és úttörők avatása alkalmából köszöntötte a diákokat. Huszonhét kisdobos és tizennyolc úttörő kötötte fel vasárnap először a kék, illetve vörös nyakkendőt. Kissé hűvös, szeles idő fogadta a jakabszállási 3585. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat ünnepi csapatgyűlésének résztvevőit. Az idei gyermeknap „előestéjén” — szombaton délután — a pattogós induló hangjaira száznegyven kék- és vörösnyakkendős pajtás sorakozott az iskola udvarán, s a jelentéstételek után a csapat lobogója lassan felkúszott a zászlóárbocra. A csapatgyűlést Németh Ferenc megyei úttörőelnök üdvözlő szavai vezették be. Az avatandó kisdobosokat és úttörőket a kecskeméti járási KISZ-bizottság titkára, Konkoly István köszöntötte, majd egy sokáig emlékezetes jelenet következett, amikor is az avatótestvérek és a vendégek felkötötték a nyakkendőt a csillogó szemű gyermekek nyakára. Ezután az iskola irodalmi színpada ötletesen összeállított műsorral emlékezett a csapat névadójára, Petőfi Sándorra, majd Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, melyben kiemelte a jakabszállási úttörők egész éven át végzett kiemelkedő munkáját, s bejelentette, hogy az úttörőelnökség javaslatára a megyei párt-végrehajtó bizottság az idén a 3585. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapatnak ítélte a pártbizottság vándorzászlaját, amelyet az elmúlt tanévben a kunszállási pajtások őriztek. A bejelentést a jelenlevők nagy tapsa fogadta. A csapat vezetője, Juhász Rózsa tanárnő köszönte meg a kitüntetést és az úttörőelnökség 3000 forintos jutalmát a csapat minden tagja nevében. Ezt követően Németh Ferenc, valamint Simala István járási úttörőelnök és Szalay Ottilia elnökhelyettes negyven pajtásnak nyújtotta át jó munkájukért a kitüntetéseket és az okleveleket. A kiváló úttörők közül többen táborozáson, úttörőtalálkozón vehetnek részt nyáron, míg a csapatvezető jatalma 10 napos al-dunai hajóút lesz. 9 Bercsényi Botond átadja a vörös selyemzászlót Bordás Éva csapatvezetőnek. • Németh Ferenc megyei úttörőelnök köti fel a kisdiákok nyakkendőit. • Katanics Sándor a jakabszállási úttörők kiváló munkáját méltatja. Az idő sürget A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott kormányprogram megvalósításának egyik legfontosabb előfeltétele a takarmányellátás biztonságossá tétele. Ez megkívánja, hogy reálisan számba vegyük forrásainkat és ennek ismeretében megtegyünk mindent a hasznosítható termés betakarításáért. Mint köztudott, a megye szarvasmarha-állományának csaknem 50 százaléka a háztáji gazdaságokban van, melyek takarmányellátását különösen fontos megoldani. Ez azért alapvető dolog, mert a szarvasismarha-tenyésztés fellendítése érdekében meghirdettük a Legyen minden tanyán tehén programunkat is. Elő kell tehát segíteni a háztájban is a takarmányellátást, valamint az áruértékesítést. A takarmánygondokat enyhítheti, ha idejében megszervezzük az árokpartok fűtermésének betakarítását. A korábbi évek tapasztalatai nem a legkedvezőbbek ezzel kapcsolatban. Az út- és vasút menti árkok, valamint az árvízvédelmi töltések és csatornapartok fűtermésének betakarításáról, kezelőik kötelesek gondoskodni. A tapasztalatok szerint egyes üzemben tartók — különösen a KPM Közúti Főosztálya — tizedrangú kérdésként kezelik ezt a fontos témát. A múlt évben megjelent MÉM miniszterhelyettesi rendelkezés úgy intézkedik, hogy minden év a június 10-e után a betakarításról helyi tanácsnak kötelessége gondoskodni. Az idei száraz időjárás miatt azonban ez az időpont nem tartható, ugyanis június 10-ig a ma még jó minőségű fű is tönkremehet. Ezért felhívjuk a járási hivatalok, a városi és községi tanácsok szakigazgatási szerveinek figyelmét, hogy haladéktalanul ellenőrizzék területükön: van-e már gazdája a fűnek, és ha nincs, annak