Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 236. szám ÁfB! 1,40 Ft 1981. október 8. csütörtök Népszavazást tartanak Egyiptomban 2. oldal Kik oktatják a jövő szakmunkásait? S. oldal Gáspár Sándor Bukarestbe utazott Gáspár Sándornak, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnökének, a SZOT főtitkárának vezetésével szerdán magyar szakszervezeti küldöttség utazott Bukarestbe, az SZVSZ irodájának 26. ülésére. Napirenden szerepel a X. szak­­szervezeti világkongresszus fő do­kumentumának tervezete „A szakszervezetek és a nyolcvanas évek kihívásai” címmel, vala­mint az SZVSZ 1982. évi költség­­vetése. A küldöttség ferihegyi búcsúztatásánál jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagy­követe is. (MTI) Az ipari együttműködésről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap tartott ülésén elő­ször a polgári védelem feladatai­ról tárgyalt, majd az ipa­ri, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály előter­jesztése alapján a­ gazdálkodó szervezetek termelési együttmű­ködésének helyzetét vitatta meg. A végrehajtó bizottság egyébként az elmúlt esztendőben két napi­rend tárgyalása során is érintette a gazdálkodó egységek kapcsola­tait. Ennek kapcsán a mezőgazda­­sági nagyüzemek melléküzemági tevékenységének továbbfejleszté­sére, valamint a tanácsi vállala­tok és a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek kooperációs kapcsolatainak széle­sítésére hozott határozatot. Az előterjesztés szerint a taná­csi vállalatok a vegyiparban, gépiparban és a sütőiparban egy­­ sor új termelési kapcsolatot hoz­tak létre. A minisztériumi ipar megyei üzemeinek kooperációja viszont nehezebb, mert a vállala­tok többségének a megyén kívül van a központja. Ezért a termelé­si együttműködésük elsősorban csak a társgyárakkal alakult ki. Ennek ellensúlyozására — me­gyei és helyi kezdeményezésre — Baján az igazgatók, Kecskemé­ten a főmérnökök tanácsa jött létre, célul tűzve a kapcsolatok felvételének előmozdítását. A termelési kapcsolatok hiányzó kapacitások pótlására, il­­­letve a meglévők növelésére jöt­tek létre. Sajátos a helyzet az élelmiszeriparban, amelynek együttműködése a mezőgazdaság­gal a szerződéses termeltetésen túl különböző közös vállalkozá­sok és egyszerű társulások májában jelentkezik. Ilyenek sor­a Kalocsai Agráripari Egyesülés, a Bajai Húskombinát és Mezőgaz­dasági Kombinát, vagy a cseme­gekukorica termeltetése a Kecs­keméti Konzervgyár által. A szövetkezeti iparon kooperáció eléggé széles belüli körű, de elaprózott. Az ipari szövetke­zetek jelentősebb nagyságrendű együttműködési megállapodáso­kat a minisztériumi iparral kö­töttek, s tavaly már mintegy fél­­milliárd forint értékű alkatrészt gyártottak részükre. Bács-Kiskun megyében az iparnak a mezőgazdasági üzemek melléküzemágaival nagy­ala­kultak ki legszélesebb körben a termelési kapcsolatai, figyelemre méltó adat, hogy a melléküzem­­ágak jelenleg az összes bruttó ál­lóeszközök 11,7 százalékával ren­delkeznek, dolgozóik létszáma el­éri a 14 ezret. Az ágazatokat te­kintve, legjelentősebb az élelmi­szeripari és a gépipari­ tevékeny­ség, de számottevő a szerepük a könnyűiparban és az vegyiparban is. S­­ ami igen meglepő adat — a vb elé készülő beszámolóval kap­csolatos felmérés során derült ki —, hogy a megyében a mellék­üzemágak­­ ipari tevékenységből származó árbevétele 1979-ben el­érte az 5,5 milliárd forintot.