Bécsi Napló, 1982 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1982-05-01 / 3. szám
SKULTÉTY CSABAHÍREK KÁRPÁTALJÁRÓL Az ungvári egyetem, ha nyilván igen szűkre szabott költségvetési keretek között is, régészeinek lehetőséget nyújt egyes ásatások elvégzésére, tizek súlypontja Ugocsa megye kárpátaljai déli részében, a román határ tőszomszédságában van. Itt folynak, immár másfél évtizede, őskori települések és temetők feltárási munkálatai. Az elmúlt esztendőkben a legjelentősebb eredmény egy kőbányában felfedezett paleolit- vagyis pattintott kőkori hármas településréteg feltárása. Tiszapéterfalva, Tivadarfalva, Nagypalád, Batár - ezeknek a községeknek a kis térségében végzik munkájukat az Ungvárról kiküldött régészek. Többek között nagy mennyiségű vastag és vékony falú, félgömb alakú edényre bukkantak, a vékonyakon festett ábrák és vonalas ornamentumok láthatók. Az egyik kunyhómaradványban nő alakú bálványszoborra (idolra) bukkantak, amely a Magyarországhoz tartozó Méhtelep márvány szobrocskáihoz hasonlít. Az Ungváron megjelenő magyar nyelvű szovjet lap, a Kárpáti Igaz Szó a közelmúltban további, viszonylag újabb kori ásatási eredményekről adott hírt, zömmel ugyanerről a vidékről. A Krisztus utáni első évezred egy-egy korszakáról van szó. Mint az ungvári egyetem történeti tanszékének a főmunkatársa, Vjacseszláv Kotigorosko a lapban megírja, Alsóveresmart közelében a Krisztus utáni első két század dák kultúrájára jellemző csészék, vázák, korsók és gabonatárolásra használt edények kerültek elő, továbbá, hat kőépület maradványaiból, kések, fejszemaradványok és bronzüstök részei. Az ungvári lap régészeti cikkírója két további, Ugocsán kívüli feltárásról ad hírt. Az egyiknek a Szolyva környéki Pereháza a színhelye. Itt az első, valamint a hetedik-nyolcadik századból, tehát százkétszáz évvel a honfoglalást megelőző korszakból származó egy-egy épület törmelékeire bukkantak. A másik, a Krisztus utáni első évezred nyomait kereső ásatás Ungvártól nyugatra, a már szlovákiai Nagykapos felé eső iálocs falu határában folyik.Az itt felszínre került agyagedények és más használati tárgyak egy harmadik-negyedik századra viszonyuló településre engednek következtetni. A Szolyva- és Ungvár-környéki ásatási munkák újabb eredménye - mint a történész cikkírótól megtudjuk - az ungvári egyetem korai középkorral foglalkozó régészeti csoportja és a kárpátaljai műemlékvédelmi társaság együttműködésének köszönhető. Hoksay József az egyik legismertebb festőművész Ungvár művészettörténetében. Születésének 90. évfordulója alkalmából neki és az ugyancsak ungmegyei Erdélyi Bélának szenteltek egy közös kiállítást a kárpátaljai Területi Szépművészeti Múzeumban. Ungvár városának, életének, gyümölcsös kertjeinek, valamint a közeli hegyvidéki tájaknak, az Erdős Kárpátoknak a festője volt. Az 1975-ben meghalt Boksay József számos fiatal festőnek volt tanítója, mestere, útmutatója. Életében körülbelül kétezer olajfestményt, akvarellt, pasztellt és rajzot készített. Ennek csak egy töredéke volt az ungvári kiállításon látható, a legtöbb művét moszkvai, leningrádi, kijevi, odesszai és lembergi múzeumokba vitték. +++ Kárpátaljára ebben az esztendőben másfél millió turistát várnak. Ezt írta a terület turistatanácsának egyik osztályvezetője az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó nevű magyar nyelvű szovjet lapban. Kárpátalja - mint tudjuk - a Szovjetunió egyik legnyugatibb, legeurópaibb vidékének számít, óriási