Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. április 20. Döntő szakaszába érkezett a madridi tárgyalássorozat (Folytatás az 1. oldalról.) építő szellemben törekszik a meg­állapodásra”. A szovjet külügyminiszter-he­lyettes a következő madridi típu­sú találkozó színhelyéről szólva emlékeztetett: a Szovjetunió tá­mogatja a szocialista országok ál­láspontját, hogy a konferenciát Bukarestben rendezzék meg. (Mint ismeretes a NATO-országok Brüsszelt javasolják, a semlegesek tervezeteiben pedig Bécs szerepel színhelyül.) A szovjet küldöttség vezetője nyomatékkal hangsúlyozta, hogy minden részt vevő állam érdeke a madridi találkozó sikeres befeje­zése, a helsinki folyamat tovább­vitele. „A Szovjetunió lehetséges­nek tartja a mielőbbi megállapo­dást Madridban, de a lehetőség megvalósítása a részt vevő álla­mok politikai akaratán múlik” -­■ mondotta. Végezetül kifejezte a Szovjet­unió készségét, építő hozzájárulá­si szándékát ahhoz, hogy a mad­ridi konferencia késedelem nélkül sikeresen fejeződjék be. Az NDK nagykövete­ Peter Steg­­lich felszólalásában rámutatott, hogy az európai fórum rendkívül fontos szakaszába lépett. A fel­adat most az — mondotta —, hogy a résztvevők közös erőfeszítésével megállapodást érjenek el. A madridi konferencián a leg­közelebbi teljes ülésre pénteken kerül sor. események sorokban BUDAPEST____________________ Barabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára kedden a DÍVSZ székházában saj­tókonferenciát tartott abból az al­kalomból, hogy április 21. és 23. között Nyugat-Berlinben rendezik meg a DÍVSZ végrehajtó bizott­ságának Sörön következő ülését. Értékelik majd az 1982 nyarán Prágában megtartott XI. közgyű­lés óta eltelt időszak alatt végzett tevékenységet és meghatározzák az elkövetkező évre a világszövet­ség akcióprogramját. (MTI) PEKING Kínai tüzérségi egységek vasár­nap és hétfőn is lőttek vietnami területeket és állásokat a kínai Kuanghszi Csuan autonóm terü­lettel határos részén, jelentette kedd délelőtt az Új Kína. Ki a felelős Nyugat-Bejrút biztonságáért? Már 41 áldozata van a hétfői robbantásnak BEJRÚT Az izraeli rádió reggeli jelenté­sével ellentétben mégis megtartot­ták kedden Natanjában az izraeli —libanoni—amerikai tárgyalások soron következő fordulóját. Az Egyesült Államok ily módon de­monstrálta, hogy a bejrúti követ­sége ellen elkövetett hétfői bom­bamerénylet ellenére kitart Rea­gan elnök libanoni, közel-keleti kezdeményezése mellett. A részben rombadőlt követsé­gen kedden is folytatódtak az erő­feszítések mintegy húsz eltűntnek nyilvánított személy felkutatására. A halottak száma eddig 41, a se­besülteké 120. A 150—225 kilóra becsült robba­nóanyagot a legvalószínűbb vizs­gálati megállapítások szerint egy hamis diplomáciai rendszámmal felszerelt gépkocsi öngyilkosjelölt vezetője vitte be teljes sebességgel a követség udvarára, ahol vele együtt felrobbant a nagyerejű bomba. A robbanás romba döntöt­te a követség konzulátusát magá­ban foglaló épületszárnyat. Safik El-Vazzan libanoni mi­niszterelnök közölte, hogy a ható­­ságok olyan adatok birtokába ju­tottak, amelyek lehetővé teszik a támadók azonosítását. Öt libanoni gyanúsítottat vettek őrizetbe. Mi­után három különböző szervezet is vállalta a felelősséget a me­rénylet elkövetéséért, valószínű, hogy félrevezető közleményekről van szó. Az Asz-Szafir című haladó bej­rúti lap a kommunista An-Nidá­­val együtt Izraelt teszi felelőssé a bejrúti merényletért, rámutatva, hogy Tel-Aviv messzemenően ér­dekelt a libanoni—amerikai kap­csolatok aláásásában, az izraeli megszálló csapatok kivonásáról folytatott tárgyalások meghiúsítá­sában. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke a gyilkos akciót elítélve követelte, hogy a bűnösök felkutatásával egyidejű­leg vizsgálják meg, ki a felelős Nyugat-Bejrút biztonságáért, ami „elkallódott” a multinacionális erők, a rendőrség és a hadsereg nagyszámú osztaga között. • Amerikai tengerészgyalogosok őrzik a külképviselet környékét a robbanás után. A PÁPA JÚNIUSI LÁTOGATÁSÁRÓL A lengyel kormányszóvivő sajtóértekezlete A kormány és a püspöki kar között kedvező, tárgyszerű lég­körben folynak a megbeszélések II. János Pál pápa júniusi láto­gatásának programjáról, különfé­le technikai, szervezési ügyekről. Egyelőre azonban nem ismeretes, mikor teszik közzé a végleges, részletes programot — mondotta szokásos keddi nemzetközi s­ajtó­­értekezletén Jerzy Urban, a kor­mány szóvivője. Egyéb kérdésekre válaszolva a szóvivő megerősítette, hogy Lech Walesát hétfőn a hatóságok fel­tartóztatták, amikor Gdanskból úton volt Varsó felé. Felmerült a gyanú, hogy Walesa találkozni kíván az illegális „Szolidaritás” úgynevezett ideiglenes koordiná­ciós bizottságával, amely tudva­levőleg rendbontásokat, „ellenfel­vonulásokat” igyekszik szervezni május 1-re. A másik ok, hogy Walesának kihallgatásra meg kel­lett volna jelennie Gdanskban, hogy válaszoljon a volt „Szolida­ritás” ottani vezetőségének mind­eddig tisztázatlan pénzügyeivel kapcsolatos kérdésekre. Nincs szó arról, hogy Walesa ne hagy­hatná el Gdanskot, a rendőrség­nek azonban feladata, hogy meg­előzzön bizonyos, nem kívánatos eseményeket — mondotta Urban. Hozzátette: ha a földalatti po­litikai ellenfélnek valóban si­kerülne nyugtalanságokat kipro­vokálnia május elején, az a pá­pa látogatásával kapcsolatban is bonyolítaná a­ helyzetet. , , Kínai-albán kapcsolatok Kína a békés egymás mellett élés öt elve alapján Albániával ■ is kész fejleszteni az államközi­­ kapcsolatokat, ezen belül is kereskedelmieket, az egyenlőség, a a kölcsönös előnyök szellemében, egymás igényeinek kielégítése céljából — jelentette ki kedden a ■ kínai külügyminisztérium szóvi­vője. A közelmúltban kínai gazdasá­gi delegáció járt Albániában, a ■ látogatás tényét kínai tisztségvi­selők is megerősítették. Ez volt ■ az első ilyen jellegű ■Kína részéről 1978 óta, látogatás amikor ideológiai okok és vádaskodások ■ miatt a két ország kereskedelmi kapcsolatai megszakadtak. Most szó volt arról is, hogy Kína be­fejezné a kínai segítséggel épült, de 1978-ban abbahagyott beruhá­zásokat. Reagan újabb rakétaterve WASHINGTON Reagan amerikai elnök kedden bejelentette: 100 darab, egyen­ként tíz atomtöltetet hordozó új, MX jelzésű interkontinentális ballisztikus rakétát helyeznek el Wyoming és Nebraska államok területén, a korábbi Minuteman hadászati rakéták silóiban. Egy­úttal megkezdik a „Midgetman” elnevezésű, új típusú, egy robba­­nófejes hadászati rakéták kifej­lesztését. Az amerikai elnök, aki két év alatt már harmadik telepítési ter­vét terjesztette kedden a kong­resszus elé, kijelentette, hogy el­érkezettnek látja az időt a cse­lekvőre. A tövényi hqzás vezetői­­ előtti tett n­yilatírozMában . • arra hivatkozott, h ¥ mlag Csüh Ál­lamok „nem engedhet meg­ ma­­gának több halasztást” az össze­sen hat éve húzódó MX-program végrehajtásában. A tervezetet Reagan azzal aján­lotta a kongresszus figyelmébe, hogy ellentétben a korábbiakkal, ez „egységes támogatást élvez” a kidolgozásban részt vett szakér­tők, a Pentagon, s a­­ vezérkari főnökök egyesített bizottsága ré­széről. A