Bátor, 1990 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1990 / 2. szám

Pártok készülődése a választásokra Magyar Demokrata Fórum: 1. Hogyan készülünk a választásokra? A lehető legnagyobb izgalommal. A legtöbb választó­polgárnak ez lesz élete első szabad választása. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű eldöntenie, hogy kire, melyik szer­vezetre adja voksát. Nyilvánvaló, hogy elsősorban hite­les és igaz politikát akar, hiteles és megbízható szemé­lyekkel. Ezért legelőször meghatározzuk a politikai el­képzeléseinket s ehhez választjuk ki azokat a jelöltjein­ket akiről okkal feltételezhetjük, hogy ennek a program­nak elkötelezett híve s akitől várhatjuk a számadást is. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a választókerü­letünk nem a legszerencsésebben alakult. Olyan térsé­get kapcsolt össze, amely az infrastruktúra minden terü­letén a leghátrányosabb helyzetben van talán még az országban is. Erre tekintettel kell lennünk a konkrét választási taktika kidolgozásakor és a végrehajtásakor. 2. Mit várunk és milyen elképzeléseink vannak az 1990-es évre? Azt várjuk, hogy az MDF a deklarált módon, közép­pártként szerepel a jelenlegi választásokon és megszer­zi a szavazatok 30-35%-át és az ennek megfelelő képvi­selői helyet. Azt várjuk, hogy az ország irányítása pártok koalíciójára alapul. Ez a koalíció lehetővé teszi a jelenlegi állami irányítási rendszer teljes megváltoztatását, létre­jönnek a helyi önkormányzatok, megszűnnek a taná­csok. Mint nyírbátori szervezet részt veszünk az önkor­mányzati választásokon s lesz jelöltünk a polgármesteri megbízatásra. Azt várjuk, hogy megváltozik a pénzügyi politika s a városunkban is lendületet vesz a magánvállalkozás nemcsak a kereskedelemben, hanem a szolgáltatások­ban és a termelő szférában is. Amennyiben a választáso­kon megkapjuk a kellő bizalmat, akkor a helyi önkor­mányzat lehetőségeivel ezeket elősegítjük. Azt várjuk, hogy a helyi gazdasági egységek a város javára is tevékenykednek s az adóikat elsősorban ide fizetik. Várjuk, hogy a közterületekről, közintézmények­ről még a közfelháborodás megjelenése előtt eltűnnek a régi, idejétmúlt jelképek, jelszavak. Várjuk, hogy a helyi vezetők is elszámolnak az állami vagyon felhasználásá­val. Kezdeményezni fogjuk a történelmi utcanevek visz­­szaállítását, a városcímer megváltoztatását. Az ellenzéki pártokkal együtt vállaljuk, hogy a jelenlegi Szabadság téren lévő elhanyagolt ,,ORSZÁG-ZÁSZLÓ­­TARTÓ"-t saját eszközeinkkel és költségünkre megja­vítjuk, felújítjuk s alkalmassá tesszük arra, hogy a nem­zeti ünnepeinken a nemzeti lobogót a helyi önkormányzat arra felvonathassa. Szeretnénk, ha ez a március 15-ei ünnepségre elkészülne, hogy ott a városban működő ellenzéki szervezetek a hivatalos ünnepséget megren­dezhessék. Dr. Szendrei László az MDF országy­i képv.­jelöltje bízhatósága mellett a különböző pártok befolyásoló, politika­formáló ereje növekszik; — a képviselő feladata elsődlegesen és alapvetően az egész nemzet szolgálata és nem részérdekek képvise­lete. Ez alapvető szempontok szellemében tettük és tesz­­szük dolgainkat a képviselőválasztásra készülve. Választási kampányunk szerény, mentes mindenféle hivalkodástól, politikai ellenfeleink becsmérlésétől. Csakis és kizárólag törvényes eszközökkel kívánunk a választási versengésben részt venni. Ebben a tekintet­ben is a tiszta, elvszerű és megalapozott tényekkel alá­támasztott érvelésnek, a politikai becsületnek, az adott szó becsületének és a választópolgárok iránt érzett fele­lősségünknek rendeljük alá minden lépésünket. 