Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 86. szám Ára: 1,20 Ft 1980. április 13. vasárnap Ígg' ' ' Holnap összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága holnap Kecskeméten összeül, és A végrehajtó bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokkal kapcsolatos pártpolitikai feladatok és a megyei pártbizottság 1980. évi munkaterve megvitatását javasolja. Az űrhajózás napján a világűrben MOSZKVA Másodszor köszönti a világűrben Valerij Rjumin az űrhajózás napját: a Szojuz—35 és a Szaljut— 6 fedélzeti mérnöke ebben az időpontban a múlt évben is az űrhajón dolgozott. Éppen az ünnepen mutatta be a szovjet televízió azt a dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Ljahovval végrehajtott 175 napos űrutazásukról készült, s amelynek összeállításában természetesen Rjumin is részt vett. A tartós expedíció két tagja egyelőre még nem dolgozik teljes terheléssel: a programot úgy állították össze, hogy szervezetük fokozatosan alkalmazkodhasson a világűr körülményeihez. * A Csillagvárosban első repülésükre készülő magyar, vietnami, kubai, mongol és román űrhajósjelöltek már túl vannak az elméleti felkészítésen, s jelenleg szovjet társaikkal együtt gyakorlati képzésen vesznek részt — nyilatkozott Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajósok felkészülésének irányítója az Izvesztyijának adott interjúban. Satalov elmondotta, hogy minden a tervek szerint halad. A szocialista országok jelöltjeinek egyformán jól fel kell készülniük mind a Kozmoszban végzendő kutatómunkára, mind a fedélezeti mérnök teendőinek ellátására. Arra is késznek kell lenniük, hogy szükség esetén önállóan földre hozzák az űrhajót. A nemzetközi együttműködés lehetővé teszi valamennyi szocialista ország tudományos erőtartalékainak hatékony bevonását az űrkutatás fejlesztésébe, és jelentősen hozzájárul a részt vevő országok népei közti barátság erősítéséhez — hangsúlyozta befejezésül Vlagyimir Satalov. Hat városban, hatvan községben kétszáz előadás, fórum, verseny A magyar nyelv hete Bács-Kiskunban Az előző esztendők szokásainak megfelelően a TIT, a megyei és a városi tanács közösen rendezi meg Bács- Kiskunban a magyar nyelv hete rendezvénysorozatát. Ez alkalommal hat városban és hatvan községben mintegy kétszáz különféle rendezvényre kerül sor. Az idei rendezvénysorozatnak fő témája a költői nyelv. A kiadott programfüzet mottójaként az alábbi Fábry Zoltán-idézet szerepel: „A költészet a mindenki által érthető beszéd, az emberiség anyanyelve.” A Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozat ünnepi megnyitója hétfőn délután 3 órakor lesz a Tudomány és Technika Házában, ahol a résztvevőket Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára köszönti, majd a magyar nyelv hetét Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitja meg. Ekkor kerül sor Szabolcsi Miklós akadémikus, valamint Szathmári István kandidátus nyelvészeti előadására. A továbbiakban a városokban és a falvakban irodalmi nyelvészeti foglalkozásokat, előadásokat tartanak, melyeknek témája lesz többek között a mai magyar nyelvművelés, a népmese, illetve a műmese nyelve, ifjúságunk beszédgyakorlata, a nyelvjárások és a szónoki beszéd. Több előadás hangzik el József Attila, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Arany János és Radnóti Miklós nyelvi-stiláris eszközeiről. A programot gazdagítja több vetélkedő, beszédtechnikai gyakorlat, kiejtési verseny. Az egy hétig tartó, gazdag programú rendezvénysorozat április 19-én, szombaton éér véget. Ekkor kerül sor arra az anyanyelvi fórumra, amelynek alcíme : „Tessék kérdezni — a nyelvész válaszol!” Ezen a rendezvényen szabadszállási pártházban jelen lesz többek között Deme László, a