Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

ISMm. március 27. Hatszázezer Az utóbbi években erőteljessé vett Békéscsaba parkosítása. Ez alaposan megnövelte a helyi fcer­­tesae*i vállalat dalgocsokbik felada­tai. Az. utcák és a terek parkjaiba csupán ez év tavaszán hatszázezer w»*ágpalaateik­ «emelnek. 34 faj­ta ceatenem száz váscoateából A kertesnerci teaMatet három te­lepén évente mintegy 33 ezer Uó cserepen virágot is hajlatnak. Je­­lenleg 3 et0 cserép hortenzia vi­rágzik. Bnt a csabai virágüzlet melllett mezöberényiek, oroshá­zi­­ak, medgyesegyháziak, battornyai­­ak, magyarbánihegyesiek, szente­siek, toafesagyarrm­atiafc és ,sátor­aljaújhelyiek rendelték meg hús­­vétera. A vasatefi a­z eddigi szegényes váteszték bővítéséhez többek köz­­det­­i ezer deviza forintot is ka­pott­, s ezért többek között Holtan­­órabol különleges jácint, a Német Demokratikus K­öztársas­­ágiba 1­0980 szobatenyőt, a trópusi orszá­gokból pedig paten amagtát vásárol. nők, tővirág A szobafenyővel most kezde­nek ismerkedni Békéscsaba környékén. Az eddig felnevelt 260 cserjéből, amelynek 81 vo­lt­ 6 forint darabja, eddig­ 80 darabot vásároltak meg. Nyílik a 2100 cserép hortenzia a kertészeti vállalat 2-es telepén. 3 Ma befejezik a borsó és árpa vetését a mezőberényi aranykalász Tsz-ben A mezőberényi Aranykalász Termel­őszövetkezetben még a téli hónapokban, elvégezték — 1600 holdon­ — a­z őszi gabonák fet­t­rá­gyázását. A napokban pedig már­­teljes évövel megkezdték, a tavaszi munkákat különösen két­ üzem­egységben, ahol homokosabb a ta­laj, haladnak jól. A vetési mun­káikban harminc fogas, a talajelő­­készítésben pedig 7­8 erőgép dol­gozik. Március 26-ig a 140 hold ta­vaszi árpából 120-an elvetették a magot. A borsó vetéséből is már csak 30 hol­dny­i t­erü­let­ van h­átr­a és ma befejezik ezt a munkát. A kertészetbe­n is jó ütemben haladnak a tavaszi munkákkal. Tíz­­holdra kiültették a fokhagy­mát, jelenleg pedig az étkezési hagyma dugványokat rakják ki. Ebből az idén 20 holdon termel­nek. A mintegy 100 holdas kerté­szetben naponta 10—60 tsz. és csa­ládtag dolgozik. a megyei tanács vb mezőgazda­sági osztálya ezideig nem fordí­tott következetesen gondot az úgynevezett komplex zöldségter­mesztő gazdaságok kialakítására, a termeléstechnológiai utasítás összeállítására, a szakpropagan­dára. A megyei szervek termelés­­szervező és ellenőrző munkájá­ban a 20 ezer hold kertészeti tervfeladat ezidáig még nem ka­pott megfelelő helyet a viszony­lag kis volumen miatt. A ker­­tészkedés fontosságáról fokozot­tabban — a gazdaságossági olda­lát is vizsgálva — csak ebben az évben kezdtek el beszélni. Ezért nem csoda, hogy ez az üzemág mostoha gyerekké vált. A gaz­dálkodás bevételeinek növelése, körülményeink között, zöld­ségtermesztés nélkül elképzelhe­tetlen. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben tavaly holdanként 280 mázsa paradicsomtermést értek el. A 20 ezer forintos jövedelem — az akkori árpolitikával — jól jött a tsz-nek. Ebben az évben a felvásárlási árak rendezésével nemcsak Kondoroson, hanem a megye más termelőszövetkezetei­ben még alacsonyabb termésátla­gok is jövedelmező üzemággá fejleszthetik a kertészetet. A zöldségtermesztés jelenlegi helyzete azonban nemcsak az 1964-es felvásárlási politikával magyarázható. Bár kétségtelen, hogy ebben ennek is része van. Véleményünk szerint azonban az a döntő érv, hogy minek a termesztése a könnyebb: a takar­mányé vagy a zöldségé? A me­zőgazdaság közvetlen irányítói és szervezői hozzászoktak a kényel­mes munkához, így többségük a takarmánytermesztést tartja fon­tosnak. Ez nyilvánvaló, hiszen a kukoricával és a kalászosokkal kevesebb a munka, nem kell ál­landóan szedni, mint a paradi­csomot, paprikát, uborkát. Csak­hogy