2. Mit várunk az 1990-es évtől? — Szélsőségektől. ..sárdobálástól”, demagógiától mentes eredményes választásokat márciusban. Hason­lóan tiszta, elvi alapokon álló helyhatósági választásokat. Minden reményünk meg van arra, hogy a választópol­gárok bizalmából jelöltünk — DR. VERES JÁNOS — 33 éves közgazdász. Nyírbátor, Gyulai u. 24. sz. alatti lakos képviselői mandátumhoz jut. Arra is biztosan számítunk, hogy a helyi önkormány­zatokban (a városban és községekben) megfelelő ará­nyú és súlyú képviseletünk lesz. — Radikális önkormányzati és közigazgatási refor­mot, aktív, demokratikus, a lakosság széles rétegeit szolgáló helyi közéletet, a helyi kezdeményezés és ön­szerveződési folyamatok felkarolását, fokozottabb segí­tését.­­ A társadalom tagjainak jól felfogott érdekében együttmunkálkodva megteremtjük azt az alapot, amely lehetőséget ad a gazdasági felemelkedésünkhöz, a la­kossági terhek csökkentéséhez, az élet- és munkakörül­mények javításához, a biztos jövőhöz. — Tagságunk és szimpatizánsaink népes tábora tel­jes hittel és meggyőződéssel kész szolgálni valóra váltá­sukért. Bírta Sándor Magyar Szocialista Párt nyír­bátori szervezetének elnöke Szabad Demokraták Szövetsége Városunkban eddig még nemigen lehetett hallani az SZDSZ-ről, hiszen csak január végén alakítottuk meg helyi szervezetünket. Természetesen mi is indítunk jelöl­tet az országgyűlési képviselő választásokon Fejes Zsolt személyében, aki a Nyírcsászári Községi Tanács előadója. Választási kampányunk­ során igyekszünk a körzet minél több választópolgára előtt bemutatkozni, jelöltünk ismerteti programját. Úgy hisszük, az SZDSZ már tavaly elkészített programja jó alapot ad arra, hogy a jövő Magyarországa valóban demokratikus elvek szerint épüljön fel és legyen reményünk a gazdasági válságból való kilábalásra is. Továbbá kidolgoztunk egy megyei programot is, melyben felvázoljuk, hogyan tehetjük ottho­nosabbá szűkebb lakóhelyünket. Rendkívül fontosnak tartjuk az önkormányzatok rendszerét, hogy végre magunk igazgassuk falvainkat, városainkat. Az SZDSZ Nyírbátorban sem lesz arctalan, ezért bí­zunk abban, hogy porgramunk elnyeri azon választópol­gárok tetszését, akik egy modern Magyarországot, benne egy terhes örökségektől megszabaduló megyét képzelnek el. A Szabadság tér 24. sz. alatti, földszinten található választási irodánkban délutánonként szívesen tájékoztatjuk szimpatizánsainkat, várjuk belépni szándé­kozó honfitársainkat és ide küldhetik ajánlási szelvényei­ket azok, akikhez aktivistáink nem jutnak el. Reméljük, 1990 Nyírbátorban is egy olyan évet fog je­lenteni, melyben már érvényesülnek az SZDSZ értékei, a szakszerűség, a felelős politizálás, a szabad gondol­kodás, a gazdaságban könnyebb lesz vállalkozni, lesz értelme a munkának — egyszóval kirajzolódnak az értelmes élet alapvonalai. Giczey Péter SZDSZ- ügyvivő Vállalkozók Pártja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Választópolgárok! Nyírbátor város és környéke lakói! Megyénkben is megkezdte működését az 1989. októ­ber 23-án Debrecenben megalakult, a bíróság által be­jegyzett Vállalkozók Pártja és annak megyei, illetve helyi intézőbizottsága. Ezek száma városunkban: A 6. sz. választókörzetben: Első kongresszusunkat 1990. január 20-án tartottuk Budapesten. Pártunk alapvető célja: politikai érdekkép­viseletet biztosítani minden iparosnak, kereskedőnek, kisvállalkozónak az ipari és mezőgazdasági, valamint fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak, tagjainak mg. kistermeléssel foglalkozó minden rétegnek, egyéni gazdálkodónak, szabad foglalkozású agilis szellemi vál­lalkozónak. Gyarmati sorsban élő határmenti falvaink mindenna­pi létéért küzdő lakosainak biztonságos megélhetést ga­rantáló szellemi,,táplálékra" is szüksége van. A közös akarat és közös erő megteremtése érdekében. Éppen ezért egy összetételében ugyan heterogén, de egymás­sal és egymásért élő, dolgozni akaró közösség kialakí­tása a célunk a békés átmenet érdekében. De nem a bé­kétlenségért felelősökkel együtt. Őket ítéljék meg Önök. Hatalmas felelősség hárul a megalakult helyi csopor­tokra, kiknek ezekben a közösségekben kell élniük. Mégis valljuk, ahol Európa legalacsonyabb béréből kell megélni, vállalkozni a pénzügyi 1. Paloták cselédmegalázó korában lenni kell kiútnak és megoldásnak. Ismét el kell ismerni nemcsak adókkal lezsarolni a magántulajdont, annak feltételeit működőké­pes gazdasági környezetbe helyezni. 2. Pártunk maximálisan támogatja egy önálló bank­rendszer létrehozását, akár kft. formájában, hogy tagjai felnőtt jogú kiszolgáltatásoktól mentes állampolgárok legyenek. 3. Persze a lassan fizetésképtelen lakosság körében élő kisiparos (stb.) lassan a szeretetszolgálatot helyet­tesítve, vajon mit kap a befizetett 53% TB-járulékért? Vagy minden hétfőn ők állnak sorba a körzeti orvosi rendelők előtt? Egyáltalán ráér-e kicsit betegnek lenni? 4. Igényes, ember léptékű szolgáltatást ott is végez­ni kell ahol már csak a könyörület segíthet. Mi itt szület­tünk, itt kell megélnünk, értékrendünket, értékeinket európaivá tenni. Amíg még van mit és kivel! Az a nép, amely öregjeit nem becsüli, ifjait helytelenül neveli, számára a jövőt nem biztosítja, előbb-utóbb megszűnik NEMZETNEK lenni. Nincs szükség kaotikus állapotokra, személyes vil­longásokra, sokkal inkább a génjeinkben hordott ke­mény hittel végzett munkára! A Vállalkozók Pártja nyírbátori irodája, ahol mindenkit várunk: 4300 Nyírbátor Károlyi út 7. Ügyfélfogadás: du. 15-18-ig. Vállalkozók Pártja helyi szerve nevében Bakó Gyula Mit akar a Keresztény­demokrata Néppárt? ,, Istennel a Hazáért és a Szabadságért" Pártunk nevében a „keresztény"nem felekezetet je­lent, hanem keresztény erkölcsi alapelveket és világné­zetet. Keresztények vagyunk és demokraták. Minden társadalmi, politikai, gazdasági, szociális és művelődé­sügyi kérdést keresztény erkölcsi elvek alapján a de­mokrácia szellemében akarunk megoldani. Céljaink: tiszta demokrácia, jogállamiság, európaiság. Elvetjük az erőszak minden formáját. Fő eszközünk a meggyőzés, a tisztességes párbeszéd. A pluralizmus mellett a türelmet és a megértést is hangsúlyozzuk, senki ne sértse meg az emberi méltóságot, az egyén érdeke legyen összhangban a közösségével. Az alapvető em­beri jogokra hivatkozunk, amit a természetjogra, az euró­pai civilizáció keresztény hagyományaira építünk. A sztálinizmus maradványainak felszámolását nem bosszúállással, hanem tisztes elszámolással, vélemé­nyünk szabad kifejtésével kívánjuk megoldani. Mit akarunk? Az alapvető emberi jogok biztosítását, az egyén szabad kibontakozását, kölcsönös tiszteletet és megbecsülést egymás iránt. A tulajdonjogban is pluralizmust akarunk. Nem köte­lezzük el magunkat egy tulajdonforma mellett sem, de egyik se sértse, se az egyén, se a közösség érdekeit. Önkormányzatot akarunk a munkahelyeken is. Egy kérdésben se döntsenek se a nép, se a szakemberek megkérdezése nélkül. Felelősségérzettől áthatva