Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 179. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 1., kedd ELŐADÓ NYERS REZSŐ, AZ MSZMP ELNÖKE Választási gyűlés Kecskeméten Az időközi országgyűlési képviselő-választás második fordulóját megelőzően holnap, szerdán délután 4 órakor választási gyűlést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméten, a Városháza nagytermében. A szervezők minden érdeklődőt várnak. A rendezvény előadója Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, egyben a város egyik országgyűlési képviselője. Felszólal dr. Kiss István, az MSZMP, a Madisz és a 60. vk. kecskeméti képviselőjelöltje. MÉG KÖLTÖZIK, DE MÁR TERMEL A MINOV SZERSZÁM KFT. Részvényei: a Hilti, a Kéziszerszámgyár és az Interág Még kívülről állványok borítják az üzemcsarnokot, de belül már termelnek a kecskeméti székhelyű Minov Szerszám Kft.-nél. A korlátolt felelősségű társaságot a világhírű lichtensteini Hilti,aJéziszerszámgyár és az Interág hívta életre. Mint ahogy azt Varga József ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a szerződést még március 17-én aláírták a felek, ám a hazai bürokrácia útvesztői miatt csak július 6-án történt meg a bejegyzés a cégbíróságon. A termelést azonban már három nappal korábban megkezdték. Eddig hatezer darab hagyományos gépi betonvésőt készítettek. Jelentős teljesítmény ez, hiszen a maroknyi, mindössze tizennégy főt számláló kollektívának úgy kell dolgoznia, hogy közben a jánoshalmi Bácska Építőipari Szövetkezet szakemberei is elvégezhessék a Reszelőgyár hajdanvolt szerszámműhelyén a szükséges átalakítást és felújítást. Bár a gépek többsége már a helyére került, néhány hiányzót még a napokban szerelnek be a Reszelőgyár tmk-jai. Augusztus végére várhatóan teljesen kiépül a technológia, s így nem lesz akadálya annak, hogy a második félévben 75-80 ezer betonvésőt szállítsanak — döntő többségében nyugati — exportra. A jövő esztendőben már nagyratörőbb terveik vannak: ha a piaci helyzet is kedvező lesz, 300 ezer vésőt gyártanak. G. B. • A csarnokot kívülről még állványok borítják... • ... de belülről már megy a munka. MORVÁI A TERVEKRŐL, SZAKEMBEREK A TÉNYEKRŐL, HIVATALNOKOK AZ ELMARADT INTÉZKEDÉSEKRŐL Mi lesz Petőfi csontjaival? MARATONI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Várható volt, hogy a hétfőre hirdetett budapesti sajtótájékoztató nem ér egyhamar véget, ugyanis ezen a napon hallhattak az újságírók első kézből meggyőző információkat a szibériai Petőfi-expedíció munkájáról, Petőfi Sándor megtalált földi maradványainak pontos adatairól, az antropológiai és régészeti eredményekről. Budapesten, a MUOSZ-székházban megtartott sajtótájékoztató délután kettőtől fél hatig tartott. Becsületükre váljék a jelenlévőknek, hogy csak kevesen távoztak a teremből, valamennyien izgatottan hallgatták a beszámolókat, majd meghatottan nézték végig a kecskeméti televíziósok rövidfilmjét, ami az expedíció, az exhumálás legizgalmasabb pillanatait idézte fel, természetesen egyelőre csak csemegeként. Morvai Ferenc, a Petőfi-expedíció vezetője elsőként arról szólt, hogy kiket is kellene felelősségre vonni az igencsak szerencsétlenül végződő expedíció szervezési munkáit illetően. Ugyanis többször talpalt engedélyekért, kérte a hivatalos szervek intézkedését (Művelődési Minisztérium, Külügyminisztérium), de segítségre nem lelt. Ugyancsak választ kér arra, hogy a Magyar Televízió miért zárkózott el az utolsó pillanatban a Petőfi-tudósítások bemutatásától. Ehhez még azt is tudni kell, hogy a szovjet partnerek messzemenőkig támogatták az expedíció munkáját, időben tettek lépéseket a költő földi maradványainak hazahozatala érdekében. Más kérdés, hogy a csontok mégsem kerülhettek haza. Ha már Morvai Ferencnél volt a szó, tájékoztatta a jelenlévőket a jövő terveiről. Javasolta, hogy a kormány gyorsítsa az intézkedéseit, zárkózzon fel a szovjet partnerekhez. Amilyen gyorsan csak lehet, hozzák haza Petőfi csontjait Ulan- Udéből, majd Moszkvából, a már korábban megrendelt 3000 mikrofilmfelvétellel, melyek levéltári anyagokról készültek. Budapesten nyilvános helyen ravatalozzák fel a forradalmár csontjait, ezt követően gyalog vigyék Kiskőrösre, a temetés helyszínére. Egy éven belül két, pontosan egyforma emlékmű készüljön, melyet Kiskőrösön, illetve Barguzinban állítsanak fel. Morvai alapítványt hirdetett, melynek célja, hogy a magyarság múltjának