Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
VÁLASZOL A MINISZTÉRIUM ILLETÉKESE Sújt-e a borrendelet? Üdvözölték, hogy megszületett, ugyanakkor fel is háborodtak Bács- Kiskun szőlőtermelői és borászai az új borrendeletet tanulmányozva. Szabó Györgyöt, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettesét, országos főkertészt kértem, válaszoljon néhány tisztázandó kérdésre. — A rendelet mintegy megszüntette az alföldi borvidéket. Akkor most mi van, mire változott ez a táj? Az alföldi borvidék területén kialakította a kiskunsági, a csongrádi, és a hajós-vaskúti borvidéket, néhány települést pedig a bortermelő helyek közé sorolt. Ugyanakkor létrehozta az alföldi szőlőtermő tájat. A borvidékre és bortermő helyre — mint származási helyre - utaló jelölés csak a különleges minőségű és a minőségi borok palackjain alkalmazható. A világon mindenütt védik a borvidékek tekintélyét, ezért a tömegborokon tiltják a borvidékre utaló származási hely megjelölését. A rendeletet végső formában az FM fogalmazta meg, kijelenthetem, hogy a felsorolt új borvidékeket rangosnak, megkülönböztetésre érdemesnek tartjuk. — Az asztali bor kategóriába tartozó italokra mit ír elő a rendelet? — Nem tiltja a származási hely megjelölését, de például az alföldi szőlőtermő tájra, a borvidékre, borhelyre utaló név nem használható. Az asztali borok fajtamegjelölését nem zárja ki a rendelet. — Több szőlőfajtát — olyanokat is, amelyek termőterülete nőtt — kizártak a köztermesztésből, illetve egy-egy borvidéken nem telepíthetők. Korábban tizenöt fehér és tíz kék borszőlőfajta telepítését engedélyezte a jogszabály, a jelenlegi pedig a kiskunsági borvidéken 16 fehér- és hét kékfajta telepítését teszi lehetővé. A módosítással törölték az Ezerfürtű, a Bíbor kadarka, a Magyar frankos, a Pinot Noir és a Rubintos fajtákat. Már korábban diszkriminált volt a termőtájon a Zöldszilváni, a Hárslevelű és a Szürkebarát. Oka, hogy ezek termőterülete az Alföldön csekély, s nem is igazán ide való fajták, másrészt a borok gátlástalan fajtanév használatával, a jelölésekkel hiteltelenné tesszük borainkat a bel- és külpiacon. Ön szerint mi a kedvező az alföldi szőlészeknek és borászoknak az új rendeletben? Polgárjogot nyert az Izsáki Sárfehér, a Leányka és a Medina. A Rajnai Rizling, a Kékfrankos, az Olaszrizling, az Ezerjó és még további 18 fajtából szüretelt minőségi és különleges minőségű borok viselhetik elnevezésükben a szőlőfajtára utaló jelölést, a borvidékre utaló termőhely megjelölése mellett. A rendeletmódosítás még azért is előnyös helyzetbe hozza az alföldi szőlőtermelést, mert ezeknek a fajtáknak legalább tizenöt cukorfokos mustjából erjesztett borok kerülhetnek a minőségi kategóriába az eddigi 17 cukorfokkal szemben. Ugyanakkor európai elfogadottságú és léptékű borjavításra nyílik lehetőségük. Tehát a jogi szabályozás szigorítást nem hozott az Alföldön. Csabai István : Messze még a szüret, de máris érdemes tájékozódni az új borrendeletről, s ehhez alkalmazkodva felkészülni a szőlőfeldolgozásra. PETŐFI NÉPE OSZTRÁK—MAGYAR ÉRDEKELTSÉG Új vegyes vállalat: Halaspack Vegyes vállalatként működik júliustól a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára. A Halaspack Csomagoló Rt.-t 7 millió 650 ezer dolláros alaptőkével hozta létre a Papíripari Vállalat és az osztrák Mosburger Ag. A tavaly létrehozott Dunapack Rt. mellett ez a második vegyes vállalat, amelyben részt vesz az osztrák cég. A külföldi partner 2 millió 340 ezer dollár készpénzt hozott a vállalkozásba, ezzel 30 százalékos érdekeltséget szerzett. Bodrogi József igazgató elmondta, hogy a Papíripari Vállalat még júniusban, a termelés megkezdése előtt további 20 százalékot ad el partnerének, és a megkötött opciós szerződés lehetővé teszi, hogy a Mosburger két éven belül megszerezze a többségi — 51 