Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-16 / 295. szám

­ 1982. december 16., csütörtök MNB-pillanatképek Meghosszított mandátum Tapasztalt, sokat látott gép­­kocsizók szerint is Békéscsa­báról Budapest határáig annyi az út időben, mint a Soroksári úton végig, a bel­városi célig. S bár ezt mi valamennyien tudjuk, mégis úgy alakult, hogy csak el­késtünk. A tizenkét megvá­lasztott Békés megyei küldött nélkül kezdték hát meg pén­teken reggel a Magyar Nép­művelők Egyesületének első küldöttülését a magyar nép­hadsereg zuglói, impozáns művelődési házában, a tévé­ből mindannyiunknak isme­rős színházteremben. „Az első rossz jel, mi lesz itt még!” — súgta valaki, amint az utolsó sorba be­avatoskodtunk, persze a meg­jelent kétszáz küldött pil­lantásaitól kísérve. * * * Felszólalások. Az alapté­ma: kinek mi a véleménye a korábban kézhez kapott alapszabály-tervezetről. A társszervezetekhez hasonló, tehát a területi elv alapján felépülő szerkezetű legyen az éppen három évvel ezelőtt megalakult, jelenleg ezeröt­száz tagú egyesület, vagy a területi szervezetekkel pár­huzamosan ugyanolyan jog- és hatáskörrel felruházott szakmai szervezetek is le­gyenek. A pesti népművelők ez utóbbira, a fővárostól tá­volabb élő megyék képvise­lői pedig az elsőre adták voksukat. . . * * * De addig történt egy s más. Az első szünet után elő­ször Vadász János Pest me­gyei népművelő kapott szót, aki egy érdekes ötlettel állt elő. Legyen a népművelők­nek is otthona, építsük fel Budapesten a Magyar Nép­művelők Házát! Ha már úgy­is minden szervezetnek, egye­sületnek van .. .A következő hozzászólók aztán megtették felajánlásaikat annak függ­vényében, hogy lak- és mun­kahelyük milyen kilométer­távolságban van a fővárosi Kálvin tértől, ugyanis oda lenne elképzelve az „otthon”. Közvetlenül a miniszterhe­lyettes után kapott szót me­gyénk képviseletében Pocsai­­né Fábián Magdolna. Rövid, de összefoglaló felszólalásá­val nemcsak mi, Békés me­gyeiek értettünk egyet, ha­nem a tapsból ítélve igen sokan. Hogy­­ a felszólalásokban miről is esett szó, azt a na­pilapok másnapi számában lehetett olvasni. A fontossági sorrend dr. Gyarmati Kál­mán elnök összefoglalójából derült ki. A szocialista tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dés szerves részét képező közművelődési munka to­vábbvitele valóban elképzel­hetetlen a népművelők kép­zésének megoldása nélkül (közép- és felsőfokon), az in­formációk­­ naprakész ára­moltatásának hiányában, a hálózatfejlesztés elhanyago­lásakor, az ötnapos munka­hét bevezetésével együtt járó túlterhelés (amikor más pi­hen, a népművelőnek kell dolgoznia, legtöbb helyütt valóban „látástól vakulásig”, különösebb díjazás nélkül) szabályozása, feloldása nél­kül, a szakmai továbbképzé­sek elmulasztásával, a mun­kahelyi népművelők munka­jogi és bérügyi helyzetének megoldatlanságával, az ér­dekvédelem hiányosságaival, a GAMESZ-ek tartalmi mun­kát hátráltató, sőt alapjai­ban akadályozó létezésével, az élet- és munkakörülmé­nyek, a népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása nélkül. „Már az is elismerés, hogy végig itt volt a miniszterhe­lyettes és a főosztályvezető; mindvégig jegyzeteltek, s Rátkai elvtárs hozzászólásá­nak gondolatai tényleg ér­tünk vannak” — hallatszott a nyílt vélemény a szünetek­ben, többfelől. „Meglátjátok, a végén még vonzó pálya lesz a miénk!” — összegzett optimeuistán egy résztvevő. * * * Kora délután, még nem ebédelhettünk, előbb szavaz­ni kell. A mandátumvizs­gáló bizottság jelentése: 233 sza­vazásra jogosult kollégából 199-en jöttek el. „Siessünk, siessünk” — türelmetlenked­tek egyre többen. Az elnöki beszámolót — amiről lekés­tek a békésiek —, a vitát, az egyesületi programot egyhan­gúlag, az „otthon” létesítésé­nek ügyét tartózkodással, más apróbb kérdéseket kis ellenszavazatokkal fogadtuk el. De az alapszabály-módo­sítással nem tudtunk meg­birkózni. Hát akkor majd ebéd után folytassuk. * * * S az ebédkor már lehetett gratulálni. A miniszterhe­lyettes az egyik szünet után átnyújtotta a Szocialista Kul­túráért kitüntetést Pál Mik­lósnénak, a Békés megyei te­rületi szervezet titkárának. „Ezért érdemes volt elkésni!” * * * Az új vezetőség megvá­lasztása. Harmincöt