Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2007 (140. évfolyam, 1-6. szám)

2007 / 1. szám

Magyar Olajipari Múzeum A múzeum története M­agyarországon 1955 és 1970 között alakult a leg­több szakmúzeum, me­lyek a tárgyi, írásos és képi relik­viák megőrzésével kívántak emlé­ket állítani az elődök tevékenységé­nek és a szakma történetének. A magyar olaj- és gázipar is létre­hozta saját (technikai) műszaki mú­zeumát. Mérnökök, geológusok, közgazdászok, technikusok váltak amatőr technikatörténésszé, s napi felelősségteljes munkájuk mellett nagy lelkesedéssel párosult szak­maszeretettel igyekeztek az ipari múlt emlékeit megmenteni, meg­őrizni az utókor számára. Megköny­­nyítette a gyűjtőmunkát, hogy a ha­zai szénhidrogéniparban a 60-as évek közepe óta zajlott az eszkö­zök, gépek korszerűsítése, és a használatból kivont berendezések egy-egy példányát megőrizték, tar­tósan raktározták. Széles körű összefogás eredményeként 1969. szeptember 27-én nyílt meg Zala-1. kép: Rotary-1 jelű berendezés egerszegen a Dunántúli Olajipari Múzeum, 1971. március 26-ától (a Művelődésügyi Minisztérium mű­ködési engedélyének dátumától) az országos gyűjtőkörű Magyar Olaj­ipari Múzeum. A magyar olajipar ipar-, technika-, technológia-, gaz­daság- és életmód-történeti emléke­inek gyűjtésére, tudományos feldol­gozására és bemutatására létesített múzeum az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum melletti 3 hektáros kiállítási területen kapott helyet. A két múzeum egyedülálló együttesként néprajzi és ipartörté­neti ismereteket közvetít a látoga­tóknak. A Magyar Olajipari Múze­um feladata sokrétű, gyűjteményei őrzik, kiállításai bemutatják, kiad­ványai közkinccsé teszik a magyar szénhidrogénipar és vízbányászat emlékeit. A múzeumot 1992. április 1-jé­­től gazdaságilag, pénzügyileg önál­lóan működteti az 1991. június 24-i bírósági nyilvántartásba vétel­lel létrejött Magyar Olajipari Mú­zeum Alapítvány, mely 1998. ja­nuár 1-jétől kiemelten közhasznú társaság. Az alapítvány kuratóriu­ma nagy segítséget nyújt az anyagi háttér megteremtésében, a gazdasá­gi és szakmai munkában. Legjelen­tősebb bevételi forrásunk a MOL Nyrt. anyagi támogatása, valamint az Oktatási és Kulturális Miniszté­rium működési és pályázati támo­gatása. A MOIM anyagi háttere azonban mégsem megnyugtató, mert a pénzforrások rapszodikusan állnak rendelkezésre, a működési nehézségek áthidalására időnként banki hitel felvételére kényszerül. Hosszú távú biztonságos működés érdekében az intézményi finanszíro­zást is új alapokra kell helyezni, a több lábon állás hangsúlyozásával. A múzeum gyűjteményei • Műszaki emlékek gyűjteménye: a XIX. század végétől napjainkig mu­tatja be a szénhidrogénipar vala­mennyi ágazatának berendezéseit, gépeit, tárgyait (1., 2. és 3. kép). Az egyedülálló szabadtéri adottságok lehetővé teszik, hogy több különle­ges tárgy is reprezentálja a bányászat más ágazatait is. • Ipar- és technikatörténeti doku­mentumgyűjtemény: az archívum­ban a XIX-XX. század fordulójától találhatók meg a hazai cégek iratai, az iparág és a szakma jeles egyéni­ségeinek - főleg személyes jellegű — dokumentumanyagai. Ide tartozik a Wlassics Gyula utcai múzeum­­épületben berendezett Papp Simon­­emlékszoba, ahol a geológus-tudós életének, tevékenységének bemuta­tása mellett sok értékes, kapcsolódó írásos anyag és eredeti fotó tekint­hető meg, előre egyeztetett látoga­tás alapján. • Történeti gyűjtemény: vállala­toktól és hagyatékokból származó kortörténeti jellegű kisebb írásos anyag (igazolvány, oklevél, munka­könyv, meghívó stb.), valamint tár­gyak (bélyegző, jelvény stb.) gyűj­teménye. • Fotó-, film- és videotár: fekete­fehér és színes negatív, pozitív, va-Az intézmény vezetője: Tóth János múzeumigazgató Magyar Olajipari Múzeum - Központ, Papp Simon-emlékszoba, Zsigmondy-emlék­szoba • 8900 Zalaegerszeg Wlassics Gyula u. 13. • Tel: (92)313-632 • Fax: (92)311-081 • e-mail: moim@olajmuzeum.hu • honlap: www.olajmuzeum.hu Szabadtéri kiállítás: 8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u. • Tel: (92)321-345 Nyitva tartás: április­­- október 31. között. Egyéb időpontban csak előre bejelentett látogatókat fogadunk Bányászati és Kohászati Lapok 140. évfolyam 2007/1. szám

Next