Barikád, 2014. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
2014-12-11 / 50. szám
folytatva: „Magva a nagyrészt XVII. századbeli palotaszerű, kétemeletes házakkal beszegett hosszúkás, lejtős, négyszögletes piac, amelynek közepén hatalmas szökőkút ontja vizét. Három felől hosszú utcák nyílnak ide, szabad bejárást engedve a környékbeli hegyvidék pompás levegőjének.” A hajdani IV. Béla teret reneszánsz lakóházak, templomok szegélyezik, északról pedig a vár megmaradt épületei határolják. Ami a magyar és német időkben épült városmagon túl van, inkább csak azoknak tudjuk ajánlani, akik szeretik a sajátos csehszlovák hangulatot. Még azért emlékezzünk meg az Urpin hegyen lévő Kálváriáról is, ahonnan beláthatjuk az egész környéket. Rögtön meg is akad a szemünk, a régen Rákóczi-hegynek (ma Pansky diel) nevezett csúcson, amely mögött ott sejtjük az Óhegyi-Tátra egyik legszebb települését, Úrvölgyet. A hely megér egy kiruccanást, ha már Besztercebányán járunk. Úrvölgy hajdan érclelőhelyeiről volt híres, a németek főleg rézércet bányásztak itt, melyet szerte Európába szállítottak. A XVII. század végén az úrvölgyi bányákban — írd és mondd — 800 munkás dolgozott, aztán jött a hanyatlás, és a XIX. század végén a bányákat végleg bezárták. A bányászati múltra a hegyi falu megmaradt épületei emlékeztetnek, mint például a központban álló úgynevezett Klopácska, a bányaigazgatóság egykori székhelye. Ahol egykor a bányát igazgató urak sürögtek, forogtak, ott most panzió üzemel. Fatornya még megvan, de már elnémult benne a kopogtató, amely jellegzetes kereplő hangjával több száz éven keresztül, egészen 1910-ig szólította munkába a bányászokat. Megvan még a Bástya vagy más néven „Turecká” épülete is. Az 1644-ben épült erődítményben egykor a haditechnikát és a lőszert tárolták. Az Árpád-kori plébániatemplomot 1254-ben emelték, román stílusából sokat veszített a későbbi átalakítások során. A főtérről már 4 évszázada a 162 lépcsőből álló fedett folyosón juthatnak fel a hívek Isten házába. Az Urpinról kelet felé tekintve, Zólyomlipcse tetszetős várkastélya sem kerülheti el a bámészkodó tekintetet. Nevéből is adódik, szász alapítású, szabadalmát a XIV. században Károly Róbert királyunktól kapta. A pálosok is megtelepedtek itt, és a középkorban volt idő, amikor a bányaváros jelentősége felülmúlta Besztercebányáét. Ez persze már csak a régmúlt, amire néhány megmaradt patinás épület és szobor emlékeztet. Az egykor ércekben gazdag bányáink már régen elapadtak, és már elpárolgott a magyarok, a németek és a gorálok többsége is erről a vidékről, igen gazdag épített örökséget hagyva maguk után. De talán pont ezért érezzük magunkat otthon Besztercebányán és környékén is. Kenyeres Oszkár (kenyeres.oszkar@barikad.hu) Úrvölgy a Rákóczi-hegyről Szlovákiában szlovákul Besztercebánya barikád 2014. december 11.