Bécsi Napló, 2018 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2018-11-01 / 6. szám
2018. november-december BÉCSI NAPLÓ Lerántjuk az egészségügyről a lepedőt Orvosi működésből adódó komplikációk Az elmúlt 50 év alatt, amit az egészségügyben töltöttem, ha nem is mindennel, de igencsak sok problémával, nehézséggel találkoztam. Mint gyakorló klinikai szakorvos, orvosvezető, kórházi főigazgató-főorvos, érdekképviselő, ordinációt vezető, vertikálisan és horizontálisan megismertem a betegellátás, az intézmények működésének csínját-bínját. Az egyén felelősségét az öngondoskodást most nem tárgyalva, nézzük meg, hogy a beteg, vagy a betegség megelőzése érdekében az egészségügyi intézeteket felkereső egyén milyen problémákkal találkozhat. A betegeimtől és ismerőseimtől, szinte naponta hallom a panaszokat: - termint kaptam, mégis 2 órát kellett várni, majd 10 perc múlva az orvos kidobott. - hiába telefonálok, nem veszik fel. - termint kérek, de csak 3 hónap múlva kapok. - sokba kerül a privát ellátás, a biztosító nem fizet mindent. - 20 éve fizetem a betegbiztosítást, de amikor szükségem van rá, privát kell orvoshoz mennem. - a kórházi ambulancián órákat várok és nagyon barátságtalanok. - nincs szabad ágy, a folyosóra tettek, - hónapokat kell várni egy műtétre, - rosszul operált meg az orvos, továbbra is fennáll a problémám. Ezek létező, naponta elmondott panaszok, amelyekkel felkeresik a betegek a rendelőket. Természetesen mindenre van és lehet találni magyarázatot. Elégedetlen, csalódott betegek keresnek fel azzal a rövid szentenciával, hogy „a kórházban eltoltak.” Most foglalkozzunk tágabban és konkrétan is az orvosi „hibákkal”. Mindenki volt már, vagy lesz még beteg. Tudjuk, hogy az élet igazságtalan, a katalógus szerint kb. 17.000 különböző betegség van, de egészség csak 1. Adódik a kérdés: Hogyan vigyázzunk erre az egy egészségre? A probléma nagyon összetett. Ha valaki felteszi a kezét és azt várja, hogy az állam, a kormány, az egészségügyi hálózat, azon belül is a kórházak, az orvosok megoldják az akut, vagy krónikus betegségeit, megőrizzék az egészségét, hát csalódni fog. Az egyén is felelős és aktív közreműködése nélkül az ellátó hálózat, még ha tökéletesen is működne, tehetetlen. Az egészség megőrzése, visszaszerzése csapatmunka, mindenkinek tudása, lehetősége szerint ebben aktívan kell közreműködni. Az egészség-betegség kérdését vizsgálva először is szét kell szofisztikáltan szálazni a problémát. Egyben az egészségügyet felkereső betegek biztosak lehetnek abban, hogy az orvosok hivatástudattal és soksok tanulással felvértezve igyekeznek a lehetőségeik határain belül maximális teljesítményt nyújtani. A gyógyítás, a betegellátás folyamatában vannak emberek, akik ugyanolyan nehézségekkel küzdhetnek, mint az őket felkereső betegeik. Betegek lehetnek a hozzátartozóik, a gyermekükért rohanni kell az óvodába, iskolába, leégett otthon a tűzhely, csőrepedés van, stb. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az orvosok, szakdolgozók néha erejük feletti teljesítményt nyújtva akarnak megfelelni a kórházakban, rendelőintézetekben jelenlévő kihívásoknak. Természetesen, azt senki sem hiszi, még kevésbé állítja, hogy az egészségügyben, a munka során nem történnek emberi, technikai hibák. A legnagyobb gondossággal elvégzett műtéti beavatkozásnál is léphet fel komplikáció, nem várt sérülés, műtét utáni, későbbi szövődmény. Aki, akár orvosként, akár egészségügyi dolgozóként nem észlelt munkája során fellépő komplikációt, az vagy nem dolgozott, vagy nem eleget. A műtétek számának szaporodásával, a gyakorlat megszerzésével az orvosok munkája egyre biztosabb lesz és statisztikailag egyre kevesebb komplikáció léphet fel. Ennek ellenére ismerjük a nagy statisztikai elemzéseket. A világ a globalizációnak köszönhetően kitágult, lehetőség van az USA, Japán, fejlett európai országok adatainak összehasonlítására. Ausztria nagyon jól áll, Magyarország, elsősorban objektív nehézségek miatt, elég hátul kullog. Az okok elemzése helyett, a tényekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy elégedetten hátradőlni még Ausztriában sem szabad. Magyarországon pedig komoly erőfeszítésekre van szükség, ha javítani akarnak a morbiditási, mortalitási, demográfiai adatokon