Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 125. szám Ára: 1,40 Ft 1982. május 30. vasárnap MÉLYKÚT EMLÉKEZETES ÜNNEPE A könyvhét megyei megnyitója Hangulatos fúvószenével kedveskedtek a rendezők Mélykúton a közönségnek pénteken délután, mielőtt elkezdődött az ünnepi könyvhét megyei megnyitója. A helybeli Lenin Tsz nagyterme előtt szabadtéri sátrakban kínálták a gazdag könyválasztékot, az íróvendégek dedikálásra szánt műveit. A zsúfolt nézőtér előtt Tokodi János nagyközségi tanácselnök üdvözölte a könyvbarátokat, majd Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese mondott beszédet. Többek között elmondotta, hogy az olvasás mindannyiunk legszemélyesebb ügye, ám egyben társadalmunk egyik legállandóbb igényű szükséglete. Ezért van, hogy olvasás közben egyedül vagyunk, s mégis közösségben. Majd így folytatta: — Ezekben a napokban ünnepeljük, köszöntjük a könyv munkásait, a nyomdászokat, a szerkesztőket és kiadókat, a könyvtárosokat. És köszöntjük a nyelv, a szó mestereit: az írókat, a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. S miközben tisztelettel idézzük fel a klasszikusok gondolatait, kíváncsian figyelünk a mai írókra. Ezután Véréé Pétert idézte, aki ezt mondta egykor: „Ne legyenek illúzióink, nem fog egyhamar minden ember — bár már majd mindenki tud olvasni és könyv juthat mindenkinek — irodalomszerető és értő olvasóvá válni. Nemhogy maholnap, hanem holnapután sem. Még a nemsokára általánossá váló középiskolai műveltség eredményeképpen sem... De hogy legalább mindenki művelt és igényes emberré, felelős állampolgárrá lehessen, aki azzá tud lenni, azt el lehet érni. Jobb irodalom (,életirodalom’), jobb kritika jobb könyvkiadás és könyvforgalmazás, jobb népművelés, és persze jobb könyvhét, író—olvasó találkozó szervezése egyáltalán mindenminden jobb kell hozzá. Az irodalom most is a nemzet lelke és lelkiismerete, az is marad örökre. Akkor is, ha nem olvassa mindenki...” Az emlékezetes ünnepség további részében Vasy Géza irodalomtörténész szellemes dialógusok formájában bemutatta a rendezvény íróvendégeit. Megismerkedhettek így az olvasás hívei Fekete Sándorral, Hatvani Dániellel, Iszlai Zoltánnal és Pintér Lajossal. Műveiket Hatvani Zoltán előadóművész és a kiskunhalasi Lyra együttes tolmácsolta nagy sikerrel. Közreműködött a Lenin Tsz énekkara és népzenei együttese. A megnyitó után az írók dedikálták a könyveiket, és ismerkedtek olvasóikkal. V. M. Népművészek seregszemléje Péntek este a kalocsai városkerti szabadtéri színpadon másfél ezer néző előtt lépett fel a Kalocsai Népi Együttes. Ezzel a színpompás műsorral kezdődött a kalocsai Pünkösdi Népművészeti Vásár rendezvénysorozata. Szombatra megérkeztek a vendégek az orrszág minden részéből, és határainkon túlról is. A művelődési központ folyosóin és termeiben már a reggeli órákban elrendezték portékájukat a vásárra meghívott népi iparművészek, a szövetkezetek és vállalatok, valamint a bolgár, csehszlovák és jugoszláv kiállítók. Délelőtt fél tízkor dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke ünnepi köszöntőjében üdvözölte a megjelent vendégeket, köztük Romány Pált, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és dr. Hoffmann Tamást, a Néprajzi Múzeum főigazgatóját. Megnyitó beszédében dr. Nagy László megemlékezett arról, hogy a város milyen kiemelkedő szerepet tölt be a népművészeti hagyományok ápolásában, továbbá kitért olyan fontos kérdésekre, mint a közösségi hagyomány és az egyéni lelemény összefonódása a népi iparművészetben. Végezetül megállapította, hogy ez a rendezvénysorozat nem tekinthető holmi divatiránynak való behódolásnak, mivel a népművészet megőrzött értékei már jó ideje beépültek szocialista kultúránkba. A megnyitó után a vendégek megtekintették kiállított és egyúttal meg is vásárolható termékeiket. Ezzel egyidőben a művelődési ház udvarán felállított, színpadon az öregcsertői Hagyományőrző Néptánccsoport és a Kalocsai Népi együttes menyecskekórusa és gyermekcsoportja pünkösdi népszokásokat mutatott be az érdeklődő közönségnek. Délután a Népművészek Színpadán amatőr hagyományőrző együttesek léptek fel, este pedig táncházat rendeztek a városkertben. Ma népdal- és népzenei találkozóval, pünkösdi szokások bemutatásával és hangversennyel folytatódik a gazdag eseménysor. Puja Frigyes Kanadába látogat Puja Frigyes külügyminiszter Mark