Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-27 / 73. szám
ISMm. március 27. Hatszázezer Az utóbbi években erőteljessé vett Békéscsaba parkosítása. Ez alaposan megnövelte a helyi fcertesae*i vállalat dalgocsokbik feladatai. Az. utcák és a terek parkjaiba csupán ez év tavaszán hatszázezer w»*ágpalaateik «emelnek. 34 fajta ceatenem száz váscoateából A kertesnerci teaMatet három telepén évente mintegy 33 ezer Uó cserepen virágot is hajlatnak. Jelenleg 3 et0 cserép hortenzia virágzik. Bnt a csabai virágüzlet melllett mezöberényiek, orosháziak, medgyesegyháziak, battornyaiak, magyarbánihegyesiek, szentesiek, toafesagyarrmatiafc és ,sátoraljaújhelyiek rendelték meg húsvétera. A vasatefi az eddigi szegényes váteszték bővítéséhez többek közdeti ezer deviza forintot is kapott, s ezért többek között Holtanórabol különleges jácint, a Német Demokratikus Köztársaságiba 10980 szobatenyőt, a trópusi országokból pedig paten amagtát vásárol. nők, tővirág A szobafenyővel most kezdenek ismerkedni Békéscsaba környékén. Az eddig felnevelt 260 cserjéből, amelynek 81 volt 6 forint darabja, eddig 80 darabot vásároltak meg. Nyílik a 2100 cserép hortenzia a kertészeti vállalat 2-es telepén. 3 Ma befejezik a borsó és árpa vetését a mezőberényi aranykalász Tsz-ben A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben még a téli hónapokban, elvégezték — 1600 holdon — az őszi gabonák fettrágyázását. A napokban pedig márteljes évövel megkezdték, a tavaszi munkákat különösen két üzemegységben, ahol homokosabb a talaj, haladnak jól. A vetési munkáikban harminc fogas, a talajelőkészítésben pedig 78 erőgép dolgozik. Március 26-ig a 140 hold tavaszi árpából 120-an elvetették a magot. A borsó vetéséből is már csak 30 holdnyi terület van hátra és ma befejezik ezt a munkát. A kertészetben is jó ütemben haladnak a tavaszi munkákkal. Tízholdra kiültették a fokhagymát, jelenleg pedig az étkezési hagyma dugványokat rakják ki. Ebből az idén 20 holdon termelnek. A mintegy 100 holdas kertészetben naponta 10—60 tsz. és családtag dolgozik. a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya ezideig nem fordított következetesen gondot az úgynevezett komplex zöldségtermesztő gazdaságok kialakítására, a termeléstechnológiai utasítás összeállítására, a szakpropagandára. A megyei szervek termelésszervező és ellenőrző munkájában a 20 ezer hold kertészeti tervfeladat ezidáig még nem kapott megfelelő helyet a viszonylag kis volumen miatt. A kertészkedés fontosságáról fokozottabban — a gazdaságossági oldalát is vizsgálva — csak ebben az évben kezdtek el beszélni. Ezért nem csoda, hogy ez az üzemág mostoha gyerekké vált. A gazdálkodás bevételeinek növelése, körülményeink között, zöldségtermesztés nélkül elképzelhetetlen. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben tavaly holdanként 280 mázsa paradicsomtermést értek el. A 20 ezer forintos jövedelem — az akkori árpolitikával — jól jött a tsz-nek. Ebben az évben a felvásárlási árak rendezésével nemcsak Kondoroson, hanem a megye más termelőszövetkezeteiben még alacsonyabb termésátlagok is jövedelmező üzemággá fejleszthetik a kertészetet. A zöldségtermesztés jelenlegi helyzete azonban nemcsak az 1964-es felvásárlási politikával magyarázható. Bár kétségtelen, hogy ebben ennek is része van. Véleményünk szerint azonban az a döntő érv, hogy minek a termesztése a könnyebb: a takarmányé vagy a zöldségé? A mezőgazdaság közvetlen irányítói és szervezői hozzászoktak a kényelmes munkához, így többségük a takarmánytermesztést tartja fontosnak. Ez nyilvánvaló, hiszen a kukoricával és a kalászosokkal kevesebb a munka, nem kell állandóan szedni, mint a