Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

1980. május 29., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Minden jó szót köszönünk Orosházáról, a Petőfi Tsz nyugdíjasaitól kaptunk me­leg hangú levelet. Többek között azt írják: hagyomány már a szövetkezetben, hogy évente megrendezik a nyug­díjastalálkozót. Az ideit is megtartották a szövetkezet éttermében. Jólesett talál­kozni a vezetőkkel, egymás­sal, elbeszélgetni a múltról, a jelenlegi életről, munká­ról. Kitűnő volt az ebéd, ame­lyet nagy tisztelettel szolgál­tak fel az asszonyok. Az oros­házi zeneiskola úttörőzene­kara pedig szép műsorral szerzett felejthetetlen órákat az öregeknek. A jól sikerült találkozó kellemes hangulat­ban, jól légkörben zajlott le. „... Mi öregek — akik megalakítottuk ezt a szövet­kezetet és sokat dolgoztunk fejlesztéséért — nagyon bol­dogok vagyunk, hogy törő­dik velünk az ifjabb nemze­dék. Minden jó szót, barát­ságot szeretettel köszönünk.” Fekete Imre és társai Szeretettel gondolunk Gyulára Feleségemmel együtt két hetet töltöttünk Gyulán, a SZOTOMEDOSZ gyógyüdü­lőben. Nagyon jól éreztük magunkat, és mindig szere­tettel gondolunk Gyulára. Rendkívül figyelmes volt a kiszolgálás, igen jó az ellá­tás, amiért ezúton is köszö­netet mondunk az üdülő ve­zetőinek és dolgozóinak. A kultúrfelelős sokat fog­lalkozik a beutaltakkal, jó felkészültségével sok tájé­koztatást kaptunk tőle. Lát­szik, hogy hozzáértéssel és jó szívvel látja el feladatát. Kellemes meglepetés volt Gyulán a város jó ellátott­sága, a cipőüzletben, a rö­vidáruüzletben és más bol­tokban az udvarias, türelmes kiszolgálás. Gyula jó példá­ját más települések vezetői­nek és dolgozóinak szíves figyelmébe ajánlom. Tóth Gyula, Hajdúhadház, Bocskai tér 10. Hulladékból játszótér ......Mi, a 6. számú ál­talános iskola úttörői és kispajtásai peremkerületben lakunk. Hulladékgyűjtést rendeztünk. A felnőtt lakos­ság nagyon kitett magáért, készséggel segített nekünk. Így rengeteg hulladékot vi­hettünk a MÉH-be. Kocsi­számra hordtuk a vasat, a papírt a házaktól. Így észre sem vettük, s eltűnt a papír, a szemét, a rossz drót, rozs­dás vas tömege. Szebb, tisz­tább lett környezetünk. Ez volt az egyik célunk. De az sem közömbös, hogy a hulladékért szép kis ösz­­szeget kapunk, amelyből pat­ronáló szocialista brigádja­ink munkafelajánlásával együtt játszóteret építünk. Köszönjük­ a lakosság se­gítségét ...” Szentetornya 2254.­­sz. Petőfi Úttörő­­csapat úttörőtanácsa A lassúbb közlekedés segítene Városunkban sok a földes utca — írja többek között Id. Szhárik György Békés­csaba, Nagy Sándor u. 81. szám alatti lakos. — Ennél fogva természetes, hogy szá­raz időben nagy a por. A mosott ruhát általában az udvaron, kötélen szárítják, de igen gyakran bepiszkoló­dik. Jó érzés, hogy egyre több a városban a gépkocsi. De talán egy kis megértéssel, ha a gépjárművek lassabban közlekednének a földes ut­cákban, sok bosszúságtól megkímélhetnék a lakossá­got. Sajnos, egyik-másik személygépkocsi-vezető — mit sem törődve a helyi kö­rülményekkel , 50 kilomé­ter feletti sebességgel szá­guld. Mindig az utca ama oldala kerül hátrányosabb helyzetbe, amerre a szél fújja a port. Javasolja levélírónk, hogy ha lehet, a földes utcákban korlátozzák hivatalból a gép­kocsik sebességét. Hiszen Békéscsabán hosszú évek múlva is sok lesz még az aszfalt nélküli utca. ! Taposunk, taposunk... De még mennyire! Ahová lépünk, ott fű nem terem.