Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ZÁRVA... Szabad idő Nem voltak illúziói a közműve­lődési szakembereknek arra néz­ve, hogy az ötnapos munkahét ál­talános bevezetése után a nagy­­közönség — szombaton és vasár­nap — megrohamozza az intéz­ményeket. Ma már — a tapasz­talatok és felmérések alapján — állíthatjuk, hogy hiába a fokoza­tos munkaidő-csökkentés, a tár­sadalom szabadidő-tudata igen lassan változik. Pedig a közművelődési intézmé­nyek — annak idején — készül­tek. Kezdetben szinte versenyre keltek egymással: ki ajánl érde­kesebb programot az érintett is­kolai, munkahelyi vagy lakókö­zösségnek. Sok helyen talán már túl is zsúfolták, „emészthetetlen­né” tették a hétvégi kínálatot. Aztán, néhány hónap elteltével bebizonyosodott, hogy ez a nagy nekibuzdulás sem volt más, mint rövid ideig tartó kampány. Amely — egy-két helyet nem számítva — hamarosan kifulladt: ötletek, kedv és pénz hiányában. A ko­rábban oly lelkes szervezők per­sze nem ezzel indokolták a vál­lalkozás kudarcát. Mint oly sok­szor, ezúttal is a közönség igény­telenségét, érdektelenségét emle­gették. De látogatóstatisztika ide vagy oda, egyszerűen elképesztő álla­pot, hogy a szabadidős intézmé­nyek zöme éppen az egymást kö­vető két szabadnapon zárjon be. Nyilvánvaló, hogy rugalmasan kellene követni az igényeket. És nemcsak a meglevőket, hanem azokat is, amelyek ma még lap­pangnak. Mert, ha megnézzük — az egyik legfontosabb intézmény­­típus­a a közművelődési könyv­tárak nyitvatartási rendjét, meg­győződhetünk arról, hogy ezek akkor vannak csak nyitva, ami­kor a lakosság túlnyomó többsé­ge még dolgozik. Szombaton és vasárnap nincs nyitva egy sem. Tarthatatlan állapot, hogy — pél­dául — nincs mozielőadás olyan városnyi településen, mint Bács­almás, és enyhén szólva is elgon­dolkodtató, hogy a sokmilliós költséggel épült­­ kecskeméti Pla­netárium a 31 napos május hó­napban 9 napig zárva tart. Nem követik rugalmas nyitvatartással a lehetséges keresletet a művelő­dési házak sem, így eleve áten­gedik a „csábítás jogát” a szesz­re alapozott, s nem kimondottan közművelődést szolgáló éttermek­nek. Szerintem nincs rendjén az sem, hogy nagyon kevés még a hétvégi családi program, ahol együtt lehetne apa, anya és gye­rek. Felnőttek és gyerekek együt­tes foglalkoztatásának sikeressé­gét pedig már régen bizonyította a gyakorlat. (Hogy megyénkben példát említsek: a kalocsai vigadó kísérlet....) Ezekkel a progra­mokkal — különösen így, tavasz táján — ki is vonulhat az intéz­mény a művelődési ház falai kö­zül. Bátran rendezhet kirándulást, majálist, sportvetélkedőt... Persze ahhoz, hogy a könyvtá­rak és a művelődési otthonok va­lóban követni tudják a szabad­idő-beosztást, mielőbb megfelelő kereteket kell biztosítani ahhoz, hogy a szervezők szabadabban tudják alakítani munkabeosztásu­kat. Az estékre vagy éppen a hét­végékre összpontosítva. Mert — különösen a falvakban — a művelődési ház igazgatója, a mindenes. Portás, plakátkihordó, adminisztrátor, pénztáros. És ezek a munkák alapvetően a hivata­lok munkaidejéhez kötik tevé­kenységét. Tehát csak — a jogos és megérdemelt — szabad idejének a rovására szervezheti hétvégére, vagy estére a szabadidős progra­mokat. Pedig a szervezéshez idő és kedv is kell. Fáradtan, unottan (nem mellesleg: kis fizetéssel!) nem lehet meggyőzni senkit sem­miről.. Különösen a mai időkben, amikor naivság lenne nem venni tudomást arról, hogy az emberek többségének a szombat és a va­sárnap nem elsősorban művelő­dési-szórakozási, hanem pénzszer­zési alkalom. