Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. DECEMBER 88., KEDD A1a: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Biztonságosabb ás fejlettebb anyagmozgatást Figyelmet érdemlő ankétet tar­totok a napokban a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsánál a kor­szerűbb anyagmozgatásról. Az előadás, majd a hozzászólások zö­­mében az anyagmozgatás bizton­ságával foglalkoztak, amely a to­vábbfejlesztésnek valóban egyik legfontosabb kérdése. A sérülést okozó baleseteknek mintegy­­35— 40 százaléka szállítás, rakodás közben történik, a halálos balese­teknél pedig még ennél is maga­sabb az arány. Sok-sok ember éle­tét és tes­ti épségét óvhatnánk meg a rendszabályok betartásával és ezzel együtt az anyagmozgatás gondosabb megszervezésével. A biztonságosság mellett azonban érdemes szót ejteni az anyagmoz­gatás és a gazdaságosság kapcso­latáról is. Magyarországon több mint egy­­millió ember foglalkozik vállala­ttá belüli és vállalatok közti szál­lításokkal. Békés megyében sem kisebb az arány, az ipari és mező­­gazdasági üzemek dogozódnak mintegy 25 százalékát köti le az anyagmozgatás. Ez az adat már önmagában is szemléltetően mu­tatja, hogy mennyire elmaradott népgazdaságiunknak ez a területe. A magas termelési ráfordítások­nak igen gyakran az anyagmozga­tásira fordított jelentős kiadás az oka, s nemegyszer a költségek csökkentését elsősorban ennek csökkentésével lenne indokolt megkezdene Tagadhatatlan, az elmaradott­ságban közrejátszik, hogy évtize­dekig mostohagyerek volt üzeme­inkben a szállítások korszerűsíté­se és ezt fokozta az a hibás szem­­lélet, miszerint az anyagmozgatás elsősorban kiegészítő munkafolya­mat, ezért a fejlesztése nem olyan számottevő népgazdasági érdek. Szerencsére már túl vagyunk ezen az állásponton és az állam jelen­tős anyagi eszközökkel támogatja az üzemek szállítási, csomagolási korszerűsítésének törekvéseit. Az idén például 300 millió forint hi­telkeretet teremtett az állam az anyagmozgatás és csomagolás fej­lesztésére, igen sajnálatos azon­­ban, hogy ebből a Békés megyei üzemek is keveset vettek igénybe. (Úgy tűnik, még mindig él a ma­­radiság, a régi szemlélet.) Az em­lített ankéton is elhangzott hogy nincs kellő érdeklődés a munkát könnyítő és biztonságosabbá vál­toztató fejlesztés iránt, s ezért szóltak többen arról az igényről, hogy a műszakiaktól nagyobb se­gítséget várnak az anyagmozgatás korszerűsítésében. A fejlesztésnek első szempont­ja csupán a gépesítés, a nehéz fi­zikai munka könnyítése. Ideje lenne azt is rendszeresen vizsgál­ni, hogy jobb munkaszervezéssel hol és milyen mértékben ,csök­kenthet­ők a szállítások, a rakodá­sok. Nem egy üzemben véleked­nek úgy, hogy i­ndokola­tlanul so­kat mozgatják az alkatrészeket, a félkész, sőt a késztermékeket, s ez nemcsak a gyártási időt növeli feleslegesen, hanem gyakran oko­zója a selej­tképződésnek. S hány­­szor láttuk azt is, hogy kvalifikált szakmunkások futkosnak a raktá­rakban, hosszú ideig várakoznak, cipekednek és képzettségüknél jó­val kisebb értékű munkát végez­nek ... Többet kell gondolkodni azon is, miként oldható meg üzemen belül legalább a fontosabb anyag­mozgatási feladatok gépesítése. Sok-sok gépet gyártunk már itt­hon is — bár az igényeket meg­közelítően sem elégíthetjük ki —, amelyért nem kell valutát fizetni, de élve a vállalati önállósággal, azért sok beszerezhető. Ezenkívül szinte minden üzemben működik olyan javító-szerelő egység, amely házilag készíthet kisebb és egy­szerűbb felszereléseket. Ritkán ta­ Paszkáljuk, hogy a TMK dolgozói ilyen feladatot kapnának. Bele­pillanthattam néhány, már 1966- ra készített újítási feladatttervbe. Ezekben is keveset olvastam az anyagmozgatás egyszerűsítéséről, a szállítás gépesítéseiről. Az SZMT ankétja lényegében azt igazolta, amit az általános ta­pasztalatok mutattak. Üzemeink jó részében még mindig nincs kel­lő becsülete az anyagmozgatás­nak, s ha előre akarnak lépni, el­sősorban az államitól