nyelvtudományok doktora, Békési Imre kandidátus, Horváth Judit tanársegéd és Szekér Endre tanár, a Forrás főszerkesztő-helyettese. V. M. Az MSZMP 1972. évi oktatáspolitikai határozata feladatként jelölte meg az óvodába járó gyermekek számának és arányának a jelentős növelését, s hogy az óvodába nem járó gyermekek számára gondoskodni kell az iskola-előis készítés lehetőségéről. Azóta csaknem nyolc év telt el, s elmondhatjuk, hogy e viszonylag rövid időszak alatt országszerte figyelemreméltó eredmények születtek az óvodaépítésben. A megyei tanácsok támogatásával, az üzemek, vállalatok, intézmények nagy értékű társadalmi segítségével, városokban, nagy- és kisközségekben szinte gomba módra nőttek ki a földből a korszerű, szép gyermekintézmények. Évről évre talán az óvodaavatásokról, -korszerűsítésekről olvashatjuk a legtöbb hírt vagy tudósítást a napilapokban. az új óvodák nemcsak azt juttatják az ember eszébe, hogy ismét és ismét sok száz szülő gondja-baja oldódott meg ezzel, hanem azt is, hogy szaporodott azoknak a kicsinyeknek a száma, akik óvodába járhatnak, s akik felkészültebben, ügyesebben, okosabban lépik majd át hatévesen az iskola küszöbét. A gyerekek az óvodai oktatás-nevelés eredményeként válnak iskolaéretté, alkalmassá arra, hogy megfeleljenek oktatási rendszerünk követelményeinek már az első osztályban. S a kicsinyek iskolára való felkészítésében komoly és felelősségteljes feladat hárul az óvodapedagógusokra. Az óvodák csak gyermekmegőrző és játszóházi funkciója rég megszűnt; olyan oktató-nevelő intézményekké fejlődtek, szerveződtek, melyekben az óvónők tanterv szerinti foglalkozásokon bővítik a gyerekek ismereteit. Más kérdés, hogy az intézmények — különösen a városiak — nagyobb része, vagy például mint Kecskeméten az összessége, túlzsúfolt, s ez a körülmény akadályozza az óvónőket abban, hogy a nevelési követelményeknek eleget tudjanak tenni. A mai óvónőket minden dicséret és elismerés megilleti, hogy ilyen helyzetben is fokozott felelősséggel töltik be hivatásukat. Az óvodák gomba módra szaporodnak. Azt nem állapíthatjuk meg, hogy a fejlesztés országos viszonylatban számszerűen és arányaiban megfelel-e az oktatáspolitikai határozat előirányzatának. Ha azonban a kérdést leszűkítjük Bács-Kiskun megye óvodaépítési programjára, akkor már pontosabb képet alkothatunk magunknak. A megyei pártbizottságnak az állami oktatásfejlesztés feladattervére hozott határozatában ezt olvashatjuk: „Az óvodai ellátottságot folyamatosan — a jelenlegi 54 százalékról — 1985-re 75 százalékra kell fejleszteni... Megyeszerte általánossá kell tenni, hogy minden gyermeket legalább ötéves korától felvegyenek az óvodába.” A végrehajtás eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a megye társadalma komolyan vette a határozat célkitűzéseit. A megye jelenlegi ötéves terve több mint három és fél ezer új óvodai hely létesítését irányozta elő. A vártnál gyorsabb ütemű fejlesztés eredményeként már 1978. végére sikerült túlteljesíteni az óvodaépítési előirányzatot. Remény van arra, hogy az ötéves tervidőszak — tehát ez év — végéig több mint négyezer-nyolcszáz új óvodai hely készül el. Csaknem ezret pedig, mert elavult, meg kellett, illetve meg kell szüntetni. Az eredmény így is figyelemreméltó: az óvodás korú gyerekek mintegy nyolcvanöt százalékának jut hely a következő tanévben az intézményekben. A megye községeiben, továbbá Kalocsán és Baján alakul a legjobban az óvodai ellátottság. De például Kecskeméten és Kiskőrösön százharminc—százötven százalékos kihasználtság mellett sem szűnnek meg a helyhiány okozta óvodai gondok. Marad tehát ilyen irányú tennivaló a következő ötéves tervidőszakra is. További összefogásra, a társadalom folytatólagos