Békés Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-12 / 241. szám
1958. október 12., vasárnap A művelődés százados útjai Kulturális hagyományaink a reformkorban A felvilágosodás korát követő reformkor lázas tevékenységre serkentette a magyarságot. Több százados mulasztást kívánt rövid idő alatt behozni. A sok tennivaló kettős szálra fűződött: a haza és haladás, a nemzeti függetlenség és a társadalmi fejlődés kettős fonalára. Ez a kettő alkotott aztán gyönyörű szintézist a reformkor világáéal s 1848. dicsőséges forradalmában. Lelkes magyarok álltak csatasorba, hogy minden erejükkel a népet és a hazát szolgálják. A nemzeti öntudat fejlesztését tűzték ki célul azok a fiatalok is, akik vállalva a vándorlás nehézségeit, a magyar színházi kultúra alapjait fektették le hazánkban. A Békési Múzeum birtokában van két igen értékes dokumentum ebből a korból, amely a 20-as évek vándorszínész világával kapcsolatos. Az egyik arról szól, hogy valaki színészektől szerzett festékkel készített röpiratot terjesztett, a másik 1828-ban egy békési színi előadást hirdet kézzel irt plakáton. Ezen az előadáson a későbbi nagy színész, Lendvai is sserepelt. vándorszínészet nemzetet öntudatosító törekvéseinek jellemző ellentéte, főnemességünk magyartalanságának ékes bizonyítéka egy ugyancsak ebből a korból származó dokumentum, a Wenckheimcsalád házi színpadának műsorkönyve, amely sok külföldi, német nyelven játszott darab mellett mindössze két magyar tárgyat tüntet fel. Szépen világít ez arra, hogy az idegent majmoló, Becs pompájában sütkérező főnemességnek mennyire nincsen kapcsolata a magyar néppel, mennyire különvált attól érzésében, szokásaiban, szemléletében, ízlésében. A fent említett sok-sok elmaradás bepótlására sokan elegendőnek vélték a lassúbb fejlődést biztó reformokat annak ellenére, hogy a megvalósulásra váró törekvések maguk is forradalmiak voltak. Ezek között jelentős helyet foglalt el megyénk volt főispánja, Károlyi György. Minden nemes gondolat tettre késztette, Széchenyi példája ösztönzőleg hatott rá, s anyagi erejéhez mérten példát mutatott mindenkinek az áldozatos hazaszeretetre. Szinte alig-alig van olyan intézménye a kornak, melyet ne segített, vagy melynek elindításában részt ne vett volna. Segített az Akadémia felállításában, 40 000 forinttal járulva hozzá annak megépítéséhez, pesti lakásán a magyar szellemi élet legkiválóbb képviselői fordultak meg, s nem egy nagyon fontos intézményt alapoztak meg itt: pl. a Magyar Földhitelintézetel a magyar mezőgazdaság fejlesztésére (ő maga 50 000 forinttal járult hozzá annak alapításához), a Nemzeti Színházat, amelynek gyűjtését ő kezdeményezte, s legelsőként 20 000 forintot ajánlott fel reá, s meg is valósította tervét annak ellenére, hogy Bécs mindent elkövetett a színházi törekvések megbuktatására, s ráparancsolt Károlyira a kormánnyal, hogy az adakozóknak adja vissza a felajánlott öszszegeket (mindössze egy vette viszsza az általa felajánlott pénzt, a többi Károlyi rendelkezésére bízta), jelentős összeggel támogatta Vörösmarty árváit, elősegítette a magyar írók segélyegyletének létesítését, segítette a Duna és Tisza szabályozásának ügyét, a Hazai Takarékpénztár, a Lánchíd- és Alagút Társaság, az Általános Biztosító, az Alföld-Fiumei Vasút, a Képzőművészeti Társulat, a Békés megyei Gazdasági Egyesület, a Kisfaludy Társaság, a kisdedóvó intézetek, tornaegyletek, a zenede, a szegény gyermekek kórháza felállítását. Téves utakon járnánk, ha mindezekből reá vonatkozóan azt állapítanánk meg, hogy a magyar kultúra és civilizáció demokratikussá tételének vezérharcosa volt. Az általa irányított és megalapozott intézmények a nemesi osztálytársadalom pillérei kívántak lenni, s csak sokszoros áttétellel segítették elő a nép kultúrájának emelkedését. Mindig a nemesi nemzet fogalomkörében élt, és gondolokozott. Szemléletében nem tudta sohasem leküzdeni az arisztokratát. Nem tudott átlépni soha teljes egészében osztálykorlátain, bár jóval többet engedett abból, mint eszményképe. Széchenyi. Károlyi 1841—1848-ig terjedő békési főispánsága alatt megyénk politikai életének irányításában jelentős szerepet játszott a majdnem képviselőjelöltséget is vállaló Eötvös József, az első nemzeti kormány kultuszminisztere, a kritikai realizmus első igazán jelentős képviselője. Feleségének, Rosty Albert alispán lányának Orosháza és Gádoros közötti kb. 2500 holdat kitevő pusztaszenttornyai birtokán több ízben pihente ki Eötvös a közélet adta fáradalmakat. A birtokon fekvő csinos és kényelmes, nem kastélyszerű épületben csak a legszükségesebb bútorok voltak. Egyszerű, barnára festett fenyőfa-ágy, ugyanolyan anyagból készült egy nagyobb és egy kisebb