betakarítását június 2-től bárki részére díjmentesen tegyék lehetővé. Az állattartó gazdák keressék meg mielőbb a községi tanácsot, hogy kijelölhessék a még szabad területet. A fahasznosítás közös érdek, amit mindenkinek a maga területén — a rendelkezések értelemszerű alkalmazásával — kötelessége elősegíteni, ezzel támogatva az állattenyésztés fejlesztését szolgáló célkitűzéseink megvalósítását. Gódor József megyei tanács vb osztályvezetője Áramszünet sem lesz - Fényorgona, forgószínpad Megújul a színház Hetvenhét év egy épület életében is magas kornak számít. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a szóban forgó házban évente 150—160 ezer ember fordul meg, nem csodálkozhatunk, hogy a jó öreg téglafalak, a bennük futó vezetékek, a felszerelés bizony megújításra, cserére, korszerűsítésre várnak. Az 1896-ban felépült kecskeméti színházról van szó, amelyet a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég mai nyelven szólva „típusterv” alapján készített. Thália kecskeméti hajlékához hasonló többek között a budapesti Vígszínház is. A gondos, ízléses kivitelezést mutatja, hogy a barokkos hatású színházban több filmet forgattak. A Katona József Színes házban készült az Aranysárkány, s az Othello Gyulaházán című magyar film egy-két részlete. A maga idejében nagyon modernnek számító színházépület az évtizedek során , természetesen kissé „megkopott”. Lassan elavultak, a műszaki szabványoknak egyre kevésbé feleltek meg például az elektromos berendezések. Ezért a színház folyamatosan megvalósuló rekonstrukciójának idei, igen fontos állomása lesz az új áramtőkapcsoló megépítése. Ezzel egyidőben az áramellátást is biztonságosabbá teszik — két, egymástól független transzformátorállomásról érkezik az épületbe a villamos energia, így elkerülhető lesz a jövőben a kellemetlen, a színházi élményt zavaró áramszünet. Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek Gyárfás Miklós darabjának, Kényszerleszállás nak egyik néhány évvel ezelőtti előadására, amikor csaknem félóráig szünetelt a játék — félhomály borult a nézőtérre és a színpadra . . . 1974-ben az elterjedt félvezetők alkalmazásával korszerűsítik a fényszabályozót, s a fővilágosító a nézőtéren elhelyezett vezérlőfülkéből az előadást figyelve kezelheti majd a „fényorgonát”. 1975-re az elektromos hálózat egyéb részeinek felújítását tervezik. Későbbi elképzelés a hangosítás modernizálása, hiszen a ma színháza nem nélkülözheti a különféle hanghatások dramaturgiai „erejét”. Érzékeny, rejtett mikrofonok els helyezését tervezik a színpadra, valószínűleg emeli majd az előadások értékét a „keverőpult", amely többek között kiválóan alkalmas lesz a zenei aláfestés tökéletesítésére is. A színház sok helyisége nehezen fűthető, néhány irodában például csak kis teljesítményű hősugárzók adnak csekély meleget. A próbaterem mennyezetén levő infralámpák a fűtésnek szinte csak illúzióját keltik. A későbbiekben távfűtéssel látják el az épületet. Persze, ezekben a meleg napokban senki sem gondol a fűtési szezonra, annál inkább gondot okoz színház asztalosműhelyének nem a eléggé hatékony levegőcseréje — az egészséges munkakörülményekhez elszívó berendezésre lenne szükség. A raktárak, öltözők zsúfoltsága, az orvosi rendelő hiánya szintén nehézséget jelent a színház mindennapos munkájában — bár ebből a néző semmit sem vesz észre. Az anyagi lehetőségekkel összhangban folyamatosan megújul a kecskeméti színház. Az említetteken kívül valószínűleg sor kerül a színpadmélység növelésére, s korszerű forgószínpad kialakítására is. Ha a távolabbi jövőben is ezek az újdonságok a színház művészeinek és dolgozóinak munkáját könnyítik meg, s nem színvonalasabb utolsósorban még előadásokhoz, gazdagabb élményekhez juttatják a színházszerető közönséget. K. Gy.