Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. DECEMBER 88., KEDD A1a: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Biztonságosabb ás fejlettebb anyagmozgatást Figyelmet érdemlő ankétet tartotok a napokban a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál a korszerűbb anyagmozgatásról. Az előadás, majd a hozzászólások zömében az anyagmozgatás biztonságával foglalkoztak, amely a továbbfejlesztésnek valóban egyik legfontosabb kérdése. A sérülést okozó baleseteknek mintegy35— 40 százaléka szállítás, rakodás közben történik, a halálos baleseteknél pedig még ennél is magasabb az arány. Sok-sok ember életét és testi épségét óvhatnánk meg a rendszabályok betartásával és ezzel együtt az anyagmozgatás gondosabb megszervezésével. A biztonságosság mellett azonban érdemes szót ejteni az anyagmozgatás és a gazdaságosság kapcsolatáról is. Magyarországon több mint egymillió ember foglalkozik vállalattá belüli és vállalatok közti szállításokkal. Békés megyében sem kisebb az arány, az ipari és mezőgazdasági üzemek dogozódnak mintegy 25 százalékát köti le az anyagmozgatás. Ez az adat már önmagában is szemléltetően mutatja, hogy mennyire elmaradott népgazdaságiunknak ez a területe. A magas termelési ráfordításoknak igen gyakran az anyagmozgatásira fordított jelentős kiadás az oka, s nemegyszer a költségek csökkentését elsősorban ennek csökkentésével lenne indokolt megkezdene Tagadhatatlan, az elmaradottságban közrejátszik, hogy évtizedekig mostohagyerek volt üzemeinkben a szállítások korszerűsítése és ezt fokozta az a hibás szemlélet, miszerint az anyagmozgatás elsősorban kiegészítő munkafolyamat, ezért a fejlesztése nem olyan számottevő népgazdasági érdek. Szerencsére már túl vagyunk ezen az állásponton és az állam jelentős anyagi eszközökkel támogatja az üzemek szállítási, csomagolási korszerűsítésének törekvéseit. Az idén például 300 millió forint hitelkeretet teremtett az állam az anyagmozgatás és csomagolás fejlesztésére, igen sajnálatos azonban, hogy ebből a Békés megyei üzemek is keveset vettek igénybe. (Úgy tűnik, még mindig él a maradiság, a régi szemlélet.) Az említett ankéton is elhangzott hogy nincs kellő érdeklődés a munkát könnyítő és biztonságosabbá változtató fejlesztés iránt, s ezért szóltak többen arról az igényről, hogy a műszakiaktól nagyobb segítséget várnak az anyagmozgatás korszerűsítésében. A fejlesztésnek első szempontja csupán a gépesítés, a nehéz fizikai munka könnyítése. Ideje lenne azt is rendszeresen vizsgálni, hogy jobb munkaszervezéssel hol és milyen mértékben ,csökkenthetők a szállítások, a rakodások. Nem egy üzemben vélekednek úgy, hogy indokolatlanul sokat mozgatják az alkatrészeket, a félkész, sőt a késztermékeket, s ez nemcsak a gyártási időt növeli feleslegesen, hanem gyakran okozója a selejtképződésnek. S hányszor láttuk azt is, hogy kvalifikált szakmunkások futkosnak a raktárakban, hosszú ideig várakoznak, cipekednek és képzettségüknél jóval kisebb értékű munkát végeznek ... Többet kell gondolkodni azon is, miként oldható meg üzemen belül legalább a fontosabb anyagmozgatási feladatok gépesítése. Sok-sok gépet gyártunk már itthon is — bár az igényeket megközelítően sem elégíthetjük ki —, amelyért nem kell valutát fizetni, de élve a vállalati önállósággal, azért sok beszerezhető. Ezenkívül szinte minden üzemben működik olyan javító-szerelő egység, amely házilag készíthet kisebb és egyszerűbb felszereléseket. Ritkán ta Paszkáljuk, hogy a TMK dolgozói ilyen feladatot kapnának. Belepillanthattam néhány, már 1966- ra készített újítási feladatttervbe. Ezekben is keveset olvastam az anyagmozgatás egyszerűsítéséről, a szállítás gépesítéseiről. Az SZMT ankétja lényegében azt igazolta, amit az általános tapasztalatok mutattak. Üzemeink jó részében még mindig nincs kellő becsülete az anyagmozgatásnak, s ha előre akarnak lépni, elsősorban az