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükséges a helyzet meg­változtatására törekedni. Az át­rendeződött szabad idő — alapve­tő célja szerint — csak úgy válik épülésünkre, ha ki-ki úgy tervezi, hogy testi-lelki felüdülését is szolgálja. F. P. J. HÍREK A RAJZFILMSTÚDIÓBÓL Bemutatkozás Cannes-ban A világ első számú nemzetközi mércéje­ként jegyzett Cannes-i filmfesztiválra nem­csak egy Kecskeméten lakó szereplő, Czin­­kóczi Zsuzsa utazik. A rövidfilm program versenyműsorában hazánk, művészetét az az Ajtó c. munka képviseli, amelyet a kecske­méti Horváth Mária a kecskeméti rajzfilm­műteremben készített. A művész — aki ko­rábban a kanadai Ottawában az éjszaka csodái című alkotásával már ‘ észüstéremmel szerzett érdemeket — most arra is alkalmat kapott, hogy — igaz, csupán egy napig — Cannes-ben részt vegyen filmje nemzetközi premierjén. A kecskeméti stúdióban több egyéb közfigyelemre érdemes hírt is hallottunk. Elre kívánkozik: készülnek a krakkói rövidfilm- és a zágrábi animációs-filmfeszti­válra. Ez utóbbin ugyancsak az Ajtó a hivatalos versenyprogram egyik magyar debütánsa, pesti és pécsi film mellett. Az információs vetítés keretében a Pilinszky Já­nos emlékének szentelt Apokrif és Molnár Péter Majd a tisztáson című munkáját láthatják majd a világ szakemberei. Nagy sikerrel fut a mozikban Haui József Vízipók, csodapók cí­mű egész estés filmje. Két hónap­pal korábbról származó statiszti­ka szerint már több mint 600 ez­ren látták, s minden arra vall, hogy a televízióból is népszerű figurák elérik az egymilliós néző­számot. Ennek értékét az adja, hogy 1945 után tíznél kevesebb magyar filmet látott egymillió mozinéző. A műterem nemcsak határain­kon túl ismert , s ezért maguk kecskeméti művészek is so­kat tesznek. Most fejeződött be bajai bemu­tatkozásso­­rozatuk. A Ki­rakatgalériá­ban grafikáik, a József Attila Mű­velődési Házban a rajzfilmkészí­tés hogyanja volt a kiállítás tár­gya; az érdeklődők képmagnóról láthatták több egyedi, illetve so­rozatfilmjüket, nagy érdeklődés fogadta a tanítóképzőben rende­zett művész—közönség-találkozót. Győrben gyerekek szavaztak a ne­kik legjobban tetsző rajzfilmre, s voksaikat a Vízipók, csodapókra adták — az ünnepélyes eredmény­­hirdetésre a hónap végén kerül sor. A stúdióban most a magyar történelmi mondák megeleveníté­­sére készülnek. Lázár Ervin írt 13 részes irodalmi forgatókönyvet, s ehhez Somogyi Győző készített grafikai terveket. Nemrég egy ka­nadai üzletember — 400 ezer dol­lárért — megvásárolta a Vízipók, csodapók forgalmazásának világ­jogát, s Tóth Pál Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? című filmje is szerepelt már a tévéál­lomások többségének műsorán. A mostani cannes-i bemutatkozás — az említettek mellett — ismét arra bizonyság: a kecskeméti mű­terem méltó képviselője hazánk­nak a határainkon túl is. B. 3. • Pillanatkép a nemzetközi hírű alkotóról: Hor­váth Mária. Legfontosabb a fegyelem! Egy fiatal francia nő, aki tűrhetően beszélt japánul, au­tóbuszon Tokióból Simonisze­­kibe utazott. Errefelé minden új és érdekes volt számára. Még az