Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Szekcióülésekkel folytatódott a béketalálkozó Szerdán szekcióülésekkel folytatta munkáját a prágai béke-világtalálkozó. A nagyszabású nemzetközi tanácskozás résztvevői tizenegy jelentős témakört vizsgálnak. Céljuk az, hogy ezeken az eszmecserék járuljanak hozzá egymás jobb megismeréséhez, a nézetek és érvek ütköztetésével teremtődjenek meg a későbbi egységes cselekvés alapfeltételei. Azon van a hangsúly, hogy folyamatossá váljék az eltérő szemléletű, pártállású és világnézetű emberek párbeszéde. Az európai biztonság kérdéseiről tanácskozó szekcióban a NATO nyugat-európai rakétatelepítési tervének megakadályozásáról esett a legtöbb szó. Felszólalásában Pethő Tibor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja felvetette: Milyen helyzet alakul ki, amikor megjelennek az amerikai Persing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek az európai kontinensen. Ebben a helyzetben is csak a tárgyalások útja járható az összecsapás megakadályozására —■ állapította meg. Egyetértését fejezte ki Mihail Milstejn szovjet professzornak, a szovjet békemozgalom ismert képviselőjének azzal a megállapításával, hogy az amerikai magatartás akadályozza az előrehaladást a genfi tárgyalásokon. A legnagyobb érdeklődés azt a dialógust kísérte, amelyen a békeaktivisták arra keresték a választ, hogyan lehetne megfékezni a fegyverkezési hajszát, miképpen lehetne megállítani az emberéletek kioltására sokszorosan elegendő fegyverrendszerek gyártását. Mindig telt házat vonzott az a megbeszélés is, amelyen a békemozgalmak képviselői számoltak be tevékenységükről, kiemelve és meghatározva a csak rájuk jellemző sajátosságokat, megkülönböztető jegyeket. Elhangzott : a fegyverkezési verseny kiéleződésével párhuzamosan szerte a világon fellendültek a békemozgalmak. Mind többen és többen ismerik fel, hogy cselekvő módon kell hozzájárulniuk az emberiség legfőbb kincsének, a békének a megőrzéséhez. Megemlítették, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a közvélemény szerepe a politikai életben, a kormányoknak — terveik kidolgozásakor — számolniuk kell az állampolgárok akaratával, törekvéseivel. A vitában sok szó esett arról is, mit tehet, s egyáltalán tehet-e valamit az egyén, egyetlen ember a béke megvédésében? Osztatlan egyetértés született e kérdésben: igenis számít az egyén, hiszen az egyének összessége egy irányba cselekedhet, s korántsem mindegy, hogy végül is melyik irányt választja. A delegátusok hangot adtak annak a véleményüknek, hogy meg kell teremteni a folyamatos párbeszéd lehetőségét, mert csak együtt, közös erővel lehetséges befolyásolni a döntésre jogosult szervezeteket. Külön szekcióban vizsgálták meg, hogy az ENSZ milyen szerepet tölthet be az atomháború veszélyének elhárításában. Szerdán este a prágai magyar nagykövetségen fogadást adtak a világtalálkozón részt vevő magyar békeküldöttség tiszteletére. ★ a szót ülése Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak a Márkus-hegyi bányában életüket vesztett bányászok emlékének. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnöke megemlékezett arról, hogy kedden Prágában megkezdődött a béke-világtalálkozó, amelyen a magyar szakszervezetek is képviseltetik magukat, hogy kifejezzék népünk szilárd békeakaratát. Első napirendi pontként a testület megvitatta a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkáját és továbbfejlesztésének feladatait. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára előadói beszédében rámutatott, hogy az ifjúság joggal várja el a szakszervezetektől érdekeinek képviseletét,védelmét és számítarra a segítségre, amelyet a szakszervezetek a pályakezdéshez, a munkával összhangban álló bérezéshez, a közéletben és a munkahelyeken tapasztalható ellentmondások feloldásához nyújthatnak. Ilyen ellentmondás például az, hogy a bérben nem mindig fejeződik ki a pályakezdő fiatalok képzettsége, továbbá nem kevés problémát okoz, hogy leszűkült a fizikai dolgozók kiváló képességű gyermekei továbbtanulásának lehetősége. Nem mindegy, hogy hány munkás és paraszt gyermeke szerez olyan tudást és képesítést, amellyel alkalmassá válik társadalmi, gazdasági, kulturális életünk vezető posztjainak betöltésére. A szakszervezetek a pályaválasztást és a szakmunkásképzést is fokozottan kívánják segíteni. Jobb feltételeket igyekeznek teremteni ahhoz, hogy az iskolából kilépők lehetőleg szakmájukban, vagy ahhoz közel álló területen helyezkedhessenek el. Szükséges tehát, hogy a felvilágosító