Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
4 ] PETŐFI NÉPE • 1980. november 18. Otthon magánerőből Építkezők gondjai Tiszaalpáron Kopaszodnak a fák a kőműves kezét vörösre csípi a hideg a szerszámon, de ahhoz jobban össze kell szedni magát az időjárásnak, hogy az építőket visszavonulásra kényszerítse. Ki kell használni minden órát még novemberben is, hiszen a lakosság igényeinek kielégítéséhez így is rövid a 365 napos esztendő. Igaz ez itt, Tiszaalpáron és a megye más településein is. Százhatvan lakás Biczók Mihály vt-titkártól megtudom, hogy az V. ötéves tervben 160 lakást hoztak tető alá a nagyközségben, valamennyit magánerőből. Egyébként Alpáron a felszabadulás óta mindössze két otthont létesítettek célcsoportos, állami beruházással Jelenleg húsz, 300—400 négyszögöles családiház-telket kínál a tanács a lakosságnak, szögölenként 130—180 forintért. Akik szövetkezeti társasházat szeretnének, Béke parkban még kilenc portál közül válogathatnak. Ezt a korszerűbb építési formát alacsony, 32 ezer forintos telekárral támogatják. Víz, villany mindenütt van. Újabban maga a tanács érté■kesíti a házhelyeket — tájékoztat Barton András műszaki előadó —, hogy így kevesebb utánajárással a vásárlók nevére kerülhessenek. A részletrefizetés előtt így sincs akadály. Az építési engedélyek kiadására nem panaszkodnak a faluban. Úgy tűnik, "a tanács megteszi a tőle telhetőt a lakosság érdekében Irány: a négy világtáj Am ennek ellenére épp elég gondjuk-bajuk van az építkezőknek. Ahányan vannak, anyagi és egyéb lehetőségeiktől függően, annyiféleképpen igyekeznek boldogulni. Haticza János, a BÁCSÉPSZER helyi lakatosüzemének művezetője meséli: — Az Árpád Fejedelem Lakásszövekezet tagjaiként fogtunk hozzá a Béke parkban a négy lakásos ház építéséhez. A telekkel semmi gond nem volt, megkaptuk ötvenévi használatra, olcsón. A tervet úgy adaptáltattuk, hogy kevesebbe kerüljön, és így csak 13 ezer 500 forintot fizettünk érte. Eddig minden rendben. Csakhogy kivitelezőt nem találtunk. Az itteni tsz-építőbrigádok nem képesek egy ilyen munkát nyereségesen elvégezni, ezért nem vállalják, kisiparos meg azért nem, mert egy négylakásos, emeletes ház neki túl nagy fa a fejszéjéhez. Emiatt két évig álltunk Közben a négy tulajdonosjelölt közül hárman kicserélődtek. Tavaly Vancsura Pista hozta meg a szerencsénket, amikor belépett a szövetkezetünkbe. Elhatároztuk, hogy Barton Bandi műszaki irányítása mellett saját kivitelezéssel építjük fel a házat. Azután István éjjel-nappal anyagok után járt. — Több ezer kilométert autóztam, mire összejött az építőanyag — állítja Vancsura István gyógyszerész — Budapesten, Békéscsabán, Dunaújvárosban, Szegeden, a négy világtáj minden jelentősebb településén jártam. Sajnos, az anyagbeszerzésnél semmi előnyt nem élvez a szövetkezeti lakásépítés. A TÜZÉP-telepekkel köthető anyagbiztosítási szerződés pipariagót ér. Az a tapasztalat, ha van borravaló, van anyag. Ha nem „tejel" a kuncsaft, mehet haza üres kézzel. Mit ér a hitellevél ? nem érdemes vásárolni. Mi a cserepet például Csépáról hoztuk, de még így is olcsóbb volt, mint ha itthon, az ÁFÉSZ-telepen vesszük meg. Örök élet, meg egy nap Varga Ferenc, a háziipari szövetkezet elnöke kisiparossal építtet Családi házat. Felesége révén 200 ezer forintos egészségügyi kölcsönhöz jutottak. Eddig már 150 ezer forint munkabért fizettek ki, pedig a szakipari munkák egy része még hátravan. Október végén be kellett volna költözniük az alku szerint... A garázsban lakva várják a befejezést. Dicsérik a csongrádi TÜZÉP-telepet, ahonnan szerződéses alapon vásárolták a faanyagot. (Bagi Ferenc a kecskeméti teleppel* kötött szerződést, de