támogatására lesz szükség az óvodai gondok mielőbbi, végleges megoldásához, amely ma már nem tűnik távolinak. R. M. A HŰVÖS IDŐJÁRÁS LASSÍTJA A TAVASZI MUNKÁT A talajhőmérséklet alacsonyabb mint a harmincéves átlag Az elmúlt héten tovább folytatódott az évszakhoz képest hűvös időjárás. A mérések szerint a talajhőmérséklet két-három Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint a harmincéves átlag. Csapadék változó mennyiségben és területi eloszlásban hullott. A Homokhátságon 5—6 milliméter, a Duna mentén ennek fele, a Bácska térségében pedig 4—5 milliméter eső esett. A hosszan tartó hűvösebb időjárás ellenére az esőző és hasonló időszakához mérten kisebb a lemaradás a burgonya- és a fűszerpaprika-vetéseknél. A legfontosabb tavaszi növények magjának földbe tétele — idetartozik a kukorica és a napraforgó — a talajhőmérséklet emelkedésével várhatóan a jövő héten megkezdődik. Több gazdaságban már befejezték a cukorrépa vetését. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben csaknem 500, a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben 150 hektáron fejeződött be a munka. Az egyik jelentősebb fűszerpaprikatermesztő mezőgazdasági nagyüzemben, a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben, a magról vetett fűszerpaprika vetése is befejeződött, a napokban elvetik 40 hektáron az étkezési paprikát is. A közös gazdaságban jól szervezték meg a tavaszi munkát. Pontos ütemterv szerint végzik a feladatokat. Több mint 400 hektáron termesztenek zöldségféléket. Nagy teljesítményű, zöldségszárító berendezésük jobb kihasználása végett 20 hektáron petrezselymet, 10 hektáron parajt, és 40 hektáron zellert termesztenek. Nagy feladat vár a gazdaságra, hiszen tavasszal az említett zöldségféléken túlmenően több mint 1700 hektáron kell földbe kerülnie a magnak. Egyik nagy tétel a vetőmag céljára termelt kukorica, amely meghaladja az 560 hektárt. sel A szőlő- és gyümölcstermesztésfoglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekben is sok a munka ilyenkor. A szőlőültetvényeken a metszés befejezéshez közeledik, de meggyorsult a kistermelőknél is. A nagyüzemi gyümölcsösökben már be is fejezték ezt a munkát. Az Izsáki Állami Gazdaságban 630 hektárnyi termő szőlőültetvényen végezték el a feladatot, a gyümölcsösökben meggyorsította munkát az az újítás, amelynek segítségével állványokra szerelt pneumatikus metszőollókkal alakították ki a fák koronáit. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya összesítő jelentést készített a tavaszi növények vetésének a tervhez viszonyított teljesítéséről. Eszerint a magborsó, a tavaszi árpa földbe került, hasonlóképpen a zab, a cukorrépa és a fűszerpaprika nagyobb része is. A lucernatelepítés szintén jól halad, ebből 6700 hektárnyi a terv. Nagy feladat lesz 130 ezer hektáron a kukoricavetés. A hűvös időjárás késlelteti korai zöldségfélék fejlődését, fela vásárlását, forgalomba hozatalát. Retek már található az üzletekben. Kilenc-tíz millió csomó felvásárlásával számolnak. Salátából és zöldhagymából a lakosság ellátása folyamatos. A vetőmagellátásban nincs különösebb fennakadás, egyedül a vetőburgonyánál mutatkozik hiány. Az idén egyébként a gazdaságok megközelítőleg 24 ezer hektárnyi területen termelnek vetőmagot. Ez ezer hektárral kevesebb az elmúlt 2 évinél, ennek oka a megszigorított követelményrendszer. Koncentrálódtak a termőterületek is. Az év eleji gazdálkodás befolyásolja az egész esztendő eredményeit. A korszerű talaj-előkészítés, a jó minőségben történő vetés, jelentősen kihat a terméshozamokra. A szükséges termelési eszközök a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezeteknél korlátozottabban állnak rendelkezésre. Ezért részükre 30 