olvasást is abbahagy­ta, a könyvet letette a térdére, és az ablakon keresztül kíván­csian nézegette a festői vidé­ket. Hirtelen egy messze­ távol felsejlő különös épület keltet­te fel a fiatal nő érdeklődését. Messzelátót vett elő a retikül­­jéből, és alaposan szemügyre vette. nagojai Csak nem ez a híres pagoda, olyan sokat olvasott, amelyről Mivel szeretett volna meggyőződni feltevésének helyességéről, el­határozta, hogy­­ megkérdezi valamelyik utastól. A vezető volt hozzá a leg­közelebb, de őt nem merte zavarni. A kalauz édesdeden szundított a kocsi végében, őt felkelteni szintén udvariat­lanság lett volna. Utas pedig olyan kevés volt, hogy egy ké­zen is meg lehetett számolni. Mögötte egy öreg, vak japán ült, belőle sem lett volna sok haszna, a bal oldali ülésen pe­dig mint valami császár a tró­nusán,, egy kövér turista ter­peszkedett el, akiről könnyen ki lehetett találni, hogy bajor­,­országi német. A francia nő­nek nem volt más választása, minthogy mégis a vezetőt há­borgassa. — Bocsásson meg, sofőr úr, hogy zavarom. Nem kell meg­fordulnia —, hiszen vezet. A kiejtésemből már kitalálhatta, hogy külföldi vagyok. Először járok ezen a vidéken­, tudná megmondani, hogy Nem az ott messze jobbra, valóban a híres nagojai palota? A vezető szomorúan sóhaj­tott, és így válaszolt: — Nagyon sajnálom, ked­ves kisasszony, de nem vála­szolhatok önnek. Illetve, job­ban mondva — nekünk nem szabad válaszolni. A távolsági autóbuszsofőrök éppen tegnap kaptak szigorú írásbeli utasí­tást, amely szerint nekünk ve­zetés­­ közben tilos másra fi­gyelnünk, az utasok kérdései­re válaszolnunk. A rendelke­zés megszegőjére súlyos pénz­bírság, vagy még szigorúbb büntetés vár: elbocsátás. Ezért meg kell értenie, kedves kis­asszony, hogy nem felelhetek a kérdésére, bár, őszintén szól­va, a nyelvem hegyén van­­ a válasz. De nagyon félek attól, hogy elveszíthetem az álláso­­m­at, mivelhogy el kell tarta­nom a feleségemet, az anyó­somat meg az öt gyereke­met ... Értse meg hát, és ne vegye rossz néven! — Ide hallgasson! — kiál­tott fel az ifjú francia hölgy. — Maga az imént egy roppant hosszú monológot vágott ki, ahelyett, hogy néhány szóval válaszolt volna a kérdésemre! —‘ A dolog úgy áll, tisztelt­­ kisasszonyka, hogy a mono­lógra egyelőre még nem kap­tunk írásbeli tilalmat a főnök­ségtől. Tanizaki Junihiro (Fordította: Gellért György) 1984. május 18. » PETŐFI NÉPE • 5 Gárdaszemle Kalocsán . L­*— PiW64: Napokig hullott az aranyat érő májusi eső, de Kalocsán és kör­nyékén az elmúlt szombaton nem esett egy csepp sem: a kellemes idő is segítette a gyerekeket kétévenként sorra kerülő gár­a­daszemle megrendezésében. Hatszáz úttörő sorakozott fel a Dózsa tér lombos fái alatt reg­gel nyolc órakor, hogy a megyei úttörőelnökség zászlaja előtt tisz­telegve elinduljanak a járőrver­senyre. Foktő térségében, a meszesi Duna-parton, mintegy hat kilo­méteres szakaszon honvéd-, ha­tárőr-, rendőr-, tűzoltó- egész­ségőr-, munkásőr-úttörőgárdis­­ták, a területi vetélkedők legjobbjai versenyeztek. A tűzoltók megfékezték a rohamosan terjedő lán­gokat, a vörösnyakkendős honvédek és munkás­­őrök lőgyakorlatán mérték össze tudásukat, a ti­zenéves rendőrgárdistáik kerékpárügyességi ver­senyt tartottak, alaki bemutatókon vettek részt, és elméleti ismereteikről is számot adtak. Ezután