­­ A melléküzemágak kooperációs termelésének — a könnyűipart kivéve — csaknem kétharmada megyén kívüli vállalatokhoz kap­csolódik. Ennek hátránya a nagy szállítási távolság, előnye vi­szont, hogy a melléküzemágak kedvezőbb szerződéseket tudnak kötni. Ugyanakkor a könnyűipari termelésüknek már több mint fe­lét megyei partnerek részére vég­zik. Bács-Kiskun ipari üzemei közül a legerőteljesebben a BRG Magnetofongyára, az Alföldi Ci­pőgyár, az IGV, a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat és a Halasi Kötöttárugyár együtt a termelésben a működik mellék­üzemágakkal. A beszámoló feletti vitában a végrehajtó bizottság megállapítot­ta, hogy előnyösen fejlődött az ipar és a mezőgazdasági mellék­üzemágak termelési együttmű­ködése. Emellett a melléküzem­­ágak számottevő eredményeket értek el a különböző fogyasztási cikkek gyártásának átvételével a­­ hiánycikkek felszámolása terén. Gátolja még az­­ együttműködés kiszélesítését, hogy egyes vállala­tok nem adják át felesleges esz­közeiket, termelési tapasztalatai­kat, s nem akarják igazságosan megosztani nyereségüket a mel­léküzemágakkal. A végrehajtó bizottság úgy ítél­te meg, hogy tovább kell szélesí­teni az élelmiszeripar, a mező­­gazdasági alaptevékenység és a melléküzemágak együttműködé­sét. Ebben nagy szerepe van az egyszerű gazdasági együttműkö­dések, társulások, közös vállalko­zások rendszerének. Célszerű termelési kapcsolatok szélesítése a a melléküzemágak és a kereske­delmi, valamint szolgáltatószerve­zetek között is. Továbbra is fon­tos, hogy a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú szövetkezetek létre­hozható melléküzemágakkal kap­csolódjanak — a kölcsönös elő­nyök alapján — az ipari vállala­tok termelési céljainak megvaló­sításához. A vb úgy határozott, hogy a kisvállalkozások létreho­zását is segítő szándékkal kíséri figyelemmel. N. O. Tanácskozás az állattenyésztés tartalékairól A megyében az utóbbi esztendőkben — éppúgy, mint az ország­ban — sokat fejlődött az állattenyésztés. Új nagyüzemi telepek lé­tesültek, amelyeket korszerűsítettek, bővítettek, ezzel egyidőben fej­lesztették a tartási technológiát. Az előrelépéshez azonban szükséges a legújabb tudományos kutatások eredményeinek ismertetése. Az ál­latok biológiai ritmusát ugyanis megváltoztatta az új technológia, il­letve a kettő kölcsönhatásban van. Olyan tenyésztési eljárásokat kell kialakítani, amelyek az iparszerű tartásnál is megfelelnek az állat igényeinek. Elég nehéz ezt megvalósítani és a szakemberek között világszerte nagy vita folyik. Magyarországon is, ahol megvalósult a korszerű nagyüzemi állattenyésztés, szintén számos nyitott kérdés van még, amelyre a tudománynak kell választ adnia. Ezért haszno­sak azok a havonta megtartott összejövetelek, amelyeken az üzemi állatorvosok és a tenyésztő szakemberek közösen ismerkednek a leg­újabb tapasztalatokkal. Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Háza kong­resszusi termében a társadalmi szakosztályok, valamint a megyei állategészségügyi állomás kezde­­­ményezésére, szintén jelentős ta­nácskozásra került sor, amelyen a sertéstenyésztésiben elért leg­újabb kutatási eredmények szere­peltek napirenden. Dr. Kovács Gyula, a megyei ál­lategészségügyi állomás igazgató­ja bevezetőjében elmondta, hogy nagyon fontos az állattenyésztés­ben is a gazdaságosság, az ener­giatakarékosság. A tudományos kutatás legújabb eredményeinek ismerete elősegíti a jobb tartási körülmények megteremtését. A havonta tartott összejövete­lek, amelyek lényegében tovább­­­képzések, elősegítik, hogy az ál­latorvosok és a­ szakemberek együttesen oldják meg az esetle­ges gondokat és egyetértésben ve­zessék b­e a legjobb módszereket. Több esetben szerepelt