Béke és Szabadság, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1955-07-06 / 27. szám
14 émi történelem - 1855« NAHIMOV Pavel Sztyepanovics tengernagy, a nagy, orosz hadvezér, száz évvel ezelőtt, 1855 július 12-én halt hősi halált. Az admirális hadvezér képessége a krími háború idején bontakozott ki, amikor a támadásra egyesült angol—francia—török flotta ellen vezette a fekete-tengeri orosz hajóhadat. Szülővárosa, forrón szeretett Szevasztopolja védelme során halt meg Képünk: Nahimov admirális egykorú arcképe -41848. BAROSS Gábor, a magyar vasútügy nagy reformere 1848 július 6-án született. Közlekedésügyi miniszterré 1886-ban nevezték ki. Sorra megváltotta a magánvasutakat, elsősorban az osztrák vasúttársaság bécs—budapesti vonalát. A zónatarifa bevezetésével föllendítette a személyközlekedést. A posta és távíró ügyét, a Vaskapu szabályozását fáradhatatlanul intézte, ezért nevezték el a Vasminiszternek«. Baross Gábor, a magyar államvasutak megteremtője 1892-ben halt meg Képünk: Baross Gábor szobra a Keleti pályaudvar előtt 1875. IFJABB LENDVAY Márton, a Nemzeti Színház neves tagja 80 évvel ezelőtt, 1875 július 12-én halt meg. Nem volt olyan nagy színművész, mint hasonló nevű apja, de neve mégis felejthetetlen. 1848-ban elsőnek jelentkezett honvédnek és a szabadságharcban részt vett színész-honvédek között ő bizonyult a legvitézebbek egyikének. Vidéki színészkedés után 1855-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol apja szerepkörét bízták rá 1855. BROCKY Károly híres magyar festőművész száz év előtt, 1855 július 8-án halt meg 48 éves korában. Borbélymesterséget tanult. Nyomorúságos körülmények között képezte magát Bécsben és Párizsban. Kijutott Londonba is, ahol hamarosan ünnepelt festő lett. A londoni magyar emigráció tagjaival, elsősorban Kossuth Lajossal szoros barátságot tartott. Több híres képét, köztük két honvédtábornok portréját végrendeletében a budapesti Szépművészeti Múzeumra hagyta Képeink: Brocky Károly önarcképe és egyik fiatalkori rajza: »A vándor« Az 1848. KOSSUTH Lajos 1848 július 11-én mondta el a nép által választott első országgyűlésen híres megajánlási beszédét. »A haza veszélyből van!« — kezdte beszédét Kossuth és kétszázezer katona és 42 millió forint hadihötel megszavazását kérte. »Megadjuk!« — kiáltották az országgyűlés tagjai. A lelkes hangulatú egyhangú szavazás után Kossuth így folytatta: »Leborulok a nemzet nagysága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni. Képeink: Balra egykorú rajz az 1848-as országgyűlés színhelyéről, a pesti Redout-épületről. Fent: Kossuth történelmi jelentőségű beszédét mondja 1515. HÚSZ János cseh vallási reformátort 540 évvel ezelőtt, 1415 július 6-án taszították ki a katolikus egyházból és még ugyanaznap máglyán megégették. Húsz a cseh parasztok, városi polgárok és kisbirtokosok mozgalmát vezette — jórészt vallásos alapon — a német földesurak és a római katolikus egyház mind elviselhetetlenebb uralma ellen. A huszitizmus Húsz János máglya halála után erős lendületet vett a cseh és a szlovák nép körében és véres háborúkba torkolt Képünk: A papi méltóságától megfosztott, megkötözött és megszégyenítésül papírkoronával »koronázott« Húsz Jánost a máglyára hurcolják. (Régi metszet nyomán készült rajz) Képünk: Ifj. Lendvay Márton arcképe