következett az állóképesség próbája: a hat kilométeres járőrverseny, csapatonként, fel­szereléssel együtt! Délután három órára mind a hatszázan úttörő­egyenruhában, a Gábor Áron-laktanya udvarán so­rakoztak fel díszszemlére! Feszült figyelemmel hall­gatták meg Náray István vezérőrnagy értékelését, és azt, hogy tevékenységük szorosan kapcsolódik a hazafias­ honvédelmi neveléshez. Felcsillanó sze­mekkel hallgatták a vezérőrnagyot, amikor arról beszélt, hogy reméli, közülük többen élethivatás­nak is választják az úttörőkorukban megismert, megszeretett szép és nehéz hivatásokat, lesznek hi­vatásos katonák, rendőrök,­­tűzoltók, határőrök, te­vékenykednek majd munkásőrként, vagy egészség­ügyi pályán. Az értékelő a résztvevők közül a következők tu­dását és ügyességét ítélte a legjobbnak: Honvéd­gárdisták: 1. Lakitelek, 2. Baja (Jelky András út­törőcsapat), 3. Páhi. Határőr­gárdisták: 1. Balotaszállás, 2. Kiskunha­las (Ady Endre úttörőcsapat), 3. Bácsszőlős. Rendőrgárdisták: 1. Solt, 2. Baja (József Attila iskola), 3. Kunszentmiklós. Munkásőr-gárdisták: 1. Kiskunhalas (Szüts József úttörőcsapat), 2. Kiskőrös (Petőfi Sándor úttörőcsa­pat), 3. Kiskunhalas (Felsővárosi úttörőcsapat). Tűzoltó-gárdisták 1. Csólyospálos, 2. Tompa, 3. Kecskemét (Lánchíd utcai iskola). Egészségőr-gárdisták: 1. Kiskunhalas, 2. Páhi, 3. Bácsalmás. Az úttörőcsapatokat tízen-tízen képviselték. Az összetett verseny eredménye szerint különösen jól szerepeltek a halasiak, a bajaiak és a Páhiból érke­zettek. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK „Az elmúlt szombaton — írja Lantos Péter, a bajai gyakorló általános iskolából — egy nagyon klassz sportnapot rendeztünk, Kovácsné Vida Magdi tanárnéni és Karkecz Károlyné tanító néni irányításával. A szeremlei kisdo­bos fiúk és a mi iskolánk csapa­ta barátságos labdarúgó-mérkő­zést vívott, amelyre a belépő há­rom szem krumpli és egy hagy­ma volt. A kisdobos lányok se­gítségével ebből készült a finom paprikáskrumpli, amit mindkét csapat tagjai jóízűen fogyasztot­tak el. Még süteményt is kap­tunk! A meccset egyébként a mi iskolánk nyerte. Most a Tinódi­­hétre készülünk. Ennek kereté­ben lesz kulturális bemutató, kis­dobos- és úttörőavatás, egész na­pos kirándulás, sok játék és fo­ci ...” Örömmel adunk helyet a fréderlaki Miholics Annamária sorainak, mérve, hogy másik úttörőcsapat te­is hasonló munkáihoz fog. „Először az öreg korhadt fákat vágták ki a fiúk, felnőttek vezetésé­vel. Helyettük fiatal facsemetéket ül­tettünk el. A nagy munka ezután kezdődött: valamennyi fiú és kilenc lány járdát épített. Sódert, cemen­tet kevertünk vízzel, és egy előre lécekkel kijelölt vödrökkel helyre vittük, majd elsimítottuk tanáraink segítségével. A szép új járdán büsz­kén sorakozhattak a felsőtagozatosok, hiszen ez az ő kezük munkáját is dicsérte!” . Hagyomány, — írja levelében Pollák Edit, a leninvárosi isko­lából —, hogy a megyeszékhely iskolái közül nálunk avatjuk a leghamarabb a kisdobosokat és az úttörőket, így volt ez az idén is. Az ünnepélyt egybekötöttük Lenin születésének 114., halálá­nak 60. évfordulójával. Termé­szetesen megkoszorúztuk a Lenin­­szobrot, s eljöttek ünnepélyünk­re szovjet pajtásaink is. A neve­zetes eseményt egy bélyegkiállí­tás zárta: 262 darab bélyeget gyűjtöttünk össze és Lenint, il­letve életének