Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJa XXXVIII. évf. 12. szám Ártl­ 1,40 Ft 1983. január 15. szombat Szakmaközi bizottságok Bács-Kiskunban Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap a testület kecskeméti székházában ülést tartott a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának elnöksége, amelyen áttekintették a városi és nagyközségi szakma­közi bizottságok újjáválasztjuk óta végzett tevékenységének főbb állomásait és jellemzőit. Az ülé­sen felszólaltak: Borsodi György vezető titkár, Hegedűs István és Princz László, az SZMT titkárai, valamint az elnökség több tagja. Az írásos előterjesztéshez Mik­lán Ferenc, az SZMT szervezési és káderosztályának vezetője fű­zött szóbeli kiegészítést. Elmond­ta: Bács-Kiskun megyében 1981-ben hat városban és 19 nagyközségben választottak szak­maközi bizottságot. E szervezetek a SZOT elnöksége 1980­ .október 27-i határozata szerint „a szakszerve­zetek területi szerveként működ­nek. Képviseleti, véleményező, végrehajtást segítő, szervező, ös­­­szehangoló,­ ellenőrző és jelző szervek. Az adot­t közigazgatási egységben működő alapszerveze­tek és a tagság képviseleti szer­vei.” Tevékenységük az elmúlt évben kiteljesedett.'.­ a település­­politika, alakításában való aktív részvétel­­ mellett eredményesen segítik a munkavédelmet és környezetvédelmet, valamint az a ifjúság- és nőpolitikai határoza­tok valóra váltását. Rendszeresen és változatos módon gondoskod­nak az idősekről. A vitában felszólalók elismer­ték a szakmaközi bizottságok munkájának eredményeit. Töb­ben megemlítették a jó kezdemé­nyezésnek bizonyult kecskeméti szakmaközi napokat: a vártnál is sikeresebb volt az öregek vá­sára, és mód nyílt a tagság kép­viselőinek s a város vezetőinek találkozására, őszinte, közvetlen hangú eszmecseréjére is. Az el­nökség tagjai megállapították: a döntéseknek egyre nagyobb része a közigazgatási­­ egységekben — a városokban, községekben — születik, s ezek az elhatározások gyakran a dolgozók tömegeinek életkörülményeit befolyásolják. Ezért a szakmaközi bizottságok­ra egyre inkább az a feladat vár, hogy eredményesen képviseljék a döntést hozó fórumokon a dol­gozók érdekeit.­­ Az SZMT elnöksége végül meghatározta a feladatokat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa felkészíti a szakmaközi szerveze­tek tisztségviselőit feladatuk el­látására és segíti munkájukat. Szorgalmazza a testület a váro­sok, községek párt- és tanácsi vezetőivel létrejött kapcsolatok elmélyítését,­­a hatékony együtt­működést. De nem elhanyagol­ható az sem, hogy adva legyenek a munka személyi és tárgyi fel­tételei, és fontos feladat a mun­kastílus és munkamódszer szerűsítése, továbbfejlesztése.kor­ S. B. V­áltozások a gyógyászati segédeszközök ellátásában Alapvetően a lakosság érdekeit, a betegek igé­nyeinek jobb, gyorsabb, színvonalasabb kielégítését szolgálják azok a jelentős változások, amelyeket a gyógyászati segédeszköz-ellátásban vezettek be az év első napjával. A változások lényegéről, az ál­taluk elérendő célokról tájékozódtunk az Egész­ségügyi Minisztériumban dr. Simon Kis Gábornál, a vállalat felügyeleti osztály vezetőjénél, aki el­mondta: “ Az új rendszerben bővült a kórházak és ren­delőintézetek kijelölt osztályainak, valamint a szakrendelések úgynevezett felírhatósági jogköre. Bizonyos gyógyászati segédeszközöket (például lúd­talpbetétet, gumiharisnyát stb.) körzeti és üzemi orvosok is felírhatnak, — gyógyszertári kiszolgá­lással — amennyiben a panaszos korábban már járt szakorvosnál, azaz ismételt rendelésről van szó. Bi­zonyos esetekben egyszeri megjelenés alkalmával több darabot írhat fel az orvos (például haskötők), s bővült az állampolgári jogon kiszolgáltatható re­habilitációs gyógyászati segédeszközök köre. A be­tegeket felesleges utazástól mentesíti, hogy a hal­­lásjavító készülékek egy részét, valamint a halló­készülék-tartozékok közül az