Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
1983. március 18., péntek Lammermoori Lucia Az évad utolsó operabemutatóján újból a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatát láthattuk a békéscsabai Jókai Színházban. Parádés előadáson hozták színre Donizetti Gaetano: Lammermoori Lucia című romantikus operáját, és talán az sem véletlen, hogy a debreceniek Hunyadi Lászlója és ugyancsak a szegediek Nabuccója mellett a siker ezen a keddi színházi estén volt a legszembetűnőbb. Szólt ez nyilván Donizettinek is, akiről azt írják a szakkönyvek és operakalauzok, hogy a fiatal zeneszerzőt az opera bemutatásának évében, 1831- ben elhalmozzák kitüntetésekkel, mi több, kinevezik a nápolyi zenefőiskola tanárává, majd hamarosan igazgatójává. Az operabarátok természetesen sokat tudnak Donizettiről és a Lammermoori Luciáról, illő azonban néhány tudnivalóval megtoldani azok ismereteit, akik ritkábban járnak operaelőadásra, hiszen sűrűn nem is járhattak (és még most sem járhatnak), mert Békéscsabán és a megye más, nagyobb színpadain ritka vendég Szeged vagy Debrecen operatársulata. Az opera szövegét Walter Scott regénye nyomán Salvatore Cammarano írta, a magyar fordítás — mely igencsak sikerültnek mondható — Fischer Sándor munkája. Az opera meséje a XVI. században játszódik Skóciában, a ravenswoodi kastélyban és környékén. Itt él Lucia, a kastély urának húga, akit szerelmese, Ravenswood Edgar helyett a király barátjához, Lord Arthurhoz kényszerítenek. Miután Edgar és Lucia bátyja, Lord Asthon halálosan gyűlölik egymást, és Lucia mégsem adja fel érzéseit szerelmese iránt, a tragédia — a romantika szabályai szerint — elkerülhetetlen. A szerelmesekre halál vár. Angyal Mária, az előadás rendezője ugyancsak híven a romantika szabályaihoz, nagy szenvedélyek színhelyévé tette az egész előadást. Kitűnő szereposztási lehetősége volt, Terebessy Éva (Lucia) és Réti Csaba Lisztdíjas (Edgár) színpadra termett hősöket formál. Ha még időzünk kissé a rendező koncepciójánál, akkor a legvilágosabbnak a két szerelmes sorsának megrendítő kibontakoztatását kell említenünk, attól függetlenül, hogy kézenfekvő: ez az opera fő vonala. Értő és Donizettit jól szolgáló rendezői tevékenység áll előttünk: Lucia és Edgár élete-sorsa-szerelme nagy ívű, gyönyörű élmény. Terebessy Éva kivételes tudású énekesnő, a III. felvonás első képében szívszorító élmény az éneke. Réti Csaba is fölényes biztonsággal énekli Edgár szerepét, duettjük Luciával és a zárókép nagy búcsúja élettől, szerelemtől méltó a világhíres operához és szerzőjéhez. Lord Asthon Egri Lászlóban talált igényes megformálóra, tetszett még Bárdi Sándor (Lord Arthur) is. A gazdagon áradó romantikus operamuzsikát Várady Zoltán vezényletével szólaltatta meg a Szegedi szimfonikus zenekar, az előadásban közreműködő színházi énekkar is feladata magaslatán állt. A díszletek inkább jelzésszerűek, de ezt tökéletesen hozzák, a jelmezek viszont nagyon elegánsak, szépek voltak, habár látszott, hogy behatárolt anyagi eszközökkel élhettek csak. Telt ház volt és jó érzésű, szép operaest. Sass Ervin Lucia (Terebessy Éva) és Edgár (Réti Csaba) az opera első felvonásában Fotó: Gál Edit Új teória a Buda vári szoborleletekről Restaurálás — művészi fokon Közel ötven gótikus szobortöredéket — fejet, törzset — találtak 1974-ben a Buda vári palota helyreállításakor az ásatást végző régészek. A lelet Európában is párját ritkítja, és nemcsak a szakembereket hozta lázba, hanem a kulturális, művészi közvéleményt is. A szobrok — restaurálva — már láthatók a Budapesti Történeti Múzeumban, de értelmezésükről a vita még ma is tart. Dr. Zolnay László, az ásatásokat vezető régész szerint a lelet a középkori királyi palotából származik. Szakál Ernő szobrász, res-staurátor teóriája szerint: egy szobortemetőre bukkantak, amely a királyi szobrászműhely közelében keletkezett. Szakái Ernő Sopronban él. Az ötvenes évek elejétől 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig az Országos Műemlékfelügyelőség kőszobrászrészlegét vezette. Sopronban született, 14 éves korában beállt kőfaragó inasnak, s miután segédként szabadult, a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász szakára járt. 1939-ben római ösztöndíjat kapott. (Szent Kristtóf-szobra ma is ott áll a római Magyar Akadémia lépcsőházában.) Néhány évet végzett el a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, de abbahagyta tanulmányait. Az egyik ok akár jelképesnek is tekinthető. Miközben a kor szokásainak megfelelően a szobrász kizárólagos anyagának a nemes anyagot tartották (kőbe — gipszminta alapján — a mester és nem a művész faragja a szobrot), Szakál Ernő jobban kedvelte az ún. alla prima megoldást, vagyis szobrait közvetlenül maga faragta kőbe. „Kőfaragó vagyok”, mondta nemrég egy folyóiratnak adott interjúban — túl számos önálló szobor megalkotásán, és megszámlálhatatlan régi szobor, kődísz, boltív, kőcsipke, erkély művészi újrateremtésén. Ez a kettősség végigkíséri egész életét, munkásságát, s a kérdésre, hogy művészet-evagy mesterség a restaurálás; hogy hol a határ a kézműipari tevékenység és a művészi alkotás között, inkább tényekkel, mint elméleti fejtegetésekkel válaszol. Kőfaragó mestervizsgát éppen úgy kellett tennie, mint hosszú és türelmes művészettörténeti tanulmányokat végeznie. A kőfaragás szakmai fogásai évszázadokon át alig változtak, s ha a gépesítés mára könnyített is valamit a munka nehezén, aki erre adja a fejét, annak ma is kellő fizikai erővel, jó szemmel, alapos mértani ismeretekkel kell rendelkeznie. A restauráláshoz pedig még ezen kívül szükséges a régi korok ízlésének, gondolkodásának, a tartósító eljárásoknak az ismerete, és olyan beleérző képesség, amely még az önálló alkotó munkánál is több érzékenységet, sajátos tehetséget kíván. „Mert a restaurálás nem önálló művészet, de lehet művészi, fokon művelni” — mondja Szakál Ernő. A soproni mester több, mint 30 év alatt számos jelentős magyarországi műemlék helyreállításában működött közre. A közelmúltban átadták Szakál Ernőnek egy Hamburgban létesített alapítvány műemléki Európa-díját, ő az első magyar, aki ezt megkapta. A munkásságát méltató bécsi professzor egyebek között ezt mondta: „Ha a nyilvánosság előtt a műemlékvédelemről esik szó, akkor csaknem mindig azok az intézmények és személyek szerepelnek, amelyek, illetve, akik műemlékvédelmi intézkedéseket ösztönöznek, vezetnek, de ritkánazokról, akik valójában, saját kezükkel végzik a munkát ... Most a díj olyan egyéniséget tisztel meg, aki nem kívülről, a művészettörténet vagy éppen a történelmi tanulmányok, az elmélet, hanem a lényeg, a tárgy felől közelít a műemlékvédelemhez. Kiindulva a gyakorlatból, a mesterségből — a példaszerűen ható műemlékvédők legkiválóbbjai között van”. Szakál Ernő éppen ilyen irányú elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján állította fel hipotézisét a Budavári leletekről. Szerinte egy megszűnt királyi szobrászműhely közelében létesített szobortemetőből kerültek elő a torzók. A szobrok rituális csonkítás nyomait viselik: egy fej kivételével valamennyi szobor orrát levágták — még a véső helye is látható. A korabeli irodalom csak részben ismerteti ezt a műveletet: szobrokat szándékosan tettek tönkre így, az egyházi és politikai képrombolások során. E műtárgyrombolások okai, módszerei csak újabb kutatásokkal, a történeti háttér helyes megismerésével lesznek tisztázhatók. Arról is maradtak fenn írásbeli források, hogy éppen abban az időben, amikorra Zolnay is teszi a szobrok keletkezési idejét (a XV. század eleje), Európa-szerte megszűntek az egyházi és királyi építőműhelyek. A betemetett szobrok közt pénzt, sok apró tárgyat, szerszámokat is találtak, ez is a műhelyteóriát látszik bizonyítani. Szakál Ernő nyolc évig oktatta a képzőművészeti fő-,iskolán a kőszobrok restaurálását. Most könyvet ír A középkori kőfaragó mesterség műhelytitkai címmel. Gárdonyi Béla A vitatott eredetű gótikus szoborlelet Szakál Ernő Konzultációs nap festőiknek (Tudósítónktól) A békési városi művelődési központ március 19-én, szombaton délelőtt 10 órától amatőr festők részére konzultációs napot rendez, melynek gazdája az alkotóközösség lesz. Segítséget kívánnak adni a folyamatosan tevékenykedő alkotóknak azzal is, hogy elemzésre kerülnek azok a munkák, melyeket a résztvevők magukkal hoznak. Ezt követően diaképekkel illusztrált előadás hangzik el a századelő avantgarde művészetéről. A konzultációs nap egyben előkészítője is az augusztusban megrendezésre kerülő alkotótábornak A foglalkozásokat Lóránt János, Munkácsy-díjas festőművész, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola művésztanára vezeti. B. L. NÉPÚJSÁG Sváb napok a Helikonban Sváb napok lesznek szombattól a keszthelyi Helikon Szállóban, ahol tíz napon át sváb ételkülönlegességekkel várják a vendégeket. Egy kis ízelítő a kínálatból: favágótál, magyarszéki káposztaleves, rakott harcsa paradicsomos rizzsel, kapros tűzdelt pulykamell túrógombóccal, sváb lakodalmas pörkölt, rozmaringos bárány nyárson, úritöksaláta, rózsafánk és legénycsalogató. A szálló éttermének egyik részében sváb borozót alakítanak ki. Népművészeti kiállítás is nyílik, ahol bútorokat, szőtteseket, kerámiákat mutatnak be és árusítanak. Esténként sváb népi zenekar gondoskodik a kellemes hangulatról. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszéd és elmebetegségek. 8.37: A titkos házasság. 9.30: Kikerikirály. 10.05: Dominó. 10.35: Maria Abarendos. 10.40: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Ránki György: Quo vadis? 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Híres énekesek dalfelvételeiből. 15.05: Révkalauz. 15.35: Kórusainknak ajánljuk. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: A Sebő együttes összes felvétele. 17.05: Oltárok árnyékában. Mikolayus-Putinas regénye. 1753: Operaáriák. 19.15: Andrés Segovia gitározik. 19.42: Rendezte: Cserés Miklós dr. Félhomályos zóna. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: A Rádió lemezalbuma. 23.37: Népzenekedvelőknek 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tömegdalok. 8.35: Slágermúzeum. 9.33: „Csikágói fiúk” — Hamburg utcáin. 10.00: Zene délelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Ritmus! 22.05: James Galway népszerű műveket fuvolázik. 22.30: A gazdaság és az új növekedési pálya. 23.20: A legvidámabb fickó. m. MŰSOR 9.00: Mai magyar irodalom. 9.30: Japán dzsesszfelvételekből. 10.00: Szimfonikus zene. 11.59: Hangverseny magyar zeneszerzők műveiből. 13.07: Örkény István: Babik. 13.17: A Rádió Dalszínháza. Az ügyefogyott ügyvéd. 14.35: Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból. 15.09: Romantikus zene. 16.13: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon. 17.13: Muzsikáló fiatalok. 17.43: Újdonságainkból. 18.23: Hi-Figyelő. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Kb. 21.25: Opera-művészlemezek. Kb. 22.30: Szabó Gábor dzsesszegyüttese játszik. 22.59: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Papírműszak. Szerkesztőriporter: Pálréti Ágoston. 17.55: Könnyűzene orgonára. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. 8.45: Orosz nyelv. (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 3. oszt.) 9.25: Magyar irodalom, (ált. isk. alsó tagozat) (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) 10.45: Osztályfőnöki óra, (ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.10: Képújság, (f.-f.) 13.35: Iskolatévé: Környezetismeret. (ism.) 13.55: Fizikai kísérletek, (ism.) 14.05: Osztályfőnöki óra, (ism.) (f.-f.) 14.30: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 15.10: Ünnepek, évfordulók, (f.-f.) 15.40: Hírek, (f.-f.) 15.45: Felelet, (ism.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Öt perc meteorológia, (f.-f.) 17.20: Képújság, (f.-f.) 17.25: Keresztkérdés. 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Miért nem hívták Evanst? 20.55: Sohase mondd . . . Stollár Miki. 21.25: ötletmeccs. 22.55: Tv-híradó. 23.05: Turné 1983. II. MŰSOR -20.00: Falusi esték, (f.-f.)- 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Mai svájci filmművészet: Messidor. 23.20: Képújság, (f.-f.) - tő* BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.30: A volánnál. Autóvezetőknek.* 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Az emberi test. 20.45: Egy dal. 20.50: Világhíradó. 21.15: Téves kapcsolás. Román játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁDI. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.10: Német nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Régi mesterségek. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.08: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosítás. 18.45: Zenei adás. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Szuka. SZÍNHÁZ 1983. március 18-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Justh Gy.-bérlet 19 órakor Csorváson: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Március 19-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Két pont között a legrövidebb görbe, 6 és 8 órakor: A 34-es gyors. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6 órakor: A bátyám öccse minden pénzt megér, 8 órakor: Ezüstnyereg. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Éjszakai lovasok, fél 8-kor: Rendőrök háborúja. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Valahol Európában, fél 8-kor: Aranyősz. Gyulai Petőfi: 3 órakor : Iskolamozi. 5 és 7 órakor: Üldözők. Orosházi Béke: Hófehérke és a hét törpe. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Budapesti tavasz, fél 6 és fél 8-kor: Viadukt. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Kiadás a világűrben, 8-kor: Kilenctől ötig.