kénytelen volt máshonnan megvenni az anyagokat, mert azóta sem kapott egy sornyi értesítést sem. Vancsuráák hogyan is jutottak téglához fennek a telepnek a segítségével?) Kása Béla, a BÁCSÉP házgyárában hiddarukezelő Ahányféle anyag annyi vidéki helyről szállította haza., (Szabó Lajos,, a Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi telepének vezetője hosszasan, sorolja az idei hiánycikkeket. A szerződött tégla felét, a kőpor egyharmadát, a betongerenda egynegyedét, a béléstesteknek alig több, mint felét, a fenyőárunak pedig ötven , ’százalékát sem kapták, még.) . — Az alapozáson és a tetőszerkezet elkészítésén kívül ketten a feleségemmel építettük föl a házat — hallom Kása Bélától — Pár éve melléképületét csiháltam, egyedül, eddig abban laktunk. Gondoltam, ha a kicsi sikerült. Sikerülni kell a nagynak is. A hidegburkolástól az üvegezésig mindezt az én munkám itt. A száz négyzetméternél nagyobb alapterületű ház eddig 220 ezer forintban van. Persze kölcsönt vettünk föl. Lehet, hogy a kőműves szebben fölhúzta volna a falat, de így is ,örök élet, meg egy nap ez a ház. Gyakran éjszaka dolgozott a házán" Kása Béla, Verítéke hullott minden téglára. Nekem nagyon tetszik a példája A. Tóth Sándor — Az OTP-hitellevél, amit anyagvásárláshoz adnak ki, a jelenlegi formájában nekünk, vidékieknek nem jó — vélekedik Haticza János. — Azért, mert egy meghatározott vállalatnál való beszerzéshez töltik ki. Ha ott nem kapjuk meg a keresett árut, akkor például az Alföldi TÜZÉP helyett nem mehetünk a hitellevéllel ÁFÉSZ-telepre, mert ott nem érvényes. Újra be kell utazni Kecskemétre, s újat kérni. Az utazgatásból volt már épp elegünk! Az OTP tizenkilencféle dokumentumot kért a hitelszerződés megkötéséhez. Előfordult, hogy ,*egy nap háromszornégyszer fordultunk a megyeszékhely és a falu között, mert hol ilyen, hol olyan hiányosságot fedeztek föl, a papírjainkon Az a baj, hogy nem mondják , meg előre, mi minden kell. És sokáig tart, amíg a szerződéskötés után megnyitják a hitelszámlát. Hát nó napig kellett várnunk. Nem akarom bántani az OTP-t, mert mindig nagyon udvariasan bánnak ott, az emberrel, és kedvező az egyszázalékos karnak!.. a 340 ezer forint kölcsön lakásonként,, a 35 éves törlesztési idő, de egyszerűbbé kellene tenni az ügyrendjüket. Mert akinek nincs kocsiig, az hogy utazzon egy nap háromsor Kecskemétre , j ® Pedig ütni kell a vasát,mert fenélkül lassan halad előle az ügy. — Érdekesek az árak is — szól Vancsura István.. — AFÉSZ-től Kecskeméten igen. A Sparon nem? A négylakásos, " szép ház már tető alatt áll. Júniustól november közepéig csináltak meg mindent, a tavaly novemberben elkészített alapon kívül. Hancza János idézi vissza az eseményeket: — A két társunk Benkő Lajos autószerelő és Róza Sándor mérlegkészítő. Ők sem értettek az építőmunkához, mi sem, de megtanultuk a zsaluzást, a falazást és a betonozást is. Egy-egy munkafolyamat megkezdéséhez fogadtunk csak szakembereket, aztán mi magunk folytattuk. Rengeteget dolgoztunk június óta. Segítettek rokonok, barátok is A. Benkó Lali cége kedvezményes fuvarokkal: segített Nagyon lényeges a közös építkezésnél, hogy a társak közt jó kapcsolat alakuljon ki, mert széthúzással semmire sem jutni. — Nagyon sok idő kell a saját, erős építkezéshez — állapítja meg a gyógyszerész. — Nem tudom, az illetékesek gondoltak-e rá, hogy esetleg, valamiféle pótszabadsággal támogatni kellene azokat, akik így teremtenek otthont maguknak, s ezzel terhet vesznek le az állam válláról. A művezető egy dolgot igazságtalannak tart. — Ha én , Kecskeméten, vagy egy kiemelt községben építek, jogosult lennék munkáslakásépítési támogatásra, ami kilencven