Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

1974. MÁ­IU­S 9. CSÜTÖRTÖK óra, 80 fillér XXIX. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Pontos és találó volt a kör­kép, amelyet József Attila még 1937-ben, a Thomas Mann bu­dapesti felolvasására írott ver­sében a fasizmusról adott. „... s az emberségen mint.. . a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág” —■ írta a költő. Ekkor kezdett burjánzani, Európa közepén a zsarnokság, az elnyomás, akárcsak a beteg­­sejtek a rákos daganat kör­nyékén, hogy aztán a kór a berlini meg római betegség­gócból szétterjedjen a földrész többi országaiba is. A rák el­hatalmasodott, a szervezet, az emberiség egész erejére szük­ség volt, hogy legyőzze a be­tegséget Huszonkilenc éve, 1945. má­jus 9-én — Moszkvában ezer ágyú harminc üdvlövése szó­lalt meg, Londonban sok éves elsötétítés után minden utcai lámpát, kirakatfényt, reflek­tort meggyújtottak, New York­ban pedig konfettivel, szerpen­tinnel borított vidám tánc jár­ta Manhattan utcáin — a győ­zelem napján véget ért a má­sodik világháború európai ré­sze. Hitler „harmadik birodal­ma”, a fasizmus történelmi múlttá lett. Igaz, olyan múlttá, amelynek keserű emlékei min­denütt jelen voltak a földrész országaiban. Temetők végtelen sorában pihentek a harcokban elesett katonák és a légitáma­dások polgári halottai, millió­­számra váltak a náci krema­tóriumokban fekete füstté a meg­gyilkolt áldozatok, városok és falvak ezreiben üszkös ro­mok emlékeztettek a fasizmus rombolásaira. A náci fegyverletétel okmá­nyának hivatalos aláírásán, er­ről magának Zsukov marsall­nak emlékirataiból tudunk. Keitel, náci vezértábornagy ön­telt arcán rosszindulatú kifeje­zéssel, kezével lehulló monok­lija után kapva lépett a karlsihorsti német tisztiiskola egyik termében az asztalhoz, hogy kézjegyével hitelesítse a történelem legpusztítóbb hábo­rúját kirobbantó náci hadsereg feltétel nélküli kapitulációját (Az előzetes jegyzőkönyv alá­írásánál Reimsban, Gustav Jodl náci tábornok még „ne­meslelkű bánásmódot” kért a vele szemben ülő Bedell­ Smith­ amerikai és Szusztaparov szov­jet tábornokoktól, holott jól tudta: őt is és a többig hábo­rús, emberiségellenes bűnt el­követett személyt a szövetsége­sek, megállapodásuk szerint, felelősségre vonják majd.) Esztendőkön át taposta náci csizma a szovjet földet, rabol­tak, dúltak a fasiszták. Több mint húszmillió szovjet ember adta életét azért, hogy 1945. május 9-én a győzelmet ünne­pelhesse a világ, mintegy het­venezer szovjet várost, és falut pusztítottak el részben vagy egészben a nácik, a szovjet népgazdaság harminc százalé­ka megsemmisült. Az Egyesült Államok külügyminisztériumá­nak egyik 1945-ös kiadványa, a győzelem tavaszának hangu­latában fogalmazott így: „Az európaiak többsége úgy tekint a Vörös Hadseregre, mint fel­szabadítójára. Még nyugaton is azt vallják, hogy elsősorban a Vörös Hadseregnek köszönhető az európai tengelyhatalmak szétzúzása”. Azt mondhatja bárkol, minek ezeket a már történelmi érté­keléseket újra meg újra meg­ismételni, hiszen már nemze­dékek nőttek fel úgy, hogy nép is tudják, mit jelent a „tengelyhatalmak” elnevezés — vajon ki emlékezik még pél­dául arra, hogy egy magyar fasiszta miniszterelnök, Göm­bös büszkélkedett mindig az­zal, hogy ő találta ki a két fasiszta ország szövetségének elnevezésére a „Berlin—Róma tengely” kifejezést... Ám a múlt felidézésére, túl a győ­zelem napjának 29. évforduló­ján, szükség van. A múlt, a tegnapi küzdelmek tanulságai­ból következik a jelen: a győ­zelem napjának egyenes, ter­mészetes folytatása, a szocia­lista külpolitika küzdelme előbb a hidegháború ellen, a hidegháború utáni időszakban pedig a békés egymás mellett élés gondolatának mindennapi gyakorlattá válásáért. A fasiszta támadástól, rab­lástól és elnyomástól legtöbbet, szenvedett és a fasizmus elleni harcban legtöbbet áldozott or­szág, a Szovjetunió állt kez­dettől fogva a nemzetközi eny­hülésért folytatott küzdelem élén is. Mert a győzelem nap­ja után jó ideig csak a Szov­jetunióban őrizték meg az