például a szarvasmarha-tenyésztés az elő­adásokon. A legtöbb gondot oko­zó betegségek, illetve a tartási és a takarmányozási viszonyok hiá­nyosságaiból eredő veszteségek mérséklésére a szakemberek el­mondták a legkorszerűbb véde­kezési módokat. Minden esetben az adott téma legkiválóbb isme­rőit hívták meg ezekre az össze­jövetelekre. Ez is elősegítette, hogy megyénkben a borjúelhullás évről évre csökken. A javulás csaknem kétszerese az országos átlagnak. Azt is meg kell jegyez­ni, hogy sok még a tartalék, cél mindenképpen a további vesz­­­teség csökkentése, hiszen minden egyes meg nem született,­­ vagy elpusztult borjú jelentős tenyész- és árualapanyag-veszteséget je­lent az üzemeknek, végső soron a népgazdaságnak. A sertéstenyésztésben is javu­lás tapasztalható. Az elmúlt év első féléveihez képest ez 0,6 szá­zalékot jelent. Ha másképp köze­lítjük meg, akkor úgy is mond­hatjuk, hogy 1927 hízó­,­ illetve ten­yészsertéssel többet értékesí­tettek a mezőgazdasági nagyüze­mek, mint az­ elmúlt év hasonló időszakában. Dr. haraszti János, a Budapes­ti Állatorvostudományi Egyetem tanára arról tartott előadást, hogy miképp lehetne" növelni a malac­szaporulatot, csökkenteni az el­hullást. Ismertette azokat az el­járásokat, amelyekkel az iparszerű telepeken alkalmazkodni lehet az állatok biológiai ritmusához. Dr. Nagy Béla, az Országos Állat­egészségügyi Intézet igazgatóhe­lyettese pedig azokat a törekvése­ket sorolta fel, amelyek elősegí­tik a minél kisebb veszteséggel történő felnevelést. Sok hasznos tanácsot kaptak a szakemberek, amelyre szükségük is van, hiszen a megyében a nagyüzemi sertéstelepeken igen nagy különbségek vannak a tar­tási eredmények tekintetében. Van, ahol alig néhány százalékos az elhullás, másutt pedig megkö­zelíti a 25 százalékot is. Fontos tehát, hogy az állattenyésztő szak­emberek összefogjanak a veszte­ségek további csökkentésére. K. S. i Magyar angolai tárgyalások José Eduardo dos Santos, MPLA-Munkapárt elnöke, az An­a­golai Népi Köztársaság elnöke , aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének meghívá­sára párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — szer­dán délelőtt látogatást tett Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. a A látogatásra elkísérte Losonczi Pál, Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter, és Garai Róbert külügyminiszter­helyettes. A magas rangú vendé­geket Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta, majd Kazai Barna ve­­­zérőrnagy, az­ iskola parancsno­ka tájékoztatta a tisztképzés helyzetéről, és bemutatta a kor­szerű oktatási eszközöket. A délelőtt folyamán José Edu­ardo dos Santos kíséretének több tagja kétoldalú megbeszélést folytatott magyar partnereivel. A Külügyminisztériumban Puja Frigyes külügyminiszter Paulo Teixeira Jorge, angolai külügy­miniszterrel részletesen megvi­tatta a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit; különös figyel­met fordítottak a dél-afrikai tér­ség és Namíbia helyzetére. A Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezeté­sével a külkereskedelmi, az ipari, a mezőgazdasági tárca magyar és angolai vezetői áttekintették az együttműködés eredményeit, majd partnermegbeszélésekre ke­rült sor. Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter Artur Vidal Gomes földművelés­­ügyi miniszterrel tárgyalt a me­zőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésről, különös te­kintettel a baromfi- és sertés­tenyésztés, a takarmánygazdál­kodás és az édesvízi haltenyész­tés területén kialakult kapcsola­tok fejlesztésére. A tárgyalásokat követően aláírták a két tárca kö­zötti öt évre szóló együttműkö­dési megállapodást. Juhász Ádám ipari miniszté­riumi államtitkár Alberto do Carmo Bento Ribeiro iparügyi miniszterrel ipari, szállítási és kooperációs kérdéseket, továbbá az egészségügyi, a közlekedési, a távközlési és az energiagazdálko­dási együttműködés bővítésének­­ lehetőségeit vitatta meg.­­■ Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a nap folyamán megbeszélést foly­tatott Afonso Van­ Dunennel, az MPLA-Munkapárt központi­­ bi­zottsága tagjával, a KB külügyi titkárával. A találkozó során megállapítot­ták, hogy az MSZMP és az MPLA-Munkapárt közötti kap­csolatok jól fejlődnek, és meg­határozó jelentőségűek a két nép, a két ország barátságának erő­sítésében. A pártközi együttmű­ködésről 1982—83. évre szóló meg­állapodást írtak alá. • Kádár János szerdán a Központi Bizottság székházában megbeszé­lést folytatott az Angolai Népi Köztársaság elnökével. A szívélyes, baráti légkörben, a teljes egyetértés szellemében tartott találkozón beható eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet fontosabb kérdé­seiről, különös figyelmet fordítva az afrikai földrész problémáira. Áttekintették a két ország kapcsolatait és megerősítették szándéku­kat az együttműködés elmélyítésére, amely mindkét­ nép érdekeit szolgálja. Mozdonylakatosok, szerelők az őszi csúcsforgalom sikeréért Az év minden napján, de külö­nösen a csúcsforgalom idején nagy jelentősége van annak, hogy a vasúti szerelvényeket üzembiz­tos mozdonyok vontassák. Abban, hogy ez így legyen, nagy szerepük van a lakatosoknak, szerelőknek, a fűtőház dolgozóinak. A napok­ban a MÁV kecskeméti Vontatá­si Főnökségért erről a tevékeny­ségről beszélgettünk Monori Csaba üzemmérnökkel, a mozdonyok üzemeltetésének irányítójával. • Negyven jól képzett, gya­korlott szakember f­oglalkozik nap mint nap a főnökségh­ez­­ tartozó mozdonyok futó és időszakos ja­vításával” — mondta elöljáróban Monori Csaba. — Minden gépet indulás előtt át kell vizsgálni, ti­zenöt naponként pedig egynapos karbantartásra-javításra kell­­ be­­vonulniuk a fűtőházba. Ezen fe­lül 90 naponként igen alapos át­vizsgálás következik, ami két na­pig tart. A fűtőház két szocialista brigádja vállalta, hogy a megnö­vekedett forgalomra való tekin­tettel úgy végzi ezt a nagyjaví­tást, hogy a mozdonyok ne két, hanem csak egy napra essenek ki a forgalomból. Szeptemberben már két mozdonynál értek el egy­­egy nap megtakarítást, október­ben pedig három gépnél takaríta­nak meg három napot. Monda­nom sem kell: szakembereink olyan gondos munkát végeznek, hogy a rövidebb idő ellenére töké­letesen üzembiztos adnak ki a kezükből.járműveket Számos apró újítással is segítik a javítási idő csökkentését. Most egy nagyobb szabású újítás kidol­gozása, illetve üzembe helyezése folyik, ami közvetve ugyan, várhatóan meggyorsítja majd be munkákat. A korábbi években a a hat mozdony befogadására alkal­mas csarnokban két széntüzelésű kályhával fűtöttünk. A közelük­ben forróság volt, de kissé tá­volabb már sokszor meggémbere­­dett kézzel dolgoztak a szerelők. Filus Ferenc újításának megva­lósításában részt vállal a Gaga­rin brigád és megoldják a csar­nok központi fűtését. Egy kiselej­­­tezett 424-es mozdony adja majd hőenergiát és a fűtőtestek egyenletes hőmérsékletet­ biztosí­tanak a legnagyobb hidegben­ is. Hamarosan megtartjuk a próba­fűtést, s ezen a télen már sokkal jobb körülmények között még jobb és gyorsabb munkát végez­nek majd dolgozóink. O. L.­ ­...... 