elemeket, akkumulá­torokat, zsinórokat és gumidugókat a megyei audi­­­ológiai állomások szolgáltatják ki. Soron kívül ismételten rendelhető gyógyászati segédeszköz, ha az életkorral járó változás, vagy a beteg állapotában bekövetkezett változás azt szük­ségessé teszi. Új, egységes vénymintákat vezetünk be, egyben megszüntetjük a vényen felírt segédesz­köz felülbírálási (pechételési) gyakorlatát. A kórház­ból elbocsátott beteget a jövőben minden esetben el kell látni a szükséges gyógyászati segédeszközre jogosító vénnyel is. A rászorulók számára bizonyára örvendetes, hogy — a szervezeti változtatásokkal — ezentúl gyorsab­ban kapják meg az orvos által felírt segédeszközöket. Az eddigi — több, mint három évtizedes — gya­korlat az volt, hogy az orvos­ rendelvényét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán, illetve me­­(Folytatás a 2. oldalon.) Cuellar Washingtonban Javier Pérez De Cuellar ENSZ- főtitkár pénteken, Reagan elnök meghívására, hivatalos látogatás­ra Washingtonba érkezett. A világszervezet főtitkára az amerikai fővárosban Reagan el­nök mellett George Shultz kül­ügyminiszterrel és George Bush alelnökkel is találkozik. Megbe­széléseinek tárgya az ENSZ és az amerikai kormány között meg­romlott viszony, amelyet a felszí­nen a világszervezet akcióihoz, szakosított szervezeteinek fi­nanszírozásához való amerikai hozzájárulás mind megtagadása súlyosbít.gyakoribb A felszín alatt ismeretesen sú­lyos politikai nézeteltérések fe­szülnek az ENSZ-tagországok többsége és az­­ Egyesült Államok között, amely szembehelyezkedik ezzel a többséggel a közel-keleti helyzet és Izrael szerepének meg­ítélésében, továbbá nem hajlandó részt venni a tengerjogi ményben; márpedig ennek egyes­ki­dolgozása az ENSZ több évtizedes történetének egyik legjelentősebb vállalkozása volt. Az ENSZ főtitkárának javasla­tára, hogy legyen az ENSZ szék­háza az esetleges szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó színhelye, az amerikai kormányzat képviselője már csütörtökön azzal válaszolt, hogy a terv korai, és jelenleg nincs kilátásban a találkozó meg­tartása. A magát megnevezni nem akaró fehér házi tisztségvi­selő ugyanakkor közölte, hogy a kormányzat" abban a pozitív szel­lemben vizsgálja majd a főtitkár javaslatát, amelyben azt felaján­lotta. Méhes Lajos hazaérkezett Finnországból Méhes Lajos ipari miniszter pénteken hazaérkezett Finnor­szágból. Tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Esky Ollila ipa­ri és kereskedelmi miniszterrel, valamint Arne Remer külkeres­kedelmi miniszterrel. értékelték az országaink Pozitívan között 1975 óta érvényben lévő szabad­kereskedelm­­­i megállapodást, amely a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közti köl­csönösen előnyösen kereskedelem jó példája. Megállapították, hogy a­ gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése terén elsősorban a kooperá­ciós kapcsolatok bővítésében, és a harmadik piaci együttes fellé­pésében rendelkezünk még tar­talékokkal. A kapcsolatfej­lesz­­tés lehetséges területei pl az ener­­getika, az erőművi berendezések gyártása, a vegyi és a gyógyszer­­ipar. Méhes Lajost fogadta Kalevi Sorsa miniszterelnök. (MTI) 'i^SKE^U ' ÚJ ÉPÍTŐELEMEK, HŐSZIGETELT BLOKKOK Növeli ipari termelését a DOTÉP A Kecskeméti Házgyárat an­nak idején évi 2500 lakáshoz szük­séges panel előállítására tervez­ték. Az utóbbi években úgy tűnt, hogy a célcsoportos beruházá­sok, s a lakótelepi lakások építé­sének csökkenésével jóval keve­sebb panelre lesz majd szükség. Olyan hírek is lábra kaptak, hogy a házgyár kapacitásának jó ré­sze rövidesen kihasználatlanná válik. Ennek azonban — a DU­TÉP 1. számú ipartelepének veze­tői szerint — éppen az ellenkező­je látszik beigazolódni. Ami magát a házgyárat illeti az elmúlt év végéig több mint 4 ezer lakáshoz elegendő panelre jelezték az igényt a megrendelők. Ilyen mennyiség legyártására ter­mészetesen nem