Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 86. szám Ára: 1,20 Ft 1980. április 13. vasárnap Í­gg' ' ' Holnap összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága holnap Kecskeméten összeül, és A végrehajtó bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokkal kapcsolatos pártpolitikai feladatok és a megyei pártbizottság 1980. évi munka­terve megvitatását javasolja. Az űrhajózás napján a világűrben MOSZKVA Másodszor köszönti a világűr­ben Valerij Rjumin az űrhajózás napját: a Szojuz—35 és a Szal­jut— 6 fedélzeti mérnöke ebben az időpontban a múlt évben is az űrhajón dolgozott. Éppen az ün­nepen mutatta be a szovjet tele­vízió azt a dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Ljahovval vég­rehajtott 175 napos űrutazásuk­ról készült, s amelynek összeál­lításában természetesen Rjumin is részt vett. A tartós expedíció két tagja egyelőre még nem dolgozik teljes terheléssel: a programot úgy ál­lították össze, hogy szervezetük fokozatosan alkalmazkodhasson a világűr körülményeihez. * A Csillagvárosban első repülé­sükre készülő magyar, vietnami, kubai, mongol és román űrhajós­jelöltek már túl vannak az elmé­leti felkészítésen, s jelenleg szov­jet társaikkal együtt gyakorlati képzésen vesznek részt — nyilat­kozott Vlagyimir Satalov, a szov­jet űrhajósok felkészülésének irá­nyítója az Izvesztyijának adott in­terjúban. Satalov elmondotta, hogy min­den a tervek szerint halad. A szo­cialista országok jelöltjeinek egy­formán jól fel kell készülniük mind a Kozmoszban végzendő kutatómunkára, mind a fedéleze­­ti mérnök teendőinek ellátására. Arra is késznek kell lenniük, hogy szükség esetén önállóan földre hozzák az űrhajót. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi valamennyi szocia­lista ország tudományos erőtarta­lékainak hatékony bevonását az űrkutatás fejlesztésébe, és jelentő­sen hozzájárul a részt vevő orszá­gok népei közti barátság erősíté­séhez — hangsúlyozta befejezésül Vlagyimir Satalov. Hat városban, hatvan községben kétszáz előadás, fórum, verseny A magyar nyelv hete Bács-Kiskunban Az előző esztendők szokásai­nak megfelelően a TIT, a megyei és a városi tanács közösen ren­dezi meg Bács- Kiskunban a ma­gyar nyelv hete rendezvénysoro­zatát. Ez alkalommal hat vá­rosban és hatvan községben mint­egy kétszáz különféle rendez­vényre kerül sor. Az idei rendez­vénysorozatnak fő témája a költői nyelv. A kiadott programfüzet mottójaként az alábbi Fábry Zol­­tán-idézet szerepel: „A költészet a mindenki által érthető beszéd, az emberiség anyanyelve.” A Bács-Kiskun megyei­ ren­dezvénysorozat ünnepi megnyitó­ja hétfőn délután 3 órakor lesz a Tudomány és Technika Házá­ban, ahol a résztvevőket Kata­­nics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának tit­kára köszönti, majd a magyar nyelv hetét Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese nyitja meg. Ekkor kerül sor Szabolcsi Miklós aka­démikus, valamint Szathmári Ist­ván kandidátus nyelvészeti elő­adására. A továbbiakban a városokban és a falvakban irodalmi nyelvé­szeti foglalkozásokat, előadásokat tartanak, melyeknek témája lesz többek között a mai magyar nyelvművelés, a népmese, illetve a műmese nyelve, ifjúságunk be­szédgyakorlata, a nyelvjárások és a szónoki beszéd. Több előadás hangzik el József Attila, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Móra Fe­renc, Juhász Gyula, Arany János és Radnóti Miklós nyelvi-stiláris eszközeiről. A programot gazda­gítja több vetélkedő, beszédtech­nikai gyakorlat, kiejtési verseny. Az egy hétig tartó, gazdag programú rendezvénysorozat áp­rilis 19-én, szombaton éér véget. Ekkor kerül sor arra az anya­nyelvi fórumra, amelynek a­lcíme : „Tessék kérdezni — a nyelvész válaszol!” Ezen a rendezvényen szabadszállási pártházban jelen lesz