min­denkinek legyen beleszólása a közügyekbe. A társadalmi és a gazdasági életben a méltányosság és az igazságosság elve érvényesüljön. — „Méltó a munkás az ő bérére/"Tisztes emberi megélhetést, igaz­ságos bér- és adórendszert, méltányos nyugdíjat, min­denkinek emberhez méltó életet. Több pénzt a költségve­tésből a szociális juttatásokra és a közoktatásra. Ez utóbbiban a több évtizedes lemaradást fel kell számolni. A törvényhozás központjában legyen a családvédelem, a törvények hozatalakor ezt mindig vegyék figyelembe! Többlettermelésre ösztönző adó- és bérezési rendszer megteremtését fontos feladatnak tartjuk. Adjuk vissza az embereknek a munkakedvet, a törvényhozásban szá­moljanak mindig azok következményeivel is. ..Békesség a földön a jóakaratú embereknek!"— ha­zánkban, szerte a világon. Ezt az elvet kívánjuk érvénye­síteni a külpolitikában. Vissza kell adni a tudás, a munka méltóságát. A népi önkormányzat kialakításával le kell törni a helybeli kiski­rályok hatalmát, hogy valóban a népfelség elve uralkod­jon. A tiszta erkölcsi szándék és a szakmai tudás és rátermettség érvényesüljön a vezetői állások betöltése­kor és a közéletben is. Felelőtlenül nem ígérgetünk, nem élünk a demagógia olcsó eszközeivel. Józan, értelmes reálpolitikát kívá­nunk folytatni. Hallatni akarjuk szavunkat minden fóru­mon. Nem törekszünk kizárólagosságra. Elfogadjuk az igazságot, bárhonnan is jó az. Mások véleményét tiszte­letben tartjuk. A keresztény erkölcsi elvek alapján küz­dünk az erkölcsi, társadalmi és a gazdasági válság megszüntetéséért. Közös gondjaink leküzdéséhez hívunk minden honfi­társunkat, hívőket és nem hívőket, felekezetre és pártál­lásra való tekintet nélkül. Ha céljainkkal egyetértenek, szavazzanak a mi jelöltjeinkre. Választási gyűléseinken részletesebben is kifejtjük programunkat. Korlátozottak a lehetőségeink, nincsenek anyagi esz­közeink, ritkán kapunk nyilvánosságot a sajtóban és a tömegkommunikációs eszközökben. Nem tudjuk nagy felhajtással végezni munkánkat az előbbi okok miatt. Mégis vállaljuk a küzdelmet. A költő szavaival élve, így foglalom össze programun­kat. ..Azt akarom, hogy a nap mindenkire süssön, Hogy az ember embert többé arcul ne üssön." Lázár Miklós Szocialista Párt: 1 Hogyan készülünk a választásokra A Szocialista Párt nyírbátori szervezete számára is alapkérdés, hogy — a választókerületünkben élő polgártársaink mindig őszintén igényelték saját sorsuk meghatározásának, alakításának jogát és felelősségét; — a választójog, annak gyakorlása és a képviselet tartalma rendkívül érzékeny közjogi kérdés; — napjainkban olyan képviselet kialakítása szüksé­ges, ahol a személyek alkalmassága, hitelessége meg­ A cégek inkább leépítenek Munka helyett segély A munkanélküli -segélyről szóló jogszabály az elmúlt évben lépett életbe, s ez év januárjától körzeti foglalkoztatási központok létesíté­séről rendelkezik. Megyénkben 14 ilyen központot alakítottak ki, ezeknek egyike a nyírbátori. Dolgozói, Hamza Józsefné és Karócz­­kainé Szabó Márta szinte ki sem látszanak a munkából. Van forgalmuk bőven. 