Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
ÚJ TEÓRIA A BUDAVÁRI SZOBORLELETEKRŐL Restaurálás művészi fokon Közel ötven gótikus szobortöredéket — fejet, törzset — találtak 1974-ben a Budavári Palota helyreállításaikor az ásatást végző régészek. A lelet Európában is párját ritkítja, és nemcsak a szakembereket hozta lázba, hanem a kulturális, művészi közvéleményt is. A szobrok — restaurálva — már láthatók a Budapesti Történeti Múzeumban, de értelmezésükről a vita még ma is tart. Dr. Zolnay László, az ásatásokat vezető résgész szerint a lelet a középkori királyi palotából származik. Szakál Ernő szobrász, restaurátor teóriája szerint: egy szobortemetőre bukkantak, amely a királyi szobrászműhely közelében keletkezett. Ösztöndíj Rómában Szakái Ernő Sopronban él. Az ötvenes évek elejétől 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemlékfelügyelőség kőszobrász részlegét vezette. Sopronban született, 14 éves korában beállt kőfaragó inasnak, s miután segédként szabadult, a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász szakára járt. 1939-ben római ösztöndíjat kapott. (Szent Kristóf szobra ma is ott áll a római Magyar Akadémia lépcsőházában.) Néhány évet végzett el Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de abbahagyata tanulmányait. Az egyik ok akár jelképesnek is tekinthető. Miközben a kor szokásainak megfelelően a szobrász kizárólagos anyagának a nemes anyagot tartották kőbe — gipszminta alapján — a mester és nem a művész faragja a szobrot), Szakál Ernő jobban kedvelte az ún. alia prima megoldást, vagyis szobrait közvetlenül maga faragta kőbe. , „Kőfaragó vagyok”, mondta nemrég egy folyóiratnak adott interjúban — túl számos önálló szobor megalkotásán és megszámlálhatatlan régi szobor, kődísz, boltív, kőcsipke, erkély művészi újrateremtésén. Ez a kettősség végigkíséri egész életét, munkásságát, s a kérdésre, hogy művészet-e vagy mesterség a restaurálás; hogy hol a határ a kézműipari tevékenység és a művészi alkotás között, inkább tényekkel, mint elméleti fejtegetésekkel válaszol. Példaszerű műemlékvédő A kőfaragás szakmai fogásai évszázadokon át alig változtak, s ha a gépesítés mára könnyített is valamit a munka nehezén, aki erre adja a fejét, annak ma is kellő fizikai erővel, jó szemmel, alapos mértani ismereteikkel kell rendelkeznie. A restauráláshoz pedig még ezen kívül szükséges a régi korok ízlésének, gondolkodásának, a tartósító eljárásoknak az ismerete, és olyan beleérző képesség, amely még az önálló alkotó munkánál is több érzékenységet, sajátos tehetséget kíván. „Mert a restaurálás nem önálló művészet, de lehet művészi folkon művelni” — mondja Szakál Ernő. A soproni mester több mint 30 év alatt számos jelentős magyarországi műemlék helyreállításában működött közre. 1946-ban kezdődött ez a munka a soproni Szent György templom és az Orsolya templom műemléki rekonstrukciójával. Folytatódott soprona bánfalvi kistemplommal, a mádi zsinagógával, a győri Apátúriházzal, a pécsi és az egri kőtárral, a visegrádi balluszter-sorral. Keze nyomát viselik Visegrádon a várbeli kerengőnek a folyosó boltozata, a Mátyás-kori oroszlános kút, az Anjoufalikút, a sárospataki reneszánsz faragványok, s a sor igen hosszú. A közelmúltban átadták Szakál Ernőnek egy Hamburgban létesített alapítvány műemléki Európa-díját. Ő az első magyar, aki ezt megkapta. A munkásságát méltató bécsi professzor egyebek között ezt mondta: „Most a díj olyan egyéniséget tisztel meg, aki nem kívülről, a művészettörténet vagy éppen a történelmi tanulmányok, az elmélet, hanem a