Béke és Szabadság, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1955-11-16 / 46. szám
gyenélőket, a jobbágyok kiszipolyozott. Képzeletében megjelenik a népből előzúduló nemzet. Csak ez a Vörösmarty tudta megérteni Petőfit, az új nemzedéket, s tudta egyengetni féltékenység nélkül az útjukat. Csak ez a Vörösmarty tudott csatlakozni Kossuth politikájához, világosan jelezve, hogy fejlődésének töretlen útja a hőskölteményektől a hősi közös erőfeszítésekhez, a szabadságharchoz vezet. Valahányszor megállok budapesti szobra előtt, s elnézem a márványdarabok nevelő szépségét, a Szózat példázatát, ahogy ott a költő lábainál együtt énekel a nemzet, megrendülve az igaz szövegtől, érzem a Vörösmartytanitás rendüthetetlenségét. Ez a költő összefogta egy nemzet erejét, felébresztette lelkiismeretét: Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemebbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll Ezt ő mondotta s azóta egyenként nem felejtjük el. Rövid élete során nemcsak megírta, hanem meg is mutatta a patrióta-munkát. Irodalmi életet és irodalmi harcot, színházi műveltséget és kritikai igényt Vörösmarty Mihály vezetett be Budapesten. Csokonai, Berzsenyi még magánosan küzdött az érvényesülésért a vidéken. Vörösmarty avatja igazi irodalmi fővárossá Budapestet. A Zalán futásának még csak 87 előfizetője volt, a halott Vörösmartyt már egy nemzet gyásza kíséri a temetőbe. Annak a magyar irodalmi nyelvnek, mely a reformkorban válik országossá és általánossá, Vörösmarty a költői hitelesítője. Egyszerre adott színt és zenét a magyar szavaknak. Merészen, mint a nemzet géniusza, az égre írta fel vágyainkat. Nem tudjuk eléggé megbecsülni, hogy a hazafiúi lángot ugyanabból a tűzből hajtotta ki, amelyet az emberiségnek gyújtott meg. Vörösmarty költeményeiben nem szólam az emberiesség, mint ahogyan nem szólam a hazafiság. Elsőnek mondja ki, hogy a magyar haza ügye s a magyar szabadság dolga nemcsak magyar ügy, hanem az egész emberiségé. Az igaz magyarságnak igaz emberség a felismerhető mértéke. Komor háttérből szólította elő lánglelkű képzeletének szülötteit, a hősöket. Kétségbeejtő, szomorú lelkiállapotból szólalt meg saját hangján. Nem felszínes érzelmeket várt, mélységes, megbonthatatlan hűségre nevelt. Sötét képeiből villámlik elő a napsugaras, boldog táj: az »ünnep a világon•«. Magyarok ünnepe: az emberiség ünnepe egyszerre. Ezt mondja Vörösmarty ma is. »Szilágyi és Hajmás!« — Hegedűs László illusztrációja A »Zalán futása« eredeti címlapja HOftKOJ/r.fiMES’X Írta V«H OS.MARTY Ml VAL PESTEK. l'KTKOZ.vi TR.VTT.VJÍH JIVTYÁSNAI, I fl í a. AHOL ÍRNI-OLVASNI TANULT... A kápolnásnyéld Tó utca I. számú épület, a régi iskola, ahol Vörös- AKI IFJú SZIVEKBEN ÉL... Egy általános iskola nyolcamarty elemista volt. Az épület ma magánlakás (Ráth Károly felvételei) ciikos diákjai rendre beírják nevüket a múzeum emlékkönyvébe 5