százalékos — tulajdonjogot is. A kiskunhalasi gyár termelésének 60 százalékát tette ki idáig a hengeres csomagolóanyagok — papírcsövek és -hordók — gyártása, 40 százalékban pedig irodaszereket, nyomott dobozokat állított elő a többi között. A gyár árbevétele tavaly elérte a 635 millió forintot. Az új cég termelése a tervek szerint már 1991 második felében 405 millió forint lesz, mintegy 14 százalékos nyereség mellett, s 1992-ben pedig eléri a 810 millió forintot. A tulajdonosok folyamatosan évi 40-50 millió forintos beruházást terveznek, ezzel azonban nem a termelési volumen növelését, hanem a minőségi igények kielégítését tervezik. Már a következő hónapokban sor kerül új, kombidobozgyártó gépek vásárlására. A Halaspack Rt. folytatja a gyár hagyományos profilját, termékeinek forgalmazása az osztrák cég értékesítési hálózatán keresztül is folyik majd. A gyár termelésének idáig mintegy 5 százaléka irányult külföldre, ezt az arányt egyelőre az új vállalkozás is megtartja, hosszabb távon azonban 10 százalékra kívánják emelni. Hatalmas gázmező Akár évtizedekre is kielégítheti a Szovjetunió és a Nyugat keresletét — az első kutatások szerint — az a hatalmas gázmező, amelyet újonnan fedeztek föl Murmanszk közelében a Barents-tenger partjainál — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A Sztokmanov névre keresztelt gázmezőről mindazonáltal igen nehéznek ígérkezik a kitermelés, mert a készletek 300 méter mélyen találhatók a tenger alatt. A kitermelés lehetőségeinek tanulmányozására a szovjet illetékesek már föl is vették a kapcsolatot skandináv, elsősorban finn és norvég cégekkel. büntetnek, a Jakabéknak passzolom a dolgot. VALAMI BŰZLIK A MATYÓ DŰLŐBEN Ki a tulaj, hol a tulaj? Az izsáki bőrügy bonyolításának újabb állomására érkeztünk. Mózes Lászlót kérdeztük meg, mi az álláspontja a veszélyes hulladéknak számító nyersbőrrel kapcsolatban. Annál is inkább,,mivel ő bérli évek óta az Izsáki Állami Gazdaságtól azt a raktárépületet, amely előtt ott „díszeleg” több kupac nyersbőr. — Ön nyersbőrfelvásárló. Honnan vásárolta a raktárépület elé borított, hulladékbőröket? — Én azt nem vásároltam. A bőrök nem az enyémek. Egyik ismerősöm, Jakab József tartozik nekem egy nagyobbacska összeggel, abba akarja betudni ezeket a bőröket. Én nem is voltam ott, amikor érkezett a szállítmány januárban, meg decemberben. — Milyen bőrök ezek tulajdonképpen? Hát, van köztük használható is, de több, ami nem az. Annyira sok az utóbbi, hogy nem fogadtam el az adósság fejében. — Van ezeknek a bőröknek származási bizonylatuk, szállítólevelük, valamilyen okmányuk? ,— Nincs. Bár ezt nem is szokás kérni, meg adni sem. Általában úgy megy a dolog, hogy megnézem az árut, ha tetszik, leszámoljuk a mennyiséget és kifizetem. Ilyenkor felvásárlási jegyet töltök ki. — Most ilyen sincs? Nincs. Az a papírom van mindössze, amit a köjáltól (tisztiorvosi szolgálattól) kaptam. — Mit tett, amikor megkapta ezt a levelet? — Mit tettem volna? Elolvastam. Legföljebb majd megpróbálom megkeresni a Jakabot, és beszélek vele, vigye onnan azt a bőrt. Bár, januárban ezt már mondtam neki. — Úgy tudom, a helyszíni szemlén beszélt a tisztiorvosi szolgálat szakemberével. ,— Igen, először azt mondta, egy hét alatt takarítsam el a hulladékot. Aztán másnap telefonáltak, hogy várjam meg az értesítést, hogyan kell kezelni, mert veszélyes hulladék. Talán jobb is így, mert ha a Jakabék meg tudták volna, hogy elviszem onnan, még azt hiszik, hogy beszámoltam az adósságukba. — Tehát úgy gondolja, hogy a sertésbőr nem az öné. De láttunk ott birkabőröket is. Azokkal mi lesz? — Én azt hiszem, a sertésbőrt a Jakabéknak kell onnan elvinni, a birkabőrt meg talán nekem. Bár a köjálos hölgy a bőrökről beszélt általánosságban. Ha engem meg * * * A tegnapi lapban olvashattak egy véleményt, melyet a környezetvédelmi