Békés Megyei Nap, 1994. október (1. évfolyam, 124-149. szám)

1994-10-01 / 124. szám

1994. OKTÓBER T.; SZOMBAT „Dolgozni jöttem, nem dekorációnak!” _______Regős Mátyás_______ „Mélyen fel vagyok hábo­rodva!” - kezdte rövid, de sajátos bevezetőjét Szöllősi Istvánná országgyűlési kép­viselő asszony a békésszent­­andrási önkormányzat kép­viselő-testületének csütörtö­ki ülésén. Felháborodására az adott okot, hogy a szent­­andrási hivatal szerinte nem fektet kellő energiát az egyé­ni körzetben megválasztott képviselővel való kapcsolat­­tartásra. Ezt a gyakorlatot a jövőre nézve meg kívánja szüntetni, ezért a csütörtö­kön még rendkívüli vendég­nek számító Szöllősiné mos­tantól állandó résztvevője lesz a testületi üléseknek. Fi­gyelmeztette a képviselőket és a hivatal dolgozóit, hogy a meghívót időben, az írásos anyaggal együtt szeretné megkapni. „Én az egyenes, őszinte beszéd híve vagyok!” - mondta keményen Szöllő­siné -, „ezt elvárom min­denkitől, a testület tagjaitól is. Erre feltétlen szükségem van a munkám végzéséhez. Dolgozni jöttem ide, nem dekorációnak.” A testület az eddigi eltérő gyakorlatra hivatkozva pró­bálta menteni magát, kevés sikerrel. A dorgálás után a képviselők a munkába be­kapcsolódott Szöllősinével dolgoztak tovább. Az el­hangzott témákkal kapcso­latban a képviselő asszony figyelmeztette az önkor­mányzatot, hogy az egyszeri ingatlanok visszaadásának határideje még márciusban lejárt, kicsit gyorsítani kell a tempón. A költségvetés té­májánál, az energiaárak kompenzációjával kapcso­latban kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy ’95- ben az alapellátást nyújtó önkormányzati intézmé­nyek is megkapják ezt a tá­mogatást. A testület ülésén - talán éppen a képviselő asszony jelenléte miatt - ismét szó­ba került a szemét. A bé­­késszentandrási szeméttelep ügyének előzményei már a sajtóból ismertek. A csütör­töki gyűlésen az ügy lakos­sági szószólója az önkor­mányzatot lustasággal, hűt­len kezeléssel vádolva pró­bált segíteni a probléma megoldásában. A testület és a hivatal a vádakra csak em­beri oldalról, a sértések visszautasításával tudott rea­gálni, mert szakmai érveik­nek az elszabadult lakossági hisztériával szemben nem volt hatásuk. Az ülésen testület elé ke­rült egy szintén régi téma, az egyik lakos évek óta hú­zódó építési engedélyének ügye. A probléma, hogy az illető - bár a tulajdonjoga megvan - a településfejlesz­tési tervek miatt építési tila­lom alá eső telken kíván építkezni. A kérelmező megváltozott szociális hely­zetére tekintettel a testület úgy döntött, hogy a telepü­lésfejlesztési bizottság szak­értőire bízva a dolgot, rövid időn belül felülvizsgáltatja a rendeletet. ALFÖLDI HÍRADÓ Justh-ünnepség Justh Zsigmond író, a legen­dás szentetomyai paraszt­színház megteremtője halálá­nak századik évfordulója al­kalmából Orosházán emlék­­kiállítást, Gádoroson koszo­rúzást és emléktábla-avatást, továbbá irodalomtörténeti emlékülést rendeznek. A ren­dezvénysorozat október 7-én Orosházán kezdődik, a Szán­tó Kovács János Múzeumban emlékkiállítás nyílik. A múze­umi kiállításon az egykori Justh-major Balatonberény­­be került bútorait s a jeles író életútját és pályáját szemlélte­tő írásos emlékeket, fényké­peket, valamint képzőművé­szeti alkotásokat helyeztek el. E napon kezdődik Oroshá­zán a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság kétna­pos emlékülése a Petőfi Sán­dor Művelődési Házban. Az előadássorozat október 8-án, szombaton Gádoroson a mű­velődési házban folytatódik. Gádoroson szombaton meg­koszorúzzák Justh Zsigmond sírját, s Justh-emléktáblát lep­leznek le. Őszi randevú Az Új Mezőhegyes Bt. rende­zett ilyen címmel műsoros es­tet nemrég. A megjelenteket Bodics András, az Új Mezőhe­gyes városi havilap főszer­kesztője köszöntötte. A vacso­ra előtt Tóth Sándor