Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-23 / 145. szám
SPBI 2000. június 23., péntekVILÁG TÜKÖRHAZAITÜKÖRPetőfi Népe - 5. oldal Hadgyakorlat Kecskeméten Honvédség Közös magyar-amerikai hadgyakorlat folyik e napokban Kecskeméten és Táborfalván. A tegnapi, első akciók után Pammer Antal százados elmondta: a szolnokiak jól hajtották végre a terület biztosítását, az ugrók közül pedig senki sem sérült meg. A katonákat a földet éréstől nem messze már járó rotorral várta hat UH-60-as és négy Mi-8-as helikopter. Ezekkel a gépekkel mentek tovább Táborfalvára. Ott is feladat várta őket: egy ellenséges objektumot kellett elfoglalniuk. Mind a védők, mind a támadók részéről vegyes a felállás. Most nem a magyarok harcolnak az amerikaiak ellen, közös munkáról van szó - mondta Pammer Antal százados. A hadgyakorlat terve még decemberben merült fel. Elsősorban azért szükséges az ilyen közös munka, mert Magyarország már a NATO tagja. A magyar katonák sokat sajátíthatnak el abból a mentalitásból, ami a nyugati országok hadseregeiben már régóta uralkodik. Szűcs Péter alezredes, a felderítő zászlóalj parancsnoka mondta: - Biztos vagyok benne, hogy a katonák a legjobb tudásuk szerint oldják majd meg a feladatokat. A csapatparancsnokuk például az a magyar tiszt, aki először végzett az USA-ban a tengerészgyalogosoknál. De a szerződésesek, tiszthelyettesek között is sokan vannak, akik már jártak az Államokban valamilyen továbbképzésen. A közös hadgyakorlat talán másik legérdekesebb része szombaton lesz, amikor is közös ejtőernyős ugrást hajtanak végre a magyar és amerikai katonák. DERENCSÉR ZOLTÁN Földet érés után, továbbszállításra várva. A katonákat UH-60-as és MI-8-as helikopterekkel vitték Táborfalvára. fotók: b. r. __i__ _________1L____mm. rz Földet érés után azonnal akcióra készen... A katonák felkészültek minden eshetőségre. Az amerikaiak a C-130-okból ugrottak. Egy kis smink - közelharc előtt. Dél-Alföld határok nélkül Régió Magyarországon itt mérik a legtöbb napos órát. A kitűnő termőföldre és a hatalmas, minden beruházáshoz nélkülözhetetlen vízkincsre építhet a Dél-Alföld három megyéje az országhatárokon átívelő térségi fejlesztésben. Ez hangzott el tegnap Békéscsabán, a Régiók határok nélkül című tanácskozáson. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Országos Területfejlesztési Tanács által Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye politikai és gazdasági szakembereinek szervezett tanácskozáson Sinóros- Szabó Botond egyetemi tanár, az FVM Országos Területfejlesztési Központjának főigazgatója előadásában szólt a Dél-Alföld lehetőségeiről. A szakember hangsúlyozta: a térségben szinte valamennyi termőföldtípus megtalálható. A két dél-alföldi megyében a homok a gyümölcstermesztésben biztosít a nyugat-európaiakkal is versenyképes gazdálkodást. A Dél-Alföld egyik nagy esélye lehet a kormányzat azon törekvése, hogy nyugati tapasztalatok alapján kialakítsa Magyarországon a biodízel és a bioetanol, azaz a növényihajtóanyag-gyártás rendszerét. Munkaerő-áramlás az unióban Balatonaliga A munkaerő szabad áramlása olyan neuralgikus téma az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások sorában, amely megosztja a feleket. A tagországok - közülük is elsősorban a hazánkkal szomszédos Ausztria - attól tart, hogy az olcsó munkavállalók elárasztják az országot, ezért a tagfelvételi folyamat késleltetésében, de legalábbis az átmeneti intézkedések szigorúságában érdekeltek. A határokon átnyúló foglalkoztatásról és a migráns munkások védelméről tanácskoznak hazánkban az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), továbbá Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország és Finnország, valamint a csatlakozásra váró országok. A valóságban is létező jövedelemkülönbségek ellenére Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy véli: túlzottak a nyugat-európai országokban megnyilvánuló félelmek a bővítés nyomán esetleg fellépő munkaerő-vándorlással kapcsolatban. A felvételre váró államokban egyfelől nem alakult ki az a mobilitás, amely egy meglévő egzisztencia felszámolásával és ezzel párhuzamosan új lakóhely megteremtésével jár. Másrészt nincs meg az a gazdasági kényszer, amely bárkit is arra ösztönözne, hogy „világgá menjen”. Sőt, hazánkban már vannak olyan földrajzi és foglalkoztatási értelemben vett területek, ahol munkaerő-felesleg helyett épp munkahelykínálat van, arról nem is beszélve, hogy a kvalifikált szakemberek esetében egyenesen a csatlakozókat fenyegetheti az „agyelszívás” réme. Mégis valószínű azonban, hogy néhány nyugat-európai ország önös érdekből kér majd átmeneti létszámkorlátozást az újonnan csatlakozó országok munkavállalóira. Az Európai Unió létrejötte előtt megkötött, de ma is érvényben lévő nemzetközi megállapodások közül a Római Szerződésben megfogalmazott négy alapvető szabadságjog egyike a munkaerő szabad áramlását rögzíti. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a foglalkoztatottak jogainak védelme, a szociálpolitika, amelynek csekély eltérései magyar megítélés szerint nem akadályai a gyors integrációnak. EUROPRESS Kísérleti gyógymód A rákbetegektől sem kérhető térítés Budapest Magyarországon orvosbiológiai kísérletként engedélyezte az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) a rákbetegek egész testi hipertermiás kezelését. Az első s máig egyetlen engedélyt a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház kapta meg. Ma már három gépen folyik a kezelés, és a várólistán szereplő betegek száma megközelíti a háromezret. Az ETT elnöke, dr. Rák Kálmán professzor lapunknak elmondta, hogy az Országos Onkológiai Intézet is tervezte a kísérleti gyógymód bevezetését, de kérelmét visszavonta. A professzor hangsúlyozta, hogy a kórházaknak nemcsak szakmai, hanem pénzügyi kihívást is jelent egy ilyen jellegű kísérlet beindítása. A betegektől ugyanis nem szabad a kezelésekért pénzt kérni, a társadalombiztosítás pedig nem finanszíroz orvosbiológiai kutatásokat. Az érintett kórház csupán szponzoroktól, illetve alapítványoktól remélhet anyagi segítséget. Ha a kísérlet lezárul, és a tapasztalatok alátámasztják a kezelések eredményességét, akkor az ETT szakmai állásfoglalása alapján a társadalombiztosítás kezébe kerül a döntés, milyen mértékben támogatja a külföldön csaknem 200 ezer forintnak megfelelő összegbe kerülő kezeléseket. Csak ezután lehet szó arról, hogy térítés ellenében magánkórházak is bevezessék gyógymódként ezt az eljárást. Amennyiben bárki pénzt kér egy kutatási stádiumban lévő kezelésért, az a mostani szabályok szerint súlyos etikai vétséget követ el. Dr. Ottó Szabolcstól, az onkológiai intézet főigazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy hiába nehezedik rájuk óriási nyomás a betegek részéről, az egész testi hipertermiás készülék üzembe állítását gazdasági és műszaki okokból nem tudják felvállalni. A Péterfy-kórház gazdasági igazgatója, Kovács Zoltán nem kevesebb, mint három készülék üzemeltetéséhez „varázsolja” elő a pénzt. Mint mondja, szerencséjük van, mert a helyi, VII. kerületi önkormányzattól és a fővárostól is kaptak anyagi támogatást az alapítványi befizetések mellett. A kezelésre váró betegektől azonban nem kérnek pénzt. Az intenzív osztályon dr. Tamási Péter osztályvezető főorvos felügyelete mellett működnek azok a speciális ágyak, amelyekben a véráram felhevítése mellett folyik a kemoterápia. Eddigi tapasztalataik szerint jó néhány beteg állapotában észlelhető javulás, de hogy ez mennyire lesz tartós állapot, az egyelőre kérdéses. Hangsúlyozta: az alapítványi támogatásoktól függ ugyan a berendezések működtetése, de a betegek hozzátartozói tudják, hogy senkinek nem származik előnye, ha befizet az alapítvány számlájára. A betegek kezelési sorrendjét ugyanis egy független orvosi bizottság állítja össze, kizárólag az orvosi leletek alapján. ___________N. ZS. Hogy bejöjjön a nagy üzlet Könnyebb az export, ha az Eximbank is partner! Az erőteljesen növekvő magyar export mellett egyre nagyobb az igény az Eximbank szolgáltatásaira. A bank az exportőrök számára nyújt olyan lehetőségeket, amelyek mellett biztosabb az üzlet sikere. Az Eximbank szerdán tartott konferenciát Kecskeméten. A meghívott vendégek előtt a Tudomány és Technika Házában dr. Bánné Major Mária, az Eximbank hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója tartott előadást azokról a pénzügyi konstrukciókról, amelyekkel a bank áll ügyfelei rendelkezésére. Dr. Bánné Major Mária mindenekelőtt arra utalt, hogy a magyar export az idei év első négy hónapjában - dollárban számolva - 11 százalékkal emelkedett a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest, s ez fokozza az igényt a bank szolgáltatásai iránt. - Mi az Eximbank fő feladata? - kérdeztük az előadás után az ügyvezető igazgató asszonyt. - A Magyar Export-Import Bank Rt. 7,1 milliárd forintos jegyzett tőkével létrehozott, teljes egészében magyar állami tulajdonú bank. Fő feladata az exportot segítő hitelezés és garancianyújtás, ezen belül kiemelten kezeli a magyar kis- és középvállalkozások exportjának finanszírozását. A legalább ötven százalékban Magyarországon feldolgozott termékek előállítását és könnyebb piacra jutását segítjük a vállalkozások versenyképességének javításával. Elsősorban a szomszédos, középeurópai országok felé irányuló exportot segítjük, de szóba jöhet több más reláció is. Az Eximbank 1990 végén 53 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett, s emellet összesen 27 milliárdos összeget tettek ki az exporthitelekhez kiadott garanciák. Export finanszírozásával más bankok is foglalkoznak. Hozzájuk képest mi az a többlet, amit csak az Eximbank nyújt? - Az Eximbank állami források igénybevételével is segíti az exportot, ezért kedvezőbb feltételek mellett hitelezhet. Egy éven túli futamidőre is fix kamatozással adjuk a pénzt, amit az állam által létrehozott kamatkiegyesítési rendszer tesz lehetővé. Általában is nagyobb kockázatot vállalunk más bankoknál. Mivel azonban nincs saját fiókhálózatunk, a kihelyezéseink nyolcvan százaléka a kereskedelmi bankokon keresztül jut el az ügyfelekhez. Az említett bankokon keresztül exportcélú refinanszírozási hitelkerettel is segítjük a vállalkozókat. - Ki veheti igénybe az Eximbank kedvezményes kis- és középvállalkozói hiteleit? - Azok a Magyarországon bejegyzett cégek, amelyek tavalyi nettó árbevétele legfeljebb 6 milliárd forint volt, mérlegfőösszegük maximum 2,7 milliárd forint, alkalmazottaik száma pedig nem több 250-nél. Természetesen csak az a cég pályázhat, amelynek nincs köztartozása. Az Eximbanknál egy cég évente egyszer vehet részt valamilyen kedvezményes ügyletben. - Melyek azok a legfontosabb konstrukciók, amelyeket az Eximbank nyújt? - Az exportáló cégek részére vállaljuk a forgóeszközök részbeni előfinanszírozását. Közvetlenül is nyújtunk exportfinanszírozó hiteleket, hogy az árbevétel realizálásáig ne legyen átmeneti forráshiány. A kereskedelmi bankok részére nyújtott refinanszírozásról már szóltam, s nyújtunk hiteleket magyar exporttermékek külföldi vevőinek is. Hitelkeretekkel állunk a külföldi vevők bankjai rendelkezésére. Szolgáltatásaink közé tartozik a kockázat megosztása és a garanciák vállalása is. A részletekről készségesen nyújt felvilágosítást bankunk az 1/347-91-00-ás telefonszámon.