Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

Erősödjék a világ dolgozóinak összefogása az imperializmus ellen! Portugáliát a jövőben héttagú junta fogja kormányozni Spinola tábornok fontos bejelentése Lisszabon Portugáliát a jövőben héttagú junta fogja kormányozni, élén Antonio de Spinola tábornok­kal. A tábornok — akit a csütör­tökön katonai felkeléssel meg­döntött jobboldali Caetano-kor­mány márciusban menesztett helyettes vezérkari főnöki tisz­téből — péntekre virradó éjjel az ország összes rádió- és tv­­álloritásai által közvetített be­szédet mondott. Bejelentette, az országban ,,szabad választásokat” fognak kiírni, új államelnököt választa­nak, a junta minden állampol­gár számára biztosítani fogja az egyetemes nyilatkozatokban rög­zített alapvető jogokat, az ál­lampolgári szabadságjogokat, tiszteletben fogja tartani szer­ződésben vállalt nemzetközi kö­telezettségeit. Jelezte, mihelyt megválaszt­­ják az új köztársasági elnököt, újból az alkotmányos intézmé­nyekre ruházzák át az őket megillető jogkört A tervezett választások­ időpontját azonban nem közölte. Csak annyit mon­dott, hogy a katonai junta az új államfő megválasztása után le fog mondani. Spinola tábornok rádió- és tv-beszédében végül hangsúlyoz­ta, hogy Portugália „minden kö­rülmények között” megtartja tengerentúli területeit ám ezek-­­­nek „nagyobb autonómiát” fog biztosí­tani. Moszkva A moszkvai Pravda pénteki számában megállapítja, hogy a portugál fegyveres erők jelen­legi fellépése so­kkal nagyobb arányú és sokkal komolyabb, mint a márciusi felkelés volt. Ez azt tanúsítja, hogy a portugáliai rendszer válsága elkerülhetetle­nül mélyül és szélesedik. A portugáliai helyzettel fog­­lalkozó kommentár a továbbiak­ban rámutat: most már világos, hogy a portugál hadsereg a rendszer támaszából a rendszer nyílt ellenségévé változott. A 14. éve tartó afrikai háború kilá­­­tástalanságáról való meggyőző­dés, a demokratikus reformok követelése, az elemi szabadság­­jogokat elfojtó reakciós rendszer likvidálására irányuló törekvés, — ezek voltak azok a tényezők, amelyeknek elő kellett idézniük és végül elő is idézték a had­seregnek a kormány elleni tö­meges fegyveres fellépését. Lisszabon Spinola tábornok, a portugál junta elnöke pénteken bejelen­tette: haladéktalanul szabadon bocsátják az összes korábbi po­litikai foglyokat, megszüntetik az állambiztonsági rendőrséget és eltörlik a sajtócenzúrát. (MTI) Plenáris üléssel folytatódott a Komszomol kongresszusa Moszkva Pénteken délelőtt ismét ple­náris üléssel folytatódott a Komszomol XVII. kongresszusa. A küldöttek megvitatják a csü­törtöki szekcióülések eredmé­nyeit. A 12. szekció tanácskozá­sain ajánlásokat dolgoztak ki, amelyek a Komszomol tevé­kenységének a további javítá­sára irányulnak. Mint bejelentették, s­zomba­­ton elindulnak az első komszo­­molista brigádok Moszkvából, Leningrádból és az összes szö­vetséges köztársaságból a Saj­kái—Amur vasútvonal építésére. A 32 200 kilométeres vasúti fő­vonal most kezdődő építkezése felett a Komszomol védnöksé­get vállalt Csütörtökön este, a szekció­ülések után, a Komszomol kong­resszusának küldöttei találkozó­kat tartottak a párt és a Kom­­szomol veteránjaival, a Nagy Honvédő Háború hőseivel, a munkásosztály és a parasztság kiemelkedő képviselőivel, neves szovjet tudósokkal, írókkal, mű­­­vészekkel és sportolókkal. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács­ ­ (Folytatás az 1. oldalról) gasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratiz­­musa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti feladatait, a személyzeti apparátusok teen­dőit, a vezetőképzés célkitűzé­seit, a minősítési és nyilvántar­tási rendszert. A Miniszterta­nács a határozatát a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hoz­za. A Minisztertanács megtárgyal­ta a vállalati felügyelő bizott­ságok működésének tapasztala­tairól szóló jelentést. A bizott­ságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevékenységét, egy­szersmind a felügyelt vállalato­kat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bi­zottsági tagok speciális kérdé­sének megszervezése és az elem­ző tevékenységhez szükséges in­formációk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a KGST keretében, az Ural hegység közelében levő, Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték hazánk által vál­lalt szakaszának építésével kap­­csolatos előkészületekről. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy határo­­zott, hogy a népgazdaság érde­kében kiemelkedő fontosságú vezetéképítés munkálatainak irányítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehézipari­­ minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést ter­jesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával együtt végzett utóvizs­gálatáról. A jelentés megálla­pítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítá­sára, a szociális ellátás fejlesz­tésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elm­últ négy évben a vizsgált vállala­toknál 12 százalékkal növeked­tek. Az ellátás­ színvonalában és a terhek viselésében azonban — részben az anyagi lehetősé­gek korlátai, helyenként pedig szemléleti okok miatt — még­ elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudomásul vette és a munkahelyi szociális körülmények további fejlesztése érdekében határozatot hozott a rendelkezésére álló anyagi esz­közök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter javaslatát a költségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottainak béremelésére és az államigazgatási dolgozó­kéval azonos, új bérrendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a tanácsi kom­munális szolgáltató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidő-csökkentés kiter­jesztésére — a szükséges felté­telek megteremtése után — ez év második felében és legké­sőbb a következő évben folya­matosan kerüljön sor. A rövi­dített, átlagosan heti 44 órás munkaidő bevezetésével a dol­gozók keresete nem csökkenhet, ugyanakkor a települések kom­munális ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégí­tését a munkaidő csökkentése mellett is biztosítani kell. Az Országos Anyag-és Árhi­vatal elnökének javaslata alap­ján a kormány — a tőkés vi­lágpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szén­­hidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembevételével ke­rül sor, hogy a népgazdaság­ban felhasználásra kerülő ener­giahordozók zömét a hazai ter­melés mellett a szocialista orszá­gokból származó import válto­zatlan áron biztosítja. Az ár­rendezéssel emelkedő termelői árszínvonal részbeni ellensúlyo­zására a kormány határozatot hozott a vállalatok eszközlekö­tési járulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gép­jármű-üzemanyag vásárlásának szabályozására. A kőolaj és kőolajtermékek világpiaci árá­nak emelkedése, a környező or­szágokban végrehajtott gépko­csi üzemanyag-áremelések, il­letve az üzemanyag-vásárlás céljából történő határátlépések mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg a külföldiek üzemanyag-vásárlásait akár sa­ját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gép­kocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásár­lási engedély ellenében szerez­hetnek be, amelyért gépjármű­­típusonként meghatározott ösz­­szeget kell fizetni. A kormány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek árusítását bel- és külföldön egyaránt szer­vezzék meg. A Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19—3­. között Buka­restben megrendezendő világ­­népesedési konferenciáján ha­zánkat kormányszintű delegáció képviselje. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Jeszsip Bros Tito életrajza A horvátországi Kumrovec falu­ban, 1892. május 25-én született Joszig Broz Tito, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetsé­gi Köztárasg el­nöke, a Jugo­szláv Kom­munis­­ták Szövetségé­nek elnöke, Jugo­szlávia marsall­­ja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka. Szülőhelyén vé­gezte el elemi is­koláit. 1907-től 1910-ig Szisza­­kon lakatosmes­terséget tanult, ipariskolát vég­zett. 1911-től há­rom éven át fémmunkásként dolgozott Zágrábban, Szlovéniá­ban, Csehországban, Ausztriá­ban és Németországban. 1913— 14-ben Zágrábban katonai szol­gálatot teljesített. Az első világ­háború kitörése után háború­­ellenes propagandatevékenysé­gért letartóztatták, Petrovara­­dinban bebörtönözték. 1915-ben az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan megsebesült és fogságba esett. 1917-ben meg­szökött a fogolytáborból és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom napjaiban csatlakozott a Vörös Gárdához. 