Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N­É­PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 27., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Hetvenöt vagon meggy Az Erdei Terméket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­lat békéscsabai begyűjtési üzemvezetősége igen sokféle terméket vásárol a lakosság­tól és a közületektől. Töb­bek között éticsigát, gyógy­növényeket, aprófa árut, gyümölcsöt értékesítenek, il­letve dolgoznak fel. Legnagyobb mennyiségben az idén meggyet vett át az üzem. A felvásárolt 75 va­gon meggynek csaknem fe­lét saját feldolgozó üzemük­be, Gerlára szállították. Má­sik részét hazai konzervgyá­rakba, illetve külföldre, el­sősorban a tőkés országok­ba továbbították. A hazai feldolgozó üzemek közül legnagyobb a Kecskeméti Konzervgyár, forgalmuk mintegy 15 százalékát velük bonyolítják le. Az éticsigát kimondottan tőkés eladásra gyűjtik. Idén 250 mázsát szállítottak a svéd, olasz és francia pia­cokra. A gyógynövények kö­zül jelentős a kamilla fel­vásárlása. Ebben az eszten­dőben jó volt a kamillater­més, így begyűjtési tervü­ket kétszáz százalékra tud­ták teljesíteni. Az üzem erre az évre 40 millió forintos tervet tű­zött célul, s mint elmon­dották, ennek teljesítése idő­arányosan jó. —1.1— Öntözési engedélyek soron kívül A h­ét végi esők többfelé enyhítettek ugyan a száraz­ságon, ám továbbra is víz után szomjaznak a növé­nyek. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott információ szerint az idén eddig összes­ségében 160-170 ezer hek­táron öntöztek a mezőgazda­­sági üzemek, s mintegy 200 millió köbméter vizet adtak a földeknek, ami a Velencei­tó vízmennyiségének ötszörö­se. Jelenleg is naponta több ezer hektáron öntözik a ku­koricát, a másodvetéseket, a zöldségféléket, a gyümölcsö­söket és a legelőket, elsősor­ban Csongrád, Békés, Szol­nok és Borsod megyében. Mind gyakoribb, hogy azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, ame­lyek nem rendezkedtek be öntözésre, egyszeri öntözési engedélyért folyamodnak a vízügyi hatóságokhoz. Eddig 100—120 ilyen kérelmet bí­ráltak el, döntő többségük­nél azonban megadták az engedélyt. A többlet-vízután­­pótlás biztosítása további erőfeszítéseket követel a víz­ügyi igazgatóságoktól. I Talán nincs is olyan tá­ja az országnak, ahol ne ta­lálkozhatnánk ezekben a he­tekben Békés megyei úttö­rőkkel. Az idei nyárra a me­gyében működő valamennyi úttörőcsapat és a megyei, a városi, járási elnökségek is szerveztek valamilyen tábo­rozást; őrsvezető­, rajtitkár­képző, jutalom- vagy ván­dortábort, országjáró túrát, kirándulást. Ez mintegy 12 ezer gyermek szervezett nyá­ri programját jelenti. Az idén 663 Békés megyei úttörő tölt emlékezetes na­pokat Zánkán, 140­­pajtás pihen Csillebércen. Minden járási és városi úttörőelnök­ség megszervezte az őrsve­zető-, illetve a rajtitkárkép­ző táborozást, melyen csak­nem 1500 gyermek vesz részt, összesen 34 vándortá­bori csoporttal 1020 kisdiák járja az országot. A hátrányos helyzetű gyermekek számára ezen a nyáron 4 helyen, Gyopáros­­fürdőn, Geszten, Mezőbe­­rényben és Mezőkovácshá­­zán rendeztek tábort, me­lyekben összesen 200 gyer­mek pihen. Sokan eljutnak külföldre is; a szovjetunióbeli testvér­megyében, Penzában 20 Bé­kés megyei úttörő nyaralt az idén. Franciaországba tizenketten, Lengyelország­ba tizenhatan utazhattak. A járási, városi elnökségek és maguk az úttörőcsapatok is szerveztek külföldi utakat az