Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Csütörtökön a Parlament vadászitermében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Or-szágos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el-nöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az Országos Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá- nak főtitkára, Bugár Jánosné, az Országos Tanács főtitkárhelyettese, Sarlós István és Ortutay Gyula alelnök. Ott volt a tanácskozáson politikai, társadalmi, kulturális életünk számos ismert személyisége, több egyházi vezető, író, művész, tudós. Részt vettek az ülésen a megyei népfront-bizottságok elnökei és titkárai is. Kállai Gyula elnöki megnyitó-jában kegyeletes szavakkal emlékezett meg az Országos Tanács legutóbbi ülése óta elhunyt Szabó Pál Kossuth-díjas íróról, a Népfront Országos Tanácsának alelnökéről és Németh Imréről, az Országos Tanács tagjáról, a Borsod megyei népfront-bizottság alelnökéről. A részvevők néma felállással adóztak emléküknek. Ezután Kállai Gyula elmondta, hogy napirend szerint az ülésen a népfrontmozgalom legfontosabb alkotmányos kötelezettségéből eredő feladatokat, az országgyűlési és tanácsi választások kiírásának és lebonyolításának teendőit, továbbá a magyar néphez intézendő felhívást vitatják meg. Az elnöki megnyitó után Bencsik István terjesztett elő referátumot a Hazafias Népfront munkájáról, feladatairól, az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokról, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívásáról. A vita során felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Városiasodik a Sárrét központja • Huszonkétmilliós fejlesztés, 14 milliós községi költségvetés Szeghalmon (Tudósítónktól) , Szeghalom a Sárrét központja, járási székhely. Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani erről az egyre inkább városiasodó nagyközségről. Nemrég nagyközségi tanács, ülésen vitatták meg az idei terveket, elgondolásokat, Szeghalom idei fejlesztési terve 22,2 millió forint, ebből az összegből befejeznek jó néhány korábban megindult építkezést. Elkészült az idén a 10 munkahelyes SZTK-rendelő, átadják a négy garázsos korszerű mentőállomást, megépül az út a Kinizsi, a Hunyadi és a Fáy András utcában. Az SZTK-rendelőhöz hat orvosi lakás felépítését is tervezték. A nagyközség idei költségvetése meghaladja a 14 millió forintot. Ebből például 2,9 millió forintot fordítanak a Szabadság híd befejezésére, 310 ezret az utak, a járdák javítására. A költségvetési összegből 687 ezer forintot költenek felújításra, ebből többek között bővítik a II. sz. iskola konyháját, rendezik a Kossuth teret és felújítanak egy kisebb kultúrotthont az újtelepen. Nem feledkeznek meg a kisebb feladatok megoldásáról sem. Hetvenezer forint támogatást kap a helyi sportegyesület, több mint 30 ezret költenek új könyvtári könyvek vásárlására, 25 ezret költenek az MHSZ-lőtér kialakítására és 20 ezer forinttal járulnak hozzá a cigány-, lakások építéséhez. A megvalósítandó tervekhez a nagyközség lakossága félmillió forint értékű társadalmi munkát vállalt. N. J. Négy év alatt új kórház, több orvosi rendelő és nővérszálló épült Egészségügyiek küldöttértekezlete Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, a kórház kultúrtermében tartotta küldöttközgyűlését az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. A tanácskozáson a 123 küldöttön kívül részt vett Lenkei Lajos, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete központjának osztályvezetője, valamint a párt, a tanács és más szerveik, intézmények képviselői. Dr. Sonkoly Kálmán elnök megnyitója után Gulyás Sándorné megyei titkár mondott szóbeli kiegészítőt a megyebizottság írásos beszámolójához. A megyebizottság a négy év munkájáról számolt be a küldöttértekezleten, figyelembe vé- ve azt a fejlődést, mely ez idő alatt megyénkben az egészség-ügyi ellátás terén végbement. Megyénk számos új létesít-ménnyel gazdagodott. A legna-gyobb beruházás a 400 ágyas orosházi kórház volt. Békéscsabán, az V. kerületben már mű-lködik az új rendelőintézet, ezenkívül nemrég avatták a 10 ágyas ortopédosztályt az Árpádfürdőben, s felépült az új megyei vérkonzerváló állomás is. Békésen átadták rendeltetéseinek áll munkahelyes szakren-delőt. Ehhez hasonló készül Szeghalmon is. Az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javítását ■ szolgálták az új nővérszállók. Gyulán 60 férőhelyes, a József Attila Szanatóriumban 22, Orosházán pedig 40 férőhelyes nő-j vérszállás épült. Megoldatlan probléma viszont még a békéscsabai betegápolók és más egészségügyi dolgozók helyzete. Új létesítmények egész sora épült fel az elmúlt négy évben a községekben is. Az elkövetkező IV. ötéves tervben is számos rekonstrukció, új beruházás szerepel. Békéscsabán 90 millió forintos költséggel 1200 ágyas kórházzá fejlesztik a meglevőt. Tervezik az új KÖJÁL-székház építését és egy 250 férőhelyes gyermekotthon létesítését. Gyulán 55 millió forintot fordítanak a megyei kórház rekonstrukciójára. A fejlődés természetesen gondokkal jár. Megyénkben 1969 végén 503 orvos működött s 56 százaléka rendelkezik szakorvosi képesítéssel, mégis hiány van orvosokban. 1970. december 1- én például még 92 orvosi állás volt betöltetlen. Hasonlóképpen sok gondot okoz az ápolónők, körzeti nővérek és más egészségügyi középkáderek biztosítása is, mert nagy a fluktuáció ezen a vonalon. Szó volt még a tanácskozáson a gyógyszerforgalomról, az ellátásról, s a gyógyszertárak működéséről, a kulturális és agitációs propaganda munkáról, a szakmai képzésről. Ezenkívül tárgyaltak a munka- és érdekvédelmi helyzetről, valamint a szakszervezet gazdasági tevékenységéről is. A küldöttgyűlés részvevői azután a javasolt kiegészítésekkel együtt határozatot fogadtak el, majd megválasztották a 39 tagú megyei bizottságot. Elnöke ismét dr. Sonkoly Kálmán, titkára pedig Gulyás Sándorné lett. Kasnyik Judit Eftintiu~denusiafő a Jókai Színházban A román irodalom élő klasszikusának, Eftimiunak A csavargó című vígjátékát mutatja be magá Szl I^az •n^“reSZ^~taJ^. Képünkön a magyarországi ősbemutató férfi főszereplői: Szoboszlai Sándor Jászai-díjas, Kürtvelyessy Zsolt és Simon György Jászai-díjas. (Fotó: Demény Gyula) Személyre szóló feladatok Még javában dolgoznak a vállalati ötéves tervek elvein, részletein, miközben a végrehajtás is elkezdődött. Az idei feladatok mér ismertek, az 1971. évi tervek elkészültek. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen a vezetés elvi és operatív tevékenységének összhangja. Vagyis, az előrelátás, a középtávú vállalati tervezés csak akkor lehet hatásos, ha ezekben a hetekben nagy figyelmet fordítanak az idei tennivalók széleskörű ismertetésére, a konkrét termelési, fejlesztési, értékesítési feladatok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy minden munkahely, részleg, brigád pontosan ismerje a vállalat, a szövetkezet egészének idei feladatait, s abból az ő szűkebb környezetére háruló tennivalókat. Az év eleji műszaki-gazdasági konferenciák, termelési tanácskozások szokásos napirendje a tervismertetés. Ám ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik el a tennivalók sokoldalú elemzését, részletezését —, általánosak és érdektelenek. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és tervismertetés, amely csupán a dolgozók számára érzékelhetetlen nagy vállalati számokkal és általános jelszavakkal operál. Haszna, kellő visszhangja csak olyan megbeszéléseknek lehet, amelyek munkahelyekre, munkakörökre, személyekre szóló feladatokkal foglalkoznak. A munkások, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszerzők, az értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy személy szerint tőlük mit várnak 1971-ben. Jó, ha ismerik a mérleg másik oldalát is, azt például, hogy milyen mértékben változnak a munka, az anyagi ösztönzés feltételei, mit várhatnak az együttműködő osztályoktól, üzemektől. Az érdemleges, a személyre szóló tervlebontás régi jogos igény, teljesítése szorosan kapcsolódik a vállalat belső irányítási rendszerének korszerűsítéséhez. Csak ott lehet a feladatokat üzemenként, osztályonként s ezen belül munkakörönként, személyenként megnyugtató módon részletezni, ahol a hatáskör és a felelősség pontosan körülhatárolt. Az 1971. évi feladatok részletezése, konkretizálása nem reszort téma, nem a központi terv- és üzemgazdasági osztályok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője s a viták során a vállalat valamennyi dolgozója. A gyáregységek, az üzemek, az osztályok vezetői saját hatáskörükben bontják fel a részlegükre jutó feladatokat műhelyekre, csoportokra, személyekre. A feladatok részletezése, az összefüggések elemzése alkalmas egyébként a szűk keresztmetszetek és a belső tartalékok feltárására, a szükséges intézkedések időbeni foganatosítására, az éves terv jobb megalapozására. A vállalaton belüli munkamegosztás formáinak, ügyrendjének kialakítása és konkrét tartalommal való telítése, a részletes feladatmeghatározás a tulajdonosi felelősségérzet elmélyítésének, s dolgozók aktivitása, kezdeményező készsége felkeltésének is fontos eszköze. A versenytörekvéseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen a vállalati feladatok szogálatába állítani, így — ha az 1971. évi vállalati tervek figyelembe veszik a növekvő hatékonysági követelményeket, a helyileg alakuló középtávú elképzeléseket —, jó kezdetről, és a negyedik ötéves terv sikeres indításáról beszélhetünk. K. JL