Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ZÁRVA... Szabad idő Nem voltak illúziói a közművelődési szakembereknek arra nézve, hogy az ötnapos munkahét általános bevezetése után a nagyközönség — szombaton és vasárnap — megrohamozza az intézményeket. Ma már — a tapasztalatok és felmérések alapján — állíthatjuk, hogy hiába a fokozatos munkaidő-csökkentés, a társadalom szabadidő-tudata igen lassan változik. Pedig a közművelődési intézmények — annak idején — készültek. Kezdetben szinte versenyre keltek egymással: ki ajánl érdekesebb programot az érintett iskolai, munkahelyi vagy lakóközösségnek. Sok helyen talán már túl is zsúfolták, „emészthetetlenné” tették a hétvégi kínálatot. Aztán, néhány hónap elteltével bebizonyosodott, hogy ez a nagy nekibuzdulás sem volt más, mint rövid ideig tartó kampány. Amely — egy-két helyet nem számítva — hamarosan kifulladt: ötletek, kedv és pénz hiányában. A korábban oly lelkes szervezők persze nem ezzel indokolták a vállalkozás kudarcát. Mint oly sokszor, ezúttal is a közönség igénytelenségét, érdektelenségét emlegették. De látogatóstatisztika ide vagy oda, egyszerűen elképesztő állapot, hogy a szabadidős intézmények zöme éppen az egymást követő két szabadnapon zárjon be. Nyilvánvaló, hogy rugalmasan kellene követni az igényeket. És nemcsak a meglevőket, hanem azokat is, amelyek ma még lappangnak. Mert, ha megnézzük — az egyik legfontosabb intézménytípusa a közművelődési könyvtárak nyitvatartási rendjét, meggyőződhetünk arról, hogy ezek akkor vannak csak nyitva, amikor a lakosság túlnyomó többsége még dolgozik. Szombaton és vasárnap nincs nyitva egy sem. Tarthatatlan állapot, hogy — például — nincs mozielőadás olyan városnyi településen, mint Bácsalmás, és enyhén szólva is elgondolkodtató, hogy a sokmilliós költséggel épült kecskeméti Planetárium a 31 napos május hónapban 9 napig zárva tart. Nem követik rugalmas nyitvatartással a lehetséges keresletet a művelődési házak sem, így eleve átengedik a „csábítás jogát” a szeszre alapozott, s nem kimondottan közművelődést szolgáló éttermeknek. Szerintem nincs rendjén az sem, hogy nagyon kevés még a hétvégi családi program, ahol együtt lehetne apa, anya és gyerek. Felnőttek és gyerekek együttes foglalkoztatásának sikerességét pedig már régen bizonyította a gyakorlat. (Hogy megyénkben példát említsek: a kalocsai vigadó kísérlet....) Ezekkel a programokkal — különösen így, tavasz táján — ki is vonulhat az intézmény a művelődési ház falai közül. Bátran rendezhet kirándulást, majálist, sportvetélkedőt... Persze ahhoz, hogy a könyvtárak és a művelődési otthonok valóban követni tudják a szabadidő-beosztást, mielőbb megfelelő kereteket kell biztosítani ahhoz, hogy a szervezők szabadabban tudják alakítani munkabeosztásukat. Az estékre vagy éppen a hétvégékre összpontosítva. Mert — különösen a falvakban — a művelődési ház igazgatója, a mindenes. Portás, plakátkihordó, adminisztrátor, pénztáros. És ezek a munkák alapvetően a hivatalok munkaidejéhez kötik tevékenységét. Tehát csak — a jogos és megérdemelt — szabad idejének a rovására szervezheti hétvégére, vagy estére a szabadidős programokat. Pedig a szervezéshez idő és kedv is kell. Fáradtan, unottan (nem mellesleg: kis fizetéssel!) nem lehet meggyőzni senkit semmiről.. Különösen a mai időkben, amikor naivság lenne nem venni tudomást arról, hogy az emberek többségének a szombat és a vasárnap nem elsősorban művelődési-szórakozási, hanem pénzszerzési alkalom. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükséges a helyzet megváltoztatására törekedni. Az átrendeződött szabad idő — alapvető célja szerint — csak úgy válik épülésünkre, ha ki-ki úgy tervezi, hogy testi-lelki felüdülését is szolgálja. F. P. J. HÍREK A RAJZFILMSTÚDIÓBÓL Bemutatkozás Cannes-ban A világ első számú nemzetközi mércéjeként jegyzett Cannes-i filmfesztiválra nemcsak egy Kecskeméten lakó szereplő, Czinkóczi Zsuzsa utazik. A rövidfilm program versenyműsorában hazánk, művészetét az az Ajtó c. munka képviseli, amelyet a kecskeméti Horváth Mária a kecskeméti rajzfilmműteremben készített. A művész — aki korábban a kanadai Ottawában az éjszaka csodái című alkotásával már ‘ észüstéremmel szerzett érdemeket — most arra is alkalmat kapott, hogy — igaz, csupán egy napig — Cannes-ben részt vegyen filmje nemzetközi premierjén. A kecskeméti stúdióban több egyéb közfigyelemre érdemes hírt is hallottunk. Elre kívánkozik: készülnek a krakkói rövidfilm- és a zágrábi animációs-filmfesztiválra. Ez utóbbin ugyancsak az Ajtó a hivatalos versenyprogram egyik magyar debütánsa, pesti és pécsi film mellett. Az információs vetítés keretében a Pilinszky János emlékének szentelt Apokrif és Molnár Péter Majd a tisztáson című munkáját láthatják majd a világ szakemberei. Nagy sikerrel fut a mozikban Haui József Vízipók, csodapók című egész estés filmje. Két hónappal korábbról származó statisztika szerint már több mint 600 ezren látták, s minden arra vall, hogy a televízióból is népszerű figurák elérik az egymilliós nézőszámot. Ennek értékét az adja, hogy 1945 után tíznél kevesebb magyar filmet látott egymillió mozinéző. A műterem nemcsak határainkon túl ismert , s ezért maguk kecskeméti művészek is sokat tesznek. Most fejeződött be bajai bemutatkozássorozatuk. A Kirakatgalériában grafikáik, a József Attila Művelődési Házban a rajzfilmkészítés hogyanja volt a kiállítás tárgya; az érdeklődők képmagnóról láthatták több egyedi, illetve sorozatfilmjüket, nagy érdeklődés fogadta a tanítóképzőben rendezett művész—közönség-találkozót. Győrben gyerekek szavaztak a nekik legjobban tetsző rajzfilmre, s voksaikat a Vízipók, csodapókra adták — az ünnepélyes eredményhirdetésre a hónap végén kerül sor. A stúdióban most a magyar történelmi mondák megelevenítésére készülnek. Lázár Ervin írt 13 részes irodalmi forgatókönyvet, s ehhez Somogyi Győző készített grafikai terveket. Nemrég egy kanadai üzletember — 400 ezer dollárért — megvásárolta a Vízipók, csodapók forgalmazásának világjogát, s Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című filmje is szerepelt már a tévéállomások többségének műsorán. A mostani cannes-i bemutatkozás — az említettek mellett — ismét arra bizonyság: a kecskeméti műterem méltó képviselője hazánknak a határainkon túl is. B. 3. • Pillanatkép a nemzetközi hírű alkotóról: Horváth Mária. Legfontosabb a fegyelem! Egy fiatal francia nő, aki tűrhetően beszélt japánul, autóbuszon Tokióból Simoniszekibe utazott. Errefelé minden új és érdekes volt számára. Még az olvasást