paradicsomot, paprikát, uborkát. Csakhogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete, megyén belül a konzervgyár bővítése, a MÉK belföldi és külföldi kereskedelmi partnereinek áruellátása egyenesen megköveteli a zöldségtermesztés továbbfokozását. Ezt a célt a megye lehetőségeinek alapos mérlegelése nélkül nem valósíthatjuk meg. A megyei szerveknek a lehető legrövidebb időn belül felül kellene vizsgálniuk, hogy a zöldségtermesztésre eddig tett intézkedések milyen eredményt hoztak. A korábban kijelölt célgazdaságok hálózata miért tört derékba? Van-e mód arra, hogy ezek a bázisgazdaságok — ahol több száz holdon termesztenének zöldséget , létrejöjjenek-e, s hogy a korábban kertészeti célra juttatott beruházások valójában ott nyerjenek felhasználást, ahová azokat annak idején ilyen célra adták. A közös gazdaságok zöldség** termesztésének megszervezéséhez segítséget kell, hogy adjon a konzervgyár, a MÉK, de a megyei és minden járási tanács is. A szövetkezetek jó részét még tanítgatni kellene a zöldségtermesztésre, hogy az mind jobban igazodjék a hazai és a nemzet-közi szabványhoz. A tanítás azonban körülményes, mert sok tsz-ben nem állandó a kertészbrigád. A zöldségtermesztés továbbfokozására tehát nemcsak az állami szerveknek, a termel-tető vállalatnak van feladata, hanem a termelőszövetkezetnek is. Mégis e feladatok eredményes valóraváltása attól függ, hogy a konzervgyár, a MÉK, valamint a megye mezőgazdaságát irányító szervek miként tudják összehangolni a termelés fellendítésére teendő intézkedéseiket, s ezek hogyan esnek egybe a szövetkezetek érdekeivel. . Meggyőződésünk: az érdekek, azonosak. A zöldségtermesztés országos érdeke belenőtt a termelőszövetkezetek érdekébe, melyből minden közös gazdaságnak félreérthetetlenül vállalnia kell az őt illető részt. Dupsi Károly ! Szombat Magyar tervek szerint épül majd fel India első állami bauxitbányája és timföldgyára Hazaérkezett Indiából az Alumíniumipari Tervező Intézet, az Alumíniumipari Export Vállalat és a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat 14 tagú küldöttsége, amely a távol-keleti országban magyar közreműködéssel építendő bauxitbánya és timföldgyár tervezésének előkészítéséről tanácskozott. Szakai Pál, az ALEUX igazgatója, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy a világszerte jó hírű magyar alumíniumipar pár évvel ezelőtt kapott felhívást, vegyen részt az India közép-keleti részén, Madhya Pradesh államban telepítendő bauxitbánya és ümlökigyár megtervezésében. Indiának számottevő, magánkézben levő alumíniumipara van. Az ajánlatot az első indiai állami bauxitbánya és thnföldgyár terveire kérték. A tárgyalások eredményeként a Chemokomplex tavaly novemberben szerződést kötött az indiai acél- és bányaipari minisztériummal. A szerződés értelmében a magyar alumíniumipar szakértőket bocsát az indiai kormány rendelkezésére a bauxitbánya megtervezéséhez , és elkészíti a timföldgyár műszaki terveit. Még a tavasszal Budapestre érkeznek az indiai állami tervezőiroda mérnökei, hogy konzultáljanak az AXUTERV szakembereivel. Az ALUTERV rövidesen hozzáfog a timföldi gyár' műszaki terveinek 'kidolgozásához és a jövő évben a beruházók rendelkezésére bocsátja a tervdokumentációt. (MTI) Együtt kezdték az évet Szabadság Tsz néven ez év elején egyesült Békéscsabán a Petőfi és Kossuth Termelőszövetkezet. Az így megnövekedett, csaknem 7 ezer holdas gazdaság tagjai már együtt kezdték az évet, együtt láttak a tavaszi munkához, úgy, ahogy a nagy kollektíva közösen meghatározta az 1965-ös tennivalókat. Nemrég tartották a tervtárgyak a közgyűlést. Mérsékelt tervezés, biztonságos alap Az idén, számítva az egyesülést követő esetleges átmeneti nehézségekre, mérsékeltebben