­­ Ez szó szerint értendő! Tessék csak jól megnézni a jár­■ dák és az úttestek közötti füvesített területeket. Vagy­­ nem látnak semmit? Hát persze, hiszen már rég kita­­­­posták. Hogy miért? Kérem, megpróbálok erre vála­­­szolni... A taposás oka nem más, mint egyesek túlzott kénye-­­ lemszeretete vagy „időhiánya”. Habár manapság az­­ amúgyis olyan kicsi kiterjedésű „zöldek” megkerülése másodpercek kérdése. Igaz, van olyan is, ahol még nem­­ is zöld, mert friss a vetés. Persze őket a „jó szándék”­­ vezeti, úgy gondolják, hogy „utóhengereznek”. Csakhogy ott már fű nem terem! S nem terem a több méter szé­les, és mégis keskeny járdák mentén végig, egyes át- S ellenben levő épületek előtt sem, ahol nincs gyalogos át­kelés. S az üzletek előtti területek is meddők maradnak. Hiszen ki az, aki eltolja a kerékpárját a tíz méterrel­­ arrébb levő tárolóba. Megteszi az útszéli fa vagy korlát­­ is, ahová persze füvön keresztül vezet az út. Az ab­­­­szurdumot az útkereszteződésekben és útkanyarokban a zöldellő füves részek képviselik­, ahol „csak” a sarkot ■ vágják le egy vagy két méter erejéig. 5 Muszáj? öt másodpercért érdemes kipusztítani a fü­vet? Nem! Hát akkor betonozzuk le azokat a fránya sar­kokat. De ki tudja, nem találja-e valaki ezt az utat is hosszúnak? ifj. Pám Péter Veszélyes grund Egy régi kedves olvasónk kereste fel szerkesztőségün­ket, hogy felhívja a figyel­met: veszélyes grundon ját­szanak a gyerekek Békéscsa­bán, a Bartók Béla út 89. szám alatt, ő betegsége mi­att állandóan odahaza tar­tózkodik, és aggódik a gye­rekekért. Az említett épület egyik felét tatarozták, itt üzemel a vendéglátóipari vállalat 168. számú italboltja. A má­sik felén megkezdték, de ab­bahagyták a bontást. A fal beomlott, az egyik gerendát is jóformán a „gondolat” és néhány tégla aládúcolás tart­ja. A gyerekek hajmeresztő mutatvány árán jutnak fel a tetőre, ott vívnak „kardcsa­tát” stb... * * * A gyermekek­ testi épségé­ért aggódó asszony bejelen­tését a helyszínen megnéz­tük. Sajnos, igazat mondott. Főleg a Tulipán, a Vécsey utcából és a Temetősorról járnak ide 10—12 éves fiúk. A szülők nem is sejtik, hogy minden pillanatban bajuk eshet. Ha az idősebb lakók rájuk szólnak, nyomdafesté­ket nem tűrő hangon utasít­ják vissza a játékaikba való beavatkozást. Pedig jó lenne hathatósan beavatkozni addig, amíg gyermekáldozatot nem köve­tel a grund. A minap majd­nem megtörtént. Több fiú fenn volt a tetőn, egy lenn játszott. Élével lefelé ledo­bott egy cserepet egy társa, centiméterekkel a barátjá­tól... Egyébként az udvar tele gazzal, piszokkal, ősidőkből fennmaradt, koszos tekepá­lyát is láttunk, itt. Az abla­kokon feliratok: „A társa­dalmi tulajdont rongálni ti­los!” Vajon melyik gyermek veszi ezt figyelembe, ha ön­feledten játszik. Erről „val­lanak” a betört ablakok, a tetőre dobált kövek, tojás­szenek. Ajtó nélküli árnyék­szék, tőle