és az ellátással elégedett betegeket szeretnének. A kiábrándult, csalódott betegek többnyire az egészségügy tárgyi, anyagi és szakember hiánya miatt szenvednek. Gyakran az ellátó személyzet hibásnak tartják a gyógyulásuk lassú voltát, a fájdalmuk csillapíthatatlan fennállását, a műtétek sikertelenségeit. Sok esetben igazuk van, de ezt a kérdést sem lehet leegyszerűsíteni. Élelmes ügyvédek hada biztatja a kiábrándult betegeket, az elesetteket, a szerencsétlenül járt pácienseket, hogy „műhiba” miatt vegyenek elégtételt és kérjenek anyagi kompenzációt. Amerikában erre már egy óriási üzletág épült fel. Mi a statisztikailag várható és előforduló komplikáció és a műhiba közötti különbség? Ha a nemzetközileg elfogadott szabályok szerinti ellátás, műtét történt és ennek következményeképpen komplikáció lép fel, úgy hogy az orvos betartotta a szakma szabályait, akkor bármennyire is jogosan érez csalódást a beteg, az orvos nem hibás. A biológia, nem matematika, valószínűségekkel lehet csak számolni. A biológiában a 2 , 2 ritkán 4, gyakran lehet 3,9 vagy 4,1. Az anatómia könyvben megrajzolt erek, idegek és egyéb képletek lefutása az élő emberekben eltérő. Mindenki egyetlen individuum, nem csak társadalmi, hanem biológiai értelemben is. Az orvos, vagy a szakszemélyzet feladata, hogy a komplikációkat felismerje. Ezt követően köteles a leggyorsabban és a legmagasabb fokon orvosolni, a specialistákat értesíteni, őket bevonni a gyógyítás folyamatába. A Wikipédia a műhiba meghatározására a következőket mondja: „Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés”, ez jogi tényállás, amit a bíróság állapít meg. Tehát ha az egészségügyi személyzet, orvos, szakdolgozó eltér a szakma írott, íratlan szabályától és ebből a betegnek kára származik, akkor hibát követ el. Példák hosszú sorát lehet a médiákban olvasni. Here, vese, láb, mell műtéteknél összekeverik a baloldalt a jobboldallal. Jó állapotban lévő szervet tévedésből megoperálnak és a betegrészt nem távolítják el. Ezek súlyos hibák. Szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő és remélhetően a jövőben soha sem fognak előfordulni. Tehát összegezésképpen a modern orvostudomány az oda nem figyelésből, a fáradtságból, a tapasztalatlanságból adódó hibákat - egyre jobban koncentrálva és javítva a kontrollt - igyekszik megelőzni. Ennek egyik garanciája, hogy a Brüsszeli Bizottság rendeletben szabályozta az orvosok heti munkaóráinak maximális számát. A jövőben nem fordulhat elő, hogy a klinikai orvos 120 óra heti munkát végezzen, ügyeletet adjon. Ez is optimizmussal töltheti el a kórházakat, klinikákat felkereső betegeket, mivel nem agyonhajtott, álmos, kiábrándult, kiégett orvosok fogadják majd őket. Prof. Dr. Birtalan Iván Ph.D. Flameco-táncos (lángbike) Óraátállítás. Hol marad az ember? Az Európai Parlament 2018 februárjában nagy többséggel azt a döntést hozta, hogy meg kell szüntetni az évi kétszeri óraátállítást, és a téli időszámításra kell átállni. A végrehajtásért felelős Európai Bizottság, azonban szükségesnek látta megkérdezni az Unió polgárait is. Mindjárt februárban egy internetes felületen kérdéseket tettek fel, az óraátállítás megszüntetéséről, és arról, melyik időszámítás (téli, nyári) állandósítását szeretnék bevezetni. A konzultáció online valósult meg. Mindjárt az első napon az európai polgárok részéről óriási érdeklődés nyilvánult meg a szavazás iránt. A számítógépes rendszer nem bírta a terhelést és három napra elérhetetlenné vált. A konzultáció 2018 augusztusában fejeződött be, amelyen 4,6 millió állampolgár vett részt. Ezeknek döntő többsége, 84 százalék (3,8 millió állampolgár) a szezonális óraátállítás megszüntetése mellett szavazott. Az Európai Bizottság elnöke ennek alapján, azt nyilatkozta a német köztévében, hogy az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenkénti kétszeri óraátállítást és át kell térni az állandó nyári időszámításra. Ez a javaslat került az Európai Bizottság elé. A Bizottság elfogadta az óraátállítás megszüntetésének tervét, de úgy határozott, hogy az egyes tagállamok maguk döntsék el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kívánják-e országukban bevezetni. Jövő év, tehát 2019 áprilisig minden tagállam jelezné ezen szándékát. A nyári időszámításra való