felügyelőség szakembere mondott. Lényege, hogy az Izsáki Állami Gazdaság „ráncba szedhetné a bérlőjét”. Mit szól ehhez dr. Horváth István, a gazdaság igazgatója. A raktárépületet évekkel ezelőtt adtuk bérbe, a bérlőről én csak annyit tudtam, hogy bőrrel foglalkozik. A környezetszennyezésről tulajdonképpen a sajtóból értesültem. Amióta bérbe adtuk azt az épületet, jószerivel a környékén sem jártam. Nyugodtan mondhatom, kényesen ügyelünk a környezetvédelmi szempontokra. Amikor a vágóhidat építettük, a szennyvízgondok megoldása 16 millió forintba került, de a Kiskunsági Nemzeti Park területére eső földjeink gondozására sem volt panasz. Ha pedig több tízmillió forintot költünk a környezeti ártalmak „fékentartására”, akkor a nyersbőröket sem hagytuk volna szó nélkül. Már ha tudomást szerzünk róluk. Egyébként, ha a vállalat felszólítást kap ez ügyben, a határozatot a bérlő felé érvényesítjük. Az izsáki bérügyet — egyelőre — lezárjuk. Jakab Józsefet nem tudtuk megtalálni. Hírt akkor adunk újra a dologról — szándékunk szerint —, ha az intézkedések megtörténtek. Gál Eszter 1991. május 22., 5. oldal SZABADON, DE NEM MINDENÁRON! Fűszerpaprika: hamisítás kizárva Fűszerpaprika őrlésére régebben csak az államnak volt joga. A monopolhelyzetet enyhítette, amikor különböző gazdálkodó szervezetek is lehetőséget kaptak erre a tevékenységre. Tavaly nagyot fordult a kocka. Bizonyos feltételek teljesítésével bárki, szabadon készíthet és forgalmazhat piros tört paprikát Magyarországon. Élnek is ezzel a lehetőséggel szép számmal, anélkül, hogy mindenki az áru jó minőségét tartaná a legfontosabbnak erre hívta föl figyelmünket a napokban Kristóf Árpád, a Bács- Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás osztályvezetője. Elmondta: a szabad vállalkozás nem azt jelenti, hogy a paprikaőrleményt előállítók figyelmen kívül hagyhatják a minőségre, a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó előírásokat. Sokan nem tudják, hogy a fűszerpaprika csak addig számít mezőgazdasági terménynek, amíg csöves. Az ezt követő mesterséges szárítás, az őrlés és egyéb műveletek már élelmiszer-ipari tevékenység, amelynek meghatározott szabályai vannak. Erről szól az Ipari és Kereskedelmi s a Népjóléti Minisztérium ez évi közleménye. A tájékoztatóból kiderül: milyen körülményeket állítottak annak érdekében, hogy a magyar fűszerpaprika eddigi jó hírnevét hamisítványokkal ne ronthassák. A főbb tudnivalókról beszélt Kristóf Árpád. Aki élni kíván vállalkozói jogával, a helyi önkormányzattól kérhet igazolványt fűszerpaprika őrlésére vagy forgalmazására. Előfeltétele az ipari és kereskedelmi tevékenységnek, hogy a vállalkozó meghívja szemlére a közegészségügyi és járványügyi felügyelőket, s a megyei élelmiszer-ellenőrző állomás szakembereit abba a helyiségbe (üzembe), ahol a paprikát feldolgozza és csomagolja. A szemle után, harminc napon belül, lehetőséget kap a vállalkozó arra, hogy a gyártmánya minőségét veszélyeztető hibákat kijavítsa. Ha ezt nem teszi meg, a két szakhatóság javasolja az önkormányzatnak az engedély visszavonását. A forgalmazók kötelessége még szélesebb körű. Az őrleményből mintát kell küldeniük a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomásnak (Kecskemét, Halasi út 34.). Az állomás a minta felét postázza Budapestre, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézetnek. Ha a paprikát ott is jónak találják, akkor hozható forgalomba. 