vállalkozhatnak, de az idén már 2800 lakás panel­­­jeinek elkészítését irányozták elő. Igen feszített terv ez, amelyhez újabb dolgozók felvételére is szükség van. Sőt olyan belső ösz­­tönző bérrendszert dolgoztak ki, hogy a jól dolgozó szakmunkások­nak és műszakiaknak érdemes le­gyen a házgyárban munkát vállalni. Természetesen nemcsak a több műszakos termeléssel, hanem a gyártósorok­­szerűsítésével berendezések­kor­is elő kívánják mozdítani a házgyár teljesítmé­nyének növelését. Emellett a meg­rendelőket is színvonalasabb, jobb termékekkel akarják kiszolgál­ni, paneleket ez idáig az építke­zés helyszínén kellett glettelni. Az idén — legalábbis a második félévtől — már ezt a műveletet is a házgyárban végzik el. Nem hagyták figyelmen kí­vül a gyártmánykorszerűsítést sem. A jobb minőség mellett vá­­rosképileg is tetszetősebb, sőt kellő hőszigetelést nyújtó pane­lek készítésén fáradoznak. Ezál­tal a gyártást kiszolgáló társüze­mek termelésének bővítése szükségessé válik. Ily módon va­­­­lamennyi építőiparban tevékeny­kedő szakmára több feladat há­rul, tehát a létszám növelése na­pirendre került a társüzemeknél is. Miután a panelek iránti igény nem csökken, sőt a jövőben még inkább emelkedik, a házgyár ter­melésének fejlesztését is hosszabb távra tervezik. A DUTÉP ipari tevékenységének bővítése — kü­lönösen az építőelemek gyártá­sában — erőteljes ütemben foko­zódik. A 2. számú ipartelepen a tavaly elkezdett RGL-gipsz válasz­fallapok előállítása teljes kapa­citással folyik, mégsem győ­zik kielégíteni a keresletet. A ház­gyár üzembe helyezése előtt blokkos építési módot alkalmaz­a­tak. A blokkgyártás most újabb reneszánszát éli, mert könnyű vele építeni. A növekvő igénye­ket azonban ebből is korszerűbb termékekkel — a hőszigetelt blok­kokkal — kívánja kielégíteni a DU­TÉP. Saját fejlesztésben előre­haladott kísérletek folynak a so­rozatgyártás megkezdésére. Egyéb területen sem akar az építőiparban is kibontakozott versenyben lemaradni a válla­lat. Nemrég kezdték meg Kecs­keméten a mélyépítési műtárgyak • Vasbeton elemek fedőlapjait készítik a DUTÉP 2. számú ipar­telepén, gyártását. Az országosan gyors ütemben bővülő távfűtőhálózat jórésze a föld alá kerül. Ebből kiindulva távfűtőcsatornákhoz vasbeton elemeket, aknákat és egyéb mélyépítési tárgyakat ké­szítenek. Egy korszerűtlenné vált ter­mék — a pozdorjalemez — gyár­tását ebben az évben megszün­tetik. E termékből modul bara­­bok, felvonulási épületek, raktá­rak készültek korábban. Ilyen jellegű létesítményekre azonban a jövőben is szükség lesz, ezért egy új termékcsalád, a könnyű válaszfal- és födémelemek ké­szítésére térnek át, polisztirol hab­betonból. Ezek alkalmasak lesz­nek nemcsak a már említett léte­sítmények, hanem szükség ese­tén ideiglenes óvodák, bölcsődék, irodák építésére, sőt külső és bel­ső térelhatárolók, álmennyeze­tek elemeiként is hasznosíthatók. A termelésbővítés, a gyártmány­fejlesztés, az új termékek gyár­tásának megkezdése természete­sen kiadásokkal is jár. Régi el­avult, zajos gépeket cserélnek termelékenyebbekig, és nem utolsó­sorban­ zajtalanabbakra. Új üze­mi csarnok is épül, s általánosság­ban is javítják a munkakörülmé­nyeket. Mindezt a DOTÉP saját beruházásában valósítja meg. N. O. KÉTEZER TONNA FŰTŐOLAJ•HÉT TANTEREM Energiagazdálkodási tervek, létesítmények Nem olcsó manapság az építkezés. A családi ott­hon teremtésének változó költségét most nem szá­mítva, csupán egyetlen tanterem 3—4 millióba ke­rül. Egy általános vagy középiskolát mégis hét új tanteremmel lehetne bővíteni, annak a 2 ezer ton­na fűtőolajnak az árából, amelyet évente megtaka­ríthat a jánoshalmi Petőfi Tsz az 1982-ben befeje­zett energiagazdálkodási beruházásával. A több ezer hektáron kalászos gabonát és kuko­ricát termesztő szövetkezet baromfi- és juhtenyész­tésre szakosodott. Négymillió tojást keltet ki éven­te, s 1983-ban 2,5 millió pecsenyecsirkét értékesít előzetes