Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
Erősödjék a világ dolgozóinak összefogása az imperializmus ellen! Portugáliát a jövőben héttagú junta fogja kormányozni Spinola tábornok fontos bejelentése Lisszabon Portugáliát a jövőben héttagú junta fogja kormányozni, élén Antonio de Spinola tábornokkal. A tábornok — akit a csütörtökön katonai felkeléssel megdöntött jobboldali Caetano-kormány márciusban menesztett helyettes vezérkari főnöki tisztéből — péntekre virradó éjjel az ország összes rádió- és tválloritásai által közvetített beszédet mondott. Bejelentette, az országban ,,szabad választásokat” fognak kiírni, új államelnököt választanak, a junta minden állampolgár számára biztosítani fogja az egyetemes nyilatkozatokban rögzített alapvető jogokat, az állampolgári szabadságjogokat, tiszteletben fogja tartani szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Jelezte, mihelyt megválasztják az új köztársasági elnököt, újból az alkotmányos intézményekre ruházzák át az őket megillető jogkört A tervezett választások időpontját azonban nem közölte. Csak annyit mondott, hogy a katonai junta az új államfő megválasztása után le fog mondani. Spinola tábornok rádió- és tv-beszédében végül hangsúlyozta, hogy Portugália „minden körülmények között” megtartja tengerentúli területeit ám ezek-nek „nagyobb autonómiát” fog biztosítani. Moszkva A moszkvai Pravda pénteki számában megállapítja, hogy a portugál fegyveres erők jelenlegi fellépése sokkal nagyobb arányú és sokkal komolyabb, mint a márciusi felkelés volt. Ez azt tanúsítja, hogy a portugáliai rendszer válsága elkerülhetetlenül mélyül és szélesedik. A portugáliai helyzettel foglalkozó kommentár a továbbiakban rámutat: most már világos, hogy a portugál hadsereg a rendszer támaszából a rendszer nyílt ellenségévé változott. A 14. éve tartó afrikai háború kilátástalanságáról való meggyőződés, a demokratikus reformok követelése, az elemi szabadságjogokat elfojtó reakciós rendszer likvidálására irányuló törekvés, — ezek voltak azok a tényezők, amelyeknek elő kellett idézniük és végül elő is idézték a hadseregnek a kormány elleni tömeges fegyveres fellépését. Lisszabon Spinola tábornok, a portugál junta elnöke pénteken bejelentette: haladéktalanul szabadon bocsátják az összes korábbi politikai foglyokat, megszüntetik az állambiztonsági rendőrséget és eltörlik a sajtócenzúrát. (MTI) Plenáris üléssel folytatódott a Komszomol kongresszusa Moszkva Pénteken délelőtt ismét plenáris üléssel folytatódott a Komszomol XVII. kongresszusa. A küldöttek megvitatják a csütörtöki szekcióülések eredményeit. A 12. szekció tanácskozásain ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek a Komszomol tevékenységének a további javítására irányulnak. Mint bejelentették, szombaton elindulnak az első komszomolista brigádok Moszkvából, Leningrádból és az összes szövetséges köztársaságból a Sajkái—Amur vasútvonal építésére. A 32 200 kilométeres vasúti fővonal most kezdődő építkezése felett a Komszomol védnökséget vállalt Csütörtökön este, a szekcióülések után, a Komszomol kongresszusának küldöttei találkozókat tartottak a párt és a Komszomol veteránjaival, a Nagy Honvédő Háború hőseivel, a munkásosztály és a parasztság kiemelkedő képviselőivel, neves szovjet tudósokkal, írókkal, művészekkel és sportolókkal. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) gasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratizmusa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti feladatait, a személyzeti apparátusok teendőit, a vezetőképzés célkitűzéseit, a minősítési és nyilvántartási rendszert. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtárgyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevékenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bizottsági tagok speciális kérdésének megszervezése és az elemző tevékenységhez szükséges információk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST keretében, az Ural hegység közelében levő, Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kapcsolatos előkészületekről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdekében kiemelkedő fontosságú vezetéképítés munkálatainak irányítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehézipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására, a szociális ellátás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás színvonalában és a terhek viselésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlátai, helyenként pedig szemléleti okok miatt — még elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudomásul vette és a munkahelyi szociális körülmények további fejlesztése érdekében határozatot hozott a rendelkezésére álló anyagi eszközök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottainak béremelésére és az államigazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a tanácsi kommunális szolgáltató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidő-csökkentés kiterjesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után — ez év második felében és legkésőbb a következő évben folyamatosan kerüljön sor. A rövidített, átlagosan heti 44 órás munkaidő bevezetésével a dolgozók keresete nem csökkenhet, ugyanakkor a települések kommunális ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését a munkaidő csökkentése mellett is biztosítani kell. Az Országos Anyag-és Árhivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembevételével kerül sor, hogy a népgazdaságban felhasználásra kerülő energiahordozók zömét a hazai termelés mellett a szocialista országokból származó import változatlan áron biztosítja. Az árrendezéssel emelkedő termelői árszínvonal részbeni ellensúlyozására a kormány határozatot hozott a vállalatok eszközlekötési járulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjármű-üzemanyag vásárlásának szabályozására. A kőolaj és kőolajtermékek világpiaci árának emelkedése, a környező országokban végrehajtott gépkocsi üzemanyag-áremelések, illetve az üzemanyag-vásárlás céljából történő határátlépések mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg a külföldiek üzemanyag-vásárlásait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gépkocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási engedély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípusonként meghatározott öszszeget kell fizetni. A kormány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek árusítását bel- és külföldön egyaránt szervezzék meg. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19—3. között Bukarestben megrendezendő világnépesedési konferenciáján hazánkat kormányszintű delegáció képviselje. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Jeszsip Bros Tito életrajza A horvátországi Kumrovec faluban, 1892. május 25-én született Joszig Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztárasg elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, Jugoszlávia marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka. Szülőhelyén végezte el elemi iskoláit. 1907-től 1910-ig Sziszakon lakatosmesterséget tanult, ipariskolát végzett. 1911-től három éven át fémmunkásként dolgozott Zágrábban, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában és Németországban. 1913— 14-ben Zágrábban katonai szolgálatot teljesített. Az első világháború kitörése után háborúellenes propagandatevékenységért letartóztatták, Petrovaradinban bebörtönözték. 1915-ben az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan megsebesült és fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban csatlakozott a Vörös Gárdához. 1920-ban tért vissza Jugoszláviába, s 1927-ig mint gépész és szerelőlakatos dolgozott. 1910-től a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja volt. A Jugoszláv Kommunista Pártnak 1920-tól tagja. 1927-től a fémmunkások szakszervezete zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei, tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták, börtönbüntetésekre ítélték. 1928- ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönbüntetést szabtak ki rá. Kiszabadulása után vette fel a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában. 1934- ben a Párt Politikai Bizottságának tagjává választották. A jugoszláv delegáció tagjaként 1935- ben részt vett a Komintern moszkvai kongresszusán, tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. 1936-ban megválasztották a JKP Központi Bizottságának szervező titkárává. 1937-től a JKP főtitkára lett. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadták el azt a határozatot, amely a megszállók és a hazaárulók elleni fegyveres felkelés megkezdéséről szólt. A háború alatt a jugoszláv felszabadító hadsereg és a partizán-alakulatok főparancsnoka lett. 1944-ben partizánjai élén bevonult a felszabadított Belgrádba. A felszabadulás után Tito 1966-ig a JKP, majd a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára.. 1966-tól a párt Központi Bizottságának elnöke, az 1969. évi IX. kongresszusa óta a JKSZ elnöke. A felszabadulástól 1953- ig a kormány (szövetségi végrehajtó tanács) elnöke, honvédelmi miniszter és a jugoszláv népfront elnöke volt. 1953-tól folyamatosan Jugoszlávia államelnöke (köztársasági elnök), ebbe a tisztségbe öt alkalommal — legutóbb 1971-ben — újraválasztották. 1953-tól 1963-ig a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Szövetségi Bizottságának az elnöke, 1947-től 1960- ig a Harcosok Szövetségének az elnöke volt, 1960-től pedig tiszteletbeli elnök. (MTI) A jugoszláv sajtó Magyarországról Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: A pénteki jugoszláv lapok nagy terjedelemben írnak Magyarországról, előzetes kommentárokban foglalkoznak Tito elnök magyarországi látogatásával. Valmennyi jugoszláv lap — a TANJUG budapesti jelentése alapján — beszámol a magyar országgyűlés most zárult ülésszakáról. ismertetik Pója Frigyes külügyminiszter ott elhangzott beszédét, kiemelve abból a Jugoszláviára vonatkozó megállapításokat. A magyar külügyminiszter beszámolóját ismerteti jelentésében a Politika című belgrádi napilap Budapestre küldött különtudósítója is. A Borba pénteki számában Vlado Tesblics kommentárját közli ,,A még jobb kapcsolatokért” címmel. A cikkíró többek között hangsúlyozza: ,.Tito elnök a baráti, szocialista Magyarországra látogat. Ez a tény ismételten bizonyítja a két szomszédos ország nagyon jó kapcsolatait. Ez a látogatás további ösztönzést jelent a termékeny együttműködés bővítésére. Kapcsolatainkat a kölcsönös és másadfokú nagyrabecsülés, valamint a pozitív hozzáállás jellemzi, legyen szó belső témáikról vagy külpolitikai kérdésekről. Ez nem az érdekeken alapuló pragmatizmus, hanem a jószomszédi kapcsolatok értelmezésének egy magasabb foka. Ez a magyarázata annak, hogy kapcsolatainkban olyan kiemelkedő helyet foglal el a két fél önállóságának szigorú tiszteletben tartása, az egyik vagy másik ország sajátos helyzetének megbecsülése. Ez az alapja a hosszú távú sikeres gazdasági és ipari együttműködésnek, valamint annak, hogy mindig minden kérdésről lehet tárgyalni, beleértve azokat is, amelyekben nézetkülönbségek vannak. Az együttműködésben rendkívüli jelentősége van a két párt közötti magas színtű kapcsolatoknak és tapasztalatcseréknek”. A szerző a továbbiakban elismeréssel ír a politikai, gazdasági, kulturális stb. kapcsolatok bővüléséről, a nemzetiségek jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, majd írását a következő szavakkal zárja: ..Tito elnök rövid látogatása Budapesten (ahol mindig szeretettel várják) és megbeszélése Kádár elvtárssal, amelyet mindig az őszi meséig, szívélyesség és megbecsülés jellemez, újabb ösztönzője lesz a kapcsolatok további ilyen irányú fejlődésének”.