Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ára 80 fillér Kongresszusra készülve ! A megítélés mércéje A beszámoló, s a kongresszusi irányelveikeit megvitató párttaggyűléseken egyaránt, sok szó esett, illetve esik a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységéről. Az elmúlt esztendők egyik fontos jellemzője kétségtelenül a vezetés színvonalának napirendre kerülése volt. Érthető tehát, ha maguk a vezetők is a figyelem kereszttüzébe kerültek. Működésüket beosztottjaik kritikusan szemlélik, s ugyanakkor felsőbb irányító szervezetek is nekik címezik az észrevételeiket, bírálatokat. Mindezt egészségesnek, mert segítő szándékúnak ítélhetjük meg. Egy valamin azonban érdemes elgondolkodni: reális-e mindenkor a megítélés mércéje? A gondolatot egy taggyűlésen hallott felszólalás sugallta. A szót kérő művezető a gyár derék emberei közé tartozik, nehéz helyzetekben sűrűn bizonyította rátermettségét, szakmai hozzáértését, s lelkesedését. Jószándéka tehát elvitathatatlan, mégis, szavaiban furcsa elegyet alkotott a jogos bírálat az oktalan követelődzéssel, a megtehető, de meg nem tett cselekedetek számonkérése az irreálissal, a meg nem tehetővel. Elmarasztalta például a gyárvezetést, azért, mert újabb egy évvel elhalasztották az energiarendszer rekonstrukcióját, az energiatelep olajtüzelésre való átállítását. A válaszadáskor kiderült: bár valóban minden eszköz rendelkezésre áll a rekonstrukcióhoz, a halasztást azért határozták el, mert két év múlva a gyár rákapcsolhatja vezetékeit az országos földgázhálózatra. Az elmarasztalt „tétovázás” tehát iagyanis céltudatos előrelátás, távlatokban való gondolkodás. Kétféle tanulsága is van az említett felszólalásnak. Az egyik: mivel jogos és jogtalan keveredett a szavakban, a megbírált gazdasági vezetők azt sem szívlelték meg, fogadták el, amiben valóban vétkesek, amiért elmarasztalhatók. A másik: ha jobb a gyáron belüli információs rendszer, ha a vezetők fontosnak tartják az emberek tájékoztatását, akkor nem élhetett volna a köztudatban, hogy a tervezett rekonstrukciót tehetetlenkedés akadályozza, hanem értesülnek a földgáz bevezetésének lehetőségeiről, előnyeiről, s ennek megfelelően alakítják ki véleményüket. A figyelem kereszttüze, a sokfélét egy helyre címzett bírálatok feszült idegállapotot teremthetnek, s abban nehezebb dolgozni, hisz’ az idegesség és a tárgyilagosság, a hevesség és az alapos megfontoltság nem éppen édestestvérek. Ezért fontos a megítélés mércéje az, hogy a megtehető és a megtett kerüljön mérlegelésre. A vezetés, helyzeténél fogva, sűrűn kénytelen kétféle nyomás sodrát is állni. Egyik oldalról a törvények, rendelkezések, felsőbb utasítások alkotják a cselekvés medrét, a másik oldalról meg az egyéni és a csoportérdekek, a jogos és jogtalan kívánalmak formálják vagy szeretnék formálni e medret A meder szélessége, mélysége, a partvonal egyenessége nemcsak geográfiailag meghatározója a víz sodrának, hanem képletesen, példánk esetében is. A vezetésnek — különböző mértékig ugyan — igazodnia kell a mederre, a cselekvésre ható erőkhöz, akár föntről, akár lentről is származnak azok. Igazodnia,azaz: mérlegelnie, mi hasznos, mi nem, mi a kötelező, s mi az önkéntes, mi a törvényes, s mi a törvénytelen. S ez még mindig csak a dolgok egyik része. Hiba lenne ugyanis elfeledkezni arról, hogy a gazdasági, műszaki vezetésnek nemcsak a lehetőségekkel, hanem az adottságokkal, sőt az örökséggel is számolnia kell. Azzal például nagyon sok gyár esetében, hogy a géppark jelentős hányada elöregedett, korszerűtlen. Aztán: a munkaerő képzettségével, az anyagmozgatás helyzetével, a kooperáló partnerek vállalta határidőkkel, mindazzal, amik szerepet játszanak a termelési körülmények és feltételek bonyolult összességében. Ide tartozik az is, hogy sok tekintetben még hat a régi irányítási rendszer — objektív és szubjektív értelemben egyaránt —, működnek a beidegződések az irányítás, a vezetés, a végrehajtás minden szintjén, hogy a vezetés lényegében átmeneti időszakot él át, amikor sok dolog a már nem és a még nem állapotában található. Közhely, hogy nem könnyű vezetőnek lenni, s ezt — a többi között — a kongresszusi előkészületek jegyében lezajló taggyűlések is igazolják. A kommunista kollektíva józan szigorúsága, mérlegelő képessége, s a biztosítéka annak, hogy a megítélés mércéje mint minden másban, a gazdasági, műszaki vezetők tevékenységének esetében is a realitás, a valós lehetőségek és a tények összevetése legyen. A másik biztosítékot maguk e vezetők nyújthatják. Azzal, hogy tiszta képet adnak tevékenységükről, őszinte tájékoztatást. S azzal is, hogy elfogadják azt, ami jogos észrevétel, bírálat, a