eseményeit így jelenítettük meg. A Kékestetőn jártak Bartus Tí­­meáék, Tiszaalpárról. „Április utol­só napjaiban — szól a levél — Mát­raházáról indultunk a Kékesre. Még hó is esett. Szálláshelyün­kön, Mis­kolc-Tapolcáin megtekintettük a bar­langfürdőt, voltunk Lillafüreden, megnéztük a Kiskörei víztározót. Nagyszerűen éreztük magunkat!” Kisdobos írta a következő le­velet: A kecskeméti mea, a Buday Dezső Kocsi Tí­Általános Iskolából. „Az elmúlt szombaton nagy öröm ért bennünket: isko­lánk bábosai, szavaiéi és tánco­sai bemutatkoztak a helyőrségi tiszti klubiban. Nagy sikerünk volt — a hónap végén mehetünk Zánkára!” Ezekben a­­ hetekben már a leg­több iskolában tudják az úttörők, hogy hova mennek nyáron táboroz­ni, merre indulnak Örömmel vennénk, ha országjárásra, tudósítóink­­ következő beszámolóikban erről ír­nának. Vendégek­­ a szerkesztőségben A jánoshalmi úttörőcsapat Petőfi Népe riporterszakkörének tagjai Baka Jenőné csapat- és Lusztig József szakkörvezetővel az elmúlt na­pokban szerkesztőségünkbe látogattak. A Sajtóházban megnézték a kü­lönféle telexgépeket, a képtávírót, a lap tervezői, a tördelőszerkesztők szobájában hosszabb időt töltöttek, fogadta őket a főszerkesztő-helyet­tes is. Ittlétükkor ellátogattak a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonába, és megtekintették a Naiv Művészek Múzeumának udvarán levő kiállítást is. A XX. Nyári Úttörőolimpia előkészületei Zánkán, a Balatoni Úttörővá­­rosban az idén, június 17—25-ig rendezik meg a XX. nyári úttörő­olimpia döntőit. Ezekben a na­pokban a sportpályákat és a sta­dionok csendjét munkagépek ve­rik fel. Megkezdték a külső pá­lyák korszerűsítését is, hogy a megnyitó napjára felújított salak­pályák, zöldellő pázsit várja a megyék legeredményesebb úttörő­sportolóit! A táborban egyébként most is vidám az élet, ezren vesznek részt a huszonegy napos gyermek ve­zetőképzésen. t Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten a kisdobosok­nak közölt gyufarejtvényt sokan megfejtettétek. A helyes megfej­tés: az ötös és a hatos számú gyufaszálat kell kiemelni, hogy a megmaradók két négyzetet al­kossanak. A beküldők közül a kö­vetkezők nyertek könyvjutalmat: Vujkov Ákos, Katymár; Nagy Bernadett, Kiskunhalas; Mátyus Mercédesz, Kecskemét; Halla Editke, Kunbaja; Mircó Attila, Felsőszentiván; Hegedűs Hajnal­ka, Kisszállás; Mihály­i László, Soltvadkert; Ádám Ildikó, János­halma; Győrfi Rita, Páhi; Benes Roland, Miske. Ezen a héten LABIRINTUS- rejtvényt közlünk. Kössétek ös­­­sze a képen látható fehér négy­zeteket A-tól Z-ig egyenes vo­nalakkal úgy, hogy minden négy­zetet csak egyszer szabad érinte­ni, és a vonalak ne keresztezzék egymást. A megfejtők az itt látható áb­rát vágják ki és ragasszák fel egy levelezőlapra — természetesen előtte húzzák meg a két betű kö­zötti vonalat —, és küldjék el szerkesztőségünk címére: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, 2001 Pf. 76.; május 26-ig. A he­lyes megfejtést beküldők között tíz darab könyvet sorsolunk ki, s postázunk címükre! 1 __ ■n [UNK]j m □ s ■­m­g 2i [UNK] a ! — SIMAI MIHÁLY: Cserecsuri mondogató Bontom-bontom, cserecsuri dombon csámborog egy bonbon. Arrafelé megy egy szem meggy; — lesz-e belőlük bonbonmeggy? Bonbonmeggy — meggybonbon... — ha megtudom, megmondom. Összeállította: Selmeci Katalin

Next