terveztek. Összesen 1792 holdon termelnek búzát, ebből 1589 a nagyhozamú fajta, s holdanként 15 mázsás átlagra számítanak. Az 1026 hold kukoricából 23,5 mázsás átlagtermést várnak májusi morzsákban. Cukorrépát 320 holdon termelnek és 160 mázsás átlagot terveztek be. A fentiekhez hasonlóan más növényekből sem állítanak maguk elé túl magas követelményeket. A gyűlésen több hozzászóló úgy reagált erre, hogyha mindenki becsületesen dolgozik, legalább úgy, mint tavaly, akkor magasan túlteljesítik az 1965-ös tervet, s a munkaegység értéke is nagyobb lesz a tervezett 37,5 forintnál. Ehhez természetesen az anyagi ösztönzés is hozzájárul majd. A tsz vezetői mintegy 200 ezer forintot biztosítottak a célprémiumok kifizetésére. A tervről többen úgy vélekedtek, hogy az mérsékelt és így biztonságosan indulhatnak az új évben. Kell a munkaerő Az elmúlt évi jó eredményeket látva, sokan kérték felvételüket a Szabadság Termelőszövetkezetbe. Ezen a közgyűlésen is 49 jelentkező felvételét vitatták meg. A vita a szó legszorosabb értelmében értendő. Örvendetesen sok volt a fiatal jelentkező. Az elnök ezt úgy nyugtázta, hogy, ifjodik a szövetkezet. Többen üzemeket, vállalatokat hagytak ott, hogy visszatérhessenek a tsz-be. Ez érthető, hiszen, ha jól számítjuk, itt jóval többet keresnek. Sok asszony is kérte a felvételét. Itt alakult ki a vita. — Nőket miért vegyünk fel? Hol vannak a férjeik? — kérdezte élesen az egyik tsz-tag és a választ is megadta, — máshol dolgoznak, megkapják a fizetésüket, így aztán jól lehet élni. Egy másik tsz-tag a nők védelmére állt. — A tsz-ben nőkre is szükség van. Kell a munkaerő — mondotta. — Ne ütközzön meg senki azon, hogy kérik a felvételüket. Jórészt fiatalok, dolgozni akarnak. Örüljünk ennek. A két vélemény megoszlott a jelenlévők között, de a nők javára foglalt állást a többség. Az asszonyok pedig boldogan nyugtázták ezt, és tapssal jutalmazták a mellettük felszólalókat. Egy nemes gesztus A tanácskozáson szó volt az alapszabály módosításáról is. Nemcsak azért, mert korábban a két szövetkezetnek némileg különbözött az alapszabálya, hanem azért is, mert a megerősödött tsz újabb kedvezményekkel is könynyítheti a tagok életét, s ezt rögzíteni kellett az alapszabályban. Egy javaslat különösen magára vonta a figyelmet. A tsz vezetősége indítványozta, hogy a terhes anyák összesen 20 hét, úgynevezett szülési szabadságot kapjanak, természetesen a megfelelő munkaegység jóváírásával. Taps követte ezt a bejelentést és a tagság meg is szavazta. Aki a tanulást vállalja, annak is bizonyos munkaegységet írnak jóvá. A betegek pedig 14 napnál hosszabb otthonmaradás esetén szintén munkaegység jóváírásban részesülnek. Változtattak az évente kötelező munkaegységen is. A férfiaknak 180, a nőknek 120, a kisgyermekes anyáknak pedig 60 munkaegységet kell teljesíteniük. Ez ismét arra vall, hogy a tsz vezetősége figyelembe veszi a család érdekét. Az új évet a fentiek alapján tehát biztonságos alappal, nagyobb munkalendülettel, jobb körülmények között kezdik a békéscsabai Szabadság Tsz tagjai. Kasnyik Judit Drótféreg próbaszámlálás a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A kukoricavetés egyik legnagyobb rovarellensége a drótféreg. Kirágja az elvetett szemek csíráit, tönkreteszi a fejlődő növények szikleveleit. A mezőgazdasági kutató intézetekben megtalálták a drótféreg elleni védekezés módját. Ezt alkalmazza ebben az esztendőben a Felsőnyomási Állami Gazdaság is. Az időjárás kedvezőbbre fordulásával a kukoricavetésre kijelölt táblákon próbaszámlálásokat tartottak s megállapították, hogy a kukoricatermesztés biztonságossá tételére két táblát vegyszerekkel fertőtleníteniük szükséges.