néhány lépésnyire gyermek játszó. A gyerekeket mindig vonz­za a romos terület. Szüntes­sük meg, amíg nem késő! Felpattanó kövek Nagy öröm, hogy Békésen, a nagyhídtól a rosszerdei ki­kötőig renoválják az utat — írja László Endre. — Csupán az a baj, hogy az úttestre szórt apró, éles kövek a gép­kocsik kerekei közé szorul­nak, felpattannak a másik jármű szélvédőjére, és ripi­­tyára törik az üveg. Volt már erre példa a napokban. Ez pedig nagy baleseti ve­szélyt rejt magában. Arról nem is szólva, hogy sok kis­mama jár erre, azt sem tud­ják hogyan védelmezzék a kocsiban fekvő vagy ülő kis­babát a veszélytől. Tőlünk kér segítséget: mit lehetne '• '­enni? Talán az illetékes szervek­­ megválaszolják. Szerkeszti­ üzenetek Darida Istvánná, Szabad­­kígyós, Vincze Ernőné, Bé­késcsaba, Gyár u. 25., Varga Sándor, Békés, Kinizsi sor. A­ Szerkesszen velünk ro­vathoz írt panaszleveleiket kivizsgálás céljából továb­bítottuk. Választ személyes levélben, illetve lapunk ha­sábjain adunk a kérések­nek megfelelően. * * * Bende Kálmánná, Sarkad, Gottwald u. 1. Levelét meg­kaptuk, az esetet nagyon sajnáljuk. Személyesen nem áll módunkban foglalkozni az üggyel, de levelét ki­vizsgálás céljából továbbí­tottuk, ezenkívül mi is írunk címére. * * * Ladányi Imréné, Buda­örs. Rovatunk levelét meg­kapta. Az ügynek utánanéz­tünk, kis türelmet kérünk, amíg bővebbet tudnak mon­dani az illetékesek. Addig is, mivel megyén kívül la­kik, s talán nem olvassa lapunkat, írásban tájékoz­tatjuk a fejleményekről. * * * Horváth Károlyné, Oros­háza, Mikes u. 22. Fel nem vett munkabérének ügyében érdeklődtünk az illeték­­szervnél. Bebizonyosodott, hogy a kipostázott pénz és az ön számára írt válaszle­vél „ismeretlen” jelzéssel többször visszament a válla­lathoz. Az orosházi telepi pénztáros utasítást kapott, hogy személyesen keresse meg önt, és adja át a pénzt. Ha ez nem sikerülne, a vál­lalat megyei pénztárában bármikor felveheti. Meddig törjünk? Idős és ifjú Horváték kér­dezik Okányból: meddig tűrjenek még szomszédjuk­nak, Csurai Sándornak, aki 30 méhcsaládot tart. Sokat szenvednek a méhek csípé­seitől. Hiába szólították fel, hogy vigye ki a határba a méheket. A szép szó nem használ. Kérdezik: van-e jogszabály arra, hogy kertes házak között kinek mennyi méhcsaládot szabad tartani. Nincs. Nem tudjuk, jár­tak-e már méhcsípés miatt orvosnál, mennyire veszé­lyesek a drága mézet nagy szorgalommal előállító méh­családok. Egy tény: csak ar­ra van szabályzat, hogy ha a kaptárak röpnyílásai a szomszéd felé néznek, akkor a kerítéstől két méterre kell elhelyezni, és két méter magas kerítést csinálni. Ha azonban a méhész udvarára befelé néznek a röpnyílá­­sok, akkor fél méter távol­ság is elegendő. Javasoljuk, hogy torzsal­kodás helyett a szomszédok­nak közösen, baráti jó­indu­lattal kellene megoldani ezt a kinek édes, kinek „keserű” méztermelést. Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepi műsorral kö­szöntötte a gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház tánc­csoportja. Az elmúlt években sokat tettek­ a tánckultúra fej­lesztéséért, a társas együttlét, a közös éneklés sok kellemes órát nyújt a fiataloknak. Ünnepi műsorral köszöntötték a tánccsoport vezetőjét, Zsoldos Imrénét, aki ötven éve fog­lalkozik táncoktatással. Ugyanakkor köszöntötték az ÁFÉSZ, a szarvasi Szirén gádorosi részlegének szocialista brigádjait, amelyek táncruhákkal, csizmákkal, illetve a népviseleti ru­hák megvarrásával segítették a népi táncosokat. NÉPÚJSÁG MIT MOND A JOGSZABÁLY? Hankó Pálné, Békéscsaba: A lakás műszaki megosztá­sát nemcsak a tulajdonos, hanem a haszonélvező is kérheti. A megosztáshoz mindenképpen jogerős épí­tési engedély szükséges. Az építés befejezése után hasz­nálatba vételi engedélyt kell kérni attól a szervtől, amely az építési engedélyt kiadta. Békéscsabán a városi tanács vb műszaki osztályától. A kérelemhez csatolni kell a megosztás alaprajzi terveit két-két példányban. A fő­falak és a födém olyan mér­vű átalakítása esetén, amely az épület szerkezeteinek az eredeti terhelésnél nagyobb igénybevételével járna, a s szakmérnök által készí­tett, illetve hitelesített sta­tikai számításokat két pél­dányban. Továbbá a műsza­ki leírást ugyancsak két példányban. A tervező nyi­latkozatát arról, hogy a helyszínrajzot és a műsza­ki terveket az érdekelt köz­művekkel egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel a hatósági előírásoknak. A műszaki tervet azonban csak az készítheti, akit felvettek a tervezői névjegyzékbe. Maga az építtető csak ak­kor készíthet ilyen rajzot, ha megfelelő képesítéssel rendelkezik. Továbbá csa­tolni kell a kérelemhez, ha­szonélvezet esetében az in­gatlan telekkönyvi betét III. részének a bejegyzést fel­tüntető másolatát. A felek esetleges írásbeli megállapo­dását a tervezett megosztás­ról. Ha nem a tulajdonos az építtető, akkor az ingatlan tulajdonosának a hozzájáru­ló nyilatkozatát. Magántu­lajdonban levő lakás mű­szaki megosztása esetén iga­zolás is kell arról, hogy az építtető nem esik tulajdon­­szerzési korlátozás alá, vagy ez alól felmentést kapott a tanácstól. Az építkezés befe­jezésétől számított 15 napon belül írásban kell kérni a használatba vételi engedélyt. Ez a kérelem illetékmentes. Ha az építkezés során eltér­tek az építési engedély alap­jául szolgáló műszaki ter­vektől, akkor az engedélye­zett és kivitelezett álla­pot közötti eltérést feltünte­tő műszaki terveket is csa­tolni kell a használatbavéte­li engedély iránti kérelem­hez. T. A., Sarkad: Leghelye­sebb, ha a gyermek láthatá­sáról egymás között meg­egyeznek. A jogszabály rendszeres és rendkívüli lát­hatást tesz lehetővé. Az utóbbit a nyári szünidőben, vagy nagyobb ünnepek al­kalmával szokták igénybe venni. A rendszeres láthatás időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli méltány­lást érdemlő esetben 48 órá­nál több nem lehet. A gyám­­hatósági gyakorlatban a meghatározott időtartamot általában havi két alkalom­ra osztják meg. A rendkívü­li láthatás időtartama nem haladhatja meg évenként az egy hónapot. A 3 éven aluli gyermek láthatására külön jogszabályok vonatkoznak. A rendszeres láthatás a gondozás helyén való látha­tás formájában is engedé­lyezhető, de csak akkor, ha a szülő ebbe beleegyezik. Az ilyen módon engedélyezett láthatás időtartama nem ha­ladhatja meg a havonkénti 8 órát. Ha a láthatásban nem tudnak megegyezni, forduljanak a gyámhatóság­hoz. Dr. Serédi János VISSZHANG „Hol akad el a szolgálta­tás” címmel 1980. május 8- án megjelent írásunkra az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat vezetői reagáltak. „ ... 