terve szerint. A terr­ényszárító, a takar­mánygyár és a baromfitelep hőenergia-szükségletét ez ideig tüzelőolajjal fedezte. A közös gazdaság 1981-ben megpályázta az energiafelhasználás éssze­rűsítését szolgáló beruházási támogatást, és a múlt év végére vállalta a munka befejezését. A téesz szakmunkásai a DÉGÁZ, a Prometheus vállalat dolgozóival példásan együttműködve, a határidő előtt egy hónappal már át is adták a földgáztüze­lésre átállított berendezéseket a szövetkezet major­jában. Munkájukat olyan sikerrel végezték, hogy az elő­zetesen tervezett kivitelezési összegből 3 millió fo­rintot megtakarítottak. Az Állami Fejlesztési Bank szegedi intézetének körzet­ében a jánoshalmi Pető­fi Tsz lett az első mezőgazdasági nagyüzem a föld­gázfűtésre áttértek között, a beruházás gyors vég­rehajtásával. 1982. november óta földgázzal fűtik a baromfiágazat különböző létesítményeit, a gabona­­termesztést kiegészítő takarmányüzemet, szárítót. A közös gazdaság beruházásával Jánoshalmára is eljutott a földgáz, és lehetőség nyílik arra, hogy a VI. ötéves tervben, előre meghatározott ütem sze­rint, a nagyközség lakossága is bevezethesse az olajnál jóval gazdaságosabb energiaforrást otthoná­ba és a közintézményekbe. A Jánoshalmával szomszédos Mélykúton ezekben a napokban a Lenin Termelőszövetkezet vezetteti be a majorjába a Nagyalföld kincsét. A közös gaz­daság szakosított állattenyésztő telepei, termény­­szárító és takarmányüzeme úgyszintén jelentős ener­giafelhasználók. A földgázfűtésre való áttéréssel csökkenthető az állattartás költsége. A mélykúti szövetkezetben évek óta minden lehetőséget felku­tattak a gazdaságosabb sertéshizlalásra. Évente egyre nagyobb mennyiségben tároltak szá­rítás nélkül kombájntiszta szemeskukoricát,­ a ser­téstelep átalakításával, korszerűsítésével javították a tartási körülményeket és csökkentették a fajla­gos ablakfelhasználást. A jánoshalmi és a mélykúti szövetkezet példája követhető. Ki A. • Szerelik a jánoshalmi Petőfi Tsz takarmány­gyárának kapcsoló- és ellenőrző­berendezését. • A mélykúti Lenin Tsz földgáz­tüzelésre átállított termény­szárítója. A vízellátás és csatornázás Az idei fejlesztések eredmé­nyeként újabb 150 ezer lakos ré­szesül közműves vízellátásban, s ezzel 79 százalékra emelkedik a vízművek vezetékes hálózatán át ellátott lakosok aránya. Az Or­szágos Vízügyi Hivatal tervei szerint újabb 80 ezer lakást kap­csolnak be ebbe a szolgáltatásba. A közcsatornázási szolgáltatással rendelkező lakosok száma az idei 90 ezres fejlesztést is hozzászá­mítva­ meghaladja majd a 4,6 milliót, ami már 60 százalékos ellátási arányt jelent. (Lakásál­lományunknak viszont még így is csak kisebb része, mindössze 43 százaléka használhatja a köz­csatornás hálózatot.) A vízgaz­dálkodási ágazat idei fejlesztési tervei szerint az átlagosnál jóval nagyobb ütemben, tíz százalékkal bővítik a szennyvíztisztító művek teljesítményét, ezen belül több mint 20 százalékkal a mechani­kai tisztítóműveket. Ezzel napon­ta 90—110 ezer köbméterrel ke­­­vesebb szennyvíz kerül tisztítatlanul a­­ folyókba, majd Az OVH, a tanácsok és a különböző vízgazdálkodási vállalatok és ví­­ziközmű-társulatok az idén 8,1— 8,6 milliárd forintot fordítanak a közüzemi vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás és fürdőellátás fejlesztésére, ami az összes víz­gazdálkodási beruházásnak 76— 77 százalékát adja. A nagy térségekre kiterjedő víziközmű-rendszerek sorában megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a balatoni üdülőterület vízellátására és csatornázására, a tó vizének védelmére. A kisebb­ településeken mintegy 50 új községi vízművet vagy nagy teljesítményű köztéri kutat helyeznek üzembe. Az idei fej­lesztésekkel várhatóan napi 80— 90 ezer köbméterrel növekedik az ország vízműveinek teljesítménye. A közcsatorna-hálózat fejlesz­téséhez kapcsolódva sok városban bővítik a szennyvíztisztító üze­meket.

Next