millió forint fejlesztési hozzájárulást biztosított a megye. Huszonhárom gazdaság részesült támogatásban. Gépesítésre, ültetvénytelepítésre, meliorációra és juhtartási létesítményekre kapták az említett összeget. K. S. • A fűszerpaprika-vetés befejeződött a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben. A magokat korszerű svéd vetőgéppel helyezték földbe. • Az Izsáki Állami Gazdaságban húszan végzik a szálvesszőbekötést a magas művelésű szőlőben. Képünk a balázspusztai kerületben készült. (Straszer András felvételei) JOBB MINŐSÉGET KÍVÁN AZ EXPORT Őszibarack az olimpiára Míg tavaly Magyarországon a fagy, az aszály, később a túl sok csapadék csökkentette a termést, rontotta a zöldség, gyümölcs belső értékét, addig a külpiacokon soha nem látott árubőségből válogathattak az importőrök. A friss zöldség-, gyümölcsexporttal foglalkozó hazai vállalatunknak, a HUNGAROFRUCT-nak jelentős mértékben csökkentette az éves nyereségét a sok, minőségi kifogások miatt visszaküldött áru is. Az idei esztendőtől sokat várnak a külkereskedelmi szakemberek. A vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltségén számos megoldást dolgoztak ki a termelés és a külpiac összhangjának megteremtéséért. Felkészülve arra, hogy a kertészeti termelés időjárás-érzékeny és a piaci helyzet akár hetente is változhat. A tavalyi keserű tapasztalatok alapján mintegy 14 százalékos szocialista és 9 százalékos tőkés exportnövekedést tervezett a megyei kirendeltség. Tízezer-ötszáz tonnára nő áruforgalmunk a Szovjetunió felé. Az olimpia idején rendkívüli szállításokra is felkészültek. Már biztos, hogy 400 tonnányi őszibarack utazik repülővel és kamionokkal Moszkvába. A tőkés piac a következő néhány esztendőben előre várhatóan nem változik. Az Európai Gazdasági Közösség által nemrégiben kiadott cikklista bizonyítja, hogy saját áruval zöldség- és gyümölcsellátottságuk — a fehér spárga kivételével — jóval meghaladja a 100 százalékot. Tehát üzletkötőink csak úgynevezett lyukpótló megrendelésekre számíthatnak. Ismerve a nyugati országok egyre növekvő gazdasági gondjait, várhatóan emelkedik a minőségi igény. Ennek érdekében a hazai átvétel rendszere fokozatosan megváltozik. Belföldön abból a tényből kell kiindulni, hogy a termelés továbbra sem exportcélirányos. Ahhoz, hogy az anyagi érdekeltséget megteremtsék — minőségi termelésre serkentő — differenciáltabb árpolitikát kell folytatni. Ennek széles körű ismertetését szolgálják azok a falugyűlések is, amelyeket a HUNGAROFRUCT és a ZÖLDÉRT a közelmúltban szervezett Jánoshalmán, Bácsalmáson, Tompán, Mélykútion, Bugacon, illetve Kelebián. A nagy érdeklődésből kitűnt, hogy szükség van az ilyen „paradicsompaprika-, spárgagyűlésekre”, amikor a kistermelők is megismerhetik a felvásárlás és a külkereskedelem gondjait Két tájkörzetben a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet homokján, öntözéssel, illetve a mélykúti Lenin kötött talajú kertészetében próbálják a HUNGAROFRUCT által behozott és ingyen rendelkezésre bocsájtott import magvakkal a leromlott minőségű szentesi paradicsompaprika hírnevét visszaállítani. A megyei hűtőtárolás gondjain alig enyhít az a közel 2 millió forint értékű felújítás, melyet ZÖLDÉRT-tel közösen végeznek a Jánoshalmán. Bebizonyosodott, hogy hosszú távon nem vezet eredményre az a— sajnos még ma is gyakori — szemlélet, hogy az áruinknak csak az országhatárig kell minőségileg megfelelni. A magasabb feladat minőségi követelményeinek elérésére együttes összefogásra, akaratra van szükség, különösen itt Bács-Kiskun megyében, ahol meghatározó a friss termékek exportja. Csak így tudjuk visszaszerezni a magyar kertészeti áruféleségek számára a külpiacon elvesztett pozíciónkat. Cx. P.