várnak meg­­váltást, s majdnem mindig devi­za formájában. Az új gazdasági vezetés módszerei bizonyára kény­szerítik majd üzemeinket, hogy a hallatlanul magas anyagmozgatási arányt jobb szervezéssel, korsze­rűsítéssel csökkentsék, de ennek az lesz a legfontosabb feltétele, hogy bátran éljenek az egyre nö­vekvő önállósággal. Kovács András Ötmillió forint kölcsön­ folyósított az idén házépítésre, háztáji állatállomány fejlesztésére és zártkertek felújítására a Szarvasi Takarékszövetkezet Nyolc évvel ezelőtt alakították meg Szarvason a községbeliek a takarékszövetkezet. Azóta ez a pénzintézet jelentős eredménye­ket ért el. Jelenleg négy községre terjed ki működése. A múlt év­ben 5 668 000 forint betétállo­mányt tartottak nyilván. Míg az idén — az októberi adatok alap­ján — már 7 150 000 forint betét­­állománnyal rendelkeztek. A Szarvasi Takarékszövetkezet 1964-ben 1048 igénylőnek 4 600 000, az idén október végéig pedig 1117 tagnak 5 millió forint köl­csönt folyósított házépítéshez, háztáji állatállomány fejlesztésé­re, a házi- és zártkertek felújí­tásához. Három év óta az ör­­ménykúti­ Egyetértés és a szarvas­ Táncsics termelőszövetkezetek munkaegységekre járó zárszáma­dási járandóságainak kifizetését is a takarékszövetkezet végzi. Világ proletárjait egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Csarkkéni félmillió dolgozót érint Január elsejétől: új prémiumrendszer A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Csaknem félmillió dolgozót érint az az új prémiumrend­szer, amely január 1-én az ál­lami ipari és építőipari válla­latok többségénél életbe lép. Elkészült már a végrehajtási utasítás is. Ennek fontosabb rendelkezéseiről a Munkaügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták: — A vállalatot megillető pré­miumösszeg felhasználását s a vállalaton belüli jutalmazás rend­szerét az igazgató a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben állapít­ja meg. 1966. január 1-től már prémiumban részesíthetők azok a műszaki és adminisztratív dolgo­zók is, akik munkakörüknél, be­osztásuknál, hatáskörüknél fogva előrelendíthetik és előre is lendí­tik a vállalat műszaki és gazda­sági tevékenységét.­­ A végrehajtási utasítás elő­írja, hogy a jövőben az egész munka, vagy a munka újabb sza­kaszának megkezdése előtt min­den prémiumfeladatot írásban kell közölni a dolgozókkal. — Új rendelkezés, hogy január 1-től az utólag is adható prémi­um azoknak a kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó dolgozók­nak, akik számára — munká­juk jellege miatt vagy egyéb okokból — nem határozták meg előre a prémiumfelada­tokat. Az utólagos premizálás akkor is alkalmazható, ha a dolgozónak van előre kitűzött prémiumfel­adata, de más területen is elért valamilyen kimagasló teljesít­ményt A Munkaügyi Minisztérium il­letékesei hangsúlyozták, hogy a dolgozók egyéni prémiumát foko­zott differenciáltsággal, különb­ségtevéssel kell megállapítani. A kitűzött összegnek minden eset­ben ki kell fejezni a feladat fon­tosságát, végrehajtásának nehéz­ségét, az egyes prémiumok össze­gei pedig fejezték ki a feladatok közötti minőségi különbséget A szakminiszter az egy dolgozónak kifizethető pré­mium felső határát még szá­zalékokban sem írhatja elő, s a prémium általában nem le­het kevesebb a premizált dol­gozó időarányos alapbérének tíz százalékánál, célfeladat és utólagos jutalom esetében pe­dig 500 forintnál. — A vállalati dolgozók egyéni n­émiumfeladatait úgy kell meg­szabni, hogy e feladatok az álta­­uk betöltött munkakörnek meg­eleljen — mondották a miniszté­iumban. — Azoknak a dolgozók­nak a prémiumfeladatát, akiknek a munkája lényegesen hozzájárul az exportmegrendelés vagy megrendelések teljesítéséhez úgy kell megállapítani, hogy az ex­­portfeladat határidőre és megfe­lelő minőségben való teljesítésre ösztönözzön.