1979. június 15-én a DÉGÁZ műszaki igazgatóhe­lyettesétől értesítést kaptunk — rendeletre utalva —, mely szerint valamennyi gázcsere­telepen a turistapalackok cseréjét megtiltotta. E levél közölte, hogy turistapalack csak a fogyasztó jelenlété­ben tölthető meg, erre a cél­ra kijelölt töltőberendezéssel rendelkező telepen. Tekintettel arra, hogy Orosházán töltőberendezéssel nem rendelkeznek sem a DÉGÁZ, sem az Univerzál telepén, a palackcserét kény­telenek voltak megszüntetni, s a fogyasztóknak azt aján­lották: keressék fel a DÉ­GÁZ békéscsabai telepét, ahol minden feltétel biztosí­tott a töltésre. Megnyugtatásul közöljük, hogy információink szerint a DÉGÁZ Orosházán a közel­jövőben töltőberendezést kí­ván üzembe helyezni. Addig is a kedves fogyasztók szíves türelmét kérjük.. * * * „Fényt kérünk” címmel ugyancsak május 8-i szá­munkban megjelent kunágo­­tai panaszra a DÉMÁSZ bé­késcsabai üzemigazgatóságá­nak vezetői írtak. „... A ha­gyományos közvilágítási lámpatestek cseréjét, javítá­sát a kirendeltségek a por­celán foglalat hiánya miatt nehezen tudják megoldani. A porcelán foglalat gyártását évekkel ezelőtt megszüntette a gyártó cég. A hibás lám­pák javítása a közvilágítási berendezések korszerűsítése során felszabadult, de még használható foglalatok be­építésével történik. Ezért hosszabb idő szükséges a ja­vításhoz. Kunágotán, a Jókai utcá­ban is ez volt a késedelem oka. Tekintettel az utcában levő két közkútra, a med­­gyesegyházi kirendeltség a lámpatestek javítását soron kívül megoldja .. A cikkben említett szere­lők türelmetlen, indulatos válaszadásáért, a lámpates­tek kései megjavításáért szí­ves elnézést kérünk.. Csótány­­i hűtőszekrényben Tíz napig volt a Generál Szövetkezetben — megfigye­lés alatt — a hűtőszekrénye — írja többek között Gurc­ó András, Békés, Szarvasi u. 14. IV/28. szám alatti lakos. Nem tudja, hogy milyen kö­rülmények között történik a tárolás, de a lényeg: amikor hazaszállították, tele volt csótánnyal. Amíg felvitték a IV. emeletre, a lépcsőházban is szétszóródtak az undorító bogarak. Jó ideig eltartott, amíg a hűtőszekrényt alapo­san kitakarította. Hogy honnan került a csó­tány a hűtőszekrénybe, azt mi is szeretnénk tudni. Az aluljáró nem szeméttelep Békéscsabáról, a Franklin utca lakóitól kaptunk leve­let. Többek között arról ír­nak, hogy jó lenne, ha a vasúti aluljárót senki nem tekintené szeméttelepnek. Mivel 10—15 percig is le van eresztve a vasúti sorom­pó, sokan gyalog, illetve ke­rékpáron az aluljárón át köz­lekednek. Sajnos, a környék néhány lakója ide hordja a szemetet, a törmeléket, sőt, még az elhullott állatot is, ami a meleg idő beálltával egyre gyorsabban bomlásnak indul, és bűzlik, a fertőzés veszélyéről nem is beszélve. A Franklin utca lakóival egyetértünk, az aluljáró ré­sze a városnak, tisztán tar­tása szervesen hozzátartozik a környezethez.

Next