az ország jelenlegi gazda­sági helyzete, megyén belül a konzervgyár bővítése, a MÉK bel­földi és külföldi kereskedelmi partnereinek áruellátása egyene­sen megköveteli a zöldségter­mesztés továbbfokozását. Ezt a célt a megye lehetőségeinek ala­pos mérlegelése nélkül nem va­lósíthatjuk meg. A megyei szerveknek a lehe­­­­tő legrövidebb időn belül felül kellene vizsgálniuk, hogy a zöldségtermesztésre eddig tett intézkedések milyen eredményt hoztak. A korábban kijelölt cél­gazdaságok hálózata miért tört derékba? Van-e mód arra, hogy ezek a bázisgazdaságok — ahol több száz holdon termesztenének zöldséget , létrejöjjenek-e, s hogy a korábban kertészeti cél­r­a juttatott beruházások valójá­ban ott nyerjenek felhasználást, ahová azokat annak idején ilyen célra adták. A közös gazdaságok zöldség­­** termesztésének megszerve­zéséhez segítséget kell, hogy ad­jon a konzervgyár, a MÉK, de a megyei és minden járási tanács is. A szövetkezetek jó részét még tanítgatni kellene a zöldségter­mesztésre, hogy az mind jobban igazodjék a hazai és a nemzet-­­közi szabványhoz. A tanítás azonban körülményes, mert sok tsz-ben nem állandó a kertész­brigád. A zöldségtermesztés to­­vábbfokozására tehát nemcsak az állami szerveknek, a termel-­­tető vállalatnak van feladata,­­ hanem a termelőszövetkezetnek is. Mégis e feladatok eredményes­­ valóraváltása attól függ, hogy a­­ konzervgyár, a MÉK, valamint a megye mezőgazdaságát irányító szervek miként tudják összehan­golni a termelés fellendítésére te­endő intézkedéseiket, s ezek ho­gyan esnek egybe a szövetkeze­tek érdekeivel. . Meggyőződésünk: az érdekek, azonosak. A zöldségtermesztés országos érdeke belenőtt a ter­melőszövetkezetek érdekébe, melyből minden közös gazdaság­nak félreérthetetlenül vállalnia­ kell az őt illető részt. Dupsi Károly ! Szombat Magyar tervek szerint épül majd fel India első állami bauxitbányája és timföldgyára Hazaérkezett Indiából az Alu­míniumipari Tervező Intézet, az Alum­ín­i­u­mipar­i Export Vállalat és a Chemokomplex Külkereske­delmi Vállalat 14 tagú küldöttsé­ge, amely a távol-keleti ország­ban magyar közreműködéssel épí­tendő bauxitbánya és timföldgyár tervezésének előkészítéséről ta­nácskozott. Szakai Pál, az AL­EUX igazga­tója, a küldöttség vezetője el­mondotta, hogy a világszerte jó hírű magyar alumíniumipar pár évvel ezelőtt kapott felhívást, ve­gyen részt az India közép-keleti részén, Madhya Pradesh állam­ban telepítendő bauxitbánya és ü­mlökigyár megtervezésében. In­diának számottevő, magánkézben levő alumíniumipara van. Az ajánlatot az első indiai állami bauxitbánya és thnföldgyár ter­veire kérték. A tárgyalások ered­ményeként a Chemokomplex ta­valy novemberben szerződést kö­tött az indiai acél- és bányaipari minisztériummal. A szerződés ér­telmében a magyar alumínium­­ipar szakértőket bocsát az indiai kormány rendelkezésére a bauxit­bánya megtervezéséhez , és elké­szíti a timföldgyár műszaki ter­veit. Még a tavasszal Budapestre érkeznek az indiai állami tervező­iroda mérnökei, hogy konzultálja­nak az AX­UTERV szakemberei­vel. Az ALUTERV rövidesen hoz­záfog a timföldi gyár' műszaki ter­veinek 'kidolgozásához és a jövő évben a beruházók rendelkezésére bocsátja a tervdokumentációt. (MTI) Együtt kezdték az évet Szabadság Tsz néven ez év ele­jén egyesült Békéscsabán a Pe­tőfi és Kossuth Termelőszövetke­zet. Az így megnövekedett, csak­nem 7 ezer holdas gazdaság tag­jai már együtt kezdték az évet, együtt láttak a tavaszi munká­hoz, úgy, ahogy a nagy kollektí­va közösen meghatározta az 1965-ös tennivalókat. Nemrég tartották a tervtárgyak a közgyű­lést. Mérsékelt tervezés, biztonságos alap Az idén, s­zámítva az egyesü­lést követő esetleges átmeneti ne­hézségekre, mérsékeltebben ter­veztek. Összesen 