többek között Deme László, a nyelvtudományok doktora, Békési Imre kandidátus, Horváth Judit tanársegéd és Szekér Endre tanár, a Forrás főszerkesztő-helyettese. V. M. Az MSZMP 1972. évi okta­táspolitikai határozata feladat­ként jelölte meg az óvodába járó gyermekek számának és arányának a jelentős növelé­sét, s hogy az óvodába nem járó gyermekek számára gondoskodni kell az iskola-elő­is készítés lehetőségéről. Azóta csaknem nyolc év telt el, s elmondhatjuk, hogy e vi­szonylag rövid időszak alatt országszerte figyelemreméltó eredmények születtek az óvo­daépítésben. A megyei taná­csok támogatásával, az üze­mek, vállalatok, intézmény­ek nagy értékű társadalmi segít­ségével, városokban, nagy- és kisközségekben szinte gomba módra nőttek ki a földből a korszerű, szép gyermekintéz­mények. Évről évre talán az óvoda­avatásokról, -korszerűsítések­ről olvashatjuk a legtöbb hírt vagy tudósítást a napilapok­ban. az új óvodák nemcsak azt juttatják az ember eszébe, hogy ismét és ismét sok száz szülő gondja-baja oldódott meg ezzel, hanem azt is, hogy sza­porodott azoknak a kicsinyek­nek a száma, akik óvodába jár­hatnak, s akik felkészültebben, ügyesebben, okosabban lépik majd át hatévesen az­­ iskola küszöbét. A gyerekek az óvo­dai oktatás-nevelés eredmé­nyeként válnak iskolaéretté, alkalmassá arra, hogy megfe­leljenek oktatási rendszerünk követelményeinek már az első osztályban. S a kicsinyek iskolára való felkészítésében komoly és fele­lősségteljes feladat hárul az óvodapedagógusokra. Az óvo­dák csak gyermekmegőrző és játszóházi funkciója rég meg­szűnt; olyan oktató-nevelő in­tézményekké fejlődtek, szerve­ződtek, melyekben az óvónők tanterv szerinti foglalkozáso­kon bővítik a gyerekek isme­reteit. Más kérdés, hogy az in­tézmények — különösen a vá­rosiak — nagyobb része, vagy például mint Kecskeméten az összessége, túlzsúfolt, s ez a kö­rülmény akadályozza az óvó­nőket abban, hogy a nevelési követelményeknek eleget tud­janak tenni. A mai óvónőket minden dicséret és elismerés megilleti, hogy ilyen helyzet­ben is­ fokozott felelősséggel töltik be hivatásukat. Az óvodák gomba módra sza­porodnak. Azt nem állapíthat­juk meg, hogy a fejlesztés or­szágos viszonylatban számsze­rűen és arányaiban megfelel-e az oktatáspolitikai határozat előirányzatának. Ha azonban a kérdést leszűkítjük Bács-Kis­kun megye óvodaépítési prog­ramjára, akkor már pontosabb képet alkothatunk magunknak. A megyei pártbizottságnak az állami oktatásfejlesztés fel­adattervére hozott határozatá­ban ezt olvashatjuk: „Az óvodai ellátottságot fo­lyamatosan — a jelenlegi 54 százalékról — 1985-re 75 szá­zalékra kell fejleszteni... Me­­gyeszerte általánossá kell ten­ni, hogy minden gyermeket le­galább ötéves korától felve­gyenek az óvodába.” A végrehajtás eddigi ered­ményei azt bizonyítják, hogy a megye társadalma komolyan vette a határozat célkitűzéseit. A megye jelenlegi ötéves ter­ve több mint három és­ fél ezer új óvodai hely létesítését irányozta elő. A vártnál gyor­sabb ütemű fejlesztés eredmé­nyeként már 1978. végére sike­rült túlteljesíteni az óvodaépí­tési előirányzatot. Remény van arra, hogy az ötéves tervidő­szak — tehát ez év — végéig több mint négyezer-nyolcszáz új óvodai hely készül el. Csak­nem ezret pedig, mert elavult, meg kellett, illetve meg kell szüntetni. Az eredmény így is figyelemreméltó: az óvodás korú gyerekek mintegy nyolc­vanöt százalékának jut hely a következő tanévben az intéz­ményekben. A megye községeiben, to­vábbá Kalocsán és Baján ala­kul a­ legjobban az óvodai el­látottság. De például­­ Kecske­méten és Kiskőrösön százhar­minc—százötven százalékos kihasználtság mellett sem szűnnek meg a helyhiány okozta óvodai gondok. Marad tehát ilyen irányú tennivaló a következő ötéves tervidőszak­ra is. További