Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
A MÍGIÍÍ PAH TBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1911. JANUÁR 32., PÉNTEK Ára: 80 fillér Új szabályozók régi feladatok Január első napján életbe lépett, működik a szabályozók új rendszere. Nem előzte meg hangos hírverés, a szakemberek számára szűkszavú — közlönyök hasábján közzétett — rendelkezések, végrehajtási utasítások formájában öltött testet az az iránytű, amely terveiket, döntéseiket, cselekedeteiket a következő öt esztendőben alapvetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a leglényegesebb vonása; első ízben kerül sor arra, hogy — az alapelveket tekintve — a tervidőszak egészét, változatlan közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szükséges bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája, az árszabályozás, az adópolitika, a személyi és vállalati jövedelemek képződésének szabályozása, a hitelpolitika, s a többi tényező, mint eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesítése, a gazdaságban végbemenő folyamatok, s azok első eredményei így pélául a termelési szerkezet kedvező irányú módosulásai egyaránt igazolják ezt. Ha így van, márpedig így van, jogosnak tűnhet a kérdés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a felelet: régi feladatainkat — a társadalmi munka hatékonyságának növelését, a vállalati tevékenység gazdaságosságának fokozását, az árak és a tényleges ráfordítások közelítését — az új szabályozókkal tökéletesebben, gyorsabban, a csoport- és a társadalmi érdeket jobban egyeztetve tudjuk megvalósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változást. Nincs módunk arra, hogy az új szabályozási rendszer részleteit, akárcsak címszavakban is, áttekintsük, hiszen egy-egy terület, mondjuk az adópolitika, önmagában is több cikket kitevő változáson ment, illetve megy át. Annál inkább feladatunk, hogy rámutassunk a változások irányára, várható hatására. Arra, hogy az új szabályozási rendszer a gazdasági reform eddigi három esztendejéhez mérten, jobb feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának kibontakoztatásához. Az árszabályozásnál a tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci értékítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabályozásnál az adómentességek megszüntetése, illetve korlátozása, a létszám- és bérgazdálkodásban az élőmunkával való takarékosság ösztönzése „kifizetődővé” tétele — azt bizonyítja, hogy az állam szorosabb szálakkal köti össze a valós teljesítményt és a nyereséget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több gazdálkodó szerv közös beruházásának meghitelezése, az erők koncentrációja érdekében —, ahogy az export-import szabályozó rendszerének módosulása is. Ez utóbbinál maradva: a differenciált exporttámogatás, az ágazati átlagnál kedvezőbb devizakitermelést elérő vállalatok adóvisszatérítésben való részesítése, az import esetében a népgazdaságilag kedvező vásárlások költségeinek és terheinek csökkentése mind-mind világosan mutatja az utat, amelyen járni kell. Az új szabályozási rendszer a hatékonyság előterébe helyezése mellett, s vele azonos fontossággal még egy célt szolgál: a gazdasági növekedés szilárd egyensúlyi helyzet megteremtésével valósuljon meg. A kettős, de végső soron megegyező cél elérése természetesen nem úgy megy végbe, hogy automatikusan hat a szabályozási rendszer, s a vállalatoknak nincs különösebb teendője. Nem titok, hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, az országgyűlés negyedik ötéves tervet elfogadó ülésszakán, s a párt X. kongresszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők nehéz próba elé állítják a vállalatokat A beruházások növekvő hányadának vállalati erőforrásokból való finanszírozása, az állami támogatás mértékének csökkentése, a visszatérítések korlátozása, a bérezésnél a progresszív adókulcs alkalmazása jóval többet követel minden termelői kollektívától, mint amennyit a harmadik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem lehet „majd holnap nekikezdünk” alapon várni, remélni. Ahogy az új szabályozási rendszer életbe lépett január elsején, úgy kell változnia fokrólfokra a vállalati tevékenységnek is ezekben a napokban és hetekben. Idei gazdasági feladataink megvalósításának mikéntje — éppen az új szabályozási rendszer okán — döntő mértékben a vállalatokon múlik. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek meg a velük szemben támasztott fokozott követelményeknek, ha az év minden munkanapján tisztán látják teendőiket. Az új szabályozási rendszer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vállalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérlegelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a célbaérkezés ígérete. S ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény téllel is küzdve közben—, mi történik januárban a vállalatoknál, az üzemekben. A január 1971 startja, 1971 pedig a negyedik ötéves tervé. A régi célok és az új szabályozók kombinációja jó starthelyet, környezetet teremtett. A start és a cél közötti távon pedig ne feledjük el egy pillanatra sem: valamennyien ott vagyunk a pályán! M. O. XXVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Importból pótolták a hiányt — Elkezdődött a szállítás Milyen vetőmagellátás várható tavaszra? — A vetőmagellátásban nem számítunk olyan gondra, ami a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 1971. évi termelését zavarja — mondotta Lestyán Mihály, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi területi központjának főmérnöke. Tavaly nem termett meg az 1971-re szükséges vetőmag, így a hiány pótlására a vállalati központ import beszerzéshez nyúlt. Azt is említette Destyán elvtárs, hogy három csoportba sorolták az 1971-ben forgalomba kerülő vetőmagvakat. Korlátlan mennyiségben kapható: a vöröshere, a tavaszi bükköny, a takarmányrépa, a köles, a muhar, a lencse, a lóbab, szójabab (öt fajta is), továbbá a fűfélék. A második csoportba azokat a vetőmagvakat sorolták, melyeket a korábban kötött szerződések alapján szállítanák az üzemeknek. Azok tehát, akik ezekben a napokban kötnek vásárlási szerződést vetőmagra, nem valószínű, hogy az igényelt menynyiséget megkapják napraforgóból és takarmány vetőborsóból. A vállalat ugyanis külföldről szerezte be az előbb említett vetőmagvakat, mégpedig olyan jelzés alapján, ahogy azt a termelő üzemek még a múlt év őszén megrendelték. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi központjában azonban bíznak abban, hogy az importból felhalmozott készletek lehetővé teszik napraforgóból is és takarmány vetőborsóból is az újabb szerződések kielégítését. A harmadik csoportba sorolták a lucernát és a Hubar Martonvásári 301-es szudáni fa hibridet. Lucernából Békés és Csongrád megye vetőmagigénye 28 vagon. Tavaly a két megyében mindössze 14 vagonnal vásároltak fel. Az országos készlet felhasználásával mintegy 180 —20 vagon vetőmagra lehet szálítani. Egy-két üzem indokolatlan lucernavetőmag-igénnyel lépett fel. Többen 150—400 mázsát is kérnek. Négyszáz mázsa lucernamagból 2200—2500 hold lucernás telepíthető. Nem valószínű, hogy a vetőmagigénylők ilyen nagy mértékben szeretnék növelni 1971-ben lucernásaik területét. Hibrd kukoricából kedvező a vásárlási lehetőség. Kettő, három és négy vonalas hibridekből korlátlan vetőmagkészletek állnak rendelkezésre. Egyes hibrid kukoricafajtákat azonban valósággal „megrohantak” a termelők, ezért az igényt teljesen nem tudják kielégíteni. Pótlásra hasonló tenyészidejű és termelési értékű fajtáikat ajánlanak a vállalat termelési felügyelői, mintegy 20—25 százalékban. A vetőmagvak kiszállítása elkezdődött. Kukoricából 350 vagonnal vesznek át a termelők, melynek egy részét a vállalat saját tehergépkocsija, másrészt a tsz-ek és állami gazdaságok szállítóbrigádjai juttatnak a felhasználási helyre. (dupsi) MA: Hogy ne maradjon titokban (3. oldal) Öt év alatt 53 millió forint szolgáltatásokra (3. oldal) Szakszervezeti vezetőségválasztás a békéscsabai vasutasoknál (5. oldal) Ifjabb szobrokban gyarapodik a megyeszékhely Köztereink, parkjaink, az újonnan emelt lakótelepek ebben az évben több mint száz szoborral, képzőművészeti alkotással gyarapodnak országunkban. Elkészült a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalatnál Kalló Viktor Békéscsabán felállításra kerülő Lenin-emlékműve. A tervben szerepel Békéscsabán egy szoborsétány kialakítása, amelyen több alkotás kerül elhelyezésre. Pátzay Pál máris elkészítette a művészsétány első díszét, Gyóni Géza mellszobrát. Tíz tantermes és 200 személyes diákotthont adtak át szerdán Békéscsabán Szerdán délben történt meg Békéscsabán a MüM. 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézete tíztantermes új iskolaépületének és 200 diák számára kényelmes otthont nyújtó kollégiumának műszaki átadása. Nagy öröm az építkezés befejezése annak a kétszáz tanulónak, aki ezután nem kényszerül naponkénti utazásra, nem veszít el naponta 2-3 órát az amúgy is szűkre szabott időből. S nagy öröm az intézet valamennyi tanulójának, hiszen az új tantermekben ezerkétszázan tanulhatnak február 1-től korszerű körülmények között. Ezzel megszűnik a délutáni tanítás is, valamennyi osztály délelőtt tarthatja összes elméleti és gyakorlati foglalkozását. Finnországi képeslap Utcakép Helsinkiből (MTI fotó: Kácsor László felvétele-- KS)