államitól várnak megváltást, s majdnem mindig deviza formájában. Az új gazdasági vezetés módszerei bizonyára kényszerítik majd üzemeinket, hogy a hallatlanul magas anyagmozgatási arányt jobb szervezéssel, korszerűsítéssel csökkentsék, de ennek az lesz a legfontosabb feltétele, hogy bátran éljenek az egyre növekvő önállósággal. Kovács András Ötmillió forint kölcsön folyósított az idén házépítésre, háztáji állatállomány fejlesztésére és zártkertek felújítására a Szarvasi Takarékszövetkezet Nyolc évvel ezelőtt alakították meg Szarvason a községbeliek a takarékszövetkezet. Azóta ez a pénzintézet jelentős eredményeket ért el. Jelenleg négy községre terjed ki működése. A múlt évben 5 668 000 forint betétállományt tartottak nyilván. Míg az idén — az októberi adatok alapján — már 7 150 000 forint betétállománnyal rendelkeztek. A Szarvasi Takarékszövetkezet 1964-ben 1048 igénylőnek 4 600 000, az idén október végéig pedig 1117 tagnak 5 millió forint kölcsönt folyósított házépítéshez, háztáji állatállomány fejlesztésére, a házi- és zártkertek felújításához. Három év óta az örménykúti Egyetértés és a szarvas Táncsics termelőszövetkezetek munkaegységekre járó zárszámadási járandóságainak kifizetését is a takarékszövetkezet végzi. Világ proletárjait egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Csarkkéni félmillió dolgozót érint Január elsejétől: új prémiumrendszer A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Csaknem félmillió dolgozót érint az az új prémiumrendszer, amely január 1-én az állami ipari és építőipari vállalatok többségénél életbe lép. Elkészült már a végrehajtási utasítás is. Ennek fontosabb rendelkezéseiről a Munkaügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták: — A vállalatot megillető prémiumösszeg felhasználását s a vállalaton belüli jutalmazás rendszerét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg. 1966. január 1-től már prémiumban részesíthetők azok a műszaki és adminisztratív dolgozók is, akik munkakörüknél, beosztásuknál, hatáskörüknél fogva előrelendíthetik és előre is lendítik a vállalat műszaki és gazdasági tevékenységét. A végrehajtási utasítás előírja, hogy a jövőben az egész munka, vagy a munka újabb szakaszának megkezdése előtt minden prémiumfeladatot írásban kell közölni a dolgozókkal. — Új rendelkezés, hogy január 1-től az utólag is adható prémium azoknak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak, akik számára — munkájuk jellege miatt vagy egyéb okokból — nem határozták meg előre a prémiumfeladatokat. Az utólagos premizálás akkor is alkalmazható, ha a dolgozónak van előre kitűzött prémiumfeladata, de más területen is elért valamilyen kimagasló teljesítményt A Munkaügyi Minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy a dolgozók egyéni prémiumát fokozott differenciáltsággal, különbségtevéssel kell megállapítani. A kitűzött összegnek minden esetben ki kell fejezni a feladat fontosságát, végrehajtásának nehézségét, az egyes prémiumok összegei pedig fejezték ki a feladatok közötti minőségi különbséget A szakminiszter az egy dolgozónak kifizethető prémium felső határát még százalékokban sem írhatja elő, s a prémium általában nem lehet kevesebb a premizált dolgozó időarányos alapbérének tíz százalékánál, célfeladat és utólagos jutalom esetében pedig 500 forintnál. — A vállalati dolgozók egyéni némiumfeladatait úgy kell megszabni, hogy e feladatok az áltauk betöltött munkakörnek megeleljen — mondották a minisztéiumban. — Azoknak a dolgozóknak a prémiumfeladatát, akiknek a munkája lényegesen hozzájárul az exportmegrendelés vagy megrendelések teljesítéséhez úgy kell megállapítani, hogy az exportfeladat határidőre és megfelelő minőségben való teljesítésre ösztönözzön. Ha a dolgozó teljesítette prémiumfeladatát, akkor a prémiumot ki kell fizetni. Megvonható, illetve csökkenthető azonban a prémium, ha a