összefogásra, a társadalom folytatólagos tá­mogatására lesz szükség az óvodai gondok mielőbbi, vég­leges megoldásához, amely ma már nem tűnik távolinak. R. M. A HŰVÖS IDŐJÁRÁS LASSÍTJA A TAVASZI MUNKÁT A talajhőmérséklet alacsonyabb mint a harmincéves átlag Az elmúlt héten tovább folytatódott az év­szakhoz képest hűvös időjárás. A mérések szerint a talajhőmérséklet két-három Celsi­­us-fokkal volt alacsonyabb, mint a harminc­éves átlag. Csapadék változó mennyiségben és területi eloszlásban hullott. A Homokhát­ságon 5—6 milliméter, a Duna mentén en­nek fele, a Bácska térségében pedig 4—5 milliméter eső esett. A hosszan tartó hűvö­sebb időjárás ellenére az esőző és hasonló időszakához mérten kisebb a lemaradás a burgonya- és a fűszerpaprika-vetéseknél. A legfontosabb tavaszi növények magjának földbe tétele — idetartozik a kukorica és a napraforgó — a talajhőmérséklet emelkedé­sével várhatóan a jövő héten megkezdődik. Több gazdaságban már befejez­ték a cukorrépa vetését. A kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben csaknem 500, a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben 150 hektá­ron fejeződött be a munka. Az egyik jelentősebb fűszerpaprika­­termesztő mezőgazdasági nagy­üzemben, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben, a magról vetett fűszerpaprika vetése is be­fejeződött, a napokban elvetik 40 hektáron az étkezési paprikát is. A közös gazdaságban jól szer­vezték meg a tavaszi munkát. Pontos ütemterv szerint végzik a feladatokat. Több mint 400 hek­táron termesztenek zöldségfélé­ket. Nagy teljesítményű, zöldség­szárító berendezésük jobb kihasz­nálása végett 20 hektáron petre­zselymet, 10 hektáron parajt, és 40 hektáron zellert termesztenek. Nagy feladat vár a gazdaságra, hi­szen tavasszal az említett zöldség­féléken túlmenően több mint 1700 hektáron kell földbe kerülnie a magnak. Egyik nagy tétel a vető­mag céljára termelt kukorica, amely meghaladja az 560 hektárt. sel A szőlő- és gyümölcstermesztés­foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekben is sok a munka ilyenkor. A szőlőültetvényeken a metszés befejezéshez közeledik, de meggyorsult a kistermelőknél is. A nagyüzemi gyümölcsösökben már be is fejezték ezt a munkát. Az Izsáki Állami Gazdaságban 630 hektárnyi termő szőlőültetvényen végezték el a feladatot, a gyü­mölcsösökben meggyorsította munkát az az újítás, amelynek se­­­gítségével állványokra szerelt pneumatikus metszőollókkal ala­kították ki a fák koronáit. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya­­ össze­sítő jelentést készített a tavaszi növények vetésének a tervhez vi­szonyított teljesítéséről. Eszerint a magborsó, a tavaszi árpa földbe került, hasonlóképpen a zab, a cukorrépa és a fűszerpaprika na­gyobb része is. A lucernatelepítés szintén jól halad, ebből 6700 hek­tárnyi a terv. Nagy feladat lesz 130 ezer hektáron a kukoricave­tés. A hűvös időjárás késlelteti korai zöldségfélék fejlődését, fel­a vásárlását, forgalomba hozatalát. Retek már található az üzletek­ben. Kilenc-tíz millió csomó fel­vásárlásával számolnak. Salátá­ból és zöldhagymából a lakosság ellátása folyamatos. A vetőmag­ellátásban nincs különösebb fenn­akadás, egyedül a vetőburgonyá­nál mutatkozik hiány. Az idén egyébként a gazdaságok megköze­lítőleg 24 ezer hektárnyi terüle­ten termelnek vetőmagot. Ez ezer hektárral kevesebb az elmúlt 2 évinél, ennek oka a megszigorí­tott követelményrendszer. Kon­centrálódtak a termőterületek is. Az év eleji gazdálkodás befo­lyásolja az egész esztendő ered­ményeit. A korszerű talaj-előké­szítés, a jó minőségben történő ve­tés, jelentősen kihat a terméshoza­mokra. A szükséges termelési esz­közök a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezeteknél korlátozottabban állnak rendelke­zésre. Ezért részükre 30 millió fo­rint fejlesztési hozzájárulást biz­tosított a megye. Huszonhárom gazdaság részesült támogatásban. Gépesítésre, ültetvénytelepítésre, meliorációra és juhtartási létesít­ményekre kapták az említett ös­­­szeget. K. S. • A fűszerpaprika-vetés befejeződött a szabadszállási Lenin Terme­lőszövetkezetben. A magokat korszerű svéd vetőgéppel helyezték földbe. • Az Izsáki Állami Gazdaságban húszan végzik a szálvesszőbekötést a magas művelésű szőlőben.