lényeg, a tárgy felől közelít a műemlékvédelemhez. Kiindulva a gyakorlatból, a mesterségből, — a példaszererűen ható műemlékvédők legkiválóbbjai között van". Megcsonkított szobrok Szakál Ernő éppen ilyen irányú elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján állította fel hipotézisét a budavári leletekről. Szerinte egy megszűnt királyi szobrászműhely közelében létesített szobortemetőből kerültek elő a torzók. A szobrok rituális csonkítás nyomait viselik: egy fej kivételével valamennyi szobor orrát levágták — még a véső helye is látható. A korabeli irodalom csak részben ismerteti ezt a műveletet: szobrokat szándékosan tettek tönkre így, az egyházi és politikai képrombolások során. E műtárgyrombolások okai, módszerei csak újabb kutatásokkal, a történeti háttér helyes megismerésével lesznek tisztázhatók. Szakál Ernő nyolc évig oktatta a képzőművészeti főiskolán a kőszobrok restaurálását. Most könyvet ír A középkori kőfaragó mesterség műhelytitkai címmel. G. B. <9 A vitatott eredetű gótikus szoborlelet. I Szakál Ernő portréja. MIÉRT MARADT EL AZ ELŐADÁS? A Pillangókisasszony Kiskunmajsán Különös ok miatt maradt el Puccini Pillangókisasszonyának kiskunmajsai bemutatója. A zenekari árokban mért hőmérséklet 16 Celsius-fok volt, két fokkal kevesebb a szerződésben előírtnál. A színészek — a szegedi operisták — akartak játszani, a díszletek a helyükön voltak, időben megérkezett a négyszáz főnyi közönség (250 bérletes, 150 jegyes). A zenészek azonban kötötték az ebet a kardhoz; 18 fok alatti hőmérsékleten a munkavédelmi szabályzat szerint is tilos játszaniuk. A történtekről a helyszínen tájékozódtunk. — A legkönnyebb volna azt mondani: az a hibás, aki húsz éve megtervezte a művelődési házat, mert a zenekari árokba nem rendelt radiátort. Ott bizony nyáron sincs 18 fok — mondja Gellérfi László, az Ifjú Gárda Művelődési Központ igazgatója. — A betonpadlót másfél centis préselt faburkolattal próbáltuk melegebbé tenni, de az első és a huszadik sor között így is öt foknyi a különbség, orchestránk valóságos pinceként hat. Az igazgató szobájában kabát nélkül fázom, itt sincs több 16 foknál. Húszéves az intézmény, s ugyanannyi a kora a központi fűtésnek is: elöregedett. A kérdéses napon délután érkezett meg a műszak. Már ők mondogatták: alig hiszik, hogy a zenészek hajlandók lesznek játszani. — Elővették a hőmérőjüket, s megállapították, hogy csak 16 fokot mutat — emlékezik vissza az igazgató. — Megpróbáltuk hősugárzókkal bemelegíteni az orchestert, de ezt nem bírta a hálózat. A zenészek egyébként egyénileg sajnálkoztak, mondván, játszottak ők már 12 fokban is, meg most is játszanának, de nem szeghetik meg a munkavédelmi szabályzatot. Az igazgató nem mondja, de minden újságolvasó tudhatja: azóta nyugati turnéra utazott a zenekar. Esetleges megfázásuk nemcsak betegséget jelent, hanem az utazás elmaradását is — és persze mindent, ami ezzel együtt jár... Faramuci helyzet leletett, annyi bizonyos: az opera szereplői beöltözve, kisminkelve a színpadon (ott megvolt a szükséges meleg), a közönség az előcsarnokban; az operisták igyekeznek meggyőzni a zenészeket: játsszanak. Hiába, le sem mentek az árokba. Gellérfi László kinyittatta a pénztárt, s a jegytulajdonosok visszakapták belépőjük árát. — Tudom, hogy forma szerint igazuk volt a zenészeknek, de egy kicsit azért Münchausen báró postakürtje jut eszembe, amibe télen belefagy a hang, nyáron meg kijön... Nem volt egyszerű kiállni négyszáz ember elé, s bejelenteni: elmarad az előadás. Ami történt, megtörtént. Tény viszont, hogy a botrány