Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2015 (148. évfolyam, 1-6. szám)

2015 / 5. szám

■ 3. levél 1949 februárjában - döntően a vasműépítés lebonyolítására - létre­hozták a Nemzeti Beruházási Válla­latot, melynek vezetőjévé Sebestyén Jánost nevezték ki. Az 5 éves terv 1950. január 1-jén indult, 1949 elején még nem voltak részletesen elfogadott tételei, mégis „előre siettek”. A kormányzat elrendelte a beruhá­zás előkészítését. Mohácson, 1949 nyarán lakások, út- és csatornaépítés kezdődött, később közúti és vasútépí­tési munkálatok is folytak. Moszkvá­ban tavasszal és augusztusban is tár­gyaltak a megvalósításban nyújtandó szovjet­­tervezési és egyéb) segítség­ről. Czottner Sándor államtitkár és Sebestyén János, a NEB vezérigazga­tója elfogadta azt a javaslatot, hogy a főterveket a szovjetek, főként a GIPROMEZ tervezői, a részletterveket magyar tervezők készítsék el. Ezután nem sokkal az eddigi műszaki-gazdasági elgondolásokkal szemben megjelentek a politikai szem­pontok. Ekkor vált Tito „láncos kutya­ «ccv х.я.-т л зиял: уазиД а .ш?ипи. platóra. . Jár.va Ír isikérossza írtam/ . ir.aut lilik. wwAW/iWW-© EJtKciZt.! 1» m»tiíc i* stu N V 2403 NEmCZIPARI MINISZTER •МОЛШТ у **' -*9-ssa* •«­I«Ь4tipari Beruftisiel nv«, 3#fc**tv4a JAаош kn ЬИ, Scdap««t, — *‘e‘**e. -П.,Sztálin at llj. t lUliiUrtulM ДмииИI| «értésével . ■*'t a». lau tantat » 1949.december 26-4c megtartott tUásée elhat* -it ke«.4* határiban IHrilll­, seél­án hengerelt 'r« foglalkozó vállalat létesítését. 4 vállalat cégei Soaal­laa­. Sh­eedales, hogy kellő Ulban tagjaa boln­a ;avaalatot a muckeletoi utcatervének eagáilapítésára ,a a vállalat cegeiop­­­tésára. 1950.­­ amiár hí­v­t* bcoaaaaa rendelkezésemre azokat a térképezel adatokat, valjat a Secat Vasművek Rt. céljéra szükséges kb. 600 hold találat kisajátításéhoz atükvégsosk. й ск» ............ Budapest, 1949.4s! december W ?9-éo. * UM, «t.yttcr^v rtarur... »„ál, ifariZ uf.lE­ *‹ nehéilparl »lala,tar­aln.Szodatlai Időközben azonban /1949 őszén/ megérkezett a magyar kormány által a vanail létesítéséhez jár előzetesen kárt szovjet műszaki segítség rá azakánt a Szovjet Kohászati Tervező Intézet /GIPROMEI/ mérnök-de­legációja, akiket az állami- és pártvezetés mindenekelőtt a tele­pítési terv felülvizsgálatával bízott mag. Balhtettes, hogy a vas­ad telephelyének kiválasztásánál már eredetileg^Sim kormány által megszabott korlátoz® feltétel: a vasad nea létesítheti a fővá­rostól számított 100 ka-es Duna szaka­szát­ belül. A szovjet delegá­ció számára azonban /hogyhogy nea/ azt az engedményt tették,hogy a Budapesttől számított 100 ka-es távolságot nem kell okvetlenül be­tartaniuk. Ily módon ez a mérnökcsoport­­talált rá­ a Budapesttől 70 km-re eső dunapentelei fonalkra, amely eddig nem kerülhetett ásó­ba. A döntés rövid időn belü­l megszületett. A döntésthozók a 100 ka tá­volság betartására tett engedm­ényről hallgattak,az érintett magyar szakmai körök pedig annak örültek, hogy senki nem tette fel azt a kérdést, miért is nem ők találtak rá Dunapentelére, az igazi telep­helyre. A beruházás évei alatt pedig csak csöndben és nagyon-nagyon szűk körben merték a szakemberek felmérni, milyen beruházási több­letet és milyen folyamatos, máig is meglevő üzemeltetési, szállítá­si, karbantartási, stb., stb. többletköltséget jelent a telephely megváltoztatása. /12 a helyett folyamatosan 50-60 m-re emelni a tel­jes vízszükségletet. Ugyanígy fel- és leszállítani a dunai kikötőn keresztül futó árukat. Az I. osztályé mohácsi lösztalaj helyett a dunapentelei sokkal kisebb teherbírású és sokkal kevésbé állékony II. és III. osztályé lösztalajra építkezni. A meglevő Mohács város és infrastruktúrái továbbépítése helyett a pusztaságban újakat te­remteni atb./ Budapest, 1996. szeptember 11. www.emlokenet.hu vá, az amerikai imperialisták bábjává”. Nem volt biztonságtechnikailag sem indokolt ugyan, hogy a vasmű a határ­tól 10-15 percnyi repülési távolsággal távolabb legyen, mégis ez történt. A szovjet szakemberek találtak rá Dunapentele határában a vasmű igazi - immár végleges - helyére (3. levél). 5. A dunapentelei platón 1950-ben kezdődött a máig is üzemelő vas­mű építése Sebestyén Jánost nem lepte meg a nehézipari miniszter levele (4. levél), hiszen már ismerte a Politikai Bi­zottság 1949. december 23-i határo­zatát, amely elfogadta a szovjet szak­értők javaslatát Dunapenteléről. A széles látókörű - Széchenyi böl­csességével és kötelességteljesítő készségével rendelkező vezérigazga­tó - időveszteség nélkül, személyesen szervezte meg a dunapentelei kiren­deltséget, megerősítve azt olyan kivá­ló szakemberekkel, mint Dancsházi Gusztáv, Tóth Sarudi Béla, Tetmayer Alfréd, Éles László, Szeles László, Pilter Pál, Claus Alajos és mások. A kirendeltség vezetését Borovszky Ambrusra, a kombinát őt követő, 1953 utáni vezérigazgatójára bízta. 148. évfolyam, 5. szám ,2015 5

Next