szekrény, néhány szék, egy asztalka, ahogyan Győry Vilmos jellemezte Eötvös lakosztályát. Minisztersége előtt sokszor felkereste e birtokot, és huzamosabb időt töltött itt, később azonban már csak 12 napra „szökött meg Pestről”, s száma szerint ilyenkor nem is tudták, hogy „ide menekült". Leghíresebb regényének jelentős részét itt írta, talán itt ismerte meg a Violák (A falu jegyzőjének jobbágya) sok-sok szenvedését, a megyei élet igazságtalanságait, számos feljegyzést készített, melyek közül feltehetően nem egy Gondolitok c. kötetében látott napvilágot: itt fogalmazta meg 1865-ben két heti itteni tartózkodása idején szeretett barátja, Szalay László, a centralista irányzat másik vezére felett tartott akadémiai emlékbeszédet. Károlyin és Eötvösön kívül a szeghalmi Ángyán János vívott ki számottevő nevet magának megyénk lakói közül. Tudományos és szépirodalmi cikkeit a Tudományos Gyűjtemény és a Széplitteraturai Ajándék is közölte, továbbá a békési származású Dömény Sándor, ki a magyar zenepedagógiai irodalom áttörése terén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ugyancsak fontos a békéscsabai Boszy Mihály evangélikus lelkész működése is, aki a magyar Shakespeare-kultúr elindulása idején angol drámaíró legszebb műveit szlovák nyelvre fordítja le. Iskoláink közül a mezőberényi, majd ennek utóda, a szarvasi iskola vált országos hírűvé. Utóbbinak működéséről a későbbiekben lesz szó. Elek László BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Új film Békéscsabán A városi asszony — Jugoszláv film — Érdekes filmtörténet, jó szórakozás, a Békéscsai Brigád mozi jássza. --------------1------------ Október 28-én a Komszomol Központi Bizottsága ünnepi teljes ülést tart A napokban a Komszomol Központi Bizottságának irodája ülést tartott, amelyen elhatározta: 1956. október 29-én, a Komszomol megalakulásának 5. évfordulóján, Moszkvában összehívja a Komszomol Központi Bizottságának ünnepi ülését. Az iroda meghallgatta I. Kuzminnak, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének jelentését azokról a fontos népgazdasági építkezésekről, amelyeket 1958. végén és 1959. elején kell üzembe helyezni. A Komszomol Központi Bizottságának irodája határozatot hozott: a Komszomol szervezetek a XXI. pártkongresszus tiszteletére tevékenyen részt vesznek ezen objektumok építésének befejezésében. 5 Algíri lány dala Altok holnap' hegy fokára. Mint kedvesem. Börtönben az anyám* apám. Ki él, szavaz, Szólok én is, Algír lánya! Nem igaz, nincsen már korán, nyomorult egy perc az élet, hazug világot nem élek* kimondok mindent, igazán! Lerántom az álarcokat, hogy ropogjanak a pártok, én tiszta szívemből írtok, csattogtatom ostoromat! Országcsalók szövetsége! Lélekölő kegyetlenek! Miattuk népek sínylenek, de kiáltom én már: Vége! Átok a gyilkos francián! Szavaz Algéria népe, fegyver fegyver ellenébe, visszhangzik föld s az óceán! Vége lesz! — S a nedves, foltos, bűzös bitónak adjuk át a vérszopó, konok kutyát, ki ma mást hurokra fogdos! VARGA LÁSZLÓ JÓKAI SZÍNHÁZ Ma este fél 1 órakor: ROMEO ÉS JÚLIA Bérletszünet: Előadás után autóbuszjárat! tajelőadás Dobozon, ma este fél 1 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Termelik! Dolgozó garasztok! Teljes ütemben beindult az 1959. évi sertéshizlalási akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas, 20 kg-nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes előleget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden darab sertés után. A szerződés alapján átvett sertésért az alábbi vételárat fizeti a vállalat, közvetlenül az átvételkor: 15.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.50 Ft/kg 14.80 Ft/kg 14.5 Ft/kg 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 106 kg-on felüli hús- és hús jellegű sertésért 126—165 kg súlyú zsír- és zsírjellegű sertésért 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kantott sertésért Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtiszta, fehérbőrű, sima lefutószőrű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van. A tsz-ek és tszes-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaságban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertésekért, melyeknél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kgnál nagyob egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért. , I., II. tip. tsz. Mg. tsz. és egyszerű társulások 20—50 darab falkásított egyöntetű sertés után • 1.— Ft/kg 1.50 Ft/kg 50 darabon felüli falkásított egyöntetű sertés után 1.50 Ft/kg 2.— Ft/kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bővebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalat Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.