Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
1982. december 16., csütörtök MNB-pillanatképek Meghosszított mandátum Tapasztalt, sokat látott gépkocsizók szerint is Békéscsabáról Budapest határáig annyi az út időben, mint a Soroksári úton végig, a belvárosi célig. S bár ezt mi valamennyien tudjuk, mégis úgy alakult, hogy csak elkéstünk. A tizenkét megválasztott Békés megyei küldött nélkül kezdték hát meg pénteken reggel a Magyar Népművelők Egyesületének első küldöttülését a magyar néphadsereg zuglói, impozáns művelődési házában, a tévéből mindannyiunknak ismerős színházteremben. „Az első rossz jel, mi lesz itt még!” — súgta valaki, amint az utolsó sorba beavatoskodtunk, persze a megjelent kétszáz küldött pillantásaitól kísérve. * * * Felszólalások. Az alaptéma: kinek mi a véleménye a korábban kézhez kapott alapszabály-tervezetről. A társszervezetekhez hasonló, tehát a területi elv alapján felépülő szerkezetű legyen az éppen három évvel ezelőtt megalakult, jelenleg ezerötszáz tagú egyesület, vagy a területi szervezetekkel párhuzamosan ugyanolyan jog- és hatáskörrel felruházott szakmai szervezetek is legyenek. A pesti népművelők ez utóbbira, a fővárostól távolabb élő megyék képviselői pedig az elsőre adták voksukat. . . * * * De addig történt egy s más. Az első szünet után először Vadász János Pest megyei népművelő kapott szót, aki egy érdekes ötlettel állt elő. Legyen a népművelőknek is otthona, építsük fel Budapesten a Magyar Népművelők Házát! Ha már úgyis minden szervezetnek, egyesületnek van .. .A következő hozzászólók aztán megtették felajánlásaikat annak függvényében, hogy lak- és munkahelyük milyen kilométertávolságban van a fővárosi Kálvin tértől, ugyanis oda lenne elképzelve az „otthon”. Közvetlenül a miniszterhelyettes után kapott szót megyénk képviseletében Pocsainé Fábián Magdolna. Rövid, de összefoglaló felszólalásával nemcsak mi, Békés megyeiek értettünk egyet, hanem a tapsból ítélve igen sokan. Hogy a felszólalásokban miről is esett szó, azt a napilapok másnapi számában lehetett olvasni. A fontossági sorrend dr. Gyarmati Kálmán elnök összefoglalójából derült ki. A szocialista társadalmi és gazdasági fejlődés szerves részét képező közművelődési munka továbbvitele valóban elképzelhetetlen a népművelők képzésének megoldása nélkül (közép- és felsőfokon), az információk naprakész áramoltatásának hiányában, a hálózatfejlesztés elhanyagolásakor, az ötnapos munkahét bevezetésével együtt járó túlterhelés (amikor más pihen, a népművelőnek kell dolgoznia, legtöbb helyütt valóban „látástól vakulásig”, különösebb díjazás nélkül) szabályozása, feloldása nélkül, a szakmai továbbképzések elmulasztásával, a munkahelyi népművelők munkajogi és bérügyi helyzetének megoldatlanságával, az érdekvédelem hiányosságaival, a GAMESZ-ek tartalmi munkát hátráltató, sőt alapjaiban akadályozó létezésével, az élet- és munkakörülmények, a népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása nélkül. „Már az is elismerés, hogy végig itt volt a miniszterhelyettes és a főosztályvezető; mindvégig jegyzeteltek, s Rátkai elvtárs hozzászólásának gondolatai tényleg értünk vannak” — hallatszott a nyílt vélemény a szünetekben, többfelől. „Meglátjátok, a végén még vonzó pálya lesz a miénk!” — összegzett optimeuistán egy résztvevő. * * * Kora délután, még nem ebédelhettünk, előbb szavazni kell. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése: 233 szavazásra jogosult kollégából 199-en jöttek el. „Siessünk, siessünk” — türelmetlenkedtek egyre többen. Az elnöki beszámolót — amiről lekéstek a békésiek —, a vitát, az egyesületi programot egyhangúlag, az „otthon” létesítésének ügyét tartózkodással, más apróbb kérdéseket kis ellenszavazatokkal fogadtuk el. De az alapszabály-módosítással nem tudtunk megbirkózni. Hát akkor majd ebéd után folytassuk. * * * S az ebédkor már lehetett gratulálni. A miniszterhelyettes az egyik szünet után átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést Pál Miklósnénak, a Békés megyei területi szervezet titkárának. „Ezért érdemes volt elkésni!” * * * Az új vezetőség megválasztása. Harmincöt tagú elnökség, héttagú