ország­­gyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt. A vendégek szórakoztatásáról a Jókai Színház művészei, valamint a mezőkovácsházi Haliday táncklub táncosai gondos­kodtak. BÉKÉS MEGYEI NAP H CSÁRDASZÁLLÁSSAL KÖZÖSEN Új otthon a berényi időseknek _________M. L Mint az ország más részein, Mezőberényben is egyre több a koros ember, és nem mindegyik fiatal képes vál­lalni az idősek elhelyezését. Az igény az idősek szociális otthona iránt egyre növek­szik. Ezt ismerte fel a város képviselő-testülete, amikor - Csárdaszállás önkormány­zatával közösen - új szociális otthon építéséről döntött. A Puskin utca 1. szám alatt 1981 óta működő, 50 férőhelyes szociális otthon eredetileg szülőotthonként funkcionált, az épületet is ennek megfelelően építet­ték. Ma már elhasználódott, és ráadásul vizes. A két hat­ágyas szoba sem felel már meg a mai igényeknek. Ezért a Békési úton új, öt­ven férőhelyes, 1200 négy­zetméteres, 14 lakószobás - két- és négyágyas - szociális otthont építenek, amely a mai kor minden igényét ki­elégíti. A beruházás a tervek sze­rint hetvenmillióba kerül, felerészben a két önkor­mányzat saját fejlesztési alapjából, felerészben pedig céltámogatásból valósul meg. A kivitelező, a csárda­szállási Mezőépterr Rt. ta­vasszal kezdte el a munkát, és - ígéretük szerint - 1995. június 30-áig elkészülnek vele. Mint azt Cservenák Pál Miklós polgármester el­mondta, az ötven férőhelyes új épületet úgy alakították ki, hogy azt - ha lehetőség lesz rá - egy újabb ötven fé­rőhelyes szárnnyal egészít­hetik ki. A beruházás háromnegyed részben már kész, minden remény megvan rá, hogy határidőre el­készüljön BARTOLA ÁGNES FELVÉTELE ■ ■ iVr­ i'.ioV" uugass i yxt.tjt.txs 1 xj jxx>t.xjjOa | Igaz, nem lett termálfürdője a városnak, mint ahogy régeb­ben tervezték, de végre találtak kifizetődő hasznosítási módot a szarvasi termálvíznek. A víz hőenergiájának fűtésre való felhasználása, úgy tűnik, min­denkinek jó. Jó az önkormány­zatnak, mert végre olyan do­logra fordíthat pénzt, ami hasznot is hoz a konyhára. Jó a felhasználóknak, mert szer­ződésük van arról, hogy a mindenkori gáz áránál 10 százalékkal olcsóbban kapják a termálhőt. Jó az országnak, mert ennyivel is kevesebb ha­gyományos energiahordozót kell kitermelni vagy megvásá­rolni. És nem hanyagolható el az a momentum sem, hogy a város légszennyezettsége vár­hatóan jelentősen csökken. Keserű Zsuzsa Csak azt nem tudni még, a Körös mit fog szólni a do­loghoz. A beruházók, az ön­­kormányzat Termál Kft.-je és a PORCIÓ Kft. megkap­ták a szükséges engedélye­ket ahhoz a technológiához, mely szerint a használt ter­málvizet a város tisztított szennyvizével keverve, azaz hígítva az élő Körösbe ve­zessék. Nem is érdemelne szót a dolog, hiszen mindez bizonyítja, hogy a szennye­zés nem haladja meg az en­gedélyezett mértéket. Va­gyis­­ mindenképpen hozzá kell tenni­­ az egyelőre en­gedélyezett mértéket. Nem érdemelne szót, ha nem tudnánk, hogy a városban van a Haltenyésztési Kutató Intézet, melynek munkatár­sai birtokában vannak egy olyan módszernek, aminek segítségével a termálvíz élő­vizet szennyező anyagainak mennyisége csökkenthető lenne. - Igen, tudunk róla - mondja a Termál Kft. veze­tője, Réthy Vilmos. - Dr. Pekár Ferenc, a HAKI igazgatóhe­lyettese foglalkozik ezzel a témával, tudomásunk van róla, hogy írt erről egy ta­nulmányt, azt a rendelkezé­sünkre bocsátotta. Ez egy későbbi többletfelhasználási lehetőségként jöhet szóba, de Pekár úrnak ez a tanul­mánya még sehol nem volt kipróbálva. - Úgy tudom, Szentesen alkalmazták már a módszert - kapcsolódik a beszélgetés­be Csontos Lajos, a PORCIÓ Kft. képviselője. - Tíz hek­tár alapterületű hűtőtóban végeztek kísérleteket ezek­kel a módszerekkel, amelye­ket én nagyon tisztelek, és kétségbe vonni azokat nem akarom, mert nem vagyok szakember. Tehát onnan indul a do­log, hogy most Szarvas csi­náljon egy tíz hektáros hű­tőtavat.