tagú el­nökség, héttagú ellenőrző bi­zottság. Újabb jelöltek ke­rülnek a listára. Titkos vá­lasztás, jó egyórás tétlen vá­rakozás, amíg Pap Istvánnak, megyei szervezetünk elnöké­nek vezetésével a szavazat­szedő bizottság kihirdeti az eredményt. Taps, köszönet. A két testület megtartja első ülését. Az elnök ismét dr. Gyarmati Kálmán, a debre­ceni megyei művelődési köz­pont állami díjas igazgatója lesz. A három alelnök egyike Pál Miklósné, a megyénkbeli titkár. Kis csapatunk való­ban boldog. „Ezzel a szerve­zetünket is elismerték!” Nemesi László Versmondó munkásfiatalok Alig kerül a gyermek óvo­dába, pár hónap múltán ámulunk, mennyi verset tud, s produkálja is magát bát­ran. Hozzászokik, élvezi, is azt, amit előad, s még job­ban, mivel érzi, hogy figye­lik a szereplését. És a siker, ha családi, rokoni körökön túl nem is terjed — további ösztönzést ad. De csak az is­koláig, mert ott már közel sem talál az óvodáéhoz ha­sonló feltételeket. Főleg nem mindenki. Az okok közismertek. Nagyon kell szeretni a verset, s általá­ban az irodalmat, s persze lelkes pedagógusok kellenek, akik ezt a szeretetet elülte­tik bennük, olyanok, akik nemcsak tanítanak, de az irodalom — a próza és a vers stb. — csodájával gaz­dagabbá akarják tenni a tanulókat. Egy életre. Ehhez pedig — maradjunk most a költészetnél — a versek is­merete önmagában nem elég, bár az is örömet okoz. Igazi elmélyülést — élveze­tet — az nyújt, ha mondhat­ja is az ember, ha általa elevenednek meg a költő gondolatai, ha a szavak han­gosan formálódnak a szép és okos beszéd közben. S ha van minél több lehetőség az iskolában, és majd később az életben kiállni a dobogó­ra. S ez az, aminek a szűké­ben vagyunk. Épp ezért illeti elismerés azokat, akik tesznek ennek érdekében, s fellépési lehe­tőséget biztosítanak. Mint a MEDOSZ megyei bizottsága például, ahol már kilenced­szer rendezték meg a mun­kásfiatalok vers- és próza­mondó versenyét a közel­múltban. A szakszervezet ugyanis nemcsak a két­évenkénti, József Attiláról elnevezett országos versenyt rendezi meg, hanem a köz­beeső évben a sajátját is a megyében, így a folyamatos­ság nemcsak hogy nem törik meg, de a lehetőség is több a készülésre, s a tudás ösz­­szemérésére a mezőgazdasági szakmunkástanulóknak, szakközépiskolásoknak, szak­munkásoknak. A verseny első — kötelező — részében a SZOT-díjasok művei közül választhattak a fiatalok, s a 18 versenyző majd 50 százaléka Váci Mi­hályt részesítette előnyben. Többen a Még nem eleg-et, de az Én szőke városom, Gyermekkoromból jönnek mindig. Szelíden mint a szél címűeket is műsorra tűzték. A szabadon választottak közt meglepő, hogy majd a Váci­hoz hasonló helyet foglalt el Moldova György prózája, abból is a szatírák. Részle­tek Az elátkozott hivatalból és a Ferencvárosi koktélból. S újból felbukkant pár Váci­vers, Arany János, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila költeményei mellett. De volt, aki Zelk Zoltánt, Garai Gábort, Baranyi Fe­rencet vagy Simonyi Imrét választotta. Végighallgatva a vetélke­dőt, a tavalyihoz képest so­kat emelkedett a színvonal, a szövegtudás és -mondás, az átélés, és az értelmezés, ha természetesen mindenki nem is tett eleget minden­nek. Nagy élvezet volt hall­gatni az első díjat nyert szarvasi Égető Máriát. Szép, tiszta beszéde kellő humor­ral párosult a Moldova-rész­­letnél, s mértéktartóan visszafogott volt, amikor Szép Ernő megrázó írását, a Lövést adta elő. A második helyezett Hevesi Tamás, a Vízügyi Igazgatóság­­ dolgo­zója szép orgánumával jól tud bánni, akárcsak a har­madik díjas Pocsai Andrea, mezőhegyesi szakmunkásta­nuló. Gyomán tanulja az állattenyésztést a két külön­díjas egyike, Varga Magdol­na, aki a tudatos előadók közé tartozik, értelmezi a verset, s ugyanakkor a kissé fátyolos hangját is jól hasz­nálja. A másik különdíjas, Tóth István mezőhegyesi utolsó éves szakmunkásta­nuló lett. Valóságos bravúr, ahogy Juhász Ferenc nem könnyű versét, a Babonák napja csütörtök­öt elmond­ta. Értelem és hatás, együtt található nála, s hangja szé­les skálán mozog. Ritmus, tagolás, fokozás, mind a helyén van, mert jól szer­keszt. S ami ugyanilyen nagy szó: amikor a leghal­kabb, akkor is minden szava jól érthető. Vass Márta A