valóságban Reagan kor­mányának legutóbbi „szoros cso­mag” elnevezésű telepítési tervét a vezérkari főnökök egyesített bizottságának öt tagja közül há­rom ellenezte. PORTUGÁLIA Tavasz - szegfűk nélkül Kilenc éve lesz már április 25- én, hogy Portugáliában új korsza­kot nyitott a katonák felkelése. Nem véletlenül kapta az 1974-es fordulót a haladás jelképeként a piros szegfűket díszítő jelző­nek. Most, majd évtizeddel utóbb azonban már nyoma sincs a re­ményeket ébresztő, színes „poli­tikai virágoknak” Portugáliában. Pedig éppen a forradalom év­fordulójára tűzték ki a rend­kívüli választásokat, mégis ke­vesen hisznek abban, hogy az ország mai helyzetében számot­tevő pozitív fordulatot hozna a várható kormányváltozás. Ahhoz túl nagy a válság. Le­hangoló tények sorát lehet idéz­ni: kilenc esztendő ádáz politikai harcai már 14 kormányt „fogyasz­tottak el”. A politikai hatalom képlete gyökeresen megváltozott. A jobbratolódás az 1974-ben gyö­kerezett reformok fokozatos vis­­­szafordítását eredményezte. 25 százalékos az infláció, 13 milliárd dollár a külföldi adósság, 2 mil­liárd feletti a költségvetés hiá­nya, a munkavállalók 12—13 szá­zalékának nincs állása. A portu­gálok, akik négy éve a gazdasá­gi bajok miatt elégedetlenkedve fordultak a jobboldal felé a ha­tározatlan szocialisták kormány­zását megelégelve, most vissza­sírják a hetvenes évek végét. A magántőke gyámolítása a kül­földi segítséggel együtt sem ho­zott fellendülést, a mezőgazda­ság pedig egyszerűen képtelen el­látni az országot élelemmel. Nem csoda, hogy a jobboldali koalíció — hosszas marakodás után — felbomlott, sőt alkotó pártjain belül is súlyos bizalmi válság van. Az eddigi kormány­főt adó szociáldemokraták sza­kítottak a kereszténydemokra­tákkal, s április 25-én ki-ki a sa­ját szakállára indul a választáso­kon. A szinte teljesnek nevezhe­tő politikai-gazdasági csődért az eddigi két kormánypártnak bi­zonyosan súlyos béséggel kell fize­tnie.szavazat lesz­Az adott párterőviszonyok közt ugyanakkor úgyszólván elkép­zelhetetlennek látszik, hogy a vá­lasztások nyomán egycsapásra szilárd kormány kerüljön az or­szág élére. Ennek fő oka az, hogy a Szocialista Párt változatlanul elveti a kommunisták koalíciós ajánlatát, pedig a két munkás­pártnak - a legszerényebb becslés szerint is­­­­ biztos mandátum­többsége lenne a parlamentben. Viszont a szocialistáknak düli többségre elég csekély egye­ni esélyük. Április 25-e után tehát, egyfaj­ta „centrista kormányzás”, vagy­is a szocialisták és a Szociálde­mokraták szövetsége tűnik leg­valószínűbbnek. Politikai néze­tekben ma már nincs is nagy tá­volság a jobbra húzódó Soares­­párt és a mostani válságban bal­­felé kacsingató egykori között. Normális időkben néppárt aligha lenne életképes egy ilyen szövet­ség. Ám­ Portugáliában ma nin­csenek normális idők, s a válto­zatlanul főszerepre törekvő szo­cialista pártvezért, Soarest ismer­ve, kézenfekvőnek látszik, in­kább jobbfelé keres szövetségest, ■ mintsem belemen­jen a balol­dali koalícióba. A. K. : Baloldali tüntetők a „piros szegfűs” vívmányok smellett tü­ntetnek Lisszabonban. • Mario Soares — ismét fősze­rep felé? # Eanes elnök: a rendkívüli vá­lasztások kiírásával a hosszú kormányzati válság lezárásait akarja elérni. KÖZGYŰLÉS A MAGYAR NEMZETI BANKBAN A tavalyi nyereség: 7,5 milliárd forint A Magyar Nemzeti Bank ked­­­­den tartotta évi rendes közgyű­lését. Megjelent Kállai pénzügyminiszter-helyettes, Lajos je­len voltak az államnak, mint a részvények tulajdonosának kép­viselői, a bank igazgatóságának és