Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-22 / 117. szám

Lobog az Erkel-láng, Gyula az ifjúság városa Kora este, fél 6 van, és va­­sárnap, amikor Gyulán, Lenin szobránál gyülekezik az Erkel Diákünnepekre érkezett ifjúság. A lányok fehér blúzban, népvi­seletben, a fiúk feketében, má­sok színes garbóban, vagy ép­pen kalocsai legénynek öltözve állnak a megyéket, városokat jelző táblák mögött, a búcsúzó, kellemes napfényben, a jó illatú lombok alatt. Az Április 4. tér tele gyulaiakkal, ez is ha­gyomány már, hogy az EDU- megnyitón ott van a fél város... Hat óra: a katonazenektar méltóságteljes dallamára érkez­nek a koszorúzóik. Elsőnek dr. Gombár József, a KISZ KB tit­kára helyezi el a tisztelet és a hála koszorúját Lenin bronz­szobra előtt, majd Borisz Zub­kov, a Komszomol Penza me­gyei első titkára és a komszo­­molista küldöttség koszorús a harmadiknak a Gyulára érke­zett ifjúság nevében négy isko­la KISZ-titkára. Aztán elindul a menet a 606 éves gyulai végvár falaihoz, az ünnepélyes megnyitóra. Elöl zászlók lengenek, mögöttük az EDÜ emblémáját viszi egy lány és egy fiú, utánuk az EDÜ-zász­­ló, majd a meghívott kedves vendégek, és az éneklő, jó­kedvű, közel kétezer fiatal Az Erkel téren megáll a fel­vonulók sora. A zenekar a Him­nuszt játsza, és Beraczka Balázs, a Mü. M. 613. sz. Gyulai Szak­munkásképző Intézet KISZ-tit­­kárának jelére fellobban az Er­­kel-láng, hogy négy napon át hirdesse az ifjúság barátságát, örömét, egymásra találását. Ün­nepélyes, szép pillanatok. Em­lékező pillanatok is a nyolcvan esztendővel ezelőtt elhunyt nagy magyar zeneszerző, Erkel Fe­renc emléke előtt. A láng lo­bog, diadalmasan. Fénye a kör­nyező fákra, házakra, Erkel bronzszobrára hull. Aztán tovább a vár felé! A zenekar indulókat játszik, csil­lognak a trombita- és fuvola­futamok, cseng a cintányér, do­bog a nagydob. A menetelő cso­portokban itt is, ott is felharsan az ének, valami nagyszerű van itt készülőben! A 600 éves végvár kapuja fe­lett óriási felirat hirdeti: EDU ’73. A Kerecsényi kapu előtt emelvény. Elsőnek dr. Vidó Ist­ván, a gyulai városi tanács el­nöke köszönti a fiatalokat, a vá­ros vendégeit. „Az Erkel Diák­ünnepek minden alkalommal if­júságunk kultúrszeretetét bizo­nyították—mondja.—Öröm szá­munkra, hogy kétévenként itt üdvözölhetjük három megye és két város legjobb, legtehetsége­sebb középiskolásait, szakmun­kástanulóit. A diákünnepek ide­jére megifjedik ez az öreg vá­ros, sok ezer diák öröme, jó­kedve sugárzik mindenütt, bár­hol is járunk.” A köszöntő után Szabó Ágnes, a gyulai Erkel Gimnázium KISZ-titkára veszi át dr. Vidó Istvántól a város jelképes kulcsát, és üd­vözli az EDU ’73 kedves vendé­geit: dr. Orbán Lászlót, a mű­velődésügyi­ miniszter első he­lyettesét, dr. Gombár Józsefet, a KISZ KB titkárát, Engedi G. Sándort, a Békés megyei párt­bizottság titkárát, Nagy Jánost, a Békés megyei Tanács elnök­­helyettesét, Rábai Miklóst, az Állami Népi Együttes igazgató­ját, Kossuth-díjas koreográfust és nagy taps közepette a penzai komszomolisták küldöttségének vezetőjét, Borisz Zubkovot. Az ünnepség szónoka dr. Gombár József, a KISZ KB tit­kára. „Az Erkel Diákünnepek minden alkalommal számvetés is egyben : hogyan készül fel középiskolás és szakmunkás­­tanuló ifjúságunk azokra a nagy feladatokra, melyek reájuk vár­nak— mondja. — Ez a mostani diákünnep a X. Világifjúsági Találkozó előtt méltóképpen mutatja meg fiataljaink poli­tikai öntudatát alkotókedvét, tennivágyását.” Ünnepi szavai után a gyulai ifjúság nevében Kozma Antal, Gyula város KISZ-bizottságá­­nak titkára veszi át dr. Gombár Józseftől Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének ajándékát, majd Borisz Zubkov, a vendég­­komszomolisták nevében üdvöz­li a megnyitóra felvonult fiata­lokat. Zárszót Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságá­nak első titkára mond. Már az első este megkezdődött az ismerkedés. Táncos esteket rendeztek a Jókai és az Erkel művelődési házakban, a KISZ- vezetők pedig a Park Étterem­ben találkoztak, ismerkedtek egymással. A város a késő éjszakai órá­kig a fiatalok jó kedvétől, örö­métől volt hangos, sokan azon­ban már a másnapi vetélkedők­re gondoltak, és izgatottan vár­ták a hétfői napot. Hétfőn az ifjúsági és úttörő­­házban rendezett képzőművésze­ti kiállítással kezdődött a di­ákünnep második napja. S folytatódott a Haza és szabad­ság szellemi vetéllkedővel, me­lyen kilenc iskola öt-öt diákja versengett, ki tud többet s pon­tosabban Petőfi Sándorról és koráról, az 1848/49-es forrada­lomról és szabadságharcról. A félegyházi Varga Jenő Közgaz­dasági Szakközépiskola csapata pár percig győztesnek hihette magát, azután a későbbi ered­ményszámításnál kiderült, hogy náluk is több pontot szereztek a békési Szegedi Kis István Gim­názium tanulói. A városi tanács dísztermében eközben fórumon találkoztak az iskolai alapszervezetek képvise­lői párt-, állami és társadalmi vezetőkkel, köztük dr. Orbán Lászlóval, aki az új rendtartás kapcsán az iskolai demokratiz­mus sajátosságairól beszélt. Ele­mezte, hogy a demokratizmust az iskolában sem szabad célnak tekinteni, hanem csupán esz­köznek az oktató-nevelő tevé­kenység segítésében. Szólt azu­tán a továbbiakban arról, hogy a fiataloknak az iskola­ közössé­gen belül kell elsajátítaniuk a jogok és kötelességek egységé­nek gyakorlását, az egyéni és közösségi érdekek egészséges összekapcsolását, a valóságos szabadság és az anarchikus sza­badosság világos megkülönböz­tetését. A délutáni programok sorá­ból a Petőfi-emlékülés fejező­dött be legkorábban, amelyen a résztvevők elsősorban Petőfi maiságáról, a maguk Petőfi-ké­péről és saját korosztályukról beszéltek. Vitatkoztak a Petőfi 73 című film Petőfi-ábrázolásá­­val és fiatalság-ábrázolásával. Egy békési fiú nemzedéke poli­tikai érettségéről, cselekvőkész­­ségéről vallott szenvedélyesen, igaz hittel hangsúlyozva, hogy politikai tett az építőtáborok minden kapavágása, minden el­ültetett fa, s a hasznos társadal­mi tevékenység százezernyi más fajtája is. Őszinte indulatok, érzések és nem kevés technikai fogyatékos­ság, néhány színesen előadott műsorszám és ugyanannyi ma­ximális hangerejű produkció jellemezte a folk-beat és a pol­­beat bemutatót. Aranyérmet ka­pott a kiskunhalasi Birkás János (Szilády Gimnázium), a buda­pesti Közlekedési Szakközépis­kola Kaméleon-, valamint a ba­jai Tóth Kálmán Gimnázium Dominik-együttese. A három aranyon kívül két ezüst- és öt bronzérem talált gazdára. Eldőlt az érmek sorsa a szóló­ének-kategóriában. Mintegy fél­száz versenyző közül nyolc ezüst- és kilenc bronzérem mel­lett Kővári Andrea (bajai III. Béla Gimnázium), Tóth Mária (szegedi Tömörkény Gimnázi­um és Szakközépiskola), Suvada ( békés munka 1973. MÁJUS 22. Aranka (szegedi Tiszaparti Gim­názium), valamint Rózsa Ildikó és a Rózsa Ildikó—Soós Judit kettős (szegedi Ságvári Gimnázi­um) produkcióiért adott aranyat a zsűri. Igen színvonalas versenyt hozott, s a közönségnek is em­lékezetes élményt adott a diákszínpadok vetélkedője. Ti­zenegy iskola együttesei közül kettő bronz, három ezüst, öt pedig (a szentesi Horváth Mi­hály Gimnáziumé, a szegedi Tisza-parti Gimnáziumé, a kecskeméti Berkes Ferenc Ke­reskedelmi Szakközépiskoláé, a budapesti Madách Imre Gimná­ziumé, valamint a békéscsabai Vásárhelyi Pál Útépítési és -fenntartási Szakközépiskoláé) aranyéremmel térhet haza az Erkel Diákünnepek befejezté­vel. Az EDU második napja a megyék klubestjeivel ért vé­get (SPD) Lobog az Erkel-láng a nagy zeneszerző mellszobra előtt... Budapestiek a felvonuláson. A kilenc VIT emblémáját hoz­ták Fórum a városi tanács dísztermében Koszta Rozália festőművész nyitotta meg a képző, és iparművészeti kiállítást Bay Ildikó és Tóth János sarkadi gimnazisták saját szer­zeményeiket adták elő a no­, beat versenyen

Next