felkutatásáért tevékenykedőket megjutalmazza. Vas László, a Pozsgay-titkárság vezetője, Morvai javaslatait úgy jellemezte, hogy szokatlan tempót követel a feltaláló. Nem igaz, hogy a kormány nem tudta felvenni időben a lépést, nem tett intézkedéseket a megtalált költő csontjainak hazahozatalára. Viszont nem lehet megkerülni a további szakmai vizsgálatokat, melyekre majd Moszkvában kerítenek sort szovjet antropológusok körében. A Petőfikutatók sem fogják magukba fojtani a szót, ez biztos. Abban már mindenki egyetért, hogy megnyugtató módon kell tisztázni a szibériai legendát, nem pedig további legendákat szőni. Bölcsnek, türelmesnek kell lenni, a magyar népnek tartozunk ennyivel. Drexler Gábor, a Művelődési Minisztérium nemzetközi főcsoportjának vezetője igencsak támadható érvekkel állt elő, miután Morvai Ferenc is súlyos szavakkal illette őket. Azt mondta, nem a Művelődési Minisztérium hatáskörébe tartoznak az itthonról, majd a Szovjetunióból kért intézkedések. Éppen ezért nem adtak ki engedélyeket sem, csak továbbították a kéréseket. Igen ám, de mégis elakadt valahol a dolog! Kevésnek tartották az időt, hogy lépéseket tegyenek a hamvak hazahozatalára. A tudományos kutatás „játékszabályait” be kell tartani. Morvai erre ismét szót kért: nem érti a mentegetőzéseket, inkább intézkedjenek, lehetőleg három héten belül tegyenek pontot az ügy végére. Álljon végre össze a kormánybizottság, utazzanak el a csontokért, majd végezzék el a szükséges, újbóli méréseket és következzék a temetés. (Csak örülhetnénk, ha tényleg ilyen gyors ütemben peregnének az események! — B. T.) A sajtótájékoztatón már mindenki epedve várta, hogy megszólaljanak a szakemberek. Elsőként dr. Kiszely István antropológus ismertette az eredményeket. Figyelmeztette a tollforgatókat, hogy vele és Morvaival is viccelhetnek, de ezt nem tehetik Petőfivel. Kiszely professzor bizonyságul előadta azokat az azonosítási jegyeket, melyek Petőfi csontjain megtalálhatók. A tizenegy jel alapján 1:300 millióhoz bizonysággal jelenthető ki a talált emberi csontváz Petőfivel való azonossága. Varga Béla és Szabó Géza régészek az ásatási munkálatokról számoltak be. Izgalmas és érdekes változat hangzott el Petőfi Sándor szibériai halálával kapcsolatosan és arról a tényről, hogy a csontvázat koporsó nélkül temették el a barguzini sírban, egy burját ember koporsója fölött 30 centiméterre, ugyanabba a sírgödörbe. (Erre lapunkban még visszatérünk! — A szerk.) Borzák Tibor (Folytatás a 2. oldalon) Baltikumi hangulat Moldáviában A Moldáviai Népfront nevű szervezet egyik aktivistája szerint mintegy harmincezren tüntettek vasárnap Kisinyovban, Szovjet-Moldávia fővárosában a nyelvi önállóságért. A megmozdulásra a moldáviai szovjet tagköztársaság létrehozásának közelgő — augusztus másodikán esedékes —, 40. évfordulója adott alkalmat. A gyűlés román zászlókat lengető résztvevői azt követelték a jövő hónapban összeülő kisinyovi parlamenttől, hogy a moldovánt, amely a román nyelv egyik dialektusa, nyilvánítsák a köztársaság hivatalos nyelvévé, s egyben értelemszerűen térjenek vissza a latin betűs írásra. „Ha a moldáviai Legfelsőbb Tanács nem teljesíti követelésünket, akkor két lehetőség közül választhatunk. Az első az általános sztrájk, a második annak kinyilvánítása, hogy nem látjuk értelmét a Szovjetunión belül maradásnak” — mondta a Reuternek Jurij Roska, a megmozdulás egyik szervezője. A szóban forgó térség — az egykori Besszarábia és Észak-Bukovina — az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának értelmében vált „szovjet befolyási övezetté”. (Kommentárunk a 2. oldalon.) A vajdasági parasztgazdák tiltakozó gyűlést hirdettek Az Újvidék melletti Gradinovcin nagygyűlést tartottak öt vajdasági falu parasztgazdái és felhívással fordultak az ország mezőgazdasági dolgozóihoz, hogy augusztus 28-án, Belgrádban országos összejövetelen tiltakozzanak az Ante Markovics vezette jugoszláv kormány agrárpolitikája ellen. Javasolták, hogy a nagyszabású megmozdulásra a földművesek ne vonattal, gépkocsikon és autóbuszokon utazzanak a fővárosba,, hanem, aki csak teheti, traktorral, kombájnnal és más mezőgéppel vonuljon fel, hogy így még nagyobb nyomatékkal fejezzék ki elégedetlenségüket az élelmiszer-termelők jelenlegi kedvezőtlen helyzete miatt. Felhívták a figyelmet egyre súlyosabb anyagi helyzetükre. Egyebek között rámutattak arra, hogy az országban jelenleg 1 kg kenyér ára 3 kg búzáéval azonos. Bejelentették, ha sürgősen nem változtatnak a helyzeten, akkor beszüntetik a tej, a vágóállat és más termények szerződéses beadását. tett.A vajdasági gazdák kezdeményezése országos visszhangot kelJugoszláviában a megművelt földterület 84 százaléka magángazdák tulajdona. Állami feladat és gazdaságos termelés A fóliaházak lassan kiürülnek, a szántóföldi zöldségnövényekről is szedik a termést. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet kecskeméti fajtakísérleti telepén azonban a betakarítás után még jó néhány pontos mérés következik. A feladat nem kicsi, hiszen húsz növény mintegy 540 fajtáját vetik itt vizsgálat alá. Hogy miért? A nemesítők hosszú évekig tartó munkája után megszületik egy-egy fajta, hibrid, illetve külföldről is számos növény érkezik. Hogy ezek kiállják az ország különböző termőtájain a szigorú külcsínre és belbecsre vonatkozó vizsgálatok próbáját, az dől el a fajtakísérletek kisparcelláin.A sokfelől érkező adatokat az intézet központjában összesítik, majd a fajtaminősítő tanács dönt arról, kaphat-e az adott fajta, hibrid állami minősítést. Ez sem mehet egyik napról a másikra, hiszen a fajtaminősítésben három esztendő adatai szerepelnek, lévén az évek időjárási hatásai oly különbözőek. E vizsgálatok közérdeket szolgálnak. A köztermesztésbe kerülő növényfajta minősége ugyanis nemcsak a termelők biztonságát, hanem az országban megtermelt termést is „garantálhatja”. A kecskeméti telep főgazdasági ugyanúgy, mint a MeMinősítő Intézet (MMI) hazánkban lévő többi 16 telepe a kísérletek arányában, éppen ezért állami támogatást élvez. A szántóföldön minden évben 4,5 hektárt foglalnak el a kísérletek, viszont a meghatározott vetésforgóhoz éppen 30 hektárnyi szántóra van szükség. A kísérletbe nem vont területen tehát gazdálkodni kell, mégpedig rentábilisan. Sőt, nyereségesen, hiszen ez eredményérdekeltségű költségvetési egység, így aztán a szántóföldön kalászosokat termel, a fóliaházakban pedig — bérmunkában — palántákat nevel a 15 fizikai dolgozó és a két kertészmérnök. Ilyenkor, nyáron segítségük is akad, a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai töltik itt gyakorlatukat. Velük egyébként — ugyanúgy, mint a kertészeti főiskola diákjaival — szinte állandó a kapcsolat, hiszen a fiatalok a fajtaismeret tudnivalóihoz év közben innen kapnak anyagot. G. E. >lj!M •i -An Á • Elkel a fóliaházakban a diákok segítsége. (Tóth Sándor felvétele) Együttműködés az USA és Kuba között? WASHINGTON : Az amerikai kormányzat hétfőn beleegyezett abba, hogy Kubával közösen lépjen fel a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. Törvényhozási képviselők közölték, hogy a kormány engedélyezte olyan kommunikációs csatorna megszervezését, amelynek segítségével tájékoztatni tudják Kubát a kábítószer-csempészéssel kapcsolatos eseményekről. Melvin Levitsky kábítószerügyekben illetékes amerikai külügyminisztériumi szakértő ugyanakkor elmondta: ez egyben annak is próbája lenne, hogy a kubai kormány mennyire veszi komolyan a kábítószer-kereskedelem felszámolásának szándékát. Fidel Castro júliusban, a karibi szigetországban kirobbant súlyos kábítószerbotrány után, több ízben javasolta az Egyesült Államoknak az együttműködést ezen a téren. Washington eddig nem adott pozitív választ az ajánlatra. Mi van a letartóztatások mögött? Havannában őrizetbe vették José Abrantes tábornokot, volt belügyminisztert és vele együtt több más volt belügyi vezetőt — jelentette hétfői számában a Gramna. A minisztérium néhány jelenleg is dolgozó magas rangú tisztjét lefokozták. A Gramna szerint Abrantest és társait azért tartóztatták le, mert a kubai belügyminisztériumban az elmúlt időben történt vizsgálatok alapján törvénysértésekre derült fény. (Júliusban már voltak jelentős személycserék a minisztériumban.) Mint az újság írta, a kubai pártvezetés azért döntött az őrizetbe vételek mellett, mert fel akarja számolni a kubai társadalom elveivel és törvényeivel összeegyeztethetetlen olyan jelenségeket, mint az államérdek szempontjából fontos információk elhallgatása vagy manipulálása, a korrupció vagy annak eltűrése, a hűtlen kezelés és az üzérkedés. A lap nem szólt arról, hogy a most letartóztatott személyek elleni vizsgálat kapcsolatban áll-e a júliusban kábítószercsempészésben való részvétel miatt halálra ítélt és kivégzett Arnaldo Ochoa tábornok és három társa ellen indított nyomozással.