egycsapásra megoldott egy sereg eddig is meglevő problémát. Hirtelen került pénz két hőtárolós villanykályhára, s úgy hírlik, az intézményt három oldalról körbevevő gázvezeték is hamarosan beér a művelődési házba. • Mit szól az esethez a nagyközségi pártbizottság titkára, Kalmár Pál? — Lehetséges, hogy annak idején Déryné nem húzódozott volna a hidegtől, s pódiumra lépett volna, csakhogy azok más idők voltak. Távol áll tőlem, hogy személy szerint hibáztassak bárkit is, de tény, hogy nem most lett hideg a zenekari árok. Úgy gondolom, kiselejtezett szőnyegekkel be lehett teríteni — és, őszintén szólva, a kályhák beszerzése, sem pénzkérdés: ezeket korábban is meg lehetett volna venni. — Azt beszélik, másnap sokan felkeresték... — Igen, mert sokan ma sem tudják pontosan, mi történt. — Mit tart a legfontosabb tanulságnak? — Nézze, ha van 18 fok az orchestrában, akkor mi most nem erről az ügyről beszélgetünk. Aki szerződést ír alá, az szavát adja valamire. A tanulság: tartsa is be Hogy ilyen kínos ügyben kerül szóba az adott szó becsülete? Ennek még inkább azt kell sugallnia: kerüljük el az efféle eseteket. □ □ □ Nem volna teljes a kép a szegediek véleménye nélkül. A Dél- Magyarország kétszer foglalkozott az üggyel. A második cikkben ezt írja Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház párttitkára: „Addig, amíg a közönség esetleg nagykabátban végig tudja nézni az előadást, a művészeknek erre lehetőségük nincs. vonósok elmerevedett A zenekari ujjakkal nem tudnak megfelelően játszani, a fafúvósok képtelenek jól behangolni és egyes hangszereket a hideg külső levegő és a befújt meleg levegő következtében károsodhatnak, és akkor az élő hangszerről, az énekesek torkáról még nem is beszéltünk. A közönség a művészek legnagyobb erőfeszítése ellenére sem kapná meg azt a színházi élményt, amelyet a belépőjegy áráért megérdemelne.” ■ A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata egy később megállapítandó időpontban mutatja be a Pillangókisasszonyt Kiskunmajsán. De kár volna ebből arra következtetnünk, hogy voltaképpen nem is történt kár... Ballai József 1683. január 21. • PETŐFI NÉPE • 5 FIATALOKRÓL A FIATALOKNAK A legfrissebb kecskeméti hír az, hogy hamarosan a negyedik garzonház építése is megkezdődik: ezt a Széchenyivárosban húzzák fel az OTP pénzén, s ugyanolyan lesz, mint a Petőfi Sándor utcai. Csak emlékeztetőül: a Széchenyi körúton adták át az elsőt a nagy ABC-vel szemközt, a Széchenyi sétányon a 210 lakásos másodikat, s, az Árpádváros sarkán, szemben a szalagházzal, szakaszosan, a 281 lakásos harmadikat. Már sokan tudják, milyen itt élni, de még többen szeretnének bekerülni ide — a legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy ez csak a KISZ segítségével lehetséges. A városi tanács ugyanis módot adott arra, hogy a Fiatal Házasok Otthona rendszerben „üzemelő” lakások bérlőit a KISZ javasolja. Erre jogalapot az ad, hogy az ifjúsági szövetség ellátja a fiatalság érdekképviseletét — függetlenül attól, hogy KISZ- tagok-e, vagy sem. Bárki jelent Garzonházi kilátások kezdet „garzonosnak”, aki megfelel néhány feltételnek. Mik ezek? Természetes, hogy házaspárok jelentkezését várják, olyanokét, ahol az egyik „fél” még innen van a 35-ön, s még nincs gyerekük, (illetve csak egy van), de legalább egyéves az ifjúsági takarékbetétjük, s érvényes, visszaigazolt a tanácsi lakásigénylésük. Őket látogatják meg annak a társadalmi bizottságnak a tagjai, amelyet adatgyűjtésre hoztak létre. Informálódnak a lakásra várók munkájáról, otthoni körülményeiről, közösségi