ellenőrző bizottság. Újabb jelöltek kerülnek a listára. Titkos választás, jó egyórás tétlen várakozás, amíg Pap Istvánnak, megyei szervezetünk elnökének vezetésével a szavazatszedő bizottság kihirdeti az eredményt. Taps, köszönet. A két testület megtartja első ülését. Az elnök ismét dr. Gyarmati Kálmán, a debreceni megyei művelődési központ állami díjas igazgatója lesz. A három alelnök egyike Pál Miklósné, a megyénkbeli titkár. Kis csapatunk valóban boldog. „Ezzel a szervezetünket is elismerték!” Nemesi László Versmondó munkásfiatalok Alig kerül a gyermek óvodába, pár hónap múltán ámulunk, mennyi verset tud, s produkálja is magát bátran. Hozzászokik, élvezi, is azt, amit előad, s még jobban, mivel érzi, hogy figyelik a szereplését. És a siker, ha családi, rokoni körökön túl nem is terjed — további ösztönzést ad. De csak az iskoláig, mert ott már közel sem talál az óvodáéhoz hasonló feltételeket. Főleg nem mindenki. Az okok közismertek. Nagyon kell szeretni a verset, s általában az irodalmat, s persze lelkes pedagógusok kellenek, akik ezt a szeretetet elültetik bennük, olyanok, akik nemcsak tanítanak, de az irodalom — a próza és a vers stb. — csodájával gazdagabbá akarják tenni a tanulókat. Egy életre. Ehhez pedig — maradjunk most a költészetnél — a versek ismerete önmagában nem elég, bár az is örömet okoz. Igazi elmélyülést — élvezetet — az nyújt, ha mondhatja is az ember, ha általa elevenednek meg a költő gondolatai, ha a szavak hangosan formálódnak a szép és okos beszéd közben. S ha van minél több lehetőség az iskolában, és majd később az életben kiállni a dobogóra. S ez az, aminek a szűkében vagyunk. Épp ezért illeti elismerés azokat, akik tesznek ennek érdekében, s fellépési lehetőséget biztosítanak. Mint a MEDOSZ megyei bizottsága például, ahol már kilencedszer rendezték meg a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyét a közelmúltban. A szakszervezet ugyanis nemcsak a kétévenkénti, József Attiláról elnevezett országos versenyt rendezi meg, hanem a közbeeső évben a sajátját is a megyében, így a folyamatosság nemcsak hogy nem törik meg, de a lehetőség is több a készülésre, s a tudás öszszemérésére a mezőgazdasági szakmunkástanulóknak, szakközépiskolásoknak, szakmunkásoknak. A verseny első — kötelező — részében a SZOT-díjasok művei közül választhattak a fiatalok, s a 18 versenyző majd 50 százaléka Váci Mihályt részesítette előnyben. Többen a Még nem eleg-et, de az Én szőke városom, Gyermekkoromból jönnek mindig. Szelíden mint a szél címűeket is műsorra tűzték. A szabadon választottak közt meglepő, hogy majd a Vácihoz hasonló helyet foglalt el Moldova György prózája, abból is a szatírák. Részletek Az elátkozott hivatalból és a Ferencvárosi koktélból. S újból felbukkant pár Vácivers, Arany János, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila költeményei mellett. De volt, aki Zelk Zoltánt, Garai Gábort, Baranyi Ferencet vagy Simonyi Imrét választotta. Végighallgatva a vetélkedőt, a tavalyihoz képest sokat emelkedett a színvonal, a szövegtudás és -mondás, az átélés, és az értelmezés, ha természetesen mindenki nem is tett eleget mindennek. Nagy élvezet volt hallgatni az első díjat nyert szarvasi Égető Máriát. Szép, tiszta beszéde kellő humorral párosult a Moldova-részletnél, s mértéktartóan visszafogott volt, amikor Szép Ernő megrázó írását, a Lövést adta elő. A második helyezett Hevesi Tamás, a Vízügyi Igazgatóság dolgozója szép orgánumával jól tud bánni, akárcsak a harmadik díjas Pocsai Andrea, mezőhegyesi szakmunkástanuló. Gyomán tanulja az állattenyésztést a két különdíjas egyike, Varga Magdolna, aki a tudatos előadók közé tartozik, értelmezi a verset, s ugyanakkor a kissé fátyolos hangját is jól használja. A másik különdíjas, Tóth István mezőhegyesi utolsó éves szakmunkástanuló lett. Valóságos bravúr, ahogy Juhász Ferenc nem könnyű versét, a Babonák napja csütörtököt elmondta. Értelem és hatás, együtt található nála, s hangja széles skálán mozog. Ritmus, tagolás, fokozás, mind a helyén van, mert jól szerkeszt. S ami ugyanilyen nagy szó: amikor a leghalkabb, akkor is minden szava jól érthető. Vass Márta