Barátság, 1997 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 4. szám - KÖZŐS EURÓPÁNK - A Trianon utáni oktatáspolitikáról

A klebelsbergi kultúrpolitika kereteit a kultúrfö­­lény és neonacionalizmus, területi revízió és a kö­zéposztály társadalmi, anyagi és kulturális megerősí­tése töltötte ki. A 30-as évektől a kultúrpolitikában is változások következtek be, amelyek a politikai rendszer arculatán történt - túlnyomórészt szélső­­jobboldali irányú - változásokat követték. A nemzet­­nevelés átfogó és agresszív programja fordulatot hozott, amelynek kulturális területű kidolgozásában és érvé­nyesítésében Hóman Bálint, az új kultuszminiszter je­lentős szerepet játszott. E programot a totális állam sajátos eszközökkel valósította meg, melyben hangsúlyos szerepet ka­pott a szélsőjobboldali kultúrpropaganda, a társadalom közvetlen ideológiai megdolgozása, az oktató intéz­mények nem radikális újításokkal történő, „nemzeti érdekű" megreformálása. Az iskolapolitika új vonásai elsősorban az oktatás szellemében és az állami ellenőrzés fokozódásában jelent­keztek. Az oktatás, az ismeretközlés, és az erkölcsi, világnézeti és jellemnevelés arányaiban figyelemre­méltó változások következtek be: a tananyag közép­pontjában az 1919-től állandóan hangsúlyozott val­láserkölcsi nevelés mellett az úgynevezett nemzetismeret kapott kiemelt helyet. E gyűjtőfogalomba került a magyar nyelv és irodalom, a művészet, a történelem, az újonnan bevezetett gazdasági és társadalmi ismere­tek, a föld- és néprajz. A korszak hangsúlyozottan „nemzeti műveltséget" adó intézménytípusa a közép­iskola lett. 1935-ben a tanügyigazgatási törvény bevezetésé­vel az iskolai nevelőmunka totális ellenőrzésének meg­szervezése vette kezdetét. A törvény által létrehozott szervezet Hóman szerint a nevelésügyet és a nagy nemzetpolitikai eszmék (nemzeti egység gondolata, fajszeretet, nemzethűség) megvalósítását szolgálta. A kor uralkodó eszméje, az állam, illetve a kultusz­kormányzat által képviselt ideológiai felfogás mind nyíltabban és markánsabban öltött testet a harmincas évek iskolai dokumentumaiban, tanterveiben, s az is­kolai nevelőmunkát is érintő mozgalmi tevékenység­ben. 1941-ben a népiskolák 7-8. osztályában az „állam­­polgári kötelezettségek" elnevezésű tantárgyat vezették be an­nak tudatosítására, hogy a „nemzeti eszmények" meg­valósítása érdekében a jó állampolgár részéről fenntar­tás nélküli kötelességteljesítést várnak el. A totalitárius nevelési törekvések a politikai-katonai cél, a revans érdekében igyekeztek mozgósítani. Az is­kola militarizálása egyre nyíltabb formában követke­zett be. Német példára hivatkozva gyarapították az is­kolákban - az elemi népiskolától az egyetemekig - a tornaórák számát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az iskolák katonai szolgálatra alkalmas fizikumú ifjúságot neveljenek. Megnőtt az iskolán kívüli diákmozgalmak, a cser­készet, mindenekelőtt a leventemozgalom állami tá­mogatása. A leventeképzés célja az volt, hogy „az if­júságot a hagyományos katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladatára testben és lélekben előkészítse".A­­a ifjúság egységes, katonás szellemű nevelését a leventeintézmény hosszantartóan biztosította: a képzést az 1939. II. tc. 12 éves kortól 23 éves korig évente tíz hónapra, heti négy órában mindenki számára kötelezően előírta. A Trianon utáni Magyarország sajátos bel- és kül­politikai viszonyaiból, gazdasági és társadalmi hely­zetéből olyan kultúrpolitika formálódott a két évti­zed folyamán, amely a korszak végére egy eltorzult, antidemokratikus közoktatási rendszerben öltött tes­tet, ahol az iskolai nevelés a politikai és ideológiai törekvéseket tükrözve a nemzettudat deformálódásának elősegítője lett. JEGYZETEK 1. Balogh-Izsák­ Gergely-Föglein: „Magyarország története, 1918-1975". Budapest, 1986. (54. old.) 2. Papp Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) „Hit­vallás” című versének első sorai. 3. Nagy László: „Adok nektek aranyvesszőt". Budapest, 1979. (12. old.) 4. „Velemjáró”. Levente kézikönyv a magyar ifjúság számá­ra, 1941-42. (38. old.) EZEN * HE Ltí HU­­Z & ~,,2.­­,MELYBEN IOSIF WICIH FAMILLA'C FOLYÓIRAT* 186B MÁRCIUS 3 EN KÖZÖLTE * LEGNAGYOBB ROHAN iJOLTn ‘UHAI EMINESCU ELSŐ VERSET PE ACEST 10C SE AFLA CLACREA > Cä-l SEVIS ÍA FAMÍLIA REDACTATA 0E !0S r > ÜICAM A PUBLICS LA 9 MARTIÉ 18GC PRÍMA POEEIE A CEl Hél HARE POET POHAN MIHAI EHINESCU. 1832 Kétnyelvű Eminescu-emléktábla a pesti Belvárosban (Nyáry Pál u. 4.). Cikkünket lásd a túloldalon. Bajtai László felvétele 1826

Next