tehát a vonzereje a szovjet birodalom távoli pontjain is. A másfélmilliós szám nagy ugrást jelentene, mivel tavaly még csak valamivel egymillió fölött tartottak. Ezeknek az odalátogatóknak az elsöprő többsége szovjet állampolgár. Társasutazással, illetve a beutalási rendszer szerint érkeznek. Tizenegy turistatelep, illetve menedékház várja őket, persze a szovjet idegenforgalmi berendezések színvonalán. Az említett cikk azt is kiemelte, hogy „hozzá tudjanak járulni a dolgozók neveléséhez is azzal, hogy megismertetik őket Kárpátalja nevezetességeivel, a partizánok hőstetteivel és igyekeznek fejleszteni az emberekben a szovjet hazaszeretetet és az internacionalizmust.” Z v. Nagy Lajos CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖLTŐ FOHÁSZA AZ ÚRHOZ Uram, világítsd meg a mi elménk, teremts nekünk minisztereket, hóhányókat és zongorahangolókat, szabadíts meg bennünket a fülcsengéstől, a fülcimparángatástól és nyelvátültetéstől, mert tüskés a mi sorsunk, mint a kaktusz, és kemény is, mint a kosok szarva, tekints parasztjaidra, Uram, nyakig a földbe dugva, mint a hagyma, nem teremnek csak száraz szitkokat, valamit tégy velünk, Mindenható, ne fogdossunk galóca módra legyeket mindörökké, ültess le fényes küszöbödre, dugd szivarzsebünkbe névjegyed, s avass be titkaidba! Továbbá: szívesen fogadnánk Tőled néhány hatalmas harsonát, szamárállkapcsot, kénköves esőt, miegymást. Légy jó szívvel hozzánk. Uram, kerítünk néked égő csipkebokrot, amelyből tündöklő kegyelmed minket is verhet most és örökkön-örökké Ámen. 1971 (Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia. Madách Szépirodalmi Kiadó. (Bratislava-Budapest 1981 kötetből.) BIBÓ-PRESS MAGYAR DOKUMENTÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után Bibó István államminiszter a törvényes kormány és az egész nemzet nevében üzenetet intézett fogságából a világ közvéleményéhez, amely 1957. szeptember 8-án Bécsben került először nyilvánosságra. Ez az a tradíció, amelyet Bécsben a BIBÓ— PRESS vállani és folytatni szándékozik. Ez az a példa, amely megmutatja, milyen feladatok ellátására szerveződött. Célja, hogy gyűjtőhelye és közvetítő állomása legyen minden hírnek, információnak, dokumentumnak, nyilatkozatnak és állásfoglalásnak, származzék az bárhonnan és bárkitől, aki a demokrácia és a sajtószabadság híve, s ezért igényt tart arra, hogy közleménye eljusson a legszélesebb nyilvánossághoz, hogy forrása és tájékoztató szolgálata legyen mindazoknak, akik fontosnak tartják, hogy a világ a nyilvánosság elől elzárt Magyarország eseményeiről, lakói életéről és véleményéről is képet kaphasson. A BIBÓ -PRESS nem ismer az információk között semmiféle fontossági sorrendet, feladata az informátortól és a közlés tartalmától függetlenül mindig azonos: pontosan, megbízhatóan, gyorsan, s az érintettek biztonságát a legmesszebbmenőkig szem előtt tartva tájékoztassa a közvéleményt. Megkülönböztetést csak rendkívüli esetben tesz, ha emberek szabadságát és életét közvetlen veszély fenyegeti. Kérünk mindenkit, információival támogassa munkánkat! BIBÓ-PRESS A-1010 Wien, Postfach 875. Magyar mozaik Vajon ki írta a Nemzeti dalt? Mindenesetre a Koncert című hanglemez kiadói nem a legjobban tudhatják, mert különben nem nyomtatták volna ki a következő szöveget: „Kedves Lemezgyűjtő! Fájdalom, hibát igazítunk. A lemezcímkén Ön meggyőződhet róla, tudjuk, hogy a Nemzeti dalt nem Bródy János írta, sőt mindnyájan kívülről tudjuk magát a verset is. A lemezborító hátoldalán mégis Bródy János neve szerepel Petőfi Sándor helyett. Sajtóhiba! Kérjük, fogadja el a címkét hitelesnek és mindazt, amit erről hajdani tanárjától hallott és az olvasókönyvből megtudott. A Talpra magyar költője Petőfi Sándor! MHV.” ooo Kádár János, a párt első titkára taxiba ül. Az egyik elágazásnál a sofőr megkérdi: Most merre? Kádár: Tegye ki az indexet balra és hajtson jobbra! ooo Budapesten 86 éves korában 1982. március 14-én elhunyt Kádár Gyula volt mjdir. ezredes, aki a második világháború alatt a VKF-2 (kémelhárító osztályt) vezette. A magyar vezérkar angol orientációs csoportjához tartozott és tevékenyen kivette részét Horthy kormányzó és Kállay miniszterelnök kiugrási kísérleteiből. 1944 őszén a nyilasok Kádárt letartóztatták. 1945-ben német fogságból tért vissza Budapestre, ahol politikailag azonnal igazolták. Ennek ellenére a szovjet hatóságok 1945 őszén lefogták és egy szibériai munkatáborba száműzték. Csak 1956 nyarán került vissza családjához. 1978 / .. ban a budapesti Magvető kiadó A Ludovikátó Sopronkőhidáig címmel tette közzé Kádár Gyuli feltűnést keltő visszaemlékezéseit. Hogy mi történt vele 1945 után, miként élte át a szovjet Gulag világot, nem írta meg. ooo Még jó, hogy egy újság nem tud elpirulni. A Népszabadság április 4-én a következőket írta: „Tudjuk, hogy a Szovjetunió nélkül, a szocialista országok nélkül szörnyű arca lenne a világnak. Hogy haladó, békeszerető erők nélkül reménytelen sorsa volna az emberiségnek.” oop KASSA BOMBÁZÁSA továbbra is rejtély. Mint ez évi első számunkban közöltük, hazai lapok szerint Ion Cernaianu román ezredes orosz fogságban elmondta, hogy 1941-ben Suceavából felszálló román gépek bombázták Kassát. Ezzel úgy látszott, hogy a kérdés végleg megoldódott. A História című lap 1981/1. száma azonban újabb jogos kérdéseket vet fel. Szerinte a korabeli román katonai sematizmusban az említett román ezredes neve nem szerepel. Azonkívül Suceavának nem volt megfelelő repülőtere, ahonnét a gépek felszállhattak volna. Sem a német titkos jelentések nem tudnak a város repülőteréről, sem pedig az etrosz légierő, mely bombázta a jelentősebb román repülőtereket. Azt jelentené ez, hogy vissza kell térni az eredeti feltevéshez, mely szerint szovjet jelzésű gépek bombázták Kassát? CŰO LEVÉL A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ Budapestről kaptuk az alábbi beadvány másolatát: Pénzügyminisztérium, Budapest. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Nemzeti Bank 429/1981. MNB számú közleménye (Magyar Közlöny, 1981. november 21., 71. szám) további szigorítást hozott a postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként, devizahatósági engedély nélkül küldhető, illetve vihető cikkek körében. E rendelkezés érvényt kívánt szerezni egyes indokolt magyar gazdasági érdekeknek, ugyanakkor azonban nagyon nehéz helyzetbe hozta mindazon magyar állampolgárokat, akiknek szülei, testvérei, egyéb rokonai vagy barátai élnek a környező országok magyar lakta területein. Nagymértékben megnehezíti a napjainkban különösen rászoruló lengyel nép iránti hagyományos segítőkészség kifejezését is. A magyar vámrendelkezések jelenlegi gyakorlata a családi, rokoni, baráti — általában emberi-kapcsolatok ápolása elé gátat emel. A látogatások anyagi terhét a közismerten gazdasági nehézségekkel is küzdő szomszéd országbeli lakosokra hárítja, csaknem lehetetlenné teszi a családok között természetes, legelemibb segítségnyújtást. Kérjük az említett közlönyben foglaltak olyan módosítását, hogy azok a családi, rokoni érintkezés során megszokott ajándékozást, egészségügyi vagy anyagi segítségnyújtást lehetővé tegyék. (Például nyújtsanak módot 1.500-2.000 forint értékű, arányosan elosztott élelmiszer, gyógyszer és háztartási cikk kivitelére vagy kiküldésére!) Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a lehetőség a szomszédos baráti országokban élő lakosság számára nem csak anyagi, hanem jelentős erkölcsi segítséget is jelentene. Budapest, 1982. március 6ta A levelet 107 magyar állampolgár írta alá. Feladóként Vásárhelyi Judit neve szerepelt. Neki küldte el válaszát Dr. Hetényi Iván pénzügyminiszter, ki szerint a magyar államigazgatás ugyanúgy foglalkozik a beérkező panaszokkal, „akár egy ember, akár száz ember is írja alá azokat". Szerinte az intézkedéseket objektív körülmények tették szükségessé, pl. az, hogy a határmenti községekben a külföldi állampolgárok felvásárolták az élelmiszereket. A csomagküldésről pedig azt írja, hogy nem lehet nemzetiségek szerint differenciálni. „Annál is inkább így értékelhető ez, mert a környező országokban élő magyar nemzetiségek részére, mint postai küldeményt nem is adnák ki.” A pénzügyminiszter válaszának lényege: „Mindezek figyelembevételével javaslatának megvalósítása nem időszerű." SMIKK - VERLAND Magyar könyvek, szótárak Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre SMIKK, Postfach 87., CH-8037 Zürich, Postkonto: 80-26850 SMIKK KIADVÁNYOK KIRÉNYI KÁROLY ÉS A HUMANIZMUS - Tanulmányok a világhírű magyar ókortudós hír és mitológiakutató munkásságáról és szellemi jelentőségéről. Árkay László, Cs. Szabó László, Dénes Tibor, Sáj Attila, Ferdinandy Mihály, Hanák Tibor és Kerényi Magda írásait tartalmazó kötet. A SMIKK és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (l.PMSZ) közös kiadása. Zürich 1978. 120 old. Ára: fűzve 20,~. kötve 25,~ MAGYAR MÉRLEG I. A magyarországi szellemi élet 30 éve. 1948-1978. A kötet szerzői: Hanák, Tibor, Határ Győző, Dénes Tibor, Gosztonyi Péter, Bogyay Tamás, Piazza Péter. Zürich 1979. 1 36 old., fűzve lo.~ MAGYAR MÉRLEG II. A nyugati magyarság kulturális élete a II. világháború után. 1945-1979. A kötet szerzői: Borbándi Gyula, Csernohorszky Vilmos, Dénes Tibor, Ferdinandy Mihály, Gosztonyi Péter, Kabdebó Tamás, Novák Mária és Saáry Éva. Zürich 1980. 202 old., fűzve 26.MAGYAR MÉRLEG III. A magyar kisebbségek kulturális élete a II. világháború után, 1945-1980. A kötet szerzői: Révész László, Illyés Elemér, Veress Dániel, Hanák Tibor, Bogyay Tamás, Ölvedi János, Skultéty Csaba és Juhász László. Zürich 1982. kb. 220 old., fűzve 30,EMIGRATION -INTEGRATION. Hét, Svájcban élő magyar író (Dénes Tibor, Hajnos László, Lökkös Antal, Magyari Sándor, Mirtse Ágnes, Saáry Éva és Vadnay Zsuzsa) német nyelvű antológiája. Zürich 1980. 60 old., fűzve 10.SAÁRY ÉVA VADNAY ZSUZSA: Érdekes emberek. Ismert és ismeretlen magyarok portrégyűjteménye, igazolva a Nyugaton élő magyarok sokszínűségét. A kötet tartalmazza többek között Kovács Imre, Kerényi Károly, Határ Győző, Tollas Tibor, Gábor Áron, Ignotus Pál, Vajda Albert, Alter Pál stb. egy-egy irodalmi és fénykép portréját. 1 39 old., fűzve 24,ELŐKÉSZÜLETBEN 1982-ben A BEKEJEZETLEN FORRADALOM - 1956. Tanulmányok az 1956-os magyar forradalom történelmi jelentőségéről. Megjelenik 1982 őszén. A hazai írók külföldön megjelent írásai miatt senkinek nem történt bántódása, a legtöbben továbbra is publikálhatnak Magyarországon. A kiadványok a következő címen rendelhetők meg: MAGYAR FÜZETEK. 12, rue Drouet-Iapion, F-92240 MalakolT. (Az egyes kötetek ára postai rendelés esetén 25, TE) +++ A VEVŐ KOCKÁZATÁRA Mint a bécsi Bibó-Press közli, új kiadó jelentkezett Budapesten, a magyar kultúra hazai szabadpiacán: az AB független kiadó. ..Az AB új sort nyít, az AB a nemkívánt művek kiadója,, olvashatjuk a könyvek borítóján. Névválasztását így magyarázza meg: „ab" kereskedelmi szállításoknál azt a helyet jelöli,ahonnan kezdve az dlm szállítása a vevő költségére és kockázatára történik. Az AB kiadó szerkesztője Demszky Gábor szociológus. Neve a Szegényeket Támogató Alap, a SzETA akcióiból vált ismertté, amelyekben kezdettől fogva jelentős szerepet játszott. Egyik kezdeményezője és fő szervezője volt a SzETA 1981. nyári vállalkozásának, amelynek során közadakozásból 24 szegénysorsú lengyel gyereket láttak két hétre vendégül a Balaton mellett és Budapesten. A kiadó gondozásában eddig a következő, szitanyomással készült könyvek jelentek meg: Konrád György: Az állami ember és a cenzúra; Haraszti Miklós: Kései bevezetés a kádárizmusba; A magyar felkelés rövid története (részlet az ENSZ különbizottságának jelentéséből); Lázár György: Erdélyi jelentés; Marc Rakovski: Emberi jogok Magyarországon; Fehér Ferenc—Heller Ágnes: Egy tiszta politikai forradalom; Németh László: Magyarok Romániában; A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának Munkaközössége: A magyar kisebbség Csehszlovákiában; Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. A kiadó fülszövegében kéréssel fordul olvasóihoz: „Ha kiadatlan kézirattal, gép- és A MAGYAR FÜZETEK KÖNYVEI sorozatában Konrád György és Haraszti Miklós könyve után megjelent Kenedi János budapesti író-szociológus ..Tiéd az ország, magadnak építed... című szatirikus elbeszélése, melyet lefordítottak angolra és franciára. A Magyar Tüzetek kiadványai igen népszerűek Budapesten is, pedig csak a nyugateurópai olvasótábor segítségével jutnak el Magyarországra, stencilpapírral, nyomdafestékkel, szabad nyomdai kapacitással vagy bármi mással segíteni kívánja munkánkat. Rajk László szamizdat-butikját keresse fel. A butik minden kedden este nyolctól tízig tart nyitva. Cím: Budapest V., Galamb u. 3. Az AB legújabb könyve igazi szenzáció: Petri György Örökhétje című verseskötete. A költő, akit nemcsak a második nyilvánosság tart a kortársi magyar költészet legnagyobb tehetségének, hanem elsősorban elhallgatásával, a hivatalos irodalompolitika is kénytelen elismerni, az állami könyvkiadás által visszautasított, legújabb, harmadik kötetét jelentette meg az AB kiadónál. Petri György 38 éves. Nemcsak költői tehetsége, de politikai bátorsága és életkörülményei is József Attilával rokonítják. A Fiatal Írók József Attila Körének nem tagja, mert onnan Haraszti Miklós kizárása elleni tiltakozásul 1973-ban kilépett. Aláírója volt mindkét, a Chartisták prágai perében elítéltek és bebörtönzöttek szabadon bocsátását követelő petíciónak. „Jutalmul" a „liberális" kulturális kormányzat visszavonta korábban megítélt Móricz Zsigmond ösztöndíját. Alapító tagja a SzETÁ-nak, szerzője a Bibó-emlékkönyvnek, szerkesztője a Budapesten megjelenő Beszélő című szamizdat folyóiratnak. A Petri- kötet 940 példányban jelent meg és 150. Et-os áron egy magánlakáson megrendezett költői esten került forgalomba, ahol a költő felolvasást tartott és dedikálta könyvét. Még azon az estén a könyv az utolsó példányig elfogyott.