utolsó kötelező átállás a terv szerint 2019. március 31- én lenne. Ezután a téli időszámításra való átállást választó tagállamok 2019 október 27-én egy utolsó szezonális átállítást még alkalmazhatnak. Az így kialakult tervet az Európa Parlamentnek és a Tanácsnak kellene elfogadnia 2019 márciusáig. Ámde az EU fogaskerekei ezt a számukra túl gyorsnak ítélt tempót, nem bírják követni és rögvest beindultak a fékek. A kérdés gyakorlati végrehajtásának megvitatására a soros EU-elnökséget adó Ausztria, 2018. október 22-re, informális találkozóra, Grazba összehívta az EU közlekedési minisztereit, akikhez általában az időszámítási ügyek is tartoznak. Ezen kiderült, hogy nem csak az osztrák elnökség, de a miniszterek többsége is az átállítás 2021-re történő halasztását javasolják. Az is kiderült, hogy ahány ország annyi elképzelés. Egyes országok a nyári, mások a téli időszámítást állandósítanák. De vannak olyanok is akik a döntést továbbra is Brüsszelre bíznák. Megszólaltak a légitársaságok lobbistái is, akiknek a repülőmenetrendek átállítására minimálisan 18 hónapra lenne szükségük. A számítógépes rendszerek üzemeltetői pedig a rendszerek összeomlásától tartanak a sokféle időszámítás alkalmazása miatt. Egyszóval, ma már biztosra vehető, hogy 2021 előtt nem szüntetik meg az óraátállítást. Az emberiség a létezése óta, több évezreden keresztül a csillagászati megfigyeléseken alapuló természetes időben folytatta életét. Ez rögződött a génjeiben. Mindössze száz éve (1916-ban Németországban és az Osztrák Magyar Monarchiában) kezdték el az évszakok változásához kötődő óraátállítást, amelyet kisebb-nagyobb szünetekkel Európában továbbra is alkalmaznak. Tudományos kutatások százai, ezrei már többször bizonyították, hogy a millió év alatt rögzült rendszere az emberi szervezetnek, röpke száz év alatt nem tud úgy alkalmazkodni a mesterségesen változtatott időszámításhoz, hogy ne legyenek problémái. Ezeket hoszszan lehetne sorolni. Egy idézetet azonban engedjen meg a tisztelt olvasó. A Magyar Alvás Szövetségnek az óraátállítással kapcsolatban kiadott közleményében ez áll: „Az évi kétszer történő óraátállításnak az EU- ban történő megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár. ” A cirkadián ritmust az élőlények egy napi biológiai órájának nevezik. Elsősorban tehát az ember, mint olyan, természet által kialakult adottságait kellene szem előtt tartani, hogy megmaradhasson a komfort érzete. A menetrendek és a számítógépek átállíthatók a változások észlelésére, de az emberi szervezet működése nem programozható. Ma még nem!!! Vala 9 Ahol Audi és Mercedes, ott BMW is Miről híres Érd? A Wikipédia, az internet enciklopédiája szerint talán arról, hogy „az egyetlen olyan magyarországi város, ami egy megye legnagyobb városaként nem megyeszékhely”. Különben a németül Hanselbeck, horvátul Andrabeg névre hallgató, Budapest délnyugati csücskével többé-kevésbé öszszenőtt 67 ezer lakosú település nem büszkélkedik történelmi vagy kulturális, ill. építészeti érdekességgel, múlttal. A jövő talán másképp fog alakulni: Érdet választotta egy osztrák autóipari világcég, hogy felépítse az első Grazon kívüli kutatás-fejlesztési központját. A motor- és járműtesztelésben, hajtóműrendszerek szimulációs technológiáinak fejlesztésében élen járó AVL (AV List) 12,5 milliárd forintot ruház be, ehhez a magyar kormány hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ad - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a befektetés bejelentésekor november végén. Dirkjanetzko, az AVL Hungary ügyvezető igazgatója szerint a cég a magyarországi telephelyet is valódi kompetenciaközponttá kívánja fejleszteni. A 350 tervezett munkahely közül 250-et mérnökök fognak betölteni. Tehát más autóipari befektetéssel ellentétben Érden nem úgynevezett öszszeszerelő üzem lesz. Pontosan ez a téma áll az utóbbi évek majdnem világnézeti harccá váló viták középpontjában, ha autóipari befektetésekről van szó. Mikor júliusban bejelentették, hogy a német BMW gyárat épít Debrecenben, az első elemzések után csakis erről vitáztak a kormánypárti és az ellenzéki szakértők, újságírók. Novoszáth Péter közgazdász, egyetemi docens akkor kiemelte: „Az amerikai Site Selection című szaklap nemrég közzétett rangsora alapján Magyarország