dolgozó a munkájával összefüggő egyéb, nem premizált, de fontos feladatok területén súlyos mulasztást követ el. A prémiumcsökkentés vagy megvonás okait és mértókét írásban kell közölni a dolgozóval. A dolgozók érdekeit védi a végrehajtási utasításnak az a fontos rendelkezése, hogy 4z a kitűzött prémium kifizetését nem szabad megtagadni vagy utólag csökkenteni azon a címen, hogy a szükséges összeg nem áll a vállalat rendelkezésére. — Fontosnak tartjuk azt az új rendelkezést — hangsúlyozták a minisztériumban —, hogy jövőre már nem a vállalat prémiumkeretéből fizetik az igazgatók és helyetteseik prémiumát, hanem e célra minden minisztérium külön prémiumkeretet köteles létesíteni. A miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — az igazgatóknak és helyetteseiknek adható prémiumot az éves mérlegbeszámoló értékelése után, a vállalat teljes tevékenységének elemzése alapján utólag határozza meg. Végül elmondották még a Munkaügyi Minisztériumban, hogy az új intézkedés az állami ipari vállalatokra, a kivitelező építőipari vállalatokra és — a tanács kezdeményezésére — a szolgáltató, lakás-kommunális vállalatokra vonatkozik. F. J. Terven belül 2 millió 640 ezer forint bevétel növénytermesztésből Zárszámadás előtt a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Korán reggel érkeztünk a békéscsabai Szabadság Tsz központjába. Az irodában vendégmarasztaló a jó meleg. A szövetkezet vezetői azonban addigra már sokat tárgyaltak, vitatkoztak, ügyes-bajos dolgokat intéztek. — Nálunk még nem érkezett el a téli pihenés ideje — fogad bennünket Fabulya György, a szövetkezet elnöke. — Leltározunk. Számba vesszük az eredményeket, azt, hogy mit tettünk jól, mit rosszul az elmúlt esztendőben. A jót továbbfejlesztjük, ami rossz volt munkamódszerünkben, azt eltemetjük az óesztendővel együtt. — A hasznos tapasztalatok mindig segítenek — veszi át a szót a szövetkezet főmezőgazdásza, Mazán János. — Hét és fél ezer holdas szövetkezetünk a Petőfi és Kossuth Tsz-ből egyesült. Mindkét szövetkezetben voltak annak idején országosan jó eredmények. A bevált módszereket itt alkalmazzuk. Ezután arról tájékoztattak bennünket, hogy az őszi munkák versenyében előkelő helyre kerültek Békéscsaba szövetkezetei között. Több mint 8 ezer forint jutalmat kaptak, amiből magnót, mosógépeket vásároltak. Az utóbbit a szövetkezeti tehenészek és sertésgondozók részére, mert holmijaikat már nagyüzemi módszerekkel tisztítják. Később visszakanyarodtunk beszélgetésünkkel az 1965. évi eredményekhez. — Egyedül a növénytermesztés terven felül 2 millió 640 ezer forint jövedelmet hozott. Ezzel sikerült duplán pótolni az állattenyésztésben önhibánkon kívül beállt károkat. Búzából például 18,8 mázsa volt az átlagunk, kenderből 48,2 mázsa, cukorrépából csak a terven felüli termést húsz ■napig szállítottuk a Sarkad Cukorgyárba. Száz mázsa kiváló minőségű lucernamagot adtunk a népgazdaságnak — mondja füzet nélkül is a pontos számadatokat a főagronómus. — A kertészeti brigád is derekasan dolgozott, nekik is sokat köszönhetünk. A beszélgetésből az is kiderült, hogy 1965-ben 200 ezer forintot szántak célprémiumra. Legtöbbet a kukoricabetakarítók kaptak, mivel 25 mázsa morzsolt átlagtermést értek el. Az egyéb őszi munkák, és a kései érés miatt bizony későre maradt a kukorica betakarításának a zöme. S akik a havas esőben, fagyos hajnalokban törték a csövet, vágták a szárat, azok megérdemelték a munkaegységjóváíráson kívül a céljutalmat is. Elmondották a szövetkezet vezetői azt is, hogy a kedvezőtlen időjárás, a száj- és körömfájás ellenére elérik a tervezett jövedelmet. Ez pedig nem lebecsülendő összeg: a 800 rendszeresen dolgozó tagnak átlagban az évi összkeresete a közösből meghaladja a 17 és fél ezer forintot. Sok család — főleg az alapítótagok és több éve dolgozó törzstagok — szép eredménnyel zárják az 1965-ös esztendőt. Ary Róza