A versenyzők egy csoportja fellépés előtt Fotó: Veress Erzsi Éneklő rajok versenye Dévaványán (Tudósítónktól) A napokban a dévaványai 2. sz. Általános Iskolában — Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójához kapcsolódva — rendezték meg az 1904. sz. Dobó Katalin úttörőcsapat „Éneklő rajok” versenyét. A verseny nyitányaként Vass Róza, 8. osztályos tanuló emlékezett meg Kodály Zoltánról, századunk nagy zeneszerzőjéről és zenepedagógusáról. Fülöp Lajos „Kodály” című versét Takács Evelin, 8. osztályos tanuló szavalta el. A zsűri felnőtt tagjai: Kondacs Györgyné énektanár, Kézi Zoltánné tanítónő (az 1. sz. általános iskolából) és Juhász Józsefné tanárnő. A felnőttek munkáját fajonként 3—3 tagú gyermekzsűri segítette. A sok-sok mozgással, ötletesen bemutatott nép-, úttörő- és mozgalmi dalok jó hangulatú, színvonalas — az évfordulóhoz méltó versenyt eredményeztek. Az alsósok versenyében a 3. c„ 4. a. és a 2. c. rajai, míg a felsősöknél — szoros küzdelemben — az élen az 5. b„ 7. b„ 8. b. rajai végeztek. A helyezetteknek az oklevelet Ignácz Jánosné csapatvezető adta át. Ágoston Sándor NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Egy régi műsor új szerepkörben Lehet, hogy a cím nem fedi teljesen a valóságot, hiszen nagyon régről, gyerekkoromból is emlékszem a „Mit üzen”-re, és úgy rémlik, mintha akkor is, mindig a hallgatók ügyes-bajos dolgaira válaszolt volna. Az viszont biztos, hogy nagy kibontakozása az utóbbi évekre esik,arra az időszakra, amikor a rádió nyilvánosságának felelősségteljes tudatában, és e nyilvánosság kétségtelen hatásában bízva, keményebben és mélyrehatóbban láttak neki a hallgatók által megírt panaszok, sérelmek és egyéb ügyek — úgymond — vizsgálatához. Mondanom sem kell, hogy azóta sokkal többen hallgatják, már csak azért is, mert a „Mit üzen” valóban üzen valamit, mégpedig azt üzeni, hogy hinni kell a nehéz dolgok jobbra fordulásában, hinni kell abban, hogy az igazság azért mégiscsak győzedelmeskedik. Persze, nem olyan egyszerű ez, és a „Mit üzen” sem varázsszer, ha küzdelemre kerül sor, mert az „ellenfél” sem adja fel könnyen. Azért került a tollamra, hogy „ellenfél”, meg „küzdelem”, mert a legutóbbi „Mit üzen”-t hallgatva, valóságos rémtörténet bontakozott ki előttem és más hallgatók előtt. Ismeretes, hogy a magánerős építkezés támogatására már nem egy felhívás, irányelv született. Nos, ezek az építkezések — különösen a társasház-építkezések magánerőből — jó vadászterületei azoknak, akik előszeretettel halászgatnak zavarosban. Főként akkor, ha a korántsem zavaros ügyeket zavarossá teszik. Nos, a hétfői „Mit üzen” egy budapesti építkezés ügyét teregette a milliós nyilvánosság elé. Szinte leírhatatlan, miféle „ügymenet” alakulhat ki hasonló esetekben, hogy az információhiány, és a felfokozott lakásvágy milyen meggondolatlanságokra késztet albérletben lakó, pénzt összekuporgató embereket, és miféle nagyvonalúsággal „rázzák át” őket azok, akik éppenhogy az érdeküket kellene, hogy őrizzék, védelmezzék. Aki hallgatta, tudja a részleteket, aki nem hallgatta, ajánlom, hogy hallgassa a „Mit üzen”-t majd ezután. Hogy az élet minden oldalát lássuk, ahhoz ez a félórácska nélkülözhetetlen, így bontakozott ki az egykori, de már akkor is szívesen hallgatott műsorból valami újabb, egy másabb, jobban a közért való szerepvállalás. Feltehető, hogy a fő érdem ebben a két műsorvezetőt illeti: Kerényi Máriát és dr. Szegő Tamást. (lass o.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Új lemezeinkből. 11.06: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra. 11.26: Mikroelektronika a háztartásban. 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenekari muzsika. 13.30: „Ki a Tisza vizét iszsza...” Országos kubikostalálkozó Csongrádon. 14.19: A hongkongi grófnő. 14.30: Daloló családok. 15.05: Glenn Gould zongorázik. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Sőtér István: Bűnbeesés. 16.10: Operarészletek. 17.05: Olvastam valahol. 17.25: Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről. 18.00: Sárdy János nótafelvételeiből. 19.00: Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére. Kb. 21.20: Itzhak Perlman Kreislerátiratokat hegedül. 