elnökségének tagjai, a szám­­vizsgálók és a bank vezető mun­katársai. Az 1982. december 31-i mérleget, az 1982. évi eredmény­­kimutatást, és az elmúlt üzletévről szóló jelentést Tímár Mátyás, a bank elnöke terjesztette be. A számadások visszatükrözik a nemzetközi fizetőképességünk megőrzésére, az egyensúly javítá­sára irányuló erőfeszítéseket. A mérleg aktívái közül az arany-, a valuta- és a devizakész­letek, továbbá a látra szóló kö­vetelések együttes állománya 1982. december 31-én 26,2 mil­liárd forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A kö­zép- és ho­sszú lejáratú kihelye­zések állománya az év folyamán 9,6 milliárd forinttal nőtt, ki­sebb mértékben, mint az előző esztendőben. Ezen belül a válla­latoknak és a szövetkezeteknek nyújtott ilyen hitelek állománya — jelezve a felhalmozás (beruhá­zás, tartós készletnövekmény) mérséklésére irányuló szigorúbb hitelezést — 3,8 milliárd forint­tal csökkent. A rövid lejáratú ki­helyezések 23,7 milliárd forinttal, ebből a vállalati hitelek 10,4 mil­­liárddal, az előző évinél kisebb mértékben emelkedtek. A passzívák közül a részvény­­tőke változatlanul forint, a tartalékalap hatmilliárd pedig — mivel azt a tavalyi közgyűlés az 1981. évi nyereségből felemelte — 1 milliárd forinttal nőtt. A beté­tek és egyéb kötelezettségek ál­lománya összességében 24 mil­liárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalomban levő bankjegyek és érmék állo­mánya december 31-én 87,3 mil­liárd forint volt, hatmil­liárddal több, mint egy évvel korábban. A bank 1982. évi nyeresége 7,5 milliárd forint, hárommilliárd fo­rinttal kevesebb az előző évinél, mivel a bank által fizetett ka­matok nagyobb mértékben nőt­tek a kapott kamatoknál. A kül­földi adósságállomány terhei­­ugyanis jobban nőttek a belföl­­­di hitelkamatláb összesen négyz*1 százalékos emeléséből származó­ többletbevételnél. A hitelpolitika a korábbinál­­ szigorúbb hitelfeltételeket s írt elő. A beruházási hitelek túlnyo­­­­mó része a központilag kiemelt,­ célokat (exportkapacitások bő­­­vítése, hulladék- és nyersanyaghasznosítás, másodlagos' energiát' racionalizálás, idegenforgalom i­s fejlesztése, fogyasztási szolgálta­tás javítása) szolgálta. A legtöbb hitelt a gé­p- és pf*? vegyipar, valamint a mezőgazda­­­ság vette igénybe. A forgóeszköz­­hitelezésen keresztül a bank az ésszerűbb készletgazdálkodásra, a nem rubelelszámolású * kintlé­­­vőségek gyors behajtására ösztö­nözte a vállalatokat. Az év első felében tapasztalt túlzott felhal­mozási törekvések és értékesíté­­­­si nehézségek szükségessé tették,­­­­hogy a bank rövidítse a hitelle­­járatokat, kizárja a hitelezésből, a termeléssel és értékesítéssel1 ‘ nem indokolható készleteket, a ■ lejárt kintlevőségeket. Népgazdaságunk devizahelyze­­tére kedvezően hatott a tervezett­nél jobb külkereskedelmi egyen­leg. Ugyanakkor jelentős terhe­­­ket okozott a magas, csak az év­­­­ vége felé lassan mérséklődő ka­­­­­amatláb. A külföldi hitelek felvé­tele nehezebb volt, mint koráb­­­­­ban. A bank 1982 augusztusában 260 millió dollár, hároméves le­járatú hitelt vett fel az ameri­kai Manufacturers Hanover Trust ' ■ által vezetett konzorciumtól. A Nemzetközi Valuta Alap ügyve­­­­­zetősége által 600 millió­s összegben jóváhagyott két dollár [­.a hitel 5 egy részének igénybevétele is­­ megtörtént. A számvizsgálók nyilatkozata­­ szerint a bank könyvvitele, év­­végi mérlege és éves eredmény­kimutatása pontosan és helyesen tükrözi az aktívákat, a passzívá­kat, valamint az eredményt és mindenben megfelel a törvényes előírásoknak. A