is abbahagyta, a könyvet letette a térdére, és az ablakon keresztül kíváncsian nézegette a festői vidéket. Hirtelen egy messze távol felsejlő különös épület keltette fel a fiatal nő érdeklődését. Messzelátót vett elő a retiküljéből, és alaposan szemügyre vette. nagojai Csak nem ez a híres pagoda, olyan sokat olvasott, amelyről Mivel szeretett volna meggyőződni feltevésének helyességéről, elhatározta, hogy megkérdezi valamelyik utastól. A vezető volt hozzá a legközelebb, de őt nem merte zavarni. A kalauz édesdeden szundított a kocsi végében, őt felkelteni szintén udvariatlanság lett volna. Utas pedig olyan kevés volt, hogy egy kézen is meg lehetett számolni. Mögötte egy öreg, vak japán ült, belőle sem lett volna sok haszna, a bal oldali ülésen pedig mint valami császár a trónusán,, egy kövér turista terpeszkedett el, akiről könnyen ki lehetett találni, hogy bajor,országi német. A francia nőnek nem volt más választása, minthogy mégis a vezetőt háborgassa. — Bocsásson meg, sofőr úr, hogy zavarom. Nem kell megfordulnia —, hiszen vezet. A kiejtésemből már kitalálhatta, hogy külföldi vagyok. Először járok ezen a vidéken, tudná megmondani, hogy Nem az ott messze jobbra, valóban a híres nagojai palota? A vezető szomorúan sóhajtott, és így válaszolt: — Nagyon sajnálom, kedves kisasszony, de nem válaszolhatok önnek. Illetve, jobban mondva — nekünk nem szabad válaszolni. A távolsági autóbuszsofőrök éppen tegnap kaptak szigorú írásbeli utasítást, amely szerint nekünk vezetés közben tilos másra figyelnünk, az utasok kérdéseire válaszolnunk. A rendelkezés megszegőjére súlyos pénzbírság, vagy még szigorúbb büntetés vár: elbocsátás. Ezért meg kell értenie, kedves kisasszony, hogy nem felelhetek a kérdésére, bár, őszintén szólva, a nyelvem hegyén van a válasz. De nagyon félek attól, hogy elveszíthetem az állásomat, mivelhogy el kell tartanom a feleségemet, az anyósomat meg az öt gyerekemet ... Értse meg hát, és ne vegye rossz néven! — Ide hallgasson! — kiáltott fel az ifjú francia hölgy. — Maga az imént egy roppant hosszú monológot vágott ki, ahelyett, hogy néhány szóval válaszolt volna a kérdésemre! —‘ A dolog úgy áll, tisztelt kisasszonyka, hogy a monológra egyelőre még nem kaptunk írásbeli tilalmat a főnökségtől. Tanizaki Junihiro (Fordította: Gellért György) 1984. május 18. » PETŐFI NÉPE • 5 Gárdaszemle Kalocsán . L*— PiW64: Napokig hullott az aranyat érő májusi eső, de Kalocsán és környékén az elmúlt szombaton nem esett egy csepp sem: a kellemes idő is segítette a gyerekeket kétévenként sorra kerülő gáradaszemle megrendezésében. Hatszáz úttörő sorakozott fel a Dózsa tér lombos fái alatt reggel nyolc órakor, hogy a megyei úttörőelnökség zászlaja előtt tisztelegve elinduljanak a járőrversenyre. Foktő térségében, a meszesi Duna-parton, mintegy hat kilométeres szakaszon honvéd-, határőr-, rendőr-, tűzoltó- egészségőr-, munkásőr-úttörőgárdisták, a területi vetélkedők legjobbjai versenyeztek. A tűzoltók megfékezték a rohamosan terjedő lángokat, a vörösnyakkendős honvédek és munkásőrök lőgyakorlatán mérték össze tudásukat, a tizenéves rendőrgárdistáik kerékpárügyességi versenyt tartottak, alaki bemutatókon vettek részt, és elméleti ismereteikről is számot adtak. Ezután következett az