22.30: Operettmúzeum. 22.50: Energia — környezet — építészet. 23.10: Két szimfónia. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene Berlinből. 8.20: Utazás „Átlagamerikában”. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35:. A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.00: Egy „kiváltságos ember” Magyarországról. Taróczy Balázs. 14.35: Színe-java. 16.00: Goethe. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 18.30: Tanakodók a párkapcsolatokról. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Az ördög sarkantyúja. 21.42: Az év legjobb tánczenei felvételei. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Julius Caesar. 10.30: Sonny Rollins dzsesszegyüttese játszik. 11.05: Zenekari muzsika. 12.09: Kamarazene. 13.12: Finn operaciklus. 15.10: Fiataloknak! 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Hangjáték. 16.50: Popzene sztereóban. 17.50: Hangverseny angol szerzők műveiből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Operafinálék. 20.30: Az Omega együttes összes felvétele. 21.15: A folklór szerepe a mai zenében. 21.58: Kilátó. 22.43: Magyar előadóművészek Mendelssohn-felvételeiből. 23.10: A regensburgi dóm énekkara Victoria-motettákat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Ray Charles énekegyüttes felvételeiből. 17.15: Drágább, olcsóbb, reálisabb? Érintettek és illetékesek a január 1-től érvénybe lépő mezőgazdasági termelői árváltozásokról. Szerkesztő műsorvezető: Balogh György. 17.40: Kodály: Budavári Te Deum. Az 1982. július 22-i kecskeméti hangverseny felvétele. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Angol nyelv. (Középiskolásoknak.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.25: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.25: földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Középiskolásoknak.) Csövesek. (f.-f.) 11.30: Kamera. (f.-f.) 12.00: Világnézet. (f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Kémia, (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra, (ism., f.-f.) 15.00: Magyar irodalom, (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Tévébörze, (f.-f.) 17.00: A romahegyi villa vendégei. Rippl Rónai József. 17.30: Képújság. (f.-f.) 17.35: Az Országházból jelentjük . . . 18.25: Reklám. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. (f.-f.) 19.00: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Emlékhangverseny Kodály Zoltán születése 100. évfordulója tiszteletére. Közben: kb. 20.00: Tv-híradó 1. Kb. 21.20: Panoráma. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.10: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.40: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 20.00: Gólyavári esték, (ism.) 20.45: Telesport, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Acélkaraván. Amerikai film. (f.-f.) 23.45: Képújság. (f.-f.) BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 21.00: Irodalmi összeállítás. 21.35: Riportfilm. 21.50: A földmíves dala. 22.00: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Ifjú technikusok klubja. 17.00: Tv-napló. 17.10: Energia hulladékból. 17.40: Hírek. 17.45: A kék, mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem — vetélkedő. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.35: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. SZÍNHÁZ 1982 december 16-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ 635-ös SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ József A.-bérlet 19 órakor Köröstarcsán: KÖRTÁNC 1982. december 17-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Békési ház II. MOZI Békési Bástya: du. 4-kor: Languszta reggelire, 6 és 8-kor: Pucéran és szabadon. Békéscsabai Szabadság: A lator. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Tizenkét hónap, fél 8-kor: Karate. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Repülés az űrhajóssal, fél 8-kor: A játékszer. Gyulai Petőfi: Hófehérke és a hét törpe. Orosházi Béke: 5-kor: Fekete tyúk, 7-kor: Detektív két tűz között. Orosházi Partizán: Szuperzsaru. Szarvasi Táncsics: Nürnberg,1946.