Bácsország, 2017 (23. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 1. szám

adott tanulmány végére kerültek, így vi­szont olvasás közben folyamatos ide-oda lapozgatást követelnek meg tőlünk. A kötet második része a szerb meg­szállás alá került két egyházmegye, a pécsi püspökség és a bács-kalocsai érsekség életét mutatja be. A Pécsről szóló tanulmány a szakirodalom mellett a korabeli újságokra és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár forrásaira támaszkodik. Horváth István, Schmelczer- Pohánka Éva és Tengely Adrienn közös munkája az egyházmegye életének minden terültére kiterjedve elemzi a görögkeleti kereszténységet követő szerb megszállók és a római katolikus magyar egyházszervezet együttélését. A kezdetben „szívélyesnek” is nevezhető viszony fokozatosan igazodott a szerb karhatalom igényeihez, és próbálták ebből az irányából is megtörni a magyarok ellenállását. Részletesen olvashatunk az egyházi vezetők és a szerb megszállók kapcsolatáról, az egyházi uradalmak „kezeléséről”, a pécsi egyházi autonómi­áról, a katolikus népoktatás átszervezési kísérletéről, a megszállás okozta vagyoni károkról és az anyaországtól való elzártság következményeiről. A tanulmány végén kép- és térképmelléklet található. A színes térkép informatív és akár oktatásban is felhasználható szemléltető anyagként, míg az 5 db fekete-fehér kép minősége hagy kívánni valókat maga után. A kötet 7., egyben utolsó tanulmányban Lakatos Andor, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye levéltárának vezetője mutatja be az érsekség életét a szerb megszállás alatt. A szerző a szervezet és a szervezeti kommunikáció irányából közelíti meg a kérdést. A területi - és az ebből következő szervezeti - változások statisztikai adatokkal alátámasztott, részletes bemutatása után az uralomváltás megjelenési formáit mutatja be a levéltári anyagból válogatott egyházi körlevelek, hivatali levelezés, beérkező jelentések tükré­ben. A tanulmányt, egyben a kötetet a „Bajai háromszög” visszatéréséről írt összefoglaló, és a „szokásos” áttekintő térkép zárja. A szerbek Magyarországon 1918-1921 tanulmánykötet egy hiánypótló munka, amely megkísérli bemutatni az 1918-ban Magyarországtól elszakított, majd 1921-ben visszatért déli területek szerb megszállás alatti megpróbáltatásait. A rendszerváltás előtt a témát a magyar-jugoszláv elvbarát­ság miatt kerülték a történészek, és máig a szerb-magyar kapcsolatok egyik érzékeny pontja. Közeledve az események centenáriumi évfordulójához, szükség van olyan kutatókra és munkákra, amelyek objektíven­­ politikai és etnikai részrehajlás nélkül­­ dolgozzák fel és mutatják be a nagyközönségnek az első világháborút lezáró megrendítő és sorsfordító eseménysorokat. Jegyzetek : Sarlós István , Bratianu, Ion I. C. (1864-1927) román politi­kus, a Nemzeti Liberális Párt színeiben indult a választásokon, több cikluson keresztül a román törvényhozás tagja. Politikai pályafutása során betöltötte a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és öt alkalommal a kormányfői posztot. 1919-ben a párizsi békekonferencián a román küldöttség vezetője volt. 2 Vesnie: Milenko Radomar (1863-1921) szerb politikus, diplomata, a Népi Radikális Párt tagja. Az 1919-es párizsi béketárgyalásokon a jugoszláv küldöttség meghatározó egyénisége. 1920-1921- ben hazája külügyminisztere és miniszterelnöke. Museion 14-A Szabadkai Városi Múzeum évkönyve etartotta tavalyi ígéretét a Szabadkai Városi Múzeum szerkesztősége, mgr. Hulló István igazgató-szerkesztővel az élen, miszerint a Szerb Nemzeti Könyvtárhoz fordulva, kijárja az intézmény évkönyvének tudományos kategorizálását, akár már egy éven belül. Az elvárt kritériumok (pl. kötelező recenziók) teljesítésével, ez megtörtént, így a Museion 14 már hivatalosan is cikkenként regisztrált kódszámokkal, tudományos folyóiratként került ki a Grafoprodukt nyomdából 500 példányban. Mindez megsüvegelést érdemlő dolog. Az viszont már kevésbé, hogy első ránézésre is szokatlanul vékonyra sikeredett, miközben megtartotta eredeti szokványos (B5) formátumát, illetve az előző számban bevezetett színes oldalak (20) közlését. A drasztikus oldalszámfelezés biztosan nem öregbíti a második évtizedes jubileuma felé közelítő évkönyv renoméját, de ez természetesen a szerkesztőség hatáskörébe tartozó megoldandó kérdés. Hat szerző öt munkája tárul az olvasó elé, kiegészítve a névtelenül közölt múzeumi kiállítás hazai és vendégbemutatásokat, pedagógiai tevékenységet, könyvbemu­tatókat és egyéb eseményeket, valamint a megjelentetett kiadványokat ismertető a Múzeum munkájából c. tájékoztatóval. Az öt írás közül egy, Szekeres Ágnes - Neda Dimovski: Régészeti feltárások a Tavankút melletti Kaponyán címmel, aligha sorolható a tudományos publikációk közé, a maga egy (1) oldalas terjedelmével, néhány fotóval és mindössze két Szekeres László tevékenységét igazoló irodalmi utalással. A legjobb esetben előzetes ásatási jelentésként könyvelhetjük el. Ezzel szemben két színvonalas dolgozat foglalkozik a múzeumon belüli képzőmű­vészeti, illetve antropológiai (embertani) tevékenységgel. Korhecz Papp Zsuzsanna: A futaki Szentháromság főoltárkép restaurálása címmel egy rendhagyó módon elvégzett, nagyméretű templomi olajfestmény állagának megőrzéséről értekezik. Az oltárkép, amely minden jel szerint a XVIII. század derekától számítva Cseh- és Morvaország területén, elsősorban jezsuita körökben tevékenykedő egyházi festő, Joseph Ignaz Victorian Raab (1715-1787) alkotása, gróf Hadik András (1710-1790) megrendelésére készült 1774 folyamán. Legalábbis a kutatások szerint ebben az évben szállította le a mester a képet a futaki dominíciumba, ahol az újonnan épült barokk templomban helyez­ték el. Gróf Hadik András Mária Terézia király­ és császárnő egyik nagyon kedvelt, egyben kiemelkedő hadvezére (magyar huszártábornok és császári tábornagy), ugyanakkor Bács vármegye örökös főispánja, 1771-ben katonai szolgálataiért kapta meg Mária Teréziától a futaki uradalmat, ahol templomot és lakókastélyt építtetett. Az oltárkép sorsa a XX. században majdnem megpecsételődött, de végül az 1990-es évek elején más barokk oltárképekkel a futaki Jézus Szíve neogótikus templomban helyez­ték el. A nagyméretű (413 x 218 cm) kép restaurálására a Szabadkai Városi Múzeum Bécsi barokk mesterek művei Vajdaságban című kiállítás keretében került sor 2015- 2016 folyamán. Rendkívül tanulságos a restaurálási munkálatok menetének leírása, amelyből a laikus olvasó ízelítőt kaphat egy műalkotás megvédésének igen bonyolult és aprólékos részleteiről. A hosszan tartó, rendkívül munkaigényes restaurálási

Next