1991. június 30. után megbírságolják azokat , és visszavonják tőlük a vállalkozói engedélyt , akik kibújnak az engedélyezési eljárás alól. A magyar fűszerpaprika jó hírét a világon, és természetesen itthon is, nemzeti érdekből fontos megőrizni. A védelem egyszerű: hamisítás kizárva! k —1 Kuvaiti korom Európában 12 hete tombol minden idők legnagyobb tüze: olajmezők százai égnek Kuvaitban. Naponta 500 000 1 millió tonna fekete aranyat falnak fel a lángok, és több ezer tonna korom kerül a levegőbe. Eközben egész Európában barátságtalan az időjárás, sőt, a Zugspitzen, Németország legmagasabb hegycsúcsán olyan kormot találtak, amely bizonyíthatóan az égő olajmezőkről származik. Összefüggés lenne az európai hideg és a kuvaiti tűz között? Németországban panaszkodnak a spárgatermelők, hogy a fóliasátrak hőmérséklete még a déli órákban is csak 11 fokos, 4 fokkal kevesebb, mint kellene. A Havel folyó vize május 10-én 8 fokkal volt kevesebb — 11 fokos —, mint egy évvel korábban. A Földközitenger nyugati részén is 2 fokkal hidegebb a víz a sokéves átlagnál, májusban azon a tájon a szél is szokatlanul erős volt. Szaúd-Arábia tengerpartján, 250 km-re a tüzektől, áprilisban 10 fokkal kevesebbet mértek, mint az előző években. Tuniszban május 8-án olyan hűvös volt reggel, mint az elmúlt harminc évben még soha. Bangladesben az évszázad leghatalmasabb tájfunja tombolt, a Pireneusokban szokatlanul sok hó hullott, és Németországban is jóval több volt az eső az átlagosnál. Van-e erre magyarázat? Egyelőre nincs, sőt, a vélemények ellentmondóak. A hamburgi egyetemen megpróbálták egy úgy nevezett klímamodell segítségével megállapítani, hogy a tűz és a korom milyen módon befolyásolhatja az éghajlatot. Az eredmény: globálisan nem változtathatja meg, csak regionális, helyi hatások képzelhetők el. Wolfgang Terpitz éghajlatkutató szerint viszont nem hidegebbnek, hanem melegebbnek kellene lennie. „Fekete felületen ugyanis a nap besugárzásának intenzitása megsokszorozódik, a Földhöz közeli légtömegek felmelegednek, ettől az atmoszféra hosszú időre labilissá válhat." A majd’ ötszáz olajtűz pedig közben tovább lobog. (Ferenczy—EUROPRESS) Ügyes... Az adomabeli történetben a kapitalizmusból Magyarországra tévedt üzletember a pályaudvari automata büfé működési rendszerével ismerkedik. A többszöri pénzbedobás után, amelyet nem követ a „kiadás", fejét csóválva jegyzi meg: — Ügyes ... Bocsássa meg a mindenható, hogy ez a vicc jut eszembe, valahányszor — már jóformán számon sem tudjuk tartani, hányszor drasztikus, az életszínvonalat (?!) érintő árintézkedések lépnek életbe. Mert ennek az „automatának" is hasonló a működése.Előbb megemelkedik az ár (tejé, húsé, lakbéré, legutóbb az energiáé), nyeli a „tízeseket", majd jön az ígéret: kompenzálva lesz a lakosság. Csak éppen még ki kell dolgozni a módját, mikéntjét. — Ügyes . . . bólogathatnánk, ha az állami kassza kezelői volnánk. De a saját pénztárcánkból kiindulva jobb szeretnénk ha már elkerülhetetlen az árak emelése —, hogy az „automata" rendeltetés szerint működjön! Az áremelést ne kullogva kövesse a szociális kompenzáció amúgy is jobbára szépségtapasz jellegű bevezetése, legyen az összehangolva a kényszerintézkedésekkel. Ehhez kellene az igazi ügyesség . . . Nagy Mária Osztrák napelemes kerékpár • Napelemcellák villamos energiájával meghajtott kerékpárral osztrák mérnökök jártak a napokban Budapesten. A csomagtartóra szerelt napelemek a vázban elrejtett akkumulátorokat töltik fel és így táplálják a villanymotort. Egy feltöltéssel 40 kilométert lehet motorbiciklizni, maximum 30 kilométer/óra sebességgel. ELLENTMONDÓ JOGSZABÁLYOK Bonyodalmak a bérlakások eladása körül Nem oszlik, inkább sűrűsödik a homály az állami bérlakások körül. Az elmúlt hetekben több önkormányzat hozott olyan határozatot, amely meghatározhatatlan időre felfüggeszti az állami bérlakások eladását. Ezeket a döntéseket érthetően kifogásolják azok a lakók, akik szeretnék megvásárolni a bérlakásukat. Sokan egyébként nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen jogok is illetik meg őket a vásárlással kapcsolatban. A kérdést Battha Pálnak, a Lakásbérlők Egyesülete főtitkárának tettük fel. Többről van szó, mint lehetőségről, ugyanis