idei nyáron. Az országos, va­lamint a megyei úttörőel­nökség és a városi­ járási el­nökségek összesen egymillió 200 ezer forinttal támogat­ják elsősorban az őrsveze­tő-, rajtitkárképző táboro­kat, a sátortáborozást és a hátrányos helyzetű gyerme­kek táboroztatását. Külön kell szólni a Ba­rátság nemzetközi úttörő­táborról, amelyre évek óta minden nyáron sor kerül Békéscsabán, amely az idén — július 3-tól 14-ig — is jól sikerült, a csehszlovák, szovjet és magyar gyerme­kek számos élménnyel, több jó baráttal gazdagabban tér­tek haza. A napokban jóval távolabbi, algíri, chilei és svájci gyerekek érkeznek 2 napra a megyébe. A csille­bérci nemzetközi úttörőtábor lakói ők, e táborból látogat­nak július 29—30-án Békés megyébe. Az első napot Szarvason tölti a 25 külföldi vendég, másnap pedig egy­­egy Békés megyei úttörő és családja vendége lesz egy­­egy külföldi gyermek. A táborozásról szólva nem feledkezhetünk meg a Sza­­nazugban épülő megyei út­törőtáborról. A központi épületek alapja elkészült, a közmű szintén. Ha továbbra is jó ütemben haladnak a munkákkal, akkor a jövő nyár elejére áll a központi épület, és esetleg lehetőség nyílik egy 100 személyes sá­tortábor létesítésére, addig is, amíg elkészülnek a fa­házak. Aratás ’83 Ilyenkor, nem sokkal aratás után szo­kás számba venni, elemezni legfontosabb kenyérgabonánk, a búza termesztésének tapasztalatait. A múlt ősz napsütéses melege lehetővé tette, hogy megyénk mezőgazdasági üze­mei jól megalapozhassák az idei termést. Igaz, hogy helyenként akadozott a mű­trágya- és vegyszerellátás, de a szakem­berek leleményesen áthidalták a nehézsé­geket; időben, jó magágyba kerülhetett a kenyérnekvaló. Mégpedig: a korábbinál nagyobb te­rületen. Az országos gabonaprogramhoz csatlakozva, a békési üzemek 150 ezer hektárra vetettek őszi és tavaszi kalászo­sokat. Ezen belül a 130 ezer hektárnyi bú­za területét kilencezer hektárral növel­ték az előző évihez képest. A tél is lé­nyegesen enyhébb volt a szokottnál. Májusban még úgy látszott, lesz bőven búzánk, csak győzzék vágni a kombájnok. Igaz, a csapadékhiány a megye talajaiban már tetemes volt, de sehol sem pusztított belvíz, és fagy miatt sem kellett táblákat kiszántani. Sokan és joggal reménykedtek az aranyat hozó májusi esőben és rekord­hozamokban. Sajnos, nem lett igazuk. Május és június szárazságot hozott. Megtagadta az esőt a szomjazó földektől. Főként az Orosháza, Szarvas, Gyomaend­­rőd, Szeghalom és Dévaványa környékén gazdálkodó üzemek szenvedték meg a hi­ányt. Kis öröm, hogy néhány, különben évről évre belvizes szövetkezet éppen ez­zel járt jól. Talajaik ugyanis a szárazság hatására váltak kedvező vízgazdálkodá­súvá. Júniusban már látszott, hogy a hagyo­mányos, péter­páli aratáskezdet késői vol­na. Kasza alá érett a termés, és így meg­mentésére tíz nappal korábban meg kel­lett kezdeni az aratást. Mindez nem sok jót ígért. A szövetkezetek, gazdaságok rendbe állították kijavított és új kom­bájnjaikat, összesen 1100-at. Számban ke­vesebb, ám összességében ütőképesebb gé­peket vetettek be az aratásba. A nagy munka a megyében húsz napig tartott, jöttek segíteni borsodi, nógrádi kombájnok, így sikerült kis veszteséggel levágni az érett kalászokat. Az üzemi szakemberek izgatottan figyelték az ürítő kombájnokat, és furcsa eredményekre fi­gyelhettek fel. Elég csak annyit mondani, hogy a legjobb üzemi termésátlag megha­ladta a hét tonnát, a leggyengébb alig volt több két