1792 holdon ter­melnek búzát, ebből 1589 a nagy­hozamú fajta, s holdanként 15 mázsás átlagra számítanak. Az 1026 hold kukoricából 23,5 mázsás átlagtermést várnak má­jusi morzsák­ban. Cukorrépát 320 holdon termelnek és 160 mázsás átlagot terveztek be. A fentiek­hez hasonlóan más növényekből sem állítanak maguk elé túl ma­gas követelményeket. A gyűlésen több hozzászóló úgy reagált erre, hogyha min­denki becsületesen dolgozik, leg­alább úgy, mint tavaly, akkor magasan túlteljesítik az 1965-ös tervet, s a munkaegység értéke is nagyobb lesz a tervezett 37,5 forintnál. Ehhez természetesen az anyagi ösztönzés is hozzájárul majd. A tsz vezetői mintegy 200 ezer forintot biztosítottak a cél­prémiumok kifizetésére. A tervről többen úgy véleked­tek, hogy az mérsékelt és így biz­tonságosan indulhatnak az új évben. Kell a munkaerő Az elmúlt évi jó eredményeket látva, sokan kérték felvételüket a Szabadság Termelőszövetkezetbe. Ezen a közgyűlésen is 49 jelent­kező felvételét vitatták meg. A vita a szó legszorosabb értelmé­ben értendő. Örvendetesen sok volt a fiatal jelentkező. Az elnök ezt úgy nyugtázta, hogy, ifjodik a szövetkezet. Többen üzemeket, vállalatokat hagytak ott, hogy visszatérhessenek a tsz-be. Ez érthető, hiszen, ha jól számítjuk, itt jóval többet keresnek. Sok asszony is kérte a felvé­telét. Itt alakult ki a vita. — Nőket miért vegyünk fel? Hol vannak a férjeik? — kérdez­te élesen az egyik tsz-tag és a választ is megadta, — máshol dolgoznak, megkapják a fizetésü­ket, így aztán jól lehet élni. Egy másik tsz-tag a nők védel­mére állt. — A tsz-ben nőkre is szükség van. Kell a munkaerő — mon­dotta. — Ne ütközzön meg senki azon, hogy kérik a felvételüket. Jórészt fiatalok, dolgozni akar­nak. Örüljünk ennek. A két vélemény megoszlott a jelenlévők között, de a nők javá­ra foglalt állást a többség. Az asszonyok pedig boldogan nyug­tázták ezt, és tapssal jutalmazták a mellettük felszólalókat. Egy nemes gesztus A tanácskozáson szó volt az alapszabály módosításáról is. Nemcsak azért, mert korábban a két szövetkezetnek némileg kü­lönbözött az alapszabálya, hanem azért is, mert a megerősödött tsz újabb kedvezményekkel is köny­­nyítheti a tagok életét, s ezt rög­zíteni kellett az alapszabályban. Egy javaslat különösen magá­ra vonta a figyelmet. A tsz veze­tősége indítványozta, hogy a ter­hes anyák összesen 20 hét, úgy­nevezett szülési szabadságot kap­janak, természetesen a megfelelő munkaegység jóváírásával. Taps követte ezt a bejelentést és a tag­ság meg is szavazta. Aki a tanulást vállalja, annak is bizonyos munkaegységet írnak jóvá. A betegek pedig 14 napnál hosszabb otthonmaradás esetén szintén munkaegység jóváírásban részesülnek. Változtattak az évente kötele­ző munkaegységen is. A férfiak­nak 180, a nőknek 120, a kisgyer­mekes anyáknak pedig 60 mun­kaegységet kell teljesíteniük. Ez ismét arra vall, hogy a tsz ve­zetősége figyelembe veszi a csa­lád érdekét. Az új évet a fentiek alapján tehát biztonságos alappal, na­gyobb munkalendülettel, jobb kö­rülmények között kezdik a bé­késcsabai Szabadság Tsz tagjai. Kasnyik Judit Drótféreg próbaszámlálás a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A kukoricavetés egyik legna­gyobb rovarellensége a drótféreg. Kirágja az elvetett szemek csírá­it, tönkreteszi a fejlődő növé­nyek szikleveleit. A mezőgazdasá­gi kutató intézetekben megtalál­ták a drótféreg elleni védekezés módját. Ezt alkalmazza ebben az esztendőben a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság is. Az időjárás kedvezőbbre fordulásával a kuko­ricavetésre kijelölt táblákon pró­baszámlálásokat tartottak s meg­állapították, hogy a kukoricater­mesztés biztonságossá tételére két táblát vegyszerekkel fertőtleníte­niük szükséges.

Next