Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1990 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1990-11-01 / 11. szám

и добавочные материалы (в первую очередь утяжелители) также играют важную роль в определении условый экс­плуатации. Механическое регулирование содержания твёр­дых веществ можно (и надо) оптимизировать, что тре­бует дифференцированного и проектированного исполь­зования механических средств. Dipl .-Chemiker Dr. József Dorman—Dipl.-Ing. János Goes: Technologische und wirtschaftliche Aspekte der mechanischen Feststoffregelung in der Verwendung der modernen Spülflüssig­keiten Die mechanische Feststoffregelung ist eindeutig ein besonders wichtiges Element der Verwendung der modernen Spülflüssig­keitstechnologie. Der Betrieb der praktisch ein abgeschlossenes System bildenden Reihe von Mitteln (Schüttelsiebe, Hydro­­zyklonen, Mud-Cleaners, Zentrifugen) führte zu zahlreichen günstigen Erfahrungen. Im Falle von erschwerten und nicht­­erschwerten Spülflüssigkeiten könnten wir auf gleicher Weise die zu erreichenden technologischen Vorteile demonstrieren. Die wirtschaftlichen (Wirtschaftlichkeits-) Aspekte sind gleich­zeitig schwerer nahezukommen. Im Interesse der komplexen und halbquantitativen Bestimmung der zwei Hauptaspekte führten wir Betriebs- und Labor­messungen für die Bestimmung der Masse und des Charakters, bzw. der Wirkung des ausgewählten Feststoffes (gebohrten Gesteines) durch. Mit der Aufstellung der Materialbilanz wäh­rend der Bohrung, mit dem numerischen und prinzipiellen Vergleich der Ergebnisse der Feststoffregelung und der Ver­­dünnung/Beimengung können die nötigen Folgerungen gezo­gen werden. Die summierten Daten unterstützen, dass die Verwendung der mechanischen Feststoffregelungsmittel sowohl aus tech­nologischen, als auch aus wirtschaftlichen Aspekten vorteil­haft ist. Die Betriebsdaten deuten gleichzeitig darauf hin, dass auch die Formationscharakteristiken und die Zuschlag­stoffe (in erster Reihe der Beschwerungsstoff) eine wichtige Rolle in der Bestimmung der Betriebsverhältnisse spielen. Die mechanische Feststoffbestimmung ist ein Vorgang, der optimalisiert werden kann (und soll), was den differenzierten, geplanten Betrieb der Mittel erfordert. Dr. József Donnán, Chemist—János Goes, Petroleum Eng.: Technological and economic aspects of the mechanical solid matter control in the utilization of up-to-date drilling muds The mechanical solid matter control is expressly a particularly important element of the utilization of an up-to-date drilling mud technology. The operation of the series of means giving a practically closed system (vibrating sieves, hydrocyclons, mud cleaners, centrifugues) led to many favourable experien­ces. In the case of both weighted and non weighted drilling muds we could prove the technological advantages that can be reached. At the same time the economic aspects can be approached only more difficultly. In the interest of the complex and semiquantitative determina­tion of the two main aspects, plant and laboratory measure­ments were carried out in order to determine the mass, cha­racter and impact of the selected solid matter (drilled rock). With the setting up of the material balance during drilling, with the numerical and principled comparison of the results of the solid matter control and of the dilution/doping the necessary conclusions can be drawn. The summed date proved that both from a technological and an economic point of view it is advantageous to utilize the mechanical solid matter controlling means. At the same time the plant data also show that the formation charcateristics and the additives (particularly the weighting material) also play an important role in the determination of the operational conditions. The mechanical solid matter control is a process that can (and must) be optimized, what demands the differen­tiated, planned operation of the means. EGYETEMI HÍREK A nyitott egyetem és az elektronika A fejlett ipari országokban kezd általános módszerré válni az, hogy a legújabb tudományos-technikai eredményeket nem a graduális képzést adó egyetemek