Békés Megyei Népújság, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

1981. szeptember 4., péntek Huszadik századi játék... Fotó: Fazekas László Ifjúsági kedvezmények — diákigazolványra Ezekben a hetekben kap­ják kézhez országszerte diák­­igazolványukat a középisko­lások, a szakmunkástanulók és a felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatos hallgatói. Az igazolványokkal — amelyeket a hónap vé­géig minden arra jogosult­nak átadnak — mindazokat az ifjúsági kulturális és tu­risztikai kedvezményeket igénybe vehetik a fiatalok, amelyeket a korszerűsített, továbbfejlesztett támogatási rendszer eredményeként az új tanévtől kezdődően lép­tettek életbe. A kedvezményrendszer mó­dosítása azt szolgálta, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerűbb csopor­tosításával, felhasználása út­ján segítsék az önálló kere­settel nem rendelkező diá­kokat az önműveléshez, a kultúrálódáshoz, szabad ide­­jük tartalmas eltöltéséhez. A diákigazolványok tulaj­donosait megillető kedvez­mények közül az egyik leg­fontosabb, hogy ezentúl 33 százalékkal kevesebbet fi­zetnek a vasútjegyért, bár­hová is utaznak az ország­ban. Emellett a most kezdő­dött évadtól a színházak je­gyeinek 5 százalékát a diá­koknak tartja fenn, s azok helyárai nem haladhatják meg a 10 forintot. A fővá­rosban 32 kijelölt étterem­ben, s valamennyi nagyobb vidéki városban, továbbá ide­genforgalmi központban két­­három vendéglőben — össze­sen 210 helyen — a fiatalok pénztárcájához mért diákme­nüt is felszolgálnak, hozzá­járulva így az ifjúsági étkez­tetési lehetőségek bővítésé­hez. Bizonyára sok ezrek rendszeres testedzését segíti majd az a kedvezmény is, hogy az uszodákban és a műlyégpályákon váltott, 10 alkalomra szóló bérletért csupán a rendes ár felét kell fizetniük. Más rendelkezések előnyeit pedig igazán majd a jövő évi vakáció idején érzékelhetik a diákok­ az ország 58 kem­pingjében bevezetett 50 szá­zalékos szálláskedvezményét, s azt, hogy az ifjúsági turisz­tikai kölcsönzőszolgálat egy­negyedével mérsékeli szá­mukra a sátrak, kerékpárok, csónakok és más felszerelé­sek bérleti díjait. A fiatalok kulturális ellá­tásának javítását szolgálják a különféle pályázatok: ezek révén például a színházak igényelhetnek hozzájárulást gyermek- és ifjúsági előadá­sok létrehozásához, illetve a közművelődési intézmények, ifjúsági létesítmények prog­ramválasztékának bővítésé­hez. Kedvezményes bérlete­ket bocsátanak ki a kollé­giumokban, nevelőotthonok­ban lakó diákok, illetve a koncertlátogató szakmunkás­­tanulók számára is. Az ifjú­sági turizmus lehetőségeinek bővítését pedig egyebek kö­zött az úttörőtáborozáshoz és a kedvezményes ifjúsági üdültetéshez nyújtott köz­ponti támogatás segíti. Mind­ezekre a célokra az idén csaknem 50 millió forintot fordít a kormányzat. A lakótelepi közművelődésről • • Összkomfortosak-e a lakótelepek? Magyarországon több, mint egymillióan élnek lakótele­peken. Nemcsak a főváros­ban, a vidéki nagyvárosok­ban is tízezrével zsúfolód­nak össze az emberek. Ká­­posztásmegyer tervezett lét­száma egyenesen százezer. A lakások összkomfortosak, de összkomfortosak-e maguk a lakótelepek? Nem az or­vosi rendelőkre, az óvodák­ra, az iskolákra, az üzletek­re gondolunk, hanem a kul­túrára. Az óvodák meg a többiek természetesen alap­vető dolgok, sőt, szintén a kultúra részei, de mi van a közművelődéssel. Mit te­het a közművelő, hogy az emberek az egész lakótelepet összkomfortosnak érezzék? Felkészületlenül Az építész álma töredéke­sen valósul meg. Az egyik budapesti lakótelep tervező­je azt mondta egy újságíró­nak, hogy ott bizony nem­ szívesen élne. Kompromisz­­szumokat kíván a gazdasági helyzet, az érvek mögé bú­jó emberi kényelem és rest­ség. Tehát egy „józanabb” terv születik, s aztán felépül a város, a lakótelep. No, nem mindjárt az egész, elő­ször csak a lakások, az utak, néhány élelmiszerbolt, a leg­fontosabbak. A többit kicsit elhalasztjuk. Néhány év be­letelik, mire a teljes alap­ellátás úgy-ahogy meglesz, s hol vannak akkor még a különlegesebb igények: a szakorvosi rendelő, a szak­üzlet, stb. Ez a logika mint­ha természetellenes volna. Mintha először az emberi test külső határai alakul­nának ki, s csak jóval ké­sőbb a belső szervek: a tü­dő, a vese, az idegrendszer, az agy. A tudatról már nem is beszélve. De egy kicsit előreszaladtunk. Egy lakótelep pusztán mérnöki konstrukció? Az építészek szerint a házak fölhúzása után meg kell szervezni, fel kell építeni, működtetni kell a városrész társadalmát. A városépítés ily módon sohasem fejező­dik be, társadalma, urbánu­­ma folytonosan fejlődik, ala­kul, változik. Pontosabban alakulnia, fejlődnie, változ­nia kellene, ami elsősorban már nem a gazdasági hely­zet függvénye... És ebben talán többet tehetnek a népművelők, mint az építé­szek. Az otthonosság feltételei Magyarország lakótelepei sehol sem alkotnak önálló egységet, általában egy régi városhoz csatlakoznak. Az „őslakók” úgy érzik, meg­rövidítik, az újak, hogy el­hanyagolják őket. A működ­tetők nem végeznek alapos, feltáró elemzést a lakótele­pekről, pedig a tervszerű munkának ez volna az alap­­feltétele. Az emberek háló­helynek, alvóvárosnak, s nem sajátjuknak tekintik, hiányzik belőlük az igazi otthonosság érzése, nincse­nek szálak, amelyek oda­kötnék őket. A kötődésnek feltételei vannak. Csak kettőt említek. Az egyik, hogy ki tudnak-e alakulni egy városrész sajá­tos hagyományai, s ezzel a mozaikszerűen összetevődő népességből szerveződhet-e valamilyen határozott arcu­latú egység. Magától nem. Akkor pedig lehet-e kívül­ről, tudatosan szervezni, se­gíteni a szokások, hagyomá­nyok kialakulását? Igen. Ekkor jöhet a közművelődés. A népszerű szabadtéri ren­dezvények mozgósító hatá­sukkal már sok lakótelepen hagyománnyá kezdenek vál­ni. Jó példa rá a fővárosban évek óta sikeres „színháza­­­lási” akció. Amatőr művésze­ti csoportok előadásokat tar­tanak a tereken, a parkok­ban összegyűlő tömegnek. De ugyanilyen hatásuk van a sportrendezvényeknek, gyermekprogramoknak is. Egy másik fontos feltétel, hogy a telepen élők tényle­gesen részt vehessenek saját sorsuk intézésében, az őket érintő döntésekben. Ha a la­kosság felajánlásait, kezde­ményezéseiket, javaslataikat komolyan veszik, az nagy­mértékben hozzájárulhat a lokálpatriotizmus kialakulá­sához: sajátjukként vigyáz­nak a parkra, büszkélkednek a tornacsarnokkal. Közművelődés­i objektum nélkül Már szóltunk arról, hogy a kiegészítő intézmények egy része vagy nem, vagy csak több éves késéssel ké­szül el. Például a játszószo­ba, a klub, a művelődési ház, a könyvtár. A más célú he­lyiségek azonban vállalhat­nak közösségi, kulturális funkciót. Nem új találmány, a leggazdagabb nyugati or­szágok is igyekeznek az egymást nem taszító funk­ciókat összevonni. A lép­csőházak, a kerékpártárolók, a szárítóhelyiségek, az isko­lák, a pártházak közművelő­dési célra is használhatók. Fontos, hogy a kulturális munka a helyi viszonyokhoz, a szociális összetételhez iga­zodjék. Talán nem az avant­­garde-irodalom terjesztése, hanem az olyan kultúra ter­jesztése a fontosabb, amely a családokat a mindennapi döntésekre készíti fel, példá­ul a gyereknevelésben, a la­káskultúrában, az öltözkö­désben, a táplálkozásban, stb. Az emberekkel manapság sok intézmény foglalkozik — az egészségügytől a jogse­gélyszolgálatig —, amelyek gyakran elszigetelődnek egy­mástól. A lakótelep kultu­rális szervezője vállalhatná, hogy élő kapcsolatot teremt­sen az egyes ágazatok között, s ezzel