versenyzők egy csoportja fellépés előtt Fotó: Veress Erzsi Éneklő rajok versenye Dévaványán (Tudósítónktól) A napokban a dévaványai 2. sz. Általános Iskolában — Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójához kapcso­lódva — rendezték meg az 1904. sz. Dobó Katalin úttö­rőcsapat „Éneklő rajok” ver­senyét. A verseny nyitánya­ként Vass Róza, 8. osztályos tanuló emlékezett meg Ko­dály Zoltánról, századunk nagy zeneszerzőjéről és ze­nepedagógusáról. Fülöp La­jos „Kodály” című versét Takács Evelin, 8. osztályos tanuló szavalta el. A zsűri felnőtt tagjai: Kon­­dacs Györgyné énektanár, Kézi Zoltánné tanítónő (az 1. sz. általános iskolából) és Juhász Józsefné tanárnő. A felnőttek munkáját fajon­ként 3—3 tagú gyermekzsűri segítette. A sok-sok mozgással, ötle­tesen bemutatott nép-, úttö­rő- és mozgalmi dalok jó hangulatú, színvonalas — az évfordulóhoz méltó versenyt eredményeztek. Az alsósok versenyében a 3. c„ 4. a. és a 2. c. rajai, míg a felsősök­nél — szoros küzdelemben — az élen az 5. b„ 7. b„ 8. b. rajai végeztek. A helyezet­teknek az oklevelet Ignácz Jánosné csapatvezető adta át. Ágoston Sándor NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Egy régi műsor új szerepkörben Lehet, hogy a cím nem fedi teljesen a valóságot, hiszen nagyon régről, gye­rekkoromból is emlékszem a „Mit üzen”-re, és úgy rém­lik, mintha akkor is, min­dig a hallgatók ügyes-bajos dolgaira válaszolt volna. Az viszont biztos, hogy nagy kibontakozása az utóbbi évekre esik,­­arra az idő­szakra, amikor a rádió nyil­vánosságának felelősségtel­jes tudatában, és e nyilvá­nosság kétségtelen hatásában bízva, keményebben és mélyrehatóbban láttak neki a hallgatók által megírt pa­naszok, sérelmek és egyéb ügyek — úgymond — vizs­gálatához. Mondanom sem kell, hogy azóta sokkal töb­ben hallgatják, már csak azért is, mert a „Mit üzen” valóban üzen valamit, még­pedig azt üzeni, hogy hinni kell a nehéz dolgok jobbra fordulásában, hinni kell ab­ban, hogy az igazság azért mégiscsak győzedelmeskedik. Persze, nem olyan egyszerű ez, és a „Mit üzen” sem va­rázsszer, ha küzdelemre ke­rül sor, mert az „ellenfél” sem adja fel könnyen. Azért került a tollamra, hogy „ellenfél”, meg „küz­delem”, mert a legutóbbi „Mit üzen”-t hallgatva, va­lóságos rémtörténet bontako­zott ki előttem és más hall­gatók előtt. Ismeretes, hogy a magánerős építkezés tá­mogatására már nem egy felhívás, irányelv született. Nos, ezek az építkezések — különösen a társasház-épít­­kezések magánerőből — jó vadászterületei azoknak, akik előszeretettel halászgatnak zavarosban. Főként akkor, ha a korántsem zavaros ügyeket zavarossá teszik. Nos, a hétfői „Mit üzen” egy budapesti építkezés ügyét teregette a milliós nyilvá­nosság elé. Szinte leírha­tatlan, miféle „ügymenet” alakulhat ki hasonló esetek­ben, hogy az információhi­ány, és a felfokozott lakás­vágy milyen meggondolat­lanságokra késztet albérlet­ben lakó, pénzt összekupor­­gató embereket, és miféle nagyvonalúsággal „rázzák át” őket azok, akik éppen­­hogy az érdeküket kellene, hogy őrizzék, védelmezzék. Aki hallgatta, tudja a részleteket, aki nem hall­gatta, ajánlom, hogy hall­gassa a „Mit üzen”-t majd ezután. Hogy az élet minden oldalát lássuk, ahhoz ez a félórácska nélkülözhetetlen, így bontakozott ki az egyko­ri, de már akkor is szívesen hallgatott műsorból valami újabb, egy másabb, jobban a közért való szerepvállalás. Feltehető, hogy a fő érdem ebben a két műsorvezetőt il­leti: Kerényi Máriát és dr. Szegő Tamást. (lass o.) Mai mű­sor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Új lemezeinkből. 11.06: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra. 11.26: Mikroelektronika a ház­tartásban. 11.41: Jósika Miklós: Emlék­irat. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenekari muzsika. 13.30: „Ki a Tisza vizét isz­­sza...” Országos kubi­kostalálkozó Csongrádon. 14.19: A hongkongi grófnő. 14.30: Daloló családok. 15.05: Glenn Gould zongorázik. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Sőtér István: Bűnbeesés. 16.10: Operarészletek. 17.05: Olvastam valahol. 17.25: Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről. 18.00: Sárdy János nótafelvéte­leiből. 