­ Képünk a balázspusztai kerületben ké­szült. (Straszer András felvételei) JOBB MINŐSÉGET KÍVÁN AZ EXPORT Őszibarack az olimpiára Míg tavaly Magyarországon a fagy, az aszály, később a túl sok csapadék csökkentette a termést, rontotta a zöldség, gyümölcs belső értékét, addig a külpiacokon soha nem látott árubőségből válogathattak az importőrök. A friss zöldség-, gyümölcsexporttal foglalkozó hazai vállalatunknak, a HUN­­GAROFRUCT-nak jelentős mértékben csökkentette az éves nyereségét a sok, minőségi kifogások miatt visszaküldött áru is. Az idei esztendőtől sokat vár­nak a­ külkereskedelmi szakembe­rek. A vállalat Bács-Kiskun me­gyei kirendeltségén számos meg­oldást dolgoztak ki a termelés és a külpiac összhangjának megte­remtéséért. Felkészülve arra, hogy a kertészeti termelés időjá­rás-érzékeny és a piaci helyzet akár hetente is változhat. A ta­valyi keserű tapasztalatok alapján mintegy 14 százalékos szocialista és 9 százalékos tőkés exportnöve­kedést tervezett a megyei kiren­deltség. Tízezer-ötszáz tonnára nő áruforgalmunk a Szovjetunió felé. Az olimpia idején rendkívüli szál­lításokra is felkészültek. Már biz­tos, hogy 400 tonnányi őszibarack utazik repülővel és kamionokkal Moszkvába. A tőkés piac a következő né­hány esztendőben előre várható­an nem változik. Az Európai Gaz­dasági Közösség által nemrégiben kiadott cikklista bizonyítja, hogy saját áruval zöldség- és gyümölcs­­ellátottságuk — a fehér­­ spárga kivételével — jóval meghaladja a 100 százalékot. Tehát üzletkö­tőink csak úgynevezett lyukpótló megrendelésekre számíthatnak. Is­merve a nyugati országok egyre növekvő gazdasági gondjait, vár­hatóan emelkedik a minőségi igény. Ennek érdekében a hazai átvétel rendszere fokozatosan megváltozik. Belföldön abból a tényből kell kiindulni, hogy a termelés tovább­ra sem exportcélirányos. Ahhoz, hogy az anyagi érdekeltséget meg­teremtsék — minőségi termelésre serkentő — differenciáltabb ár­politikát kell folytatni. Ennek szé­les körű ismertetését szolgálják azok a falugyűlések is, amelyeket a HUNGAROFRUCT és a ZÖLD­ÉRT a közelmúltban szervezett Jánoshalmán, Bácsalmáson, Tom­pán, Mélykútion, Bugacon, illetve Kelebián. A nagy érdeklődésből kitűnt, hogy szükség van az ilyen „paradicsompaprika-, spárgagyű­lésekre”, amikor a kistermelők is megismerhetik a felvásárlás és a külkereskedelem gondjait Két tájkörzetben a kecskeméti Törek­vés Termelőszövetkezet homok­ján, öntözéssel, illetve a mélykúti Lenin kötött talajú kertészetében próbálják a HUNGAROFRUCT által behozott és ingyen rendel­kezésre bocsájtott import mag­vakkal a leromlott minőségű szen­tesi paradicsompaprika hírnevét visszaállítani. A megyei hűtőtárolás gondjain alig enyhít az a közel 2 millió fo­rint értékű felújítás, melyet ZÖLDÉRT-tel közösen végeznek a Jánoshalmán. Bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem vezet eredményre az a­­— sajnos még ma is gyakori — szemlélet, hogy az áruinknak csak az országhatárig kell minőségileg megfelelni. A magasabb feladat minőségi követelményeinek elérésére együt­tes összefogásra, akaratra van szükség, különösen itt Bács-Kis­kun megyében, ahol meghatározó a friss termékek exportja. Csak így tudjuk visszaszerezni a ma­gyar kertészeti áruféleségek szá­mára a külpiacon elvesztett po­zíciónkat. Cx. P.

Next