és pályairányító munkában a népgazdaság munkaerő-szükségletével összhangban segítsék a tanulók és szüleik eligazodását már akkor, amikor a továbbtanulási lehetőségek között választanak. Figyelembe kell venni azt is, hogy külső gazdasági kényszerek hatására a szakmaváltoztatás is szükségessé válhat. Ezért a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a képzési rendszerek valamennyi főbb szakmában, szakmacsoportban egészüljenek ki átképzési mechanizmusokkal. A továbbiakban arról szólt, hogy a dolgozó fiatalok valamennyi rétegére nagyobb gondot kell fordítaniuk a szakszervezeteknek, vagyis a szakmunkásokon kívül a segéd- és betanított munkásokra is, akiknek társadalmi hátrányuk miatt a legtöbb támogatásra van szükségük. Amikor pedig a fiatal értelmiség gondjairól van szó, ez nem korlátozódhat a humán értelmiségre, hiszen a műszaki és agrár értelmiség alkotja a diplomások legnagyobb csoportját. Hasonlóképpen nagyobb figyelmet igényelnek az arányaikban (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg a bolgár párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tájékoztatója alapján a kormány az általános fogyasztási és értékesítési, valamint a lakás- és takarékszövetkezetek működéséről tárgyalt. Megállapította, hogy sokrétű tevékenységükkel gazdaság- és társadalompolitikai szempontból egyaránt elismerésre méltó szerepet töltenek be a falvak — különösen a kistelepülések — színvonalasabb ellátásában, jelentős mértékben hozzájárulnak az életkörülmények javításához. Felkérte a szövetkezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet a társadalompolitikai célokkal összhangban álló tevékenység fejlesztésére. A Minisztertanács kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a tanácsokat, hogy támogassák a fogyasztási szövetkezeteket. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a központi népi ellenőrzési bizottság 1983. II. félévi munkatervét. A kormány végül rektori felmentésről, illetve megbízatásokról határozott. (MTI) Az országgyűlés nyári ülésszaka elé A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján június 23-ra összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól, a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. * * * Az alkotmány 39. paragrafusának 1. bekezdése kimondja: a Minisztertanács felelős működéséért az országgyűlésnek, és tevékenységéről rendszeresen beszámolni köteles a törvényhozásnak. A testület számvetéséhez egyaránt alapul vette az MSZMP Központi Bizottságának 1983. áprilisi határozatát, valamint társadalmigazdasági életünk jellemzőit, a kormányzati munkában szerzett tapasztalatokat. A miniszterelnöki expozé előreláthatóan az országgyűlés elé tárja azt is: miben látja a kormány az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóit. Zárszámadásunk — vagyis a törvényjavaslat a népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról — az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során számos elismerést kapott. Ahogy a pénzügyminiszter a terv- és költségvetési bizottság ülésén megállapította: most, az értékeléskor jóval több volt az elismerő szó, mint 1981-ben — a költségvetés elfogadásakor —, amikor elsősorban aggodalmuknak adtak hangot a képviselők. Nem véletlenül: az 1982. évi népgazdasági terv nehéz feladatok megoldását tűzte ki célul. Így például a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének javítását, a külgazdasági eredmények megszilárdítását, külkereskedelmi mérlegünk pozíciójának fenntartását, az életszínvonal, 1980-ra elért szintjének a megőrzését javasolta a terv. Az állami költségvetés előirányzatai, e feladatokhoz igazodtak. Országunk elmúlt évi fejlődése — az irányító szervek és a vállalatok együttes erőfeszítéseinek eredményeként — összességében megfelelt a terv fő céljainak. Megőriztük fizetőképességünket, a gazdaság külső egyensúlyviszonyai javultak. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg javulását a belső piaci egyensúly megőrzése mellett, a kereslet-kínálat különösebb feszültségei nélkül sikerült megvalósítani. A nemzeti jövedelem nőtt, a belföldi felhasználás csökkent. Társadalmi méretekben sikerült megőrizni az elért életszínvonalat; a lakosság fogyasztása — ha csak szerény mértékben is — bővült. A bizottsági üléseken nemcsak elismerő szavak hangzottak el: jó néhány gondról is beszámoltak a képviselők. A csaknem félszáz felszólaló — egyebek között — szóvá tette egyes egészségügyi alapanyagok hiányát; a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás akadozását; a beruházási kereslet-kínálat egyensúlyának időnkénti „billenéseit”, a munkaerőnek, illetve megfelelő irányú mozgásának hiányát. Figyelmeztettek a középiskolákat rövidesen elérő demográfiai hullám „fogadásának” feladatai, a nagyobb tanácsi önállóság szükségességére és számtalan egyéb, olykor helyi, ám leggyakrabban országos jelentőségű teendőkre. Abban azonban valamennyi képviselő — és a vitákban javaslataikra válaszoló illetékes vezető — egyetértett: népgazdaságunk tavalyi fejlődésében, az állami költségvetés végrehajtásában bekövetkezett kedvező változásokat tovább kell erősíteni. Az 1983-ra kitűzött fő gazdaságpolitikai célok teljesülését számos intézkedés alapozza meg; ezeknek az intézkedéseknek következetes végrehajtása mindenkitől fegyelmezett, felelősségteljes munkát kíván, ez hozhatja meg a várt eredményeket. (MTI) Jubilált a TIT Békés megyei Szervezete „Tudománnyal a népért!” E nemes célnak megfelelően tevékenykedett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete a megalakulása óta eltelt három évtized alatt. Nem véletlen hát, ha e jelmondat került tegnap, június 22-én délelőtt, a megyei elnökségi ülés transzparensére is. A TIT Békés megyei elnöksége délelőtt 9 órától a Békés megyei Tanács földszinti előadótermében rendezte meg soron következő ülését, melyen részt vett többek között Várai Mihályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője és Vámos László, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A vendégeket dr. Kertész Márton megyei elnök köszöntötte, majd ismertette az ülés napirendi pontjait. Elsőként dr. Krupa András, a TIT Békés megyei titkára egészítette ki néhány szóban, a TIT megyei szervezetének 1983—84-es évadra szóló témajavaslatait. Tanácsot adott többek között a — valóban sokrétű, gazdag — kiadvány felhasználásához, a témák kiválasztásához. Külön felhívta a résztvevők figyelmét az országosan egyedülálló, "nemzetiségi dolgozóknak szánt anyanyelvi előadásokra. A témajavaslatok egyhangú elfogadását követően, a társadalomtudományi ismeretterjesztés helyzetével és szerepével ismerkedtek az elnökség tagjai, és a meghívottak, a TIT mezőkovácsházi járási és a járás helyi szervezeteinek munkájával. Az írásos összegzés mellett dr. Krupa András elmondta, hogy Békéscsaba és Gyula után, harmadik helyen említhető e terület tevékenysége. Különösen a művészeti, irodalmi, jogi és pedagógiai téren értek el szép eredményeket. Kevésbé sikeres a pszichológiai, a magyar nyelvvel foglalkozó és a közgazdasági ismeretterjesztés. Mint a hozzászólók is elmondták, van még javítanivaló sok tekintetben, így a természettudományos ismeretterjesztésben, valamint a helyi TIT- szervezetek munkájában, elsősorban Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán. A TIT megyei Szervezetének megalakulásáról dr. Sonkoly Kálmán megyei alelnök emlékezett meg ünnepi beszédében. Szólt a próbálkozásokról, melyek az 1953. október 25-i megalakulást megelőzték. Csupán 160- an voltak az alapítók, zömében — 70 százalékban — pedagógusok. Azóta jócskán megnövekedett a számuk, s egyre több orvos, mérnök, agrárszakember sorakozott fel az ismeretterjesztők mögé. A munka 1954 őszétől még aktívabbá vált, hogy az 1956- os megtorpanást követően, 1960-tól a folyamatos fellendülés útjára lépjenek. Rendre nyíltak az új létesítmények, hogy csak a békéscsabai értelmiségi klubot, vagy a gyulai természettudományi termet említsük. A Békési Élet immár országosan elismert folyóirat. Országos hírű tudósok, kutatók, a megyei szervezet vendégei, s a komplex sorozatok, az akadémiák, s a szabadegyetemek híre már megyénk határain is jócskán túljutott. Az ünnepi megemlékezésnek mintegy folytatásaként, az ismeretterjesztő munka legjobbjait jutalmazták. A TIT országos elnöksége és a Békés megyei szervezet aranykoszorús jelvény kitüntetésben részesített 17 társulati tagot. A megyei szervezettel való jó együttműködésért két intézmény képviselője vehette át a TIT aranykoszorús emlékplakettjét, a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara, valamint a Vízgépészeti Vállalat 2. számú gyáregysége. Ugyancsak ezt az emlékplakettet érdemelte ki Biribok Péterné dr., a pszichológiai szakosztály vezetőségi tagja, a megyei módszertani bizottság tagja. Horváth László, a nemzetközi politikai szakosztály alelnöke az Országos Béketanács, emlékplakettjét érdemelte ki munkájáért. Nagy Ágnes Képünkön Bilibok Péterné dr. veszi át a TIT országos elnökségének aranykoszorús emlékplakettjét dr. Kertész Mártontól Fotó: Gál Edit