ezer forint. De itt, Alpáron, nem vagyok jogosult. Ezt nem értem,' hiszen itt' is épít ,olyan tagja 'vagyok a munkásosztály,íjak, mint máshol, lennék.. Mért érdemelnék" előnyt, ha beköltöznék a városba, ,és ott növelném a lakásépítési gondokat?" Hatczáék sok pénzt megtitkárítottak eddig a saját munkájukkal.. Bíznak benne, hogy jövőre beköltözhetnek, de látják a még; leküzdendő akadály oka lt, ,í MüMCAHErrin Manyos§ápok, mulasztások Üzemi balesetek szomorú krónikája Visszatekintve az elmúlt esztendő egyik statisztikai kimutatására, megdöbbentő számadatokat találunk: Az országban több mint 108 ezer csonkulással, súlyos, illetve könnyebb sérüléssel járó, valamint 461 halálos kimenetelű üzemi baleset történt. S mindehhez sajnálattal hozzá kell tennünk, hogy Bács-Kiskun igen „előkelő” helyen végzett e szomorú ranglistán. Több ezer munkahelyi balesetet számláltak megyénkben tavaly, amelyek közül IS volt tragikus kimenetelű. Idei tapasztalatok Éppen egy esztendeje, hogy új munkavédelmi "kormányrendelet" lépett hatályba, s így a felszabadulás óta,először határozták meg minisztertanácsi szinten a munkavédelem alap- és keretkövetelményeit, a maguk teljes komplexitásában. Az új rendelet bevezetése arra utal, hogy a munkavédelem társadalompolitikai jelentősége egyre nő,s a technikai haladás, a gazdasági változások megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalmának és szerkezetének folyamatos korszerűsítését. • Milyen változások történtek az eltelt egy év során ? Milyenek az idei tapasztalatok Bács-Kiskun megyében az üzemi balesetek számát és okait illetően?— kérdezzük Gergely Imrétől, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munka-, védelmi osztályának vezetőjétől. Az első kilenc hónap kimutatásai szerint, 3207..üzemi baleset történt megyénkben, ami kétszázötvennel kevesebb mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában Mindez jórészt az új munkavádelmi rendelet bevezetésének köszönhető, s annak a törekvésnek, amely egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben. Sajnálatos azonban, hogy e csökkenéssel ellentétben nőtt a súlyos, életveszélyes, csonkulással, vagy bénulással járó, illetve halálos kimenetelű balesetek száma. — A szerencsétlenségek okait hosszan lehetne sorolni — mondja az osztályvezető. — A munkaszervezés vagy a munkavégzés ellenőrzésének hiányosságai, a munkafegyelem lazasága, az ittasság, a védőfelszerelések, védőeszközök mellőzése, a veszélyérzet hiánya ... Évről évre ezek a legtöbb baleset okozói, s megszüntetésük, kiküszöbölésük nem megy egyik napról a másikra. — A veszélyérzet hiánya ... Itt a fiatalabb korosztályra gondol? — Igen, többnyire rájuk jellemző. De közrejátszik az ő esetükben a tapasztalatlanság, a korral járó nyugtalanság, meggondolatlanság is. Szomorú, de az az igazság, hogy a balesetet szenvedtek 35—40 százaléka harminc éven aluli fiatal. Száguldozás unalomból tet?— Elmondana egy konkrét ese t Júliusban történt például, hogy a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalt szanki üzemében, egy 15 éves szakmunkástanuló és egy 17 éves szerelő javítottak egy UAZ gépkocsit. Amikor elkészültek a munkával, nem volt más dolguk — ’yanis felügyelet nélkül voltak hát gondoltak egyet és slus híján rövidre kötötték , 'ik megjavított jármű , majd furikáztak egy lep területén. Jogosít. szetót gyakorlattal pe ikőjük sem rendelkezett. unaloműzésnek” az lett , hogy teljes sebességgel belerohantak egy jókora betonprizmába. Az egyik fiú agyrázkódást, a másik sípcsonttörést szenvedett, s csak a véletlen szerencsén múlott, hogy nem végződött tragédiával e kaland. — Milyen mulasztás terhelte ebben az esetben az