Macquigan kanadai külügyminiszter meghívására május 31-én hivatalos látogatásra Kanadába utazik. Kanadai tárgyalásait követően a magyar külügyminiszter New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés II. rendkívüli leszerelési ülésszakán. TALAJVÉDELEM, TÖMEGTAKARMÁNY Gyepgazdálkodásra alapozott állattenyésztés Bács-Kiskun mezőgazdasági területének tekintélyes része természetes gyep. Népgazdasági érdek a fűtermés hasznosítása. A Duna—Tisza köze sajátos éghajlata, területi adottsága miatt azonban a gyep talajvédő szerepe sem lebecsülendő. A megyében ugyanis 550 milliméternél kevesebb az évi átlagos csapadék, ami a Nagy-Alföldre jellemző mértéket sem éri el. A növényzet tenyészidejében ebből mindössze 320 milliméterre lehet számítani, ezért olyan fontos az öntözés. Erre a Duna—Tisza mentén és a nagyobb víztartalékú csatornáik közelében kínálkozik lehetőség. Másutt legfeljebb a csőkutakból, ha azok vize öntözésre alkalmas összetételű. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz, amely a füzesgyarmati lucerna-, szálastakarmány-termesztési és juhtenyésztési rendszer Tisza közi alközpontjával Duna— több mint 2100 hektár gyepnek a gazdálkodási fejlesztési és technológiai tervét készítette el, úgyszintén a száraztermelésre alapozza a gyep(Folytatás a 2. oldalon.) A május elsején megújult gyes méltatása könnyűnek látszik. Gyermeknapilapban különösen. Érzelemre és értelemre ható szép mondatok megfelelő arányú elegyítésével gyorsan, hatásosan letudhatónak tűnik. A feladat ugyanezért nehéz. Nem mintha a gyes nem újult volna meg, nem bővült volna ki: megújult, kibővült. A változások sorát újságcikkek magyarázták. .Akit illet, akit érint, az bizonyára tudja, hogy a korábbinál kevesebb munkában töltött idő ad jogosultságot a gyesre; hogy a gyermek egyéves kora után az apa is igénybe veheti a szabadságot; hogy a gyesen levők nemcsak bedolgozást, de akár napi elfoglaltságot is vállalhatnak. A kérdés — számomra az: azt látjuk-e a módosításokban, amit kell? Látjuk-e például az intézkedésekben azt az állami törekvést, amely szeretne anyagi fedezetet adni — még ha szerényet is —, ahhoz, hogy a gyereket legalább pár esztendős korukig az édesanyák neveljék? S látjuk-e a mögöttes célt, az aggasztóan csökkentő születésszám megakadályozásának szándékát, a hitet, hogy ezzel is megbiztosítható saját jövőnk? Mert a gyes nemcsak és nem is elsősorban anyagi kérdés, noha hajlamosak vagyunk pusztán annak tartani. S hogy hatásos-e, az sem forint összegén múlik, hanem azon, hogy mindannyian ugyanazt látjuk-e a dolgok legmélyén. Hogy a gyerekben csupán egy minden percben új feladatot rovó „nyűgöt” látunk-e, vagy önmagunk újrateremtését is. Sőt, ne féljünk, nem nacionalizmus: a magyarság újrateremtését, fenntartását. Gyes ürügyén, vagy gyermeknap oltalmából, egyaránt elgondolkoztató kérdések, mert az élő példákat i ki-ki maga is ismeri. A szomszédban lakik A., a lányanya; amott B., az elvált asszony siet kisebbik fiával az orvoshoz, emibe most csöngetnek be C.-ék, akik egyszem lánykájuknak mindent megadnak, s akik szerint már két gyereket szülni is „felelőtlenség ebben a mai világban". Aztán ott vannak D.-ék, a hatgyerekesek, akik sajnálkoznak azokon, akik rajtuk sajnálkoznak, hogy hat gyerekük van. Mert bizony olykor-olykor még ez a mi gyerekközpontú világunk sem olyan nagyon gyerekközpontú. A megyei pártbizottság első titkára mondta a jellemző példát tavaly karácsonykor egy interjúban: inkább elnézünk egyegy hosszabb külföldi utazás miatti hiányzást, mint a mentegetőzést: mennem kell, várnak otthon a gyerekeim. Akikre még mindig nem fordítunk annyi gondot, amennyit szocialista társadalmunkban illenék. Ritka az áruház, (vajon van-e egyáltalán?) ahol külön szerződtetett óvónő foglalkozna a kicsikkel, mert az az áruház a jellemző, ahol nem is nagyon udvarias táblákon arra kérnek: a gyereket hagyjuk otthon. Ritka az vendéglő, ahol magasított székkel rohan a pincér, ha látja, hogy apró gyerekkel megyünk, s feleárú feleadagot ajánl, mert az az étterem a tipikus ahol se a pincér nem rohan, se magasított szék nincs. Mert valahogy a gyerekkérdés amolyart „elnapolható” ügynek is felfogható. Majd holnaptól mesélek, de mit hagyj békén, mert fáj a fejem. Majd holnap átvesszük a matekot, és különben is a feneérti a hármas számrendszert, úgyse lesz rá szükséged fiam. Aztán