Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2015 (148. évfolyam, 1-6. szám)
2015 / 5. szám
■ 3. levél 1949 februárjában - döntően a vasműépítés lebonyolítására - létrehozták a Nemzeti Beruházási Vállalatot, melynek vezetőjévé Sebestyén Jánost nevezték ki. Az 5 éves terv 1950. január 1-jén indult, 1949 elején még nem voltak részletesen elfogadott tételei, mégis „előre siettek”. A kormányzat elrendelte a beruházás előkészítését. Mohácson, 1949 nyarán lakások, út- és csatornaépítés kezdődött, később közúti és vasútépítési munkálatok is folytak. Moszkvában tavasszal és augusztusban is tárgyaltak a megvalósításban nyújtandó szovjettervezési és egyéb) segítségről. Czottner Sándor államtitkár és Sebestyén János, a NEB vezérigazgatója elfogadta azt a javaslatot, hogy a főterveket a szovjetek, főként a GIPROMEZ tervezői, a részletterveket magyar tervezők készítsék el. Ezután nem sokkal az eddigi műszaki-gazdasági elgondolásokkal szemben megjelentek a politikai szempontok. Ekkor vált Tito „láncos kutya «ccv х.я.-т л зиял: уазиД а .ш?ипи. platóra. . Jár.va Ír isikérossza írtam/ . ir.aut lilik. wwAW/iWW-© EJtKciZt.! 1» m»tiíc i* stu N V 2403 NEmCZIPARI MINISZTER •МОЛШТ у **' -*9-ssa* •«I«Ь4tipari Beruftisiel nv«, 3#fc**tv4a JAаош kn ЬИ, Scdap««t, — *‘e‘**e. -П.,Sztálin at llj. t lUliiUrtulM ДмииИI| «értésével . ■*'t a». lau tantat » 1949.december 26-4c megtartott tUásée elhat* -it ke«.4* határiban IHrilll, seélán hengerelt 'r« foglalkozó vállalat létesítését. 4 vállalat cégei Soaallaa. Sheedales, hogy kellő Ulban tagjaa bolna ;avaalatot a muckeletoi utcatervének eagáilapítésára ,a a vállalat cegeioptésára. 1950. amiár hívt* bcoaaaaa rendelkezésemre azokat a térképezel adatokat, valjat a Secat Vasművek Rt. céljéra szükséges kb. 600 hold találat kisajátításéhoz atükvégsosk. й ск» ............ Budapest, 1949.4s! december W ?9-éo. * UM, «t.yttcr^v rtarur... »„ál, ifariZ uf.lE *‹ nehéilparl »lala,taraln.Szodatlai Időközben azonban /1949 őszén/ megérkezett a magyar kormány által a vanail létesítéséhez jár előzetesen kárt szovjet műszaki segítség rá azakánt a Szovjet Kohászati Tervező Intézet /GIPROMEI/ mérnök-delegációja, akiket az állami- és pártvezetés mindenekelőtt a telepítési terv felülvizsgálatával bízott mag. Balhtettes, hogy a vasad telephelyének kiválasztásánál már eredetileg^Sim kormány által megszabott korlátoz® feltétel: a vasad nea létesítheti a fővárostól számított 100 ka-es Duna szakaszát belül. A szovjet delegáció számára azonban /hogyhogy nea/ azt az engedményt tették,hogy a Budapesttől számított 100 ka-es távolságot nem kell okvetlenül betartaniuk. Ily módon ez a mérnökcsoporttalált rá a Budapesttől 70 km-re eső dunapentelei fonalkra, amely eddig nem kerülhetett ásóba. A döntés rövid időn belül megszületett. A döntésthozók a 100 ka távolság betartására tett engedményről hallgattak,az érintett magyar szakmai körök pedig annak örültek, hogy senki nem tette fel azt a kérdést, miért is nem ők találtak rá Dunapentelére, az igazi telephelyre. A beruházás évei alatt pedig csak csöndben és nagyon-nagyon szűk körben merték a szakemberek felmérni, milyen beruházási többletet és milyen folyamatos, máig is meglevő üzemeltetési, szállítási, karbantartási, stb., stb. többletköltséget jelent a telephely megváltoztatása. /12 a helyett folyamatosan 50-60 m-re emelni a teljes vízszükségletet. Ugyanígy fel- és leszállítani a dunai kikötőn keresztül futó árukat. Az I. osztályé mohácsi lösztalaj helyett a dunapentelei sokkal kisebb teherbírású és sokkal kevésbé állékony II. és III. osztályé lösztalajra építkezni. A meglevő Mohács város és infrastruktúrái továbbépítése helyett a pusztaságban újakat teremteni atb./ Budapest, 1996. szeptember 11. www.emlokenet.hu vá, az amerikai imperialisták bábjává”. Nem volt biztonságtechnikailag sem indokolt ugyan, hogy a vasmű a határtól 10-15 percnyi repülési távolsággal távolabb legyen, mégis ez történt. A szovjet szakemberek találtak rá Dunapentele határában a vasmű igazi - immár végleges - helyére (3. levél). 5. A dunapentelei platón 1950-ben kezdődött a máig is üzemelő vasmű építése Sebestyén Jánost nem lepte meg a nehézipari miniszter levele (4. levél), hiszen már ismerte a Politikai Bizottság 1949. december 23-i határozatát, amely elfogadta a szovjet szakértők javaslatát Dunapenteléről. A széles látókörű - Széchenyi bölcsességével és kötelességteljesítő készségével rendelkező vezérigazgató - időveszteség nélkül, személyesen szervezte meg a dunapentelei kirendeltséget, megerősítve azt olyan kiváló szakemberekkel, mint Dancsházi Gusztáv, Tóth Sarudi Béla, Tetmayer Alfréd, Éles László, Szeles László, Pilter Pál, Claus Alajos és mások. A kirendeltség vezetését Borovszky Ambrusra, a kombinát őt követő, 1953 utáni vezérigazgatójára bízta. 148. évfolyam, 5. szám ,2015 5