tevékenységéről, s ennek alapján készül el a végleges sorrend. A KISZ-nél hamarabb kap lakást az, aki több szakma elismert mestere — netán még kitüntetés birtokosa is —, minthogy nem csak szociális szempontokat tesznek mérlegre. A garzonházi beköltözés feltételei sokak számára ismerősen hangzanak: kell 30 ezer forintos, „előtakarékosság”, továbbá havi ezer forintos ifjúsági betétvállalás — cserébe viszont öt év után tanácsi kijelölésű OTP-lakáshoz juthatnak. Kevesebben tudják, hogy a KISZ lakással kapcsolatos munkája az OTP által épített otthonok 10 százalékának elosztására is kiterjed. Olyanokat jelölnek, akiknek legalább négyéves az ifjúsági takarékbetétjük. Erre az akcióra egyedülállók is jelentkezhetnek. A városi KISZ-bizottságnál meg kell újítani a lakáskérelmeket (február 15-től július 15-ig). Részletes felvilágosítást hétfőnként, délután 5 órától kaphatnak az érdeklődők. Hány ember vagy? „Istennel spanyolul beszélek, az asszonyokkal olaszul, franciául a férfiakkal, s a lovammal németül” — jelentette ki V. Károly német-római császár és spanyol király, valamikor a XVI. század első felében. Hányan vannak, akik ma hasonló hanyag eleganciával utalhatnának nyelvtudásukra? A kimondottan nyelvi pályákon dolgozókon kívül sajnos nem sokan. Pedig XX. században már nem csupán a diplomaták, az új piacok után kutató kereskedők, vagy a világjárók érintkeznek más nyelvűekkel. Az embert hajtja a kíváncsiság, a megismerés vágya, barátságot szeretne kötni, tájékozottabb akar lenni, vagy egyéni érvényesülése kívánja úgy, hogy szót értsem idegen ajkú embertársaival. Az idegennyelv-tanulás hasznosságát és fontosságát nem lehet eleget hangoztatni. Szerencsére — talán éppen a propaganda hatására — egyre többen rájönnek arra, hogy van igazság a ma már közhelynek számító magvas gondolatban. Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Teltházakkal indulnak a TIT, a közművelődési intézmények nyelvtanfolyamai, más kérdés, hogy hány hallgatóban buzog még a kezdeti elszántság, a kurzus közepe — vége felé. Egyre több üzem, szervez tanfolyamokat vállalat dolgozói részére — több-kevesebb sikerrel. Nem csak a munkahelyi vezetőknek, hanem a szakmunkásoknak is, hiszen — akár megyénkben példákkal is élhetnénk — a külföldi vállalkozásoknál nem pusztán a munkás kezekre, hanem az idegen nyelvet beszélő „fejekre” is szükség van. Szakmai fejlődés előfeltétele, vagy éppen egy kínálkozó külföldi, tanulmányút alapkövetelménye lehet a nyelvtudás. Sokan nem sajnálják hát a pénzt a magánórákra sem, amelyek költségesebbek ugyan, de eredményesebbek, mint a szervezeti oktatási formák. Az előbbiekből is kitűnik, hogy az emberek jó része felnőtt fejjel fog a nyelvkönyvek, szótárak forgatásához, hosszú éveket kihagyva az utolsó iskolai orosz vagy más idegen nyelv óra óta. Nagyobb energia- és időbefektetéssel próbálßk behozni azt, amit az iskolapadban elmulasztottak. De jobb későn, mint soha... Hiszen az idegen nyelvtudás „kézzelfogható” hasznán kívül ,az is biztos, hogy aki más nyelveket nem ismer, a sajátjához sem tud igazán közel kerülni. H. K. E. AZ ÉN PORTRÉM A „főnök” Színhely: Alföldi Cipőgyár, Kecskemét. Szereplők: Dósa István általános lakatos- és szalagkísérő „mindenes”, plusz egy fő, az újságíró. A párbeszéd megmegszakad, mert a főszereplőt időnként elrabolják, telefonhoz kérik, hangosbemondón át „körözik”. Mégis elindultunk valahonnan és eljutottunk valahova, íme: — Mesélj magadról. — Magamról? Mit? — Hány éves vagy? — Harminckettő leszek. — Foglalkozásod? — Bonyolult. De ha akarod, elmesélem. — Azért