Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2017 (150. évfolyam, 1-6. szám)

2017 / 2. szám

Sz: Szakirodalmi tevékenysé­gedről még nem is szóltál... HW: Ez a sok aktív egyesületi lét és tevékenység óhatatlanul is írásra késztette az embert. No meg a szak­értői munkák is ezt indukálták. El­mondhatom, hogy nyugdíjas éveim­ben valóban a szakírás hozott szá­momra sok örömöt. Bár ez rosszul indult, első cikkemet Korach Mór professzor kapta meg bírálatra. Megállapításai most, öreg fővel néz­ve sem voltak tárgyilagosak, a segí­tőkészség pedig végképp hiányzott a bírálatából. Talán ezért is hozta úgy a sors, hogy erre emlékezve min­dig igyekeztem segíteni a fiatalok szárnybontogatásait. Sz: Ez valóban így volt. Az ALUTERV-ben és az OMBKE-ben is mindig számíthattunk a segítő­készségedre, véleményedre. HW: Szerettem a fiatalokkal együtt dolgozni, talán mert nagy tisztelője voltam a nagy öregeknek, akiktől én is sokat tanulhattam. Visszatérve a cikkíráshoz, első írásom a BKL-ban látott napvilágot 1951-ben. Ezt szá­mos hazai és külföldi szaklapban való megjelenés követte. Kedves emlék a Magyar Alumíniumipari Múzeum Ba­ráti körének a „Mi Múzeumunk” c. lap­ja. Szoros együttműködésünk követ­kezménye volt, hogy 2000-ben az ő kiadásukban jelenhetett meg az „Alu­míniumipari rajzolatok” c. kis kötetem. Összegezve, a szakújságírás és a lapszerkesztés, a korundgyártás te­rén végzett munkám mellett életem meghatározó része volt. Sz: E gazdag szakírói tevékeny­ség óhatatlanul előadói tevékeny­séggel is párosult... HW: Az induló hazai korund gyár­tás eleve lehetőséget adott erre. A Mineralimpex lehetővé tette több európai országban rendezett Gaz­dasági Napokon való részvételemet. Hosszú a lista kelettől nyugatig, ahol előadhattam. Persze ezt segítette, hogy három idegen nyelven beszél­tem, fordítottam, németből tolmács­vizsgám is van. Sz: Köztudottan szerény ember­nek ismernek. Kérlek, dicsekedj kicsit az elismeréseiddel is! HW: Szakmai munkám elismeré­seként több hazai feltalálói díj koro­nája a Bécsben kapott feltalálói aranyérem. Az OMBKE felterjeszté­sére a „Szent Borbála” ipari miniszte­ri kitüntetést is megkaptam. Több OMBKE-emlékérmet követően közel húsz éve az egyesület tiszteleti tagja vagyok. Sz: Végül hogy foglalnád össze ezt az igen gazdag és sikeres pályafutást? HW: Népi bölcsesség, hogy nem mindig az arat, aki vetett. No de ez nem az elégedetlenség hangja. Kevés embernek adatik meg, hogy munkája eredményét megérje. Ne­kem, a magyar műkorundgyártás megvalósítójának megadatott ez az öröm, de fénykorát már nem érhet­tem meg Mosonmagyaróváron. Sz: Köszönjük a beszélgetést! Befejezésül csupán azt kívánjuk, még sok éven át maradt köztünk, mint a korundgyártás egykori meg­határozó egyénisége, jó erőben, egészségben, és mindehhez jó szerencsét kívánunk! www.emlokenet.hu Látogatás a SICTA Kft.-nél Egyesületünk Diósgyőri Kohász Helyi Szervezete és az Egyetemi Osztály kohász tagsága dr. Nyitray Dániel elnök szervezésében 2016. július 11- én látogatást tett a világ egyik vezető autóipari beszállító cégének magyar­­országi leányvállalatánál, a francia tulajdonú SICTA Kft.-nél. A népes csoportot dr. Szekeres Áron HR vezető, Nyári Ferenc öntö­dei termelési és fejlesztési vezető, illetve Szalay Gyula öntödei üzletág­­vezető fogadta. Az irodaház tanács­termében a kölcsönös bemutatkozást követően dr. Szekeres Áron adott tájékoztatást a gyár felsőzsolcai tele­pítésének történetéről. A cégcsoport legnagyobb autóipari gyára a SICTA Kft. 2007-ben létesült a Felsőzsolcai Ipari Parkban zöldmezős beruházás­ként. A létesítmény jelenleg három hektáron terül el, amelyből a gyártó­terület 12 ezer négyzetméter. A SICTA csoport összesen 30 millió eurót (7,5 milliárd Ft-ot) fektetett be eddig a fel­sőzsolcai üzembe, ahol mintegy 350 dolgozót alkalmaznak (ebből 60 dip­lomás). A felsőzsolcai telepítésnél nagy szerepet játszott a befektetésbarát környezet, a jól képzett munkaerő és a Miskolci Egyetem közelsége. A cég történetét és a felsőzsolcai SICTA Kft. gyártástechnológiai folya­matát Nyári Ferenc mutatta be. Hallgatva a cég múltját egy siker­­történet tárult elénk, melynek kezdete 1969-re vezethető vissza, ugyanis Pierre d’Alés ekkor alapította a CITELE céget. Induláskor a forgá­csolás és az öntészet volt a fő szak­területük. A 80-as években a CITELE cégen belül létrejött a SICTA csoport, amely a világ egyik vezető autóipari beszállítójává vált. Partnerei között található többek között a BMW, Porsche, Peugeot, Audi, Mercedes márka. Üzemei Franciaországban, Bulgáriában, Kínában, és Magyaror­szágon működnek. Összességében több mint 1300 embernek adnak munkát. Napjainkban tevékenységüket az ipari, energetikai, autóipari szektorok­ban öntészeti tömeggyártásban, gé­pészeti és általános mérnöki területe­ken fejtik ki. Ezután részletes tájékoztatót kap­tunk a felsőzsolcai SICTA Kft. techno­lógiai folyamatáról, amit gyárlátogatás keretében tanulmányozhattunk. Jó érzés volt találkozni az üzemben egy­kori diósgyőri kohász kollégákkal, akik szeretettel beszéltek feladatukról és készséggel segítségünkre voltak szakmai kíváncsiságunk kielégítésé­ben. A gyár fő profilja az alumíniumból készült turbófeltöltő kompresszorhá- 56 HÍRMONDÓ

Next