a világon a nyolcadik legvonzóbb befektetési, beruházási helyszín. Ebben a rangsorban a kelet-közép-európai régiót tekintve Magyarország áll az első helyen.” És a járműiparra utalva: „Magyarország harminc éve folyamatosan tesz azért, hogy az autóipar egyik vezető országa legyen Európában. Ennek eredménye az, hogy mindhárom német prémiumautó-gyártó jelen lesz gyártási tevékenységével Magyarországon (Audi, BMW, Mercedes).” Természetesen a BMW Debrecenben épülő új gyára óriási előnyökben részesíti a Hajdú-Bihar megyei székhelyet, ahol az előzetes várakozások szerint öszszesen legalább tízezer új állást teremt majd. „Amikor Magyarország benevezett ebbe a versenybe, komoly érveket tudott felsorakoztatni az ország mellett, így az alacsony adókat, a rugalmas munkaerő-szabályozást, a duális szakképzést és a színvonalas informatikai, műszaki képzéseket” - mondta Szijjártó a bejelentéskor. Az Origó online-portál felhívta a figyelmet egy tényre: Magyarország az egyetlen ország a világon, ahol a három vezető német prémium márkának van gyára, az Audinak Győrben, a BMW-nek Debrecenben, a Mercedesnek pedig Kecskeméten. „A beruházás nagyban segítheti a kelet-magyarországi régiók felzárkózását, mivel országos szinten nézve a munkanélküliségi ráta még magasabb a keleti megyékben, mint a nyugatiakban.” Utána folytatódott a vita: Modern ipari állammá vált-e Magyarország az autóipar által, vagy összeszerelő gyarmattá minősítették le? Míg a kormánypárti „Figyelő” megpróbálta bizonyítani, milyen jó Magyarországnak az autóipar, a portfolio.hu nevű online-lap azt emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagjából, hogy „Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban". A 444.hu pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „mennyire kiszolgáltatottá vált a magyar gazdaság az autóiparnak”. És így folytatta: „Bár egyre aggasztóbb jelzések érkeznek a bolygó jövőjével kapcsolatban, a magyar kormányzati politikusokat ez látszólag nem nagyon foglalkoztatja.” Ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert illeti, tényleg más szempontok szerint ítéli meg a BMW-gyárat, ugyanis „busásan megtérül Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a magyar kormány támogatja a BMW debreceni beruházását”. Az MNB szerint teljesen jogosan. A BMW- gyár építésének hozzájárulása a magyar GDP-hez fél százalékpont lehet az építés évében, és utána évente további 0,1 százalékpontos emelkedéssel lehet kalkulálni, mondta október elején az Origónak Balatoni András MNB- igazgató. Közben autóipari beszállítók egyedül novemberben két nagy befektetést jelentettek be Magyarországon. A műszaki szolgáltatásokban világszerte meghatározó Leadec is Debrecenbe, a BMW közelébe költözne. A német multi holografikus 3D-s szemüveggel növelné szolgáltatásainak hatékonyságát, mondta el a nemzetközi cég magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója a „Világgazdaság”-nak. Dákai Ferenc szerint a két év alatt kifejlesztett innováció néhány éven belül a hétköznapi munkavégzés alapeszközévé válhat. „A szemüvegen futó alkalmazással a karbantartásra váró berendezés és annak alkatrészei háromdimenziós képben jelennek meg a virtuális térben, amely ujjakkal mozgatható és tetszőlegesen forgatható” - magyarázta. Ugyancsak novemberben közölte Szijjártó Péter, hogy a dél-koreai Doosan Group 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatással 32 milliárd forintos autóipari beruházást telepít Tatabányára. Az építkezés még idén elkezdődik és várhatóan 2019 második felében ér véget. Az üzem Európában egyedüliként fog rézfóliát gyártani elektromos autók akkumulátoraihoz. Egy budapesti rendezvényen Szijjártó Péter Budapesten új rekordot harangozott be. A tavalyi 8 ezermilliárd forintos összeget jelentősen meghaladva a 10 ezermilliárd forintot is elérheti a magyarországi autóipar éves termelési értéke. A miniszter szerint a rekord azért valószínű, mert az eddig érkezett beruházások mellett újabb autóipari beszállítók érdeklődnek befektetések iránt. A kormány - mint fogalmazott - minden feltételt megteremtett annak érdekében, hogy Magyarország az autóipar innovatív korszakában is sikeres lehessen, támogatja az elektromos és önvezető autók fejlesztését, gyártását és elterjedését. M.P.