egy­kori antifasiszta koalíció tag­jai közül a fasizmus elleni harc közös alapelveit; a szö­vetség tőkés államainak reak­ciós vezető körei szinte már a győzelem másnapján a szocia­lista nagyhatalom kijátszására szőttek terveket és szerveztek akciókat. A szovjet politika alapja az volt: a háborús győ­zelem után meg kell nyerni a békét is, a fasizmus leverése után az oly sokat szenvedett Európa országainak meg kel­lett találniuk a békés együtt-­­­működés, a szavatolt bizton­­s­­ág szilárd rendszerét. Huszonkilenc évvel a győ­­zelem napja után éppen ennek a gondolatnak a jegyében tevé­kenykednek a szocialista or­szágok küldöttei a Genfi-tó partján, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszának elő­készítésén. Ezt az értekezletet pedig, a Varsói Szerződés or­szágai az emlékezetes buda­pesti felhívással kezdeményez­ték a békés egymás mellett élés gyakorlatának világrész­méretű megvitatására és elfo­gadására. Az 1945-ös május a fasiz­mus katonai megsemmisítése mellett jó néhány országban azt is jelentette: a felszabadult né­pek hozzáláthatnak a minden betegség elleni küzdelemben oly fontos megelőző gyógy­módhoz is; a politikai-társadal­­mi-gazdasági változások, más szóval a szocialista forradalom útjára lépéssel eleve megaka­dályozzák, hogy a szörnyű kór, a fasizmus, amelyet József Attila a rákkal azonosított, új­ra felbu­rj­ánozhassék a föld­rész testén. A győzelem napja egyúttal a lehetőség napja is volt mil­lió meg millió dolgozó ember előtt, hogy maguk vegyék ke­zükbe sorsuk kormányát­; azon az 1945-ös májuson virradt fel a Szovjetunió mellett kialaku­ló szocialista országok hajnala is. Gárdos Miklós OROSHÁZI SIKEREK A DÖNTŐBEN­ (4. oldal) PROPAGANDISTA KLUB CSORVÁSON (5. oldal) MA: NEGYEDSZÁZADOS A BÉKEMOZGALOM (3. oldal) a győzelem napja­­ Csatlakozunk a SZOT, a HNF és a KISZ felhívásához a tavalyinál 409 vagonnal több árut ad­ó Békéscsabai Konzervgyár Pártunk közelgő XI. kong­resszusának tiszteletére, hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára egyre erőteljesebb ver­senymozgalom bontakozik ki iparvállalatainknál, ipari szö­vetkezeteinkben, az állami gaz­daságokban és a tsz-ekben. A Békéscsabai Konzervgyár dol­gozói rendkívüli tanácskozáso­kon határozták el: ebben az esztendőben úgy dolgoznak, hogy az előző évhez képest, 400 vagonnal növelik árutermelésü­ket. Exportfel­adataikat kifogás­talan minőségben teljesítik, sőt a 400 vagon többletáruból 260 vagonnal a baráti államokba, 90 vagonnal pedig Nyugat-Euró­­pába szállítanak. A­ többit a belkereskedelem rendelkezésére bocsátják az ellátás színvonalá­nak továbbjavítására. Felülvizsgálják az üzem- és munkaszervezés gyakorlatát, to­vábbfejlesztik a Dolgozz hibát­lanul munkakezdeményezést és az újítómozgalmat. A szocia­lista brigádok nagy gondot for­dítanak a munka termelékeny­ségének növelésére, s így a többlettermelés 80 százalékát a termelékenység növelésével biztosítják Éves átlagban a vállalati eredményt 10 száza­lékkal javítják. Vállalásuk kiterjed a jubi­leumi esztendőre is. Jövőre to­vábbi 400 vagonnal növelik majd az üzem árukibocsátását. Dológiával az 1973. évinél 10 százalékkal több termést érnek el hektáronként. A szövetkezet szinte vala­mennyi dolgozója részt vesz a község szépítésében. Itt három nap a községért mozgalmat in­dítottak el, hogy a kongresszu­si munkaverseny keretében, újabb utak és parkok létesül­jenek a 900 éves településen. D. K: Dolgozz hibátlanul mozgalom a Mezőhegyesi Vas-, Fa, Fém- és Gépipari Szövetkeze­ten Összesen 9, tehát valamennyi szocialista brigád munkafel­ajánlást tett a mezőhegyesi ipari szövetkezetben. A terme­lési értéket 1,8 millió forinttal növelik ebben az esztendőben a kongresszusi munkaverseny ke­retében. Jelentősen csökkentik a termelési költségeket, a gyár­tásnál minden eddiginél jobban törekednek az anyagtakarékos­ságra és a hulladékok célszerű felhasználására. E verseny ke­retében bontakozik ki a Dol­gozz balesetmentesen és a Dol­­­­gozz hibátlanul mozgalom.