9 Egy személyszállító motorkocsi vezérlő-, illetve fékberendezésének futójavítását végzi indulás előtt Boros József és Lugosi Vince motor­­szerelő. I A történelemben a huszadik század kivételes korszak a nők életében. A technikai haladás, a társadalmi formák változá­­­sai lehetővé és szükségessé tették bekapcsolódásukat a társadalmi munkamegosztás­ba. Századunkban a világ egy részén valósággá vált az egyen­­­­jogúságon alapuló társadalom, de még mindig vannak a Föld­­­­nek olyan országai, ahol a nő­k élete nem mondható emberi­­nek. A világ haladó nőszerveze­teit és mozgalmait összefogó Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség megalakulása óta erősíti és támogatja azoknak a nőknek a küzdelmét, akik az egyenlőségért, a nemzeti függetlenségért, a világbéke megóvásáért szállnak síkra. A kongresszusain megfogalma­zott akcióprogramok a külön­böző országokban élő nők cse­lekvéseinek a vezérfonalául szolgálnak. Ismeretes, hogy az ENSZ- közgyűlés XXVII. ülésszakán hozott határozat 1975-öt a nők évévé nyilvánította. Még eb­ben az évben két kiemelkedő nemzetközi eseményre került sor.­­Az egyik az ENSZ mert­határozták el azt is, hogy meg­hirdetik a nők évtizedét, hi­szen egy év a Föld különböző részén élő lányok és asszonyok problémáinak­ a feltárására sem elegendő. Az elmúlt év nyarán, Kop­penhágában került sor ,a de­kád félidejének az értékelésé­re. Sok eredményről, de sok, még meglévő problémáról szá­moltak be az egyes országok delegátusai. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javaslatára 1981. október 8—13. között, Prágá­ban rendezik a nők világkong­resszusát. Közvetlenül utána, ugyancsak a csehszlovák fő­városban rendezik meg az NDN Vil­. kongresszusát.­ A világkongresszus jelsza­va: egyenlőség, nemzeti füg­getlenség, béke. E hármas jel­szó köré csoportosul a tartal­mi munka, amelynek előkészí­tését ez év elején kezdték meg. Márciusban Budapest adott otthont annak az elő­készítő konzultatív tanácsko­zásnak, amelyen nemzetközi és regionális szervezetek, az ENSZ különféle szakosított szervezetei vettek részt, és megállapodtak a világkong­resszuson megvitatásra kerülő témákban. Prágában október 8—13-a között plenáris ülése­ken, és hét munkabizottságban tanácskoznak a küldöttek nők béke és a leszerelés érde­­­kében végzett tevékenységéről, a nők részvételéről a nemzeti felszabadításért vívott har­cokban, a női egyenjogúság problémáiról, a dolgozó nők, közöttük a falun élők és a me­zőgazdaságban dolgozók­­ kö­rülményeiről. Szó lesz a nők szerepéről a társadalmi élet különböző területeit érintve, valamint a nő és a család té­maköréről is. Külön munka­­csoport foglalkozik a nehéz kö­rülmények között élő nők helyzetének elemzésével. Szó lesz majd a szocialista orszá­­­­gok­­ asszonyainak sikereiről, problémáiról, a tőkés­­okban élők harcairól, orszá­ered­ményeiről, és megvitatják gyarmati kizsákmányolás alól a nemrég felszabadult fejlődő országokban élő nők problé­máiról szóló tájékoztatókat. A jelenlegi nemzetközi hely­zet megköveteli, hogy minden fórumon, így a nők világkong­resszusán is különös figyelmet fordítsunk a világbéke meg­óvására. A női egyenjogú­ságért vívott harc nem vá­lasztható el a nemzeti füg­getlenségért, a faji megkülön­böztetésért, a világbékéért folytatott küzdelemtől. Bízunk benne, hogy a prágai­ világ­konferencia sikeresen teljesíti feladatát, és részévé válik­­ majd a békéért, a leszerelésért és az egyenjogúságért küzdő világmozgalomnak. N. E. kóvárosi világkonferenciája, a másik a nők berlini világkong­resszusa volt. Mexikóvárosban

Next