tonnánál! Több mint háromszoros különbség egy­­egy szövetkezet között? Csodálkozni­ és gondolkodni lehet rajta, azonban egy dol­got feltételenül le kell szögezni. Nem lé­tezik, hogy emberi hibák okozzanak ek­kora eltérést! Hiszen épp ott csökkentek legnagyobb mértékben a hozamok az elő­ző évihez képest, ahol korábban a leg­szebb eredmények születtek. Hogy mi en­nek az oka? Egyértelműen a csapadékhi­ány. És ez nem mentegetőzés. Bizonyíték rá a korábbi évek jó termése, és a kitű­nő felkészülés, majd a tavaszi határszem­lék tapasztalatai. Nos, eljutottunk a lényegig. Az időjárás csalódást okozott a békési üzemeknek. Csalódást, de nem kétségbeesést. Látva a kisebb termést, sokan fedeztek fel, és alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyek csökkentik a búza termelési költségeit. Gondolok itt bizonyos műveletek elhagyá­sára és arra, hogy a szárazság felesle­gessé tette a termény szárítását. Hatalmas összegeket takaríthattak meg ezzel az üzemek. A gabonaátvétellel az idén, „sajnos” nem sok gond volt. Részben, mert sok új tárház épült, másrészt mert nem kellett fólia alá rakni a terméstöbbletet. Üte­mesen,­jól haladtak az átvétellel a gabo­naforgalmi vállalat szakemberei. Egy jelenségről még nem­­szabad meg­feledkezni. Soha nem volt ennyi, tároló- és gabonatűz a megyében, mint az idén! A nyolc esetben fellobbant lángok több, mint háromszázezer forintnyi értéket sem­misítettek meg! Igaz, hogy a száraz ga­bona könnyebben lángot fog, de ennek emberi gondatlanság, figyelmetlenség a „gyufája”... összességében elmondható az idei búza­­termesztésről, hogy mindent megtettek megyénk mezőgazdasági üzemei a gabo­natermesztés fejlesztéséért. Nem rajtuk múlott, hogy a várt nagy hozamok elma­radtak. Az sem titok, hogy a terméskiesés a termelőszövetkezetek egynegyedénél pénzügyi gondokat okoz. A megye mezőgazdaságáért felelős szer­vek ezért most azon dolgoznak, hogy fel­mérjék a jövedelemcsökkenések nagyságát,­­ s hogy valami módon segítsenek ezeken az üzemeken. Teszik ezt azért, hogy az idei vetések is a múlt évihez hasonlóan jól sikerüljenek, hogy ne legyen akadálya a jövő évi bő termés megalapozásának. M. Szabó Zsuzsa I Vissza a természetbe?... Fotó: Gál Edit Kirándulás a Hortobágyra (Tudósítónktól) Mi, a hunyai Hunyadi Tsz Petőfi Sándor háromszoros aranykoszorús szocialista brigádjának tagjai július 1- én a kondorosi Egyesült Ter­melőszövetkezet autóbuszá­val ellátogattunk a Horto­bágyra. Érkezésünkkor fel­tűnt valamennyiünk számá­ra, hogy a gémeskutak mint­ha fél lábra álltak volna a hatalmas puszta közepén. A mátai versenypálya kö­zelében leparkoltunk, majd helyet foglaltunk a nézőté­ren, ahol szemtanúi lehet­tünk egy igen színvonalas nemzetközi lovasversenynek. A bemutatón hat nemzet sportolói vettek részt. Dél­után a négyes és ötös foga­tok versenyére került sor. Különösen nagy élményt nyújtott a csikósok bemuta­tója, akik a futó lovak há­tán állva pattogtatták osto­raikat. A nap során külön­böző apró hortobágyi aján­dékokat is vásároltunk. Hazafelé Füzesgyarmaton vacsoráztunk. Itt jó hangu­latban dallal és tánccal fe­jeztük be a programot. Ez a kirándulás sokáig emlékezetes marad vala­mennyi brigádtag számára. Hanyecz Miklós Ha szövetkezeti a lakás Előfordul, hogy a szövet­kezeti lakásokból álló há­zakban nincs minden tulaj­donosnak biztosítása, mert például nem vettek igénybe a vásárláshoz OTP-kölcsönt. Vajon ilyen esetekben a kö­zös helyiségekben keletkezