Bányászati és Kohászati Lapok, 1936 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1936-06-20 / 12. szám
Egyesületi ügyek. titk. Elnök bejelenti továbbá, hogy a lengyel kohómérnökök egyesületének rendezésében a lengyel vasúti mérnökökkel egyetemben a lengyel vaskohászati ipar több reprezentánsa tanulmányi kirándulást tettnálunk, melynek folyamán az Elnökség megbízása folytán a kalauzolásnak egy részét Jakaby László titkárunk intézte. A lengyel kolhómérnökök egyesülete ugyanis, amely Katitowitzban székel, megkeresést intézett a Budapesti Mérnöki Kamarához, azzal a kéréssel, hogy a Mérnöki Kamara it tartózkodásuk alatt segítségükre legyen. A Mérnöki Kamara rendkívül szívélyes hangon válaszolt ugyan nekik, de a kalauzolást elhárította magáról azzal, hogy mint közhatóság mérnök-társadalmi ügyekkel nem foglalkozhatik s éppen ezért a programnak az előkészítését a Mérnök- és Építészegyletre hárította át, illetve a mi egyesületünkre. A Mérnök- és Építészegylet ugyanis a lengyeleknek a megkeresését a bányászati és kohászati szakosztályának, illetve annak elnökének, Bortnytáik István bányatanácsos, bányaigazgatóinak adta át, aki miután az ügyben vidéki elfoglaltsága, ellenére eleget fáradozott s a lengyeleknek az épülő hidak megtekintését a minisztériumban kieszközölte, úgy találta célszerűnek, hogy a kalauzolást aiúr Egyesületünk lássa el, egyúttal pedig értesítette a lengyel kohómérnökök egyesületét, hogy azok közvetlenül is hozzánk forduljanak s ennek folytán, egyesületünk elnöksége úgy határozott, hogy a lengyel nemzettel való közismert barátságunkra való tekintettel a kiránduló csoportnak, illetve programjának keresztülvitelében a segítségére leszünk. A társaság 5 napot töltött Budapesten, Diósgyőrött és Ózdon, ez utóbbi két helyen a diósgyőri és ózdi műveknek az igazgatósága látta őket vendégül, amely vendéglátás fölött elragadtatásuknak őszinte hangon adtak az illetékes igazgatóságoknál búcsúlátogatásuk alkalmával kifejezést. A látogatók között a kohászok a kattowitzi kohóknak — Falvahütte, Pilsudski-hütte, Bankowa — üzemfőnökei és igazgatói, a vasúti mérnökök között két üzemigazgató és főleg a fiatalabb vasúti generáció vett részt, amely különösen sínhegesztések iránt érdeklődött. A társaság megnézte az Állami Gépgyárakat, a Ganzgyárat, Ózdot, Diósgyőrt, az Északi Főműhelyt, a MÁV-nak a kísérleti vonalait, Aquincumot, az épülő Boráros-téri és Margithidat. A hétfői nap folyamán velük együtt és a látogatók hölgyeinek a társaságában sétahajózáson vettünk részt és általában a műszaki kirándulásokon felül igyekeztünk szórakozás tekintetében is az ittartózkodásukat kellemessé tenni. Megérkezésükkor az állomáson a lengyel alkonzul, dr. Bartel János ny. igazgató, választmányi tagunk, a Magyar Lengyel Egyesület elnöke vezetése mellett a lengyel kolóniának néhány tagja és egyesületünknek titkára üdvözölték őket. Egyébként Bartel igazgató úr ittartózkodásuknak kellemessé tételében ugyancsak korát meghazudtoló frissességgel vett részt. Egyik, a Gellérthegyi Kioszkban tartott barátságos vacsora alkalmával a társaságot egyesületünk nevében is üdvözöltük s minthogy a kirándulók között a lengyel ,,Hutnik“ (Kohász) szerkesztője is részt vett, e lappal azonnal csereviszonyba is léptünk. A kirándulók 14-én este utaztak el Budapestről s még az elutazás alkalmával is állandóan a legnagyobb elragadtatásának adtak kifejezést, összekötve azzal a reménnyel, hogy egyesületünket, illetve annak 1. tagjait a legnagyobb örömmel látnák a lengyelországi nehéz- és bányaipar megtekintésénél vendégül, aminek alakilag úgy adtak kifejezést, hogy az egyesületünket dr. Quirin Leóméltóságán keresztül hivatalosan is meghívták. Titkár jelenti, hogy a Magyarikoni Földtani Társulattól megkeresés érkezett hozzánk az őslénytani intézet felállítása érdekéiben, amelyre vonatkozólag kijelentik, hogy e nagy hiány pótlása céljából, a maguk részéről is támogatni készek az egyesületnek a törekvését és úgy vélik, hogy a cél elérésére alkalmas volnaa tudományegyetem tényezőivel egyetemben eljárni. Jelenti továbbá, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület meghívta egyesületünket XXXIII-ik rendes közgyűlésére, ammelyen magunkat dr. Haidegger Ernő választmányi tagunkkal, a Magyar Villamossági Művek központi igazgatójával képviseltettük. Jelenti, hogy a M. Racionalizálási Bizottság a Nemzetközi Vásár tartama alatt, Bornemissza Géza iparügyi miniszter megnyitásával „Korszerű üzemvezetés“ címen előadássorozatot rendezett, amelyen többek között dr. Pattantyús Ábrahám Géza egyesületi tagunk is előadást tartott: „Hogyan kell szerszám- és munkagépeinket leggazdaságosabban üzemben tartani.“ Jelenti továbbá, hogy a IX. ker. Elöljáróság f. hó 15-én ügyvitelünket, valamint pénztárkönyveinket megvizsgálta és mindkettőt teljesen rendben levőnek találta. Utána a Titkár h. a gyöngélkedő Litschauer Lajos előadó helyett felolvasta a pályaműbíráló bizottságnak a Magyar Ált. Kőszénbánya Rt. „Hazai szénbányászat fejlesztő alapjai a 400 pengős pályadíjának odaítélésére vonatkozó jelentését, amelyet teljes egészében lapunk 11. számában közöltünk. A jelentést a választmány jóváhagyólag tudomásul vette s ezek alapján a fennebbi pályadíjat Dzsida József oki. bányafőfelügyelő nyerte el. Az indítványok során a választmány először Mazalán Pálnak ama indítványával foglalkozott, hogy az egyesület fölterjesztés alakjában tegyen lépéseket abban az irányban, hogy Magyarországon valahol bármelyik főiskola keretén belül egy paleontológiai tanszék, illetve intézet állíttassák fel. Mazalán tagtárs azzal indokolja javaslatát, hogy az őslénytan a geológiai tudományok egyik legalaposabb ismereteket igénylő és legszélesebb alapú ága, s mégis Lörenthey professzor elhalálozása óta nincsen sem paleontológiai tanszékünk, sem paleontológiai intézetünk, annak ellenén©, hogy nálunk kulturális inferioritásban lévő államokban mindenütt van paleontológiai tanszék, nem is beszélve arról, hogy a nyugati államok mindegyikében több ilyen tanszék is létezik. Hivatkozik arra, hogy a Tudományegyetemnek 14 történelmi tanszéke van, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a történelmi múltnak leg-