holnap — ma — megint közbejön valami, megint bocsánatos bűnnek, épp csak egy nappal elhalaszthatónak tartjuk a mesét, a játékot, a tanulást, a gyereket, merthogy végső soron róla van szó. Vagy mégsem egész így áll a dolog? Jó volna hinni, hogy nem, hogy mégsem. Hogy már ma inkább két mesét mondunk. Hogy már ma meghallgatjuk Elvirát, amikor vacsora közben belekezd, hogy miért szerelmes Pistibe, és hogy a Jancsi az olyan undok. Hogy már ma összegyűjtjük a papírt, mert azért kap piros szívet a gyerek, mert ennek az árán mennek kirándulni. Szóval: gyes. Igen, megváltozott, alaposan. Egy kézen megszámolható, hogy ki nem jogosult rá. Ha tehetik, gondolják meg: pénzt keresni pár év múlva is ráérnek, s nem attól lesznek milliomosok, hogy hathónapos korban bölcsödébe adják a picit. Vannak dolgok, amik se dollárral, se frankkal, se semmilyen pénzzel nem mérhetők. Én még életemben olyan boldog nem voltam, mint amikor kisebbik lányom először evett 50 grammot. Utána cuppantott. Úgy láttam, mintha még mosolygott is volna. Rám. Ballá József ■ [UNK] [UNK] Megújuló kereskedésen A kereskedelmi ellátás igyekszik gyorsan „utolérni” a városokban szinte egyik évről a másikra „kinövő” lakótelepeket. A kiskunhalasi Park Áruház megépítése fél évig sem tartott, s átadása óta a környékbeliek kedvelt bevásárlóhelye lett. A tágas eladótérben korszerű hűtőtárolókban a mirelit áruk gazdag választékát kínálják, mindig friss tőkehús várja a vevőket. A kereskedelmi ellátásról, a vendéglátóhelyek fejlesztéséről, az idegenforgalom növelésének lehetőségeiről beszélgetett lapunk munkatársa dr. P. Kovács Istvánnal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. Az írás a harmadik oldalon található. u fí Szezonkezdet a baromfiiparban szi Atéli és a kora tavacsendesebb után „sebességet napok váltott” a üzemeiben baromfiipar: megkezdődött a novemberig tartó szezon. Az ország legnagyobb baromfifeldolgozó vállalata, a kecskeméti, jelenleg már a teljes termékválasztékát gyártja. Csirkéből, tyúkból, pecsenye- és hízott libából, kacsából, valamint galambból készítenek különféle árukat dolgozói. Folyik a toll- és a tojásértékesítés. Rövidesen új cikkekkel is jelentkeznek a hazai üzletekben. Gerhardt Antal áruforgalmi osztályvezető elmondta, hogy az idénre 1500 vagon vágott baromfi exportálását tervezték, kétharmad részben csirkéből. Az év első négy hónapjában 415 vagonnal küldtek ki dollárral fizető partnereknek. Ezenkívül 14 millió tojást, 76 vagon tollat és öt vagon libamájat szállítottak tőkés országba. Sajnos, a csirkekávétel nem minden gondtól mentes ebben az évben, ugyanis a jelentős közelkeleti piacon a Brazíliáiból, az USA-ból és Nyugat-Európából oda irányított damping hatására estek az árak. A tervezett termékmennyiség eladása előtt nincs akadály, mert a vevők a jó minősége, íze miatt előnyben részesítik a magyar csirkét, azonban csak a korábbinál olcsóbban vásárolnak. Szakmai körök prognózisa szerint talán az év vége felé kedvezőbb lesz a helyzet. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igen aktív kereskedelmi tevékenységgel igyekszik javítani részben a külpiaci, részben pedig a hazai kapcsolatait. A körülmények hatására az eddiginél is jobban törekszik arra, hogy a belföldi kereskedelmi partnerei elégedettségét kiváltsa, s miinél több és minél szélesebb választékban adjon el árut nekik. Április végéig 240 vagon vágott baromfit értékesítettek idehaza, s ebből 185 vagonnal a cég hagyományos ellátási körzetében, Bács megye északi, Pest megye déli részében, illetve Fejérben fogyasztottak el. A baromfifeldolgozó vállalatok termékkínálatukat belföldön egymástól vásárolt cikkekkel is bővítik. A kecskeméti cég például szárnyasból készült felvágottat hoz az ellátási körzetébe Orosházáról. A közeli hetekben saját, tálcás csomagolású pecsenyekacsa-mellet és -combot hoznak forgalomba. Ugyanebben az időszakban a BKK-kel és az UNIVER ÁFÉSZ-szel közösen kóstolóval egybekötött termékbemutatókat rendeznek Kecskeméten. Később Kiskunfélegyházán és Lakiteleken az üdülőkörzetben lesznek bemutatók, illetve vásárok. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat rugalmas árpolitikával növeli fogyasztói táborát. Nemrégiben véglegesen leszállították a libazsiradék árát, s ez fokozta a vásárlási kedvet. A. 3 S. • Libacomb és -mell csomagolása NSZK exportra. (Pásztor Zoltán felvétele)