oktatják, hanem különféle tan­folyami rendszerek. Angliában például mintegy 30 ezer oktató­­központot hoztak létre, amelyekben tanítanak is, ám ezek alkot­ják az oktatási, módszertani és eszközellátási bázisokat a leg­különbözőbb szaktanfolyamok számára. Ezek az oktatási rend­szerek behálózzák az egész országot. A távoktatás pedig jól illeszkedik mindehhez. Bár az egyetemek, főiskolák ismételt reformokkal igyekeznek versenyképesek maradni, mégis virágzik és népszerű a hatékony, önképzésen alapuló rendszer, amely nem post-, hanem kifejezet­ten graduális szakképzést ad, s ezt az ipari gyakorlat is elismeri. Különösen érvényes ez az olyan technikai területekre, amelyek oktatásából a főiskolákon és egyetemeken generációk sora ma­radt ki. Az elektronikáról, a számítástechnikáról és a számítógé­pek alkalmazásairól van szó. Ezt a széles körű képzési, oktatási feladatot — amely a szakértelmiség teljes körét érinti — a felső­­oktatási intézmények nem vállalhatják fel, mivel a jelentkező tömeges igényt adottságaiknál fogva nem elégíthetik ki. Lám, a számítógép szinte valamennyi foglalkozási ágban megjelent és beépült a termelési, szervezési, a tervezési és nyilvántartási munkafolyamatokba; ezeken túl a tudományos és az innovációs folyamatok teljes szférájának, valamint a gazdaságirányítás tech­nikai eszköztárának fő támaszává vált, így a legfejlettebb orszá­gokban már ma a dolgozók többsége közvetlen kapcsolatba kerül a mikroelektronikai eszközökkel, elsősorban a kisszámító­­gépekkel. A kezelésükhöz szükséges tudnivalókat pedig tanfo­lyami rendszerekkel lehet a leghatékonyabban elsajátítani, így mind több országban az egyéni felkészülésen alapuló felsőokta­tási intézmény, a nyitott egyetem (open university) az, amelyben nincs hagyományos értelmű oktatás, oktatóterem és előadó, ahová bárki beiratkozhat. Itt a lényeg a diák szempontjából az, hogy a maga és a célja megítélésében még azt is rábízzák, hogy az oktatási anyag me­nüjéből mit választ. A nyitott egyetem „tanrendje” menü, amely­KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 23. (123.) évfolyam 11. szám, 1990. november­ből választani lehet. A nyitott egyetemen tehát valóban az élet­nek s nem a szülőknek, nem a tanárnak tanul a diák. Otthon, egyedül tanul, és ha úgy érzi, hogy ismeretei birtokában van, elmegy vizsgázni; 3—4, esetleg 8—10 év alatt juthat el a diplo­máig, ez kinek-kinek a magánügye. A nyitott egyetemen szerzett végbizonyítványt a munkaadók megbecsülik. Hazánkban is szükség van az alsó- és középfokú iskolákban folyó elektronikai oktatáshoz kapcsolódó felsőszintű számítás­­technikai képzésre. A nyitott egyetem lehetővé teszi a legújabb eredmények rendszeres bemutatását és a felsőoktatásban nyert ismeretek kiegészítését, alapvetően abban a szellemben, amelyről már az angliai gyakorlattal kapcsolatban volt szó. A hazai nyi­tott egyetem feladata az, hogy az oktatásban részt vevők meg­ismerjék saját szakterületük és a mikroelektronikai eredmények szintézisét, felkészüljenek a mikroelektronikában elért eredmé­nyek széles körű és a gazdaságosság normáit szem előtt tartó alkalmazására. A lényeg, hogy követni tudják a szüntelen meg­lepetésekkel, nem várt fordulatokkal jellemezhető, igen gyors fejlődést. Az első szakaszban a nyitott egyetemi, okleveles mér­nökképzés megvalósítása a cél, majd később, a második sza­kaszban a szakmérnökié. A hagyományos szakemberképzés tükrében a nyitott egye­temi koncepció magyar viszonylatban igen korszerű: oktatják az elektronikai eszközök, az analóg elektronika, a digitális rend­szertechnika, a mikroprocesszoros rendszerek, a mikroszámító­gépek és vezérlések, a mikroszámítógépes hálózatok, a számító­­gépes képfeldolgozás, a kommunikációs eszközök, a mikro­számítógépes optimalizálás, a számítógépes grafika, a mikroszá­mítógépek a méréstechnikában, a szoftvertechnológia, a logikai programozás, a valós idejű programozás, a rendszerprogramo­zási nyelvek, a mikroszámítógépes rendszerprogramozás, a mes­terséges intelligencia és az alkalmazási területekre vonatkozó szaktárgyakat is. Tehát e szakma szinte teljes ismeretanyagát. K.L. 347

Next