törvény mondja ki, hogy a lakóknak biztosítani kell a bérlakás megvásárlását, amennyiben azt igénylik. A lakáseladásról szóló törvény nem újkeletű. A 32/1969. sz. kormányrendelet — melynek végrehajtásáról a 16/ 1969. számú ÉVM, MÉM, PM rendelet intézkedik — szabályozza ma is az eladásokat. — Jogszabály tehát van, mégis úgy tűnik, vagy nem elég, vagy nem eléggé világos a több, ide vonatkozó rendelkezés. Ez így van. Az 1990-es önkormányzati törvény ugyanis megváltoztatta a tulajdoni alapot, vagyis az állami tulajdon önkormányzati tulajdon lett. Ezt mondja ki a 107-es paragrafus, de azt nem mondja meg, hogy konkrétan mit is jelent e változás. Most olyan átmeneti állapot van, melyben nem tudni, voltaképpen ki az illetékes a szabályozásra. Amíg nincs újabb rendelet, addig átmeneti törvények érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a tanácsi időszak rendelkezéseit kell alkalmazni a jogutód önkormányzatoknak. Ez meglehetősen abszurd helyzetnek tűnik, és napi példák mutatják: anarchiát teremt egyes önkormányzatok háza táján. Egyáltalán korlátozhatják-e az önkormányzatok az állampolgárokat lakásvásárlási jogukban? Jó pár évvel ezelőtt egy kiváltságos elit potom pénzért megvette az általa lakott állami ingatlanokat. Később, mikor mások is közölték ebbéli szándékukat, sokáig, mindenféle mondvacsinált ürügyekkel, elhárították a vételi szándékot. Ma a helyzet elvben világos — ezek a jogszabályok nem manipulálhatók. De rengeteg a joghézag, így mégiscsak van mód kibúvókra. Fenn lehet tartani tilalmi listákat, például műemlékekre vagy olyan lakóházakra, melyek felújítása komplikált, úgymond a lakók védelmében, illetve érdekében. — Melyik az a fórum, ahova az állampolgár elmehet, ha konfliktus támad az önkormányzat és közte az állami bérlakás adásvételét illetően? — Hivatalból törvényességi felügyeletet lát el a köztársasági megbízott. A baj csak az, hogy ő még nem rendelkezik világosan körülhatárolt hatáskörrel. A legkézenfekvőbb megoldásnak a bírósági út tűnik, de ez rendkívül lassú, hosszú procedúra. Az Alkotmánybíróságot megkerestük például 1990-ben egy konkrét üggyel kapcsolatban. Igaz, hogy helyt adtak a keresetnek, de csak egy évre rá született döntés. — Ön szerint miért akarják olyan sokan megvenni a lakásukat? — Az okok összetettek. A lakók félnek, hogy bérlői jogaik veszélybe kerülnek. Nem látnak garanciát az elhangzott ígéretekben. Félnek a lakbér drasztikus emelésétől. Jelenleg szinte pánikhangulat van a bérlakásokban élők körében. A bérlők ugyanis sehonnan nem kapnak megbízható, reális információt a bérlemény valóságos műszaki állapotáról, értékéről, amit megvásárolni szándékoznak. Azt javasoljuk, hogy forduljanak az állampolgárok hozzánk, a Lakásbérlők Egyesületéhez. Mi ugyanis a jelen helyzetben egyetlen választható utat ajánlunk, széles társadalmi bázist teremtünk. Felhívjuk az önkormányzat és a kormány figyelmét is a visszás esetekre. Azon vagyunk, hogy a potenciális vevő, a bérlakásban élő állampolgár minden információ birtokában legyen és a végső döntését úgy hozza meg. Szeretnénk a lakossági nyomást jó irányba terelni. Kidolgoztuk az Önkormányzó Lakásbérlő Egyesület kereteit. Ennek, a Nyugaton már jól bevált egyesületi formának az a lényege, hogy a lakók önálló jogi személyiségként maguk gazdálkodnak a helyi érdekek érvényesítésével, az önkormányzati törvénnyel összhangban, az önkormányzatokkal együtt. Maguk döntenek majd például a privatizáció, a tulajdonossá tétel tekintetében is. Ez az optimális kezelői magatartás biztosítja, hogy minden, helyben elintézhető, ügyet közmegelégedésre intézzenek. Ez a törekvés összhangban van az Európai Önkormányzati Chartával is. Mi igen fontosnak tartjuk tehát, hogy a helyi közösségek nagyobb lehetőséget kapjanak a jövő lakásrendszerének kialakításában. . „ L. Gy.