Barátság, 1997 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám - KÖZŐS EURÓPÁNK - A Trianon utáni oktatáspolitikáról
A klebelsbergi kultúrpolitika kereteit a kultúrfölény és neonacionalizmus, területi revízió és a középosztály társadalmi, anyagi és kulturális megerősítése töltötte ki. A 30-as évektől a kultúrpolitikában is változások következtek be, amelyek a politikai rendszer arculatán történt - túlnyomórészt szélsőjobboldali irányú - változásokat követték. A nemzetnevelés átfogó és agresszív programja fordulatot hozott, amelynek kulturális területű kidolgozásában és érvényesítésében Hóman Bálint, az új kultuszminiszter jelentős szerepet játszott. E programot a totális állam sajátos eszközökkel valósította meg, melyben hangsúlyos szerepet kapott a szélsőjobboldali kultúrpropaganda, a társadalom közvetlen ideológiai megdolgozása, az oktató intézmények nem radikális újításokkal történő, „nemzeti érdekű" megreformálása. Az iskolapolitika új vonásai elsősorban az oktatás szellemében és az állami ellenőrzés fokozódásában jelentkeztek. Az oktatás, az ismeretközlés, és az erkölcsi, világnézeti és jellemnevelés arányaiban figyelemreméltó változások következtek be: a tananyag középpontjában az 1919-től állandóan hangsúlyozott valláserkölcsi nevelés mellett az úgynevezett nemzetismeret kapott kiemelt helyet. E gyűjtőfogalomba került a magyar nyelv és irodalom, a művészet, a történelem, az újonnan bevezetett gazdasági és társadalmi ismeretek, a föld- és néprajz. A korszak hangsúlyozottan „nemzeti műveltséget" adó intézménytípusa a középiskola lett. 1935-ben a tanügyigazgatási törvény bevezetésével az iskolai nevelőmunka totális ellenőrzésének megszervezése vette kezdetét. A törvény által létrehozott szervezet Hóman szerint a nevelésügyet és a nagy nemzetpolitikai eszmék (nemzeti egység gondolata, fajszeretet, nemzethűség) megvalósítását szolgálta. A kor uralkodó eszméje, az állam, illetve a kultuszkormányzat által képviselt ideológiai felfogás mind nyíltabban és markánsabban öltött testet a harmincas évek iskolai dokumentumaiban, tanterveiben, s az iskolai nevelőmunkát is érintő mozgalmi tevékenységben. 1941-ben a népiskolák 7-8. osztályában az „állampolgári kötelezettségek" elnevezésű tantárgyat vezették be annak tudatosítására, hogy a „nemzeti eszmények" megvalósítása érdekében a jó állampolgár részéről fenntartás nélküli kötelességteljesítést várnak el. A totalitárius nevelési törekvések a politikai-katonai cél, a revans érdekében igyekeztek mozgósítani. Az iskola militarizálása egyre nyíltabb formában következett be. Német példára hivatkozva gyarapították az iskolákban - az elemi népiskolától az egyetemekig - a tornaórák számát azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az iskolák katonai szolgálatra alkalmas fizikumú ifjúságot neveljenek. Megnőtt az iskolán kívüli diákmozgalmak, a cserkészet, mindenekelőtt a leventemozgalom állami támogatása. A leventeképzés célja az volt, hogy „az ifjúságot a hagyományos katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladatára testben és lélekben előkészítse".Aa ifjúság egységes, katonás szellemű nevelését a leventeintézmény hosszantartóan biztosította: a képzést az 1939. II. tc. 12 éves kortól 23 éves korig évente tíz hónapra, heti négy órában mindenki számára kötelezően előírta. A Trianon utáni Magyarország sajátos bel- és külpolitikai viszonyaiból, gazdasági és társadalmi helyzetéből olyan kultúrpolitika formálódott a két évtized folyamán, amely a korszak végére egy eltorzult, antidemokratikus közoktatási rendszerben öltött testet, ahol az iskolai nevelés a politikai és ideológiai törekvéseket tükrözve a nemzettudat deformálódásának elősegítője lett. JEGYZETEK 1. Balogh-Izsák Gergely-Föglein: „Magyarország története, 1918-1975". Budapest, 1986. (54. old.) 2. Papp Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) „Hitvallás” című versének első sorai. 3. Nagy László: „Adok nektek aranyvesszőt". Budapest, 1979. (12. old.) 4. „Velemjáró”. Levente kézikönyv a magyar ifjúság számára, 1941-42. (38. old.) EZEN * HE Ltí HUZ & ~,,2.,MELYBEN IOSIF WICIH FAMILLA'C FOLYÓIRAT* 186B MÁRCIUS 3 EN KÖZÖLTE * LEGNAGYOBB ROHAN iJOLTn ‘UHAI EMINESCU ELSŐ VERSET PE ACEST 10C SE AFLA CLACREA > Cä-l SEVIS ÍA FAMÍLIA REDACTATA 0E !0S r > ÜICAM A PUBLICS LA 9 MARTIÉ 18GC PRÍMA POEEIE A CEl Hél HARE POET POHAN MIHAI EHINESCU. 1832 Kétnyelvű Eminescu-emléktábla a pesti Belvárosban (Nyáry Pál u. 4.). Cikkünket lásd a túloldalon. Bajtai László felvétele 1826