segítsen az embe­reken, akiknek egyszerre vannak egészségügyi, nevelé­si, jogi és kereskedelmi, problémáik. Péterfi Ferenc Német fúvószenekari találkozó Szeptember 5-én és 6-án Mó­ron tartják a II. német fúvós­­zenekari találkozót. A Magyar­­országi Németek Demokrati­kus Szövetségének rendezvényén a babarci, a bonyhádi úttörő-, a mányi, a dunabogdányi, a tö­rökbálinti, a soroksári koncert, a lébénymiklósi ifjúsági, a pa­­lotabozsoki, a veszprémi „sváb parti” fúvószenekar — több, mint 200 amatőr művész — mu­tatkozik be a szakmai bíráló bi­zottság előtt. A hazai német fú­vószenekarok seregszemléjén közreműködik a Német Demok­ratikus Köztársaságból, a son­­nenbergi Stern rádiógyár 36 ta­gú fúvószenekara, amely a tö­rökbálinti fúvószenekar NDK- beli vendégszereplését viszonoz­za. A találkozó második napján a zenekarok Móron, Balinkán és Pusztavámon térzenét adnak, a móri szabadtéri színpadon pedig ünnepi műsorral szerepelnek. A bolgár Pirin Állami Népzene- és Néptáncegyüttes „Örö­münk és szerelmünk Bulgária” címmel mutatta be a na­pokban a budai Parkszínpadon műsorát. Művészeti vezető és vezető karnagy: Kiril Stephanov. Vezető koreográfus: Kiril Haralampiev, koreográfus: Todor Bekirski (MTI-fotó — Benkő Imre felvétele — KS) Emlékezetes tanévnyitó Gyomán Új iskola tornatermében nyitották meg augusztus 30- án az 1981/82-es tanévet Gyomán, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás­képző intézetben. A négytantermes, korszerű tanügyi épület megépítésére a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya csaknem 10 millió forintot biztosított. A létesítménnyel az állandóan növekvő állattenyésztési szakmunkásigény kielégítése megoldhatóvá válik. Ez év­ben az elsősök száma meg­haladta a százat, ami 50 szá­zalékos növekedést jelent az előző évekhez viszonyítva. A létszámnövekedés mel­lett az 5 napos tanítási hét bevezetése is új feladatokat ró a tantestületre és a tanu­lókra. Az itt szerzett ta­pasztalatokat azoknak az in­tézményeknek adják majd át, amelyek 1982. szeptembe­rétől térnek át az új tanítási rendre. Urbán Vince igazgató Megjelent a Változó Világgazdaság 13. száma Az MTA Földrajtudományi Ku­tatóintézet Alföldi Osztálya, va­lamint a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának pe­dagógus Továbbképzési Intézete a közelmúltban jelentette meg Változó Világgazdaság című tá­jékoztatóját a földrajzszakos ta­nárok részére. A kiadvány 13. számában a föld demográfiai helyzetéről és az új prognózi­sokról olvashatunk. Így többek között szó esik arról, hogy „1965. és 1975. között a születési arányszám a világon átlagban 12 százalékkal, a fejlődő orszá­gokban kissé gyorsabban, 13 százalékkal csökkent”. A Geography 1981-es júliusi száma a forrása az ezt követő cikknek, amely az indiai nép­­számlálásról szól. Így többek között megtudhatjuk, hogy In­dia egyik állama, Karala abban különbözik a többitől, hogy itt több a nő, mint a férfi. S ha már a nemeknél tartunk, meg­döbbentő, hogy az ország férfi lakosságának 53,26 százaléka, a nőinek pedig 75,12 százaléka analfabéta. Mindezek mellett érdemes fi­gyelmesen elolvasnunk a „Nyo­morgó városok 2000-ben”, az „Olcsó munkaerő”, vagy az „Adatok a Szovjetunió gazda­ságáról 1970—1980. között” című írásokat. Az összehasonlításra ad módot az „Élelmiszerárak tíz nyugati országban”, és „A szerszámgépek termeléséről és kereskedelméről” című tanul­mány. Az „Ausztrália, a gazdag földrész” című írás az ottani gazdaság fejlődésének néhány legfontosabb mutatóját gyűjti csokorba, a legutóbbi évtizedek­re vonatkozóan. A 300 példányban, Baukó Ta­más szerkesztésében megjelent kiadványt rövid hírek színesí­tik. N. A. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mekkora a kullancsve­szély? 