közgyűlés a mér­leget, az eredménykimutatást és ■ az üzletévi jelentést egyhangúlag ■ jóváhagyta. (MTI) im .inio’ioe ddpvoi aegelzals­i 1­989 t . ( . s neM .anüj Új fajták,­­ korszerű agrotechnika• Gabonanemesítési KGST-tanácskozás Martonvásáron A búza, a rozs, az árpa és­ a triticale genetikájával, nemesí­tésével, vetőmagtermesztésével és agrotechnikájával foglalkozó KGST-meghatalmazottak csának 14. ülése kezdődött tanú­meg kedden Martonvásáron, a MTA mezőgazdasági kutatóintézeté­ben. A programban részt vevő nyolc ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az­ NDK, Románia és a Szovjetunió — szakemberei értékelik a­­ tavalyi eredményeket, megvitatják az 1984—85. évi feladatokat, s meg­ismerkednek a mesterséges­ kör­nyezetben — f­itotronban és üveg­házban — végzett búzanemesítés és genetikai vizsgálatok eddigi tapasztalataival, és továbbfejlesz­tésének lehetőségeivel. A tanácskozáson beszámoltak arról, hogy a meghatalmazottak által koordinált munkabizottsá­gok tevékenységének eredmé­nyeként több korszerű fajtát, fajta­jelöltet próbálnak ki az egyes országokban. A martonvá­­sári kutatóintézet vizsgálatai alapján került be például az idei hazai kísérletekbe két külföldi búza, a késői érésű csehszlovák BU20 és a korai román F262. Amennyiben eredményeikkel, ge­netikai és agronómiai tulajdon­ságaikkal továbbra is elégedettek lesznek a kutatók, mindkét faj­ta néhány éven belül a hazai bú­zák választékát bővítheti. A kutatások fejlesztésére, a nemesítő munka korszerűsítésé­re a programban részt vevő or­szágok úgynevezett alapanyag­bázist létesítettek Odesszában, ahova minden ország elküldi nemesítési, vizsgálati anyagait, a a fajta jelölteket,­­ törzseket, kombi­nációkat. A bázis segítségével az érde­kelt országokban máris számos ígéretes törzset állítottak elő. A martonvásári kutatóintézet tavaly 166 nemesítési alapanyagot adott az odesszai központnak, s száznegyvenet használt fel két­ne­mesítő munkájához. Az egyes országok összehangolt tevékeny­ségének eredményeként már új fajták is születtek. Az ülésen beszámoltak arról, hogy kidolgozták az egyes fajták­ agrotechnikáját, vetőmagter­mesztési módszerét, s megszer­vezték a jó minőségű előállításához szükséges vetőmag geneti­kai vizsgálatát. A közös munka, a kísérletek célja az, hogy a prog­ramban­ részt vevő országokban korszerű, bőtermő, biztonságosan termeszthető, télálló, genetikai és agronómiai szempontból egya­ránt értékes új fajták kerülhes­senek a köztermesztésbe. A mar­tonvásári tanácskozás csütörtö­kön a jegyzőkönyvek aláírásával fejezi be munkáját. (MTI) Iparjogvédelmi nap (Folytatás az 1. oldalról.)A szabályok megjelölnék a díjak ki­induló értékét. Ha például ezek­nél az egy évi hasznos eredmény 5 százalékából indulhatnának ki, a gazdasági szervezetek jobban mernék vállalni az vezetői újí­tásért járó díj kifizetéséért a fe­lelősséget. A másik terület az újí­tásban közreműködők, illetve munkaköri kötelességből újítók anyagi ösztönzésének megoldása, az alkotó szakemberek anyagi, erkölcsi megbecsülése. Az iparjogvédelmi nap másik referátumát dr. Frigyesy Ferenc,­*’ a Kertészeti Egyetem Kertészetig^ Faiskolai Karának adjunktusa«^; tartotta, Pályázatok szerepe iaz;4?> innovációs folyamatokban cím^;^ mel. Ugyancsak tegnap a Híradás-;;;^ a technikai Tudományos Egyesület; 5$ kecskeméti magnetofongyár-^i, bari a magnómotorok fejlesztése^», ről, Baján a Finomposztó Válla­. A la­tinal a Textilipari Műszaki Tu­­­­­dományos Egyesület a textilipar műszaki haladásáról rendezett vi­­­­tát. N. O.

Next