­­ Ha a dolgozó teljesítette pré­miumfeladatát, akkor a prémiu­mot ki kell fizetni. Megvonható, illetve csökkenthető azonban a prémium, ha a dolgozó a munká­jával összefüggő egyéb, nem pre­mizált, de fontos feladatok terüle­tén súlyos mulasztást követ el. A prémiumcsökkentés vagy megvo­nás okait és mértókét írásban kell közölni a dolgozóval. A dolgozók érdekeit védi a végrehajtási utasí­tásnak az a fontos rendelkezése, hogy 4z a kitűzött prémium ki­fizetését nem szabad megta­gadni vagy utólag csökkente­ni azon a címen, hogy a szük­séges összeg nem áll a válla­lat rendelkezésére. — Fontosnak tartjuk azt az új rendelkezést — hangsúlyozták a minisztériumban —, hogy jövőre már nem a vállalat prémiumkere­téből fizetik az igazgatók és he­lyetteseik prémiumát, hanem e célra minden minisztérium külön prémiumkeretet köteles létesíteni. A miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — az igazgatóknak és he­lyetteseiknek adható prémiu­mot az éves mérlegbeszámoló értékelése után, a vállalat tel­jes tevékenységének elemzése alapján utólag határozza meg. Végül elmondották még a Mun­kaügyi Minisztériumban, hogy az új intézkedés az állami ipari vál­lalatokra, a kivitelező építőipari vállalatokra és — a tanács kezde­ményezésére — a szolgáltató, la­kás-kommunális vállalatokra vo­natkozik. F. J. Terven belül 2 millió 640 ezer forint bevétel növénytermesztésből Zárszámadás előtt a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Korán reggel érkeztünk a bé­késcsabai Szabadság Tsz központ­jába. Az irodában vendégmarasz­taló a jó meleg. A szövetkezet ve­zetői azonban addigra már sokat tárgyaltak, vitatkoztak, ügyes-ba­jos dolgokat intéztek. — Nálunk még nem érkezett el a téli pihenés ideje — fogad ben­nünket Fabulya György, a szövet­kezet elnöke. — Leltározunk. Számba vesszük az eredményeket, azt, hogy mit tettünk jól, mit rosszul az elmúlt esztendőben. A jót továbbfejlesztjük, ami rossz volt munkamódszerünkben, azt eltemetjük az óesztendővel együtt. — A hasznos tapasztalatok mindig segítenek — veszi át a szót a szövetkezet főmezőgazdá­sza, Mazán János. — Hét és fél ezer holdas szövetkezetünk a Pe­tőfi és Kossuth Tsz-ből egyesült. Mindkét szövetkezetben voltak annak idején országosan jó ered­mények. A bevált módszereket itt alkalmazzuk. Ezután arról tájékoztattak ben­nünket, hogy az őszi munkák ver­senyében előkelő helyre kerültek Békéscsaba szövetkezetei között. Több mint 8 ezer forint jutalmat kaptak, amiből magnót, mosógé­peket vásároltak. Az utóbbit a szö­vetkezeti tehenészek és sertésgon­dozók részére, mert holmijaikat már nagyüzemi módszerekkel tisz­títják. Később visszakanyarod­­­­tunk beszélgetésünkkel az 1965. évi eredményekhez. — Egyedül a növénytermesztés terven felül 2 millió 640 ezer fo­rint jövedelmet hozott. Ezzel si­került duplán pótolni az állatte­nyésztésben önhibánkon kívül be­állt károkat. Búzából például 18,8 mázsa volt az átlagunk, ken­derből 48,2 mázsa, cukorrépából csak a terven felüli termést húsz ■napig szállítottuk a Sarkad­ Cukor­gyárba. Száz mázsa kiváló minő­ségű lucernamagot adtunk a nép­gazdaságnak — mondja füzet nél­kül is a pontos számadatokat a főagronómus. — A kertészeti bri­gád is derekasan dolgozott, nekik is sokat köszönhetünk. A beszélgetésből az is kiderült, hogy 1965-ben 200 ezer forintot szántak célprémiumra. Legtöbbet a kukoricabetakarítók kaptak, mivel 25 mázsa morzsolt átlag­termést értek el. Az egyéb őszi munkák, és a kései érés miatt bizony későre maradt a kukori­ca betakarításának a zöme. S akik a havas esőben, fagyos hajnalok­ban törték a csövet, vágták a szá­rat, azok megérdemelték a mun­kaegységjóváíráson kívül a cél­jutalmat is. Elmondották a szövetkezet ve­zetői azt is, hogy a kedvezőtlen időjárás, a száj- és körömfájás ellenére elérik a tervezett jöve­delmet. Ez pedig nem lebecsü­lendő összeg: a 800 rendszeresen dolgozó tagnak átlagban az évi összkeresete a közösből megha­ladja a 17 és fél ezer forintot. Sok család — főleg az alapító­tagok és több éve dolgozó törzs­tagok — szép eredménnyel zár­ják az 1965-ös esztendőt. Ary Róza

Next