19.00: Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére. Kb. 21.20: Itzhak Perlman Kreisler­­átiratokat hegedül. 22.30: Operettmúzeum. 22.50: Energia — környezet — építészet. 23.10: Két szimfónia. 0.10: Magyar művek rézfúvók­ra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene Berlinből. 8.20: Utazás „Átlagameriká­­ban”. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35:. A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körze­ti stúdiót. 14.00: Egy „kiváltságos ember” Magyarországról. Taróczy Balázs. 14.35: Színe-java. 16.00: Goethe. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 18.30: Tanakodó­k a párkapcso­latokról. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Az ördög sarkantyúja. 21.42: Az év legjobb tánczenei felvételei. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Julius Caesar. 10.30: Sonny Rollins dzsessz­­együttese játszik. 11.05: Zenekari muzsika. 12.09: Kamarazene. 13.12: Finn operaciklus. 15.10: Fiataloknak! 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Hang­játék. 16.50: Popzene sztereóban. 17.50: Hangverseny angol szer­zők műveiből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Operafinálék. 20.30: Az Omega együttes összes felvétele. 21.15: A folklór szerepe a mai zenében. 21.58: Kilátó. 22.43: Magyar előadóművészek Mendelssohn-felvételeiből. 23.10: A regensburgi dóm ének­kara Victoria-motettákat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Ray­­ Charles énekegyüt­tes felvételeiből. 17.15: Drágább, olcsóbb, reáli­sabb? Érintettek és ille­tékesek a január 1-től ér­vénybe lépő mezőgazda­­sági termelői árváltozások­ról. Szerkesztő műsorveze­tő: Balogh György. 17.40: Kodály: Budavári Te De­­um. Az 1982. július 22-i kecskeméti hangverseny felvétele. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Angol nyelv. (Középisko­lásoknak.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.25: földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Kö­zépiskolásoknak.) Csöve­sek. (f.-f.) 11.30: Kamera. (f.-f.) 12.00: Világnézet. (f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Kémia, (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra, (ism., f.-f.) 15.00: Magyar irodalom, (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Tévébörze, (f.-f.) 17.00: A romahegyi villa vendé­gei. Rippl Rónai József. 17.30: Képújság. (f.-f.) 17.35: Az Országházból jelent­jük . . . 18.25: Reklám. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. (f.-f.) 19.00: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Emlék­hangverseny Kodály Zol­tán születése 100. évfordu­lója tiszteletére. Közben: kb. 20.00: Tv-híradó 1. Kb. 21.20: Panoráma. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.10: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.40: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 20.00: Gólyavári esték, (ism.) 20.45: Telesport, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Acélkaraván. Amerikai film. (f.-f.) 23.45: Képújság. (f.-f.) BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 21.00: Irodalmi összeállítás. 21.35: Riportfilm. 21.50: A földmíves dala. 22.00: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Ifjú technikusok klubja. 17.00: Tv-napló. 17.10: Energia hulladékból. 17.40: Hírek. 17.45: A kék, mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem — vetélkedő. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.35: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. SZÍNHÁZ 1982 december 16-án, csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ 635-ös SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ József A.-bérlet 19 órakor Köröstarcsán: KÖRTÁNC 1982. december 17-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Békési ház II. MOZI Békési Bástya: du. 4-kor: Lan­guszta reggelire, 6 és 8-kor: Pu­céran és szabadon. Békéscsabai Szabadság: A lator. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Tizenkét hó­nap, fél 8-kor: Karate. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Repülés az űr­hajóssal, fél 8-kor: A játékszer. Gyulai Petőfi: Hófehérke és a hét törpe. Orosházi Béke: 5-kor: Fekete tyúk, 7-kor: Detektív két tűz között. Orosházi Parti­zán: Szuperzsaru. Szarvasi Tán­csics: Nürnberg,­­1946.

Next