türelmes, okos, érvelő szóval győzik meg a tévedőket, a mércét irreális magasságra helyezőket. Egy valami ugyanis kétségtelen. Bár sokféle és sokak állította a mérce, az érdekek végső soron egybeesnek, s az eredmények — ahogy az esetleges kudarcok is — közösek. Meg. XXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Negyven százalékkal túlteljesítik tervüket Jelentős társadalmi munkát is vállaltak a tervezők A Békés megyei Tanács Tervező Vállalat dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére többek között az éves termelési terv 40százalékos túlteljesítését, a tervhhhez viszonyított termelési értéktöbblet mintegy 80 százalékának a termelékenység növelésével való elérését, 15 ezer forint értékű társadalmi munka megvalósítását vállalták, továbbá azt is, hogy elkészítik egy-egy 4, 8 és 12 lakásos, tégla-középblokkos szerkezetű épület típustervét. A nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez a dolgozók a tervezett éves árbevétel másfél millió forinttal történő túlteljesítésével és a tervezett vállalati nyereség 800 ezer forinttal való növelésével törekednek hozzájárulni. A termelési tervet időarányosan már az első félévben sikerült jelentősen túlteljesíteni. A termelés 89 százaléka a termelékenység növeléséből származott. Társadalmi munkában készült el a békéscsabai kisstadion és a KISZ-tábor sátortáborának terve. A két létesítmény tervezési díja meghaladja a 200 ezer forintot. A belvíz miatt bekövetkezett károk pótlására társadalmi munkában végzett tervezés díja eléri az 50 ezer forintot. A 4, 6 és 12 lakásos tégla-közép-blokkos szerkezetű épület típustervének az elkészítésére hamarosan sor kerül. A nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez a Békés megyei tervezők már eddig is jelentősen hozzájárultak. Új vállalatok a közműépítés meggyorsítására Az országos közműfejlesztési program alapján jelentősen meg kell gyorsítani a víz-, csatorna-, villarrotosenergia-, gáz- és távfűtőhálózatok építését, s ehhez a negyedik ötéves tervidőszakban csaknem kétszeresére kell bővíteni a közműépítési kapacitást. Az építési igény egy részét azonban már csak új vállalatok alapításával elégítheti ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A vízügyi és építésügyi ágazat már megtette első intézkedéseit az új vállalatok létrehozására. Az OVH a napokban tette közzé hivatalos értesítőjében két új vállalata, a Dél-Dunántúli és az Észak-Magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat alapító okiratát. Az észak-magyarországi új vállalat székhelye Egerben lesz, működési területe Heves, Nógrád és Szolnok megye. MA, ŐSZI GONDOK MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁBAN (3. oldal) * * * SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) OTT KELLETT VOLNA... (5. oldal) **K RITŰS (Filmkritika) (5. oldal) Történész vándorgyűlés Gyulán A Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szeptember 17— 18—19-én Országos Történész Vándorgyűlést rendez. Az első napon Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója „Munkásmozgalomtörténet és helytörténet” címen tart előadást. A második nap előadói: Szabad György egyetemi tanár és Szabó Ferenc, a Megyei Levéltár igazgatója. A vándorgyűléssel párhuzamosan kiállítják az utóbbi évek e témában született legtartalmasabb, legszebb könyveit . Az előadásokra és az ezeket követő vitára a rendezők másfélszáz — köztük ötven megyei — vendéget várnak, akik az utolsó napon Szarvas nevezetességeivel is megismerkednek. Árvízműszakot tartanak a békéscsabai pamutszövetben A Pamuttextiművek Békéscsabai Gyárának dolgozói júliusban önkéntesen egynapi keresetüknek megfelelő pénzösszeget ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésére, ami összesen több mint 43 ezer forintot tett ki. A gyárban szeptember 13-án vasárnapi árvíz-műszakot tartottak, melyen 110-en vettek részt. Többen az alkalmazottak közül is, akik régebben fizikai dolgozók voltak. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy 100 százalékos teljesítményt értek el. A részvevők a keresetükből így ismét jelentős összegű támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, egyúttal hozzájárultak a nemzeti jövedelem 1 százalékos növeléséhez is. •cauBess*cBHBxaBiueieB»aieessBBiacuaaeBBan>Mliut(fii icaanai» »saaaasaaaaeBaBKasaaeBeaaaaa&aaaai saseaaaaaBBea*« Fejlesztés előtt a Faipari Vállalat Orosházán az egyik legnagyobb tanácsi vállalat a faipari, amelynek fejlesztése évek óta napirenden szerepel. Jelenleg rendkívül kedvezőtlen körülmények között dolgoznak, várható azonban, hogy jelentős beruházási költséggel korszerűsítik. Képünk a Bajnok utcai telepen készült a fűrészelőüzemben.