üzemet? — Mindenekelőtt, a munkavégzés ellenőrzésének a hiánya. Továbbá a munkavédelmi rendeletek előírják, hogy az üzem területén gépjárművet csak jogosítvánnyal, s külön üzemi igazolvánnyal rendelkező emberek vezethetnek. Ilyen igazolványa azonban senkinek sem volt Szánkon,abban az időben. • Halálos zuhanás Az SZMT munkavédelmi osztályán „fekete" dossziék őrzik az üzemi balesetek szomorú krónikáit, a jegyzőkönyvek, fényképfelvételek, dokumentumok sokaságát. Íme egy közülük: Tóth János villanyszerelő balesetének ügye. Történt a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat központi gyárában, 1980. március 12-én. Ezen a bizonyos napon, munkaidő után néhány dolgozó bentmaradt túlórázni az üzemben, közöttük a 39 éves Tóth János is — derült ki a jegyzőkönyvekből. — Arra kaptak feladatot, hogy a műhely fénycsőarmatúráit szereljék le, tisztítsák meg és helyezzék vissza. Lényegében már az elején elkezdődött a szabálytalanságsorozat, ugyanis a főművezető nem határozta meg a munkavégzés módját, s nem gondoskodott annak ellenőrzéséről sem Ezért a túlórázók úgy döntöttek, hogy nem létra, hanem emelővillás targonca segítségével végzik el a munkát, holott egyikőjük sem rendelkezett a munkagép kezelésére jogosító igazolvánnyal. targonca villájára egy vaskonténert helyeztek — amelynek oldalmagassága mindössze 28 centiméter volt —, s ebben állva szerelték a fénycső armatúrák fedelét. Ludvig László, a targonca vezetője, így emlékezik az esetre: — Tóth János visszahelyezte az egyik armatúra fedelét és szólt, hogy süllyeszthetem az emelővillát, vagyis a konténert, amelyben állt. Körülbelül másfél-két méter magasságban lehetett a villa, amikor egy koppanásra lettem figyelmes. Emlékszem, szaktárs felkiáltott, hogy Mátyás „odanézz!” Először a konténerre néztem, azután le a betonpadozatra, s ekkor láttam meg, hogy Tóth János ott fekszik mozdulatlanul ... A kétcsaládos villanyszerelő a zuhanás következtében súlyos fejsérülést szenvedett, s a kórházba szállítást követően meghalt, baleset oka: szabálytalan munka végzés. „Emelőgéppel személyeket emelni csak az arra a célra tervezett és munkavédelmi minősítéssel ellátott szerkezettel szabad " — olvasható a jegyzőkönyvekből. A baleset kivizsgálásakor feltárt hiányosságok miatt, személyt felelősségre vontak, több és súlyos fegyelmi büntetésben részesültek a vétkesek. Koloh Etek (Folytatjuk) Arany-e a majsai Jonathán? A kérdés mellé tolakszik néhány számadat. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú 28 hektár híján 10 ezer hektáros szövetkezet földjének aranykorona-értéke átlagosan 9 és 15 között van. A meglehetősen alacsony szortiment mellett találni olyan területet is, ahol az aranykorona-érték csupán kettő. Dr. Vedres Ferenccel, a termelőszövetkezet elnökével silabizálunk az akkor még szakszövetkezet 1968-as mérlegbeszámolójában. Tizenkét évvel ezelőtt az árbevétel 9 millió volt, a termelési érték nem haladta meg az 5 milliót, a tiszta vagyon semr volt több 10 milliónál. A szakszövetkezet akkor 927 ezer forint nyereséggel zárta az esztendőt. A tavalyi árbevétel már 401 millió forintra nőtt és 241 millió forint közös vagyonnal rendelkeztek. A nagy számok mellett szerénynek tűnik a 9 milliós eredmény, de ha hozzávesszük, hogy a boglári Szabadság Tsz-szel történt egyesülés elvitt 20 milliót, akkor már jobb képet kapunk. Alakulnak az idei zárszámadás adatai is. Jóllehet néhány hektáron még kint van a szőlő, de a megtermett jaVak nagy része már biztos helyen van. E rendkívül kedvezőtlen esztendőben elégedetlenek lesznek a majsaiak, ha eredményük nem haladja meg a 22 millió forintot. Az elnökkel való beszélgetés témája a