­­ Ha ez az alapállás, hogy kell egy tíz hektáros hűtőtó, akkor még nem konzultál­tak erről. - Mikor Pekár úrral be­széltem, a következőt mond­ta: - Van ilyen módszer, ott a szentesi példa. Szentesi pél­daként említette ezt a tározó tavat, ahol remekül megtisz­títják a vizet. - Nem a méret a lényeg. - Azért lényeges a méret, mert nyilván kell a víznek egy tartózkodási idő, amíg megtisztul. Pontos számítá­sokat ugyan nem végeztem, de az elfogadható, hogy kis területen nem oldható meg a dolog, mert a biológiai fo­lyamatok nem hiszem, hogy órák alatt lezajlanának. - Mennyi vízről van szó naponta? - Átlagosan ezer köbmé­terrel lehet számolni, ennyi vizet kell elhelyezni. Ez ak­kora beruházást igényel, amit mi biztosan nem, de félő, hogy a város sem tud vállalni. Egyébként még egy megjegyzést tennék. Ha a Körös legalacsonyabb vízho­zamát összehasonlítom a termálfűtés maximális víz­hozamával, akkor kiderül a nagyságrendi különbség. Tehát a szennyező anyag olyan mértékben hígul fel, hogy a Körös vízminőségi mutatóit tizedszázalékokban rontja. - Amikor mi Pekár úrral erről tárgyaltunk - veszi át újra a szót Réthy Vilmos -, körülbelül egy éve, még minden bizonytalan volt. Most már konkrétabbá vál­tak a dolgok, szinte biztos, hogy fűteni fogunk a ter­málvízzel. A további haszno­sítást illetően minden javas­latnak állunk elébe, ami a környezetszennyezést csak egy picit is csökkenti. A mi érdekünk is. Dr. Pekár Ferenc majd­nem reménytelennek tartja, hogy ha létezik egy jobb, de bonyolultabb és első látásra költségesebb megoldás, azt részesítsék előnyben egy törvény által megengedett egyszerűbb, olcsóbb, de a környezetet jobban szen­­­nyező megoldással szem­ben. Készségesen elmagyaráz­za a jobb, de bonyolultabb és most költségesebb megol­dás lényegét.­­ A termálvíz magas só-, szervesanyag- és ammónia­tartalma által szennyezi a fo­lyóvizet. Ennek a mennyisé­ge csökkenthető biológiai módszerekkel. A szóban for­gó esetben, ahol a termálvi­zet összekeverik a biológiai­lag tisztított szennyvízzel, még kedvezőbb összetételű tápvíz keletkezik, amit mondjuk haltermeléshez le­het hasznosítani. Ugyanakkor ezek az úgy­nevezett tápanyagok az amúgy is terhelt folyóvizek­ben szennyeződésként je­lentkeznek.­­ Úgy tudom, a tisztított szennyvíz­vezeték éppen a HAKI halastavai mellett ve­zet el. - Igen, azok a tavak a HA­KI tulajdonában állnak, de bérbe adták káeftéknek. - Mi kellene ahhoz, hogy ön komolyan gondolkodjon egy szóba jöhető technoló­gián? - Ha tudnám, mennyi a felhasznált termálvíz, a tisz­tított szennyvíz, akkor ki le­hetne számítani, mekkora tóra lenne szükség. Valószí­nű egyébként, hogy az emlí­tett, már meglévő tavak nem lennének elegendőek az összes víz befogadására, megtisztítására. Véleményem szerint azonban az is eredmény len­ne, ha legalább egy részét kiszűrnénk a szennyező anyagoknak. Manapság még nem szokás így gondol­kodni, főleg ha még csak bírságot sem kell fizetni a szennyezésért. Érdemes azonban elgon­dolkodni azon, mi lesz, ha teszem azt a közeljövőben elfogadásra kerülő új kör­nyezetvédelmi törvényben bevezetik a területhasználati díjat. Akkor esetleg a halastó lé­tesítése sem lesz olyan rossz beruházás. Nem is beszélve arról, hogy a környezet­­szennyezés nem ott kezdő­dik, amikor megszegjük a törvényt. - Az adatokon kívül mi kellene ahhoz, hogy a latol­gatásból konkrét javaslat le­gyen? - Az első beszélgetésünk óta egy év eltelt, senki nem keresett meg ilyen kéréssel. Azt hiszem, nem nekem kel­lene megtenni az első lépést. Ha a dolgok formai oldalát vesszük, megbízást kellene kapnom az önkormányzat­tól, ha pedig érzelmi alapon közelítjük meg, esetleg meg­csinálnám szívességből. Napi ezer köbméter termálvíz? Ássák a termálvizet vezető csöveknek az árkokat Szarvason FAZEKAS FERENC FELVÉTELE

Next