1989- ben összesen kétszáz, 1990. január 15-ig már 82 új kérelmet adtak be a városban. Ez a szám már csak azért is elgondolkodta­tó, mert még nem tartalmazza azokat a kérvényezőket, akik az új jogszabály szerint a környező községekből is jelentkeznek majd a nyírbátori irodában. Akarnak-e valójában? Amint azt Hamza Józsefnétől, a foglalkoztatási központ vezető­jétől megtudtam, a náluk jelentke­zők java része, több mint fele se­gédmunkás, semmilyen szak­képzettséggel nem rendelkezik, mindössze nyolc általánost, vagy még annyit sem végzett. Ha innen nézem a dolgot, ak­kor a munka nélkül maradók je­lentős része önmaga is hibáztat­ható azért, hogy ide kerül. Igaz, a munkahelyek megszüntetéséért már egyáltalán nem ők a felelő­sek, az azonban tény, hogy kö­zülük sokan nem is akarnak iga­zából munkát találni. Az irodát csak azért keresik fel rendszere­sen, hogy hivatalos papíron iga­zolhassák, keresnek, de nem ta­lálnak munkát , holott valójában a rendszeres segély megszerzé­se a cél. Gyakran megesik az is, hogy a munkában eltöltött évek helyett a gyermekek számát tud­ják felmutatni. Hiba lenne elhall­gatni, hogy e téren főképp a cigá­nyok vezetnek, közöttük gyakori, hogy nincs meg a jogszabályban előírt, a legutóbbi három évben összesen 18 hónap munkaviszo­nyuk sem. Akad olyan is, s bizony nem is kevés — aki két-három munkakönyvet is büszkén muto­gat, ezzel gondolván bizonyítani, milyen szorgalmas ember is ő valójában! S, hogy mit tehetnek ilyenkor az ügyintézők? Túl sokat nem, legfeljebb összeszedik min­den csepp türelmüket, s megpró­bálják megértetni az illetővel, hogy nem a gyermekek, a mun­kakönyvek és a munkahelyek száma, hanem a munkában ténylegesen eltöltött idő alap­ján kaphatnak munkanélküli-se­­gélyt. Nincs mit bejelenteni... Sok gondot okoz az is, hogy bi­zony nagyon kevés, egyre keve­sebb a felkínálható munkahely is. Bár a munkáltatók kötelesek je­lenteni a területükön felszabadult munkahelyeket, tőlük mind gyak­rabban az ellenkező értelmű érte­sítés érkezik a tanácsra. Ezek­ben a napokban például a Nyírlu­­gosi Állami Gazdaság egyik kft.­­nak felszámolása és a piricsei Egyesült Erő Termelőszövetke­zetnél megindult elbocsátások miatt maradnak sokan munka nélkül. Csak az elmúlt évben, s csak Nyírbátorban , a cipőgyár­tól 200, az ÁFÉSZ-től 70, a ME­­ZŐGÉP-től pedig 50 embert bo­csátottak el átszervezés címén. Nem biztat sok jóval a jövő sem, hiszen a Csepel Fúrógép­gyár Rt. máris jelezte, hogy ez év első negyedévében 40 irodistá­tól, s negyvenöt fizikai dolgozótól kíván megválni. — Sajnos, változatlanul bi­zonytalan a cipőgyár sorsa — holott a helyi foglalkoztatásban­­ a döntő szempont — s Nyírlugos­­ról további ötven ember elbocsá­tását tervezik — sorolja Hamzá­­né a szomorú tényeket. Ezzel szemben kizárólag a MÁV keres új dolgozókat, pálya­munkásokat. Csakhogy itt olyan szigorú orvosi alkalmassági vizs­ga szükséges, amelynek csak kevesen tudnak megfelelni. — Ilyen helyzetben mit lehet tenni? — gondolkodik Hamza Józsefné. Szerintem a munka­nélküli-segély nem megoldás, hiszen nemcsak az igazában rászorulókat segíti, és nagyon liberális, mivel mértéke a korábbi keresettől függ, így a kis ke­resetűek alig kapnak valamit. Bár úgy hallottam, készül e téren is változás, lesz majd egy mini­mális alsó határ. Nehezíti a dol­got, hogy az egy év hamar lejár, s ha a munkanélküli-segély to­vább nem adható, új munkahely meg nincs, jövedelem nélkül ma­radnak az emberek. Segíthetne még az újrakezdési kölcsön is, amelynek odaítélésénél bizony probléma és kiskapu is jócskán akad. Nem derűs a jövő sem... A nyírbátori foglalkoztatási köz­pont dolgozói nem látják valami derűsen a jövőt, s erre bizony nincs is semmi okuk. 1990 január 1 -jétől 140 embert vettek nyilván­tartásba, közülük nyolcvanan munkanélküli segély iránti kérel­met, húszan újrakezdési köl­csönigénylést adtak be. A fenn­maradó negyvennek a sorsa tel­jesen bizonytalan. Kovács Éva

Next