8.35: Színes, népi muzsika. 9.14: A Vietnami Kultúra Hete. 9.33: De jó a dió! 10.05: Képek és jelképek. 10.35: Legenda. 10.40: Népszerű melódiák gitáron. 11.00: Gondolat. 11.45: Fúvósátiratok. 12.35: Barokk muzsika. 13.35: Kóruspódium. 13.49: A négy süveg. 14.44: Magyarán szólva .. . 15.10: Daloló, muzsikáló tájak. 15.28: Egy élet a Balatonért.. . 16.05: Bányászok. 17.13: A Vietnami Kultúra Hete. 17.38: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 18.03: Bojtor Imre nótákat éne­kel. 19.15: Homo ludens. 19.35: Giuseppe Di Stefano ope­rafelvételeiből. 20.15: Kari Böhmre emlékezünk. 21.30: Választóvonal. Gyökérte­­lenül. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Rádiózenekar fúvósötö­se játszik. 23.30: Régi, híres énekesek mű­sorából. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dalok Grabócz Miklós fel­dolgozásaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Operettrészletek. Közben: 9.00: Kossuth Lajos házasság­­kötése. 9.17: Az operettrészletek foly­tatása 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvünk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől-ötig. 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. 19.25: „Én nem akartam tsz­­elnök lenni . . 20.00: Félóra népzene. 20.33: Rádiószínház. Dundó Ma­­roje. 21.47: Zene a moziban. 22.31: Varázskeringő. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Az Észt Állami férfikar Tormisz-műveket énekel. 9.30: Világhírű előadóművészek lemezeiből. 11.05: Zenekari muzsika. 12.23: Wolf: A kormányzó. 13.12: Az operaközvetítés folyta­tása. 14.44: Beethoven-változatok.­­ 15.24: Nagy mesterek műveiből. 16.50: Somogyi Tóth Sándor: Huszonegy korsó sör. 17.00: Tip-top parádé. 17.30: Operakettősök. 18.00: Jelenidőben. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Ránki Dezső zongorázik. 20.15: Verdi-áriák. 20.48: Újdonságainkból — Kül­földi táncdalok. 21.30: Ravel, Daphnis és Chloe. 22.24: Vizsgarendezés. 22.54 :Bozay Attila műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Veterán portrék. 17.45: Régi, híres nótaénekesek lemezeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 14.55: Pedagógus továbbképzés, (ism.) 15.30: Nyelvtanárok figyelem! (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Egy madárkolónia élete. 16.25: Hullámkeringő. 17.25: Keresztkérdés. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: A folyó mentén. 21.50: Szép magyar tánc. 21.55: Alkonyat Budapesten, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Periszkóp. 20.30: Alföldi Antenna, (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Atlétikai Világkupa. Kb.: 23.15: Reklám, (f.-f.) BELGRÁD, L MŰSOR 18.05: Tv-naptár. 18.15: Kis világ. 18.45: Szórakoztató zenei műsor. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Napló. 20.00: Szórakoztató zenei műsor. 21.00: Claudine. 22.30: Napló. 22.45: Zene a műteremből. II. MŰSOR 19.00: Tudomány. 19.30: Napló. 20.45: Hírek. 20.55: Népi muzsika. 21.25: Tv-ismeretségek. BUKAREST 18.20: A volánnál. Autóvezetők­nek. 18.35: Történelem. 18.00: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.05: Calabuch. Spanyol játék­film. 22.10: Tv-híradó. MOZI Békési Bástya: Majmok bolygó­ja. Békéscsabai Építők Kultúr­­otthona: A Szentév. Békéscsabai Kert: Hazatérés. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Csatár a pácban. Békéscsabai Terv: Autóversenyzők. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Muppet show, fél 8 órakor: San Babila egy napja. Gyulai Kert: Csilla­gok háborúja I., II. rész. Gyu­lai Petőfi: Zsaru vagy csirkefo­gó? Orosházi Béke: örökség. Orosházi Partizán: 25 millió fon­tos váltságdíj. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Konvoj, 8 órakor: A királyi biztos szeretője.

Next