szakszövetkezetből szövetkezetté fejlődésnek, alakulásnak vizsgálata. Úgy mondja, míg szakszövetkezet voltak, egyik legnagyobb feladatuk volt a közös erősítése úgy, hogy közben jelentősen támogatták a háztájit. Ma sincs másképp, mert most ...is ugyanúgy gazdálkodnak, azon az úton haladnak, amelyen néhány ével ezelőtt elindultak. Hogy mennyire komolyan veszik a háztájit, arra egy jellemző adat. Az onnan kikerülő javak értéke meghaladja a 100 millió forintot. Tizenötezer sertés, 800 hízott marha, 30 ezer máj.ba, 20 ezer pecsenyeliba nevelődik évente a gazdák óljaiban. Emellett leadnak 2,5 millió liter tejet, millió tojást és előállítanak, megtermelnek 3 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt Mindezt úgy, hogy nemcsak Majsa ellátását biztosítják, hanem lesleg jut a megye, jelentős fe., az ország egyéb településeibe is. Hogy ne legyen gond a háztáji takarmánnyal történő ellátásával, erről öt bolt gondoskodik. A szövetkezet szervezi meg a termékek felvásárlását, értékesítését. Régen törekednek arra hogy a megtermelt javakat teljes vertikumban dolgozzák fel. Ilyen megokolásból épült a baromfivágó, sőt ilyen céllal létesítették a konyakosmeggy-gyártó üzemet is. A négy éve létrehívott egységében százhuszan dolgoznak. Termelési értékük meghaladja a 70 millió forintot. Évente 400 tonna gondosan csomagolt *konyakos meggy kerül ki az üzemből. Nemcsak a hazai piacon keresett ez a termék, jut belőle külföldre is. Legutóbb egy japán és egy svájci cégnek szállítottak közmegelégedésre. Ha kihasználják a kooperáció adta előnyöket — mondta az elnök — kedvezőtlen időjárási viszonyok között sem érheti őket meglepetés. A szőlőt például Középmagyarországi Pincegazdaasággal, a helvéciai és a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal közösen dolgozzák fel. A pincegazdaság segít, a beruházásban, Helvécián ,palackozzák a majsai Homokon termő szőlő levét, pedig technikai segítséget Halastól kapnak: helikoptert, feldolgozót,és betakarító gépeket, mindig amire szükség van. A 300 hektár fűszerpaprika, a 100 hektár paradicsom, az 50 hektár káposzta, a 120 hektár burgonya és a 150 hektár vegyes zöldség adja az alapot a nyáron felavatott korszerű élelmiszer-szárítónak. Az üzem alig néhány hónapos ténykedés alatt - többek között 1100 tonna paradicsompaprikából több mint 80 tonna értékes valutát érő paradicsompaprikakockát állított elő. A csak nyugati exportra termelő üzemből az első tételek már útra keltek a nyugatnémet, angol és amerikai piacra. Szóba került az oly sokat vitatott fűszerpaprika ügye is. A majsaiaknak az az álláspontjuk, hogy ezt a növényt csak akkor érdemes termelni, ha a kiváló minőséget biztosítani tudják. Ennek egyik előfeltétele a gondos agrotechnikai bánásmód mellett a kézi szedés. Egy-egy táblát szükség szerint háromszor, négyszer is megszednek. Mindig csak a tökéletesen bepirosodott, magas színtartalommal bíró csövek kerülnek a gyűjtőkasba. Speciális házi módszerrel érlelik a csöveket. Itt a színanyag tovább gazdagodik, s ami a szárítás szempontjából rendkívül fontos, jelentősen veszít a fűszernövény a víztartalmából. Nem panaszként mondják a majsaiak, de említik, hogy jóllehet sokat beszélünk a minőségről, de akkor, amikor skerül a piros aranynak átadásra való, mindez már nem tükröződik az árban. Arany-e a Jonathán Majsán? — tettük fe a kérdést a címben. Egy ami biztos, az ott folyó munka a biztosítéka annak, hogy a megtermelt javak nagy része, ha képletesen is, de arannyá vélik. Arannyá úgy, hogy javarészt részelnek belőle az ott dolgozók, több mint ezerháromszázan, de jut belőle az ötszáz részes művelőnek és a kilencszáz nyugdíjasnak, is. Szabó Pál Miklós