­­ Mindezek mellett 8—8 óra tár­­­­sadalmi munkát vállalnak a­­ Mezőhegyesen létesülő általános iskolai kollégium építésénél. A Kállai Éva nevét viselő szocia­lista brigád a 100 százalékos minőségi munkát vállalta, emel­lett tovább ápolja kapcsolatát a battonyai állami nevelőott­honnal. Kongresszusi műszakokat szer­veznek, s ekkor valamennyien az épülő szervizcsarnok munká­lataiba kapcsolódnak be. Ez a szövetkezet készít labdarúgó­­pályát is saját dolgozóinak sportolásra és részt vesz Mező­hegyes szépítésében, parkosí­tásában. A nyereségterv 20 százalékos fű­ teljesítésére készül a Körösi­­Miami Gazdaság I. számú kerülete A Körösi Állami Gazdaság X. számú kerületében párt- és KISZ-taggyűlésen termelési ta­nácskozáson, szocialista brigá­dok megbeszélésein fogalmazó­dott meg a XI. kongresszusra és a 30. felszabadulási évfor­dulóra tett munkafelajánlás. A kerület dolgozói a­­hárommillió 812 ezer forintos nyereségtervet 20 százalékkal teljesítik túl. A növénytermesztési és az állat­­tenyésztési ágazat a tervezett­nél nagyobb eredményt ér el, s ezt mintegy alátámasztják a termelés költségeinek ésszerű csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a terme­lékenység növelésével. A 9 szo­cialista brigád ebben az eszten­dőben is tovább versenyez a Kiváló kerület cím elnyerésé­ért, amely szerves része a XI. kongresszusra tett munkafelaján­lásnak. Huszonnégyezer pecsenyecsirke terven teli, a tavalyinál 40 százalékkal több kukorica, 3 nap Dobozért A dobozi Petőfi Tsz 1975-ben hármas évfordulóra készül. A XI. pártkongresszus, a felszaba­dulási évforduló és a település 900 éves megalakulása arra ösz­tönözte a szövetkezet tagságát, hogy az események rangj­ának megfelelően dolgozzon és ünne­peljen. Legfőbb célkitűzésük, hogy 1970-től folytatott alap­hiányos gazdálkodásukat ered­ményessé tegyék. Ehhez megte­remtették a személyi, anyagi és műszaki feltételeket. A 402 kocás szakosított sertéstelep­ről a technológia által előírt hízókibocsátást 6 százalékkal növelik. Felújítják a 20 ezer férőhelyes baromfinevelőt, s in­nen terven felül 24 ezer pecse­­nyecsirkére számítanak ebben az évben. Csatlakoztak ez év tavaszán a Nádudvari Kukori­ca és Ipari Termelés Együtt­működéshez. A technológiát 173 hektár kukoricán alkal­mazzák. A tavalyinál kereken 40 százalékkal több szemes ku­koricát termesztenek. A nap­raforgó-vetésterületet­ 120 hek­tárral növelték, így az most­­ eléri a 391 hektárt. Az új tech- t Virágzanak az első vetésű zöldborsók, egyenletesen kél a cukorrépa Az utóbbi napokban lehullott esők az utolsó órákban érkez­tek. A tavaszi vetések befeje­zését ugyan akadályozták, a mezőgazdászok mégis örülnek a májusi esőnek. Különösen sokat jelentett a 80 milliméteres csa­padék megyénk északi részén a kötött talajú földeken, ahol már sárgulni kezdtek a búzák, aszály, veszély fenyegetett. A megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztályá­nak csoportvezetője, Frankó Já­nos elmondta, hogy a kissé hű­vös idő ellenére a kalászosok­ jól fejlődnek. A 101 százalékra elvetett cukorrépa, amely eddig nem mozdult a földben, is egyenletes­en kél. A konzervgyár és a hűtőház részére a gazdasá­gokban termesztett zöldborsó első vetése virágba borult. A jókor érkezett csapadék elő­becslések szerint hektáronként két-három mázsa szemes zöld­borsó többletet jelent ezekről a földekről. A kukorica vetése néhány nap óta a felázott földeken szünetel. Ha az idő engedi, úgy ezzel a munkával is végeznek a gazda­ságok egy-két nap alatt. Csaknem 125 ezer forint jutalmazásra az Orosházi Állami Gazdaságban Az Orosházi Állami Gazda­ságban jelentős összeget for­dítanak a kiemelkedő mun­kát végző dolgozók és a törzs­­gárdatagok jutalmazására. Legutóbb csaknem 125 ezer forintot osztottak ki 87 dol­gozó között. A negyven törzs­­gárdatag összesen 107 ezer 500 forint jutalmat kapott, közülük hatan huszonöt éve dolgoznak a gazdaságban. Ju­bileumi jutalmat öten kap­tak, összesen 13 635 forintot. A törzsgárdatagok közül a legtöbben, összesen huszon­­hatan a szőlősi kerületben, heten pedig a tankerületben, illetve a gazdaság központjá­ban dolgoznak.

Next