vagyok itt. — Hát jó. Szóval itt voltam tanuló a cipőgyárban hatvanhattól hatvankilencig. Azután szalagkísérő lettem, majd szabászkésgyártó. Az alja-futószalagnál voltam kísérő, ahol készre csinálják a cipőket. Ott aztán mindenféle gép előfordul, ami a cipőiparban létezik. — Mit csinál a szalagkísérő? — Beállít, karbantart, javít. Ami jön. Egy szalaghoz egy kísérő tartozik. — Már nem „kísérsz"? — Dehogynem. Beugró műszerész vagyok. Vagyis szalagkísérő a tűzödei futószalagon, ahol csupa varrógépek dolgoznak, késgyártás után ezt is megtanultam. — Annyira, hogy te magad is oktatsz... — Igen. Van három harmadéves szakmunkástanulóm. Szóval, akikre felügyelek. — Te kitől tanultad a szakmát? — Tanuló éveim alatt Sörös Jánostól. — Hogyan szólítottad a mesteredet? — Jani bácsi, így. — És téged hogy hívnak a „fiaid”? — Á, ők csak „főnöknek”! — Emlékszel, mit kértem az elején? — Alig ... — Mesélj magadról! — Nős vagyok, a feleségem a Volánnál dolgozik. Gyerekünk nincs, három éve költöztünk új lakásba a cipőgyár segítségével. Van egy Trabantunk, szeretünk kirándulni. Hobbim az elektronika, a feleségem amatőr fotós. Elég ennyi? ... Dósa István kétszeres kiváló dolgozó. (Sitkei) [ Dósa István — munka közben. (Opauszky László felvétele) HOVA MENJEK ? A KECSKEMÉTI ÚTTÖRŐ ÉS IFJÚSÁGI OTTHON PROGRAMJÁBÓL. Január 22. 18 óra: Hangszerek világa. Leskowsky Albert előadása. Január 28. 19 óra: A chilei Victor Jara együttes műsora. Január 29. 18 óra: Otthon-pódium. Amatőr pop-jazz-rock együttesek bemutatkozása. Február 2. 18 óra: Pedagógus KISZ-klub. • PIRAMIS—PLUSZ. Legutóbbi lemezük címét lemásolta a valóság. Olyan pluszt adott a Piramis együttes, amelyből rendőrségi ügy lett. Megírták az újságok: Som Lajost, a Piramis vezetőjét, Köves Miklós dobost és a zenekar két technikusát üzérkedés, aranycsempészés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték. Eleinte exénekesük, Révész Sándor, majd a Color együttes vámügyei borzolták a kedélyeket. Most az amúgy is leszálló ágban landoló Piramis két tagja keveredett aranycsempészési ügyletekbe. A hetvenes évek közepének, végének csúcszenekara a Piramis imigyen hullott darabjaira: egykori dalaik becsületről, érzelmekrél szóltak, amelyek most egy pillanat alatt sikertelenné váltak. A rockpróféta sohasem léphet pódiumra annak veszélye nélkül, hogy szavahihetőségét kétségbe ne vonná hallgatósága, közönsége. Nehéz lesz újraépíteni a becsületpiramist. E piramis-plusz nem keveset ártott a honi popszakmának, amely változatlanul nehezen kezd lábrakapni a rock ingoványos talaján ... • TEN YEARS AFTER BUDAPESTEN. Szenzációval kezdi az évet a Budapest Sportcsarnok: január 29-én, este 7 órai kezdettel a rocktörténet egyik legendás rhythm and blues együttese, a Ten Years After lép fel Alvin Lee, a leggyorsabb kezű gitáros vezetésével. Az együttes 1967-ben alakult, s az 1969-es woodstocki fesztiválon futott be, 1973-ban feloszlott, majd Ten Years Later néven újjáalakult egy időre. Most ismét összeállt a banda, s mi is szem- és fültanúi lehetünk a csodának. (csőn— ti—)* SARO (C) K-REJTVÉNY Az előző rejtvény helyes megoldása: Baja — Fórum; Kiskörös — Rolls Frakció. A P. Mobil együttes plakátját Farkas Péter kiskunhalasi megfejtőnk nyerte, Popzsebkönyvet pedig Szmetana Katalinnak küldünk Ágasegyházára. Újabb kérdésünk: — Járt-e Magyarországon Beatles-tag? Ha igen, ki, s milyen alkalomból? A megfejtéseket egy hétig várjuk a következő címre: Petőfi Népe szerkesztősége, Saro(c)k-rejtvény Kecskemét, Szabadság tér 1 a, 6001. összeállította: Borzák Tibor.