Béke és Szabadság, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1955-07-06 / 27. szám

14 émi történelem -­ 1855« NAHIMOV Pavel Sztyepanovics tengernagy, a nagy, orosz hadvezér, száz évvel ezelőtt, 1855 július 12-én halt hősi halált. Az admirális hadvezér­ képessége a krími háború idején bontakozott ki, amikor a tám­a­­dásra egyesült angol—francia—török flotta ellen vezette a fekete-tengeri orosz hajóhadat. Szülővárosa, forrón szeretett Szevasztopolja védelme során halt meg Képünk: Nahimov admirális egykorú arcképe -41848. BAROSS Gábor, a magyar vasút­­­ügy nagy reformere 1848 július 6-án született. Közlekedésügyi miniszterré 1886-ban nevezték ki. Sorra megváltotta a magánvasutakat, elsősorban az osztrák vasúttársaság bécs—budapesti vonalát. A zónatarifa bevezetésével föl­lendítette a személyközlekedést. A posta és távíró ügyét, a Vaskapu szabályozását fárad­hatatlanul intézte, ezért nevezték el a Vas­miniszternek«. Baross Gábor, a magyar államvasutak megteremtője 1892-ben halt meg Képünk: Baross Gábor szobra a Keleti pályaudvar előtt 1875. IFJABB LENDVAY Márton, a­­ Nemzeti Színház neves tagja 80 évvel ezelőtt, 1875 július 12-én halt meg. Nem volt olyan nagy színművész, mint ha­sonló nevű apja, de neve mégis felejt­hetetlen. 1848-ban elsőnek jelentkezett honvédnek és a szabadságharcban részt vett színész-honvédek között ő bizonyult a legvitézebbek egyikének. Vidéki szí­nészkedés után 1855-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol apja szerep­körét bízták rá 1855. BROCKY Károly híres magyar festőművész száz év előtt, 1855 július 8-án halt meg 48 éves korában. Borbélymesterséget tanult. Nyomorúságos körülmények között képezte magát Bécsben és Párizsban. Kijutott Londonba is, ahol hamarosan ünnepelt festő lett. A londoni magyar emigráció tagjaival, elsősorban Kossuth Lajossal szoros barátságot tartott. Több híres képét, köztük két honvédtábornok portréját végrendeletében a budapesti Szépművészeti Múzeumra hagyta Képeink: Brocky Károly önarcképe és egyik fiatalkori rajza: »A vándor« A­z 1848. KOSSUTH Lajos 1848 július 11-én mondta el a nép által választott első országgyűlésen híres megajánlási beszédét. »A haza veszélyből van!« — kezdte beszédét Kossuth és kétszázezer katona és 42 millió forint hadihötel megszavazását kérte. »Megadjuk!« — kiáltották az országgyűlés tagjai. A lelkes hangulatú egyhangú szavazás után Kossuth így folytatta: »Leborulok a nemzet nagy­sága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyar­­országot a poklok kapui sem fogják megdönteni. Képeink: Balra egykorú rajz az 1848-as országgyűlés színhelyéről, a pesti Redout-épületről. Fent: Kossuth történelmi jelentőségű beszédét mondja 1515. HÚSZ János cseh vallási reformátort 540 évvel ezelőtt, 1415 július 6-án taszították ki a katolikus egyházból és még ugyanaznap máglyán megégették. Húsz a cseh parasztok, városi polgárok és kisbirtokosok mozgalmát vezette — jórészt vallásos alapon — a német földesurak és a római katolikus egyház mind elviselhetetlenebb uralma ellen. A huszi­tizmus Húsz János máglya halála után erős lendületet vett a cseh és a szlovák nép köré­ben és véres háborúkba torkolt Képünk: A papi méltóságától megfosztott, megkötözött és megszégyenítésül papírkoroná­­val »koronázott« Húsz Jánost a máglyára hurcolják. (Régi metszet nyomán készült rajz) Képünk: Ifj. Lendvay Márton arcképe

Next