1920-ban tért vissza Jugoszláviába, s 1927-ig mint gépész és szere­lőlakatos dolgozott. 1910-től a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja volt. A Jugoszláv Kom­munista Pártnak 1920-tól tagja. 1927-től a fémmunkások szak­­szervezete zágrábi területi bi­zottságának titkáraként tevé­kenykedett. Forradalmi nézetei, tevékenysége miatt többször el­bocsátották, le is tartóztatták, börtönbüntetésekre ítélték. 1928- ban kommunista propaganda vádjával ötévi szig­orított bör­tönbüntetést szabtak ki rá. Ki­­szabadulása után vette fel a Tito nevet és il­legalitásba vo­nult. A Jugo­szláv Kommunis­ta Párt horvát­országi területi bi­zottságának tag­jaként részt vett a JKP Köz­ponti Bizottságá­nak munkájában. 1934- ben a Párt Politikai Bizott­ságának tagjává választották. A jugoszláv de­legáció tagjaként 1935- ben részt vett a Komintern moszkvai kong­resszusán, tagja lett a Komintern balkáni titkársá­gának. 1936-ban megválasztották a JKP Központi Bizottságának szervező titkárá­vá. 1937-től a JKP főtitkára lett. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadták el azt a határozatot, amely a megszállók és a haza­árulók elleni fegyveres felkelés megkezdéséről szólt. A háború alatt a jugoszláv felszabadító hadsereg és a partizán-alakula­tok főparancsnoka lett. 1944-ben partizánjai élén bevonult a fel­szabadított Belgrádba. A felszabadulás után Tito 1966-ig a JKP, majd a JKSZ Központi Bizottságának főtit­kára.. 1966-tól a párt Központi Bizottságának elnöke, az 1969. évi IX. kongresszusa óta a JKSZ elnöke. A felszabadulástól 1953- ig a kormány (szövetségi végre­hajtó tanács) elnöke, honvédel­mi miniszter és a jugoszláv népfront elnöke volt. 1953-tól folyamatosan Jugoszlávia állam­elnöke (köztársasági elnök), eb­be a tisztségbe öt alkalommal — legutóbb 1971-ben — újra­választották. 1953-tól 1963-ig a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Szövetségi Bizottsá­gának az elnöke, 1947-től 1960- ig a Harcosok Szövetségének az elnöke volt, 1960-től pedig tisz­teletbeli elnök. (MTI) A jugoszláv sajtó Magyarországról Nyárádi Róbert, az MTI tudósí­tója jelenti: A pénteki jugoszláv lapok nagy terjedelemben írnak Ma­gyarországról, előzetes kommen­tárokban foglalkoznak Tito el­nök magyarországi látogatásával. Valmennyi jugoszláv lap — a TANJUG budapesti jelentése alapján — beszámol a magyar országgyűlés most zárult ülés­szakáról. ismertetik Pója Fri­gyes külügyminiszter ott el­hangzott beszédét, kiemelve ab­­ból a Jugoszláviára vonatkozó megállapításokat. A magyar külügyminiszter beszámolóját ismerteti jelentésében a Poli­tika című belgrádi napilap Bu­dapestre küldött különtudósí­­tója is. A Borba pénteki számában Vlado Tesblics kommentárját közli ,,A még jobb kapcsola­tokért” címmel. A cikkíró töb­bek között hangsúlyozza: ,.Tito elnök a baráti, szocialista Ma­gyarországra látogat. Ez a tény ismételten bizonyítja a két szomszédos ország nagyon jó kapcsolatait. Ez a látogatás to­vábbi ösztönzést jelent a ter­mékeny együttműködés bővíté­sére. Kapcsolatainkat a kölcsö­nös és másad­fokú nagyrabecsü­lés, valamint a pozitív hozzá­állás jellemzi, legyen szó bel­ső témáikról vagy külpolitikai kérdésekről. Ez nem az érdeke­ken alapuló pragmatizmus, ha­nem a jószomszédi kapcsolatok értelmezésének egy magasabb foka. Ez a magyarázata annak, hogy kapcsolatainkban olyan kiemelkedő helyet foglal el a két fél önállóságának szigorú tiszteletben tartása, az egyik vagy másik ország sajátos helyzetének megbecsülése. Ez az alapja a hosszú távú sikeres gazdasági és ipari együttműkö­désnek, valamint annak, hogy mindig minden kérdésről lehet tárgyalni, beleértve azokat is, amelyekben nézetkülönbségek vannak. Az együttműködésben rendkívüli jelentősége van a két párt közötti magas színtű kapcsolatoknak és tapasztalat­­cseréknek”. A szerző a továbbiakban el­ismeréssel ír a politikai, gazda­sági, kulturális stb. kapcsolatok bővüléséről, a nemzetiségek jo­gainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, majd írását a kö­vetkező szavakkal zárja: ..Tito elnök rövid látogatása Buda­pesten (ahol mindig szeretettel várják) és megbeszélése Kádár elvtárssal, amelyet mindig az őszi m­­eséig, szívélyesség és megbecsülés jellemez, újabb ösztönzője lesz a kapcsolatok további ilyen irányú fejlődésé­nek”.

Next