állóképesség próbája: a hat kilométeres járőrverseny, csapatonként, felszereléssel együtt! Délután három órára mind a hatszázan úttörőegyenruhában, a Gábor Áron-laktanya udvarán sorakoztak fel díszszemlére! Feszült figyelemmel hallgatták meg Náray István vezérőrnagy értékelését, és azt, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik a hazafias honvédelmi neveléshez. Felcsillanó szemekkel hallgatták a vezérőrnagyot, amikor arról beszélt, hogy reméli, közülük többen élethivatásnak is választják az úttörőkorukban megismert, megszeretett szép és nehéz hivatásokat, lesznek hivatásos katonák, rendőrök,tűzoltók, határőrök, tevékenykednek majd munkásőrként, vagy egészségügyi pályán. Az értékelő a résztvevők közül a következők tudását és ügyességét ítélte a legjobbnak: Honvédgárdisták: 1. Lakitelek, 2. Baja (Jelky András úttörőcsapat), 3. Páhi. Határőrgárdisták: 1. Balotaszállás, 2. Kiskunhalas (Ady Endre úttörőcsapat), 3. Bácsszőlős. Rendőrgárdisták: 1. Solt, 2. Baja (József Attila iskola), 3. Kunszentmiklós. Munkásőr-gárdisták: 1. Kiskunhalas (Szüts József úttörőcsapat), 2. Kiskőrös (Petőfi Sándor úttörőcsapat), 3. Kiskunhalas (Felsővárosi úttörőcsapat). Tűzoltó-gárdisták 1. Csólyospálos, 2. Tompa, 3. Kecskemét (Lánchíd utcai iskola). Egészségőr-gárdisták: 1. Kiskunhalas, 2. Páhi, 3. Bácsalmás. Az úttörőcsapatokat tízen-tízen képviselték. Az összetett verseny eredménye szerint különösen jól szerepeltek a halasiak, a bajaiak és a Páhiból érkezettek. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK „Az elmúlt szombaton — írja Lantos Péter, a bajai gyakorló általános iskolából — egy nagyon klassz sportnapot rendeztünk, Kovácsné Vida Magdi tanárnéni és Karkecz Károlyné tanító néni irányításával. A szeremlei kisdobos fiúk és a mi iskolánk csapata barátságos labdarúgó-mérkőzést vívott, amelyre a belépő három szem krumpli és egy hagyma volt. A kisdobos lányok segítségével ebből készült a finom paprikáskrumpli, amit mindkét csapat tagjai jóízűen fogyasztottak el. Még süteményt is kaptunk! A meccset egyébként a mi iskolánk nyerte. Most a Tinódihétre készülünk. Ennek keretében lesz kulturális bemutató, kisdobos- és úttörőavatás, egész napos kirándulás, sok játék és foci ...” Örömmel adunk helyet a fréderlaki Miholics Annamária sorainak, mérve, hogy másik úttörőcsapat teis hasonló munkáihoz fog. „Először az öreg korhadt fákat vágták ki a fiúk, felnőttek vezetésével. Helyettük fiatal facsemetéket ültettünk el. A nagy munka ezután kezdődött: valamennyi fiú és kilenc lány járdát épített. Sódert, cementet kevertünk vízzel, és egy előre lécekkel kijelölt vödrökkel helyre vittük, majd elsimítottuk tanáraink segítségével. A szép új járdán büszkén sorakozhattak a felsőtagozatosok, hiszen ez az ő kezük munkáját is dicsérte!” . Hagyomány, — írja levelében Pollák Edit, a leninvárosi iskolából —, hogy a megyeszékhely iskolái közül nálunk avatjuk a leghamarabb a kisdobosokat és az úttörőket, így volt ez az idén is. Az ünnepélyt egybekötöttük Lenin születésének 114., halálának 60. évfordulójával. Természetesen megkoszorúztuk a Leninszobrot, s eljöttek ünnepélyünkre szovjet pajtásaink is. A nevezetes eseményt egy bélyegkiállítás zárta: 262 darab bélyeget gyűjtöttünk össze és Lenint, illetve életének eseményeit így jelenítettük meg. A Kékestetőn jártak Bartus Tímeáék, Tiszaalpárról. „Április utolsó napjaiban — szól a levél — Mátraházáról indultunk a Kékesre. Még hó is esett. Szálláshelyünkön, Miskolc-Tapolcáin megtekintettük a barlangfürdőt, voltunk Lillafüreden, megnéztük a Kiskörei víztározót. Nagyszerűen éreztük magunkat!” Kisdobos írta a következő levelet: A kecskeméti mea, a Buday Dezső Kocsi TíÁltalános Iskolából. „Az elmúlt szombaton nagy öröm ért bennünket: iskolánk bábosai, szavaiéi és táncosai bemutatkoztak a helyőrségi tiszti klubiban. Nagy sikerünk volt — a hónap végén mehetünk Zánkára!” Ezekben a hetekben már a legtöbb iskolában tudják az úttörők, hogy hova mennek nyáron táborozni, merre indulnak Örömmel vennénk, ha országjárásra, tudósítóink következő beszámolóikban erről írnának. Vendégek a szerkesztőségben A jánoshalmi úttörőcsapat Petőfi Népe riporterszakkörének tagjai Baka Jenőné csapat- és Lusztig József szakkörvezetővel az elmúlt napokban szerkesztőségünkbe látogattak. A Sajtóházban megnézték a különféle telexgépeket, a képtávírót, a lap tervezői, a tördelőszerkesztők szobájában hosszabb időt töltöttek, fogadta őket a főszerkesztő-helyettes is. Ittlétükkor ellátogattak a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonába, és megtekintették a Naiv Művészek Múzeumának udvarán levő kiállítást is. A XX. Nyári Úttörőolimpia előkészületei Zánkán, a Balatoni Úttörővárosban az idén, június 17—25-ig rendezik meg a XX. nyári úttörőolimpia döntőit. Ezekben a napokban a sportpályákat és a stadionok csendjét munkagépek verik fel. Megkezdték a külső pályák korszerűsítését is, hogy a megnyitó napjára felújított salakpályák, zöldellő pázsit várja a megyék legeredményesebb úttörősportolóit! A táborban egyébként most is vidám az élet, ezren vesznek részt a huszonegy napos gyermek vezetőképzésen. t Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten a kisdobosoknak közölt gyufarejtvényt sokan megfejtettétek. A helyes megfejtés: az ötös és a hatos számú gyufaszálat kell kiemelni, hogy a megmaradók két négyzetet alkossanak. A beküldők közül a következők nyertek könyvjutalmat: Vujkov Ákos, Katymár; Nagy Bernadett, Kiskunhalas; Mátyus Mercédesz, Kecskemét; Halla Editke, Kunbaja; Mircó Attila, Felsőszentiván; Hegedűs Hajnalka, Kisszállás; Mihályi László, Soltvadkert; Ádám Ildikó, Jánoshalma; Győrfi Rita, Páhi; Benes Roland, Miske. Ezen a héten LABIRINTUS- rejtvényt közlünk. Kössétek össze a képen látható fehér négyzeteket A-tól Z-ig egyenes vonalakkal úgy, hogy minden négyzetet csak egyszer szabad érinteni, és a vonalak ne keresztezzék egymást. A megfejtők az itt látható ábrát vágják ki és ragasszák fel egy levelezőlapra — természetesen előtte húzzák meg a két betű közötti vonalat —, és küldjék el szerkesztőségünk címére: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, 2001 Pf. 76.; május 26-ig. A helyes megfejtést beküldők között tíz darab könyvet sorsolunk ki, s postázunk címükre! 1 __ ■n [UNK]j m □ s ■mg 2i [UNK] a ! — SIMAI MIHÁLY: Cserecsuri mondogató Bontom-bontom, cserecsuri dombon csámborog egy bonbon. Arrafelé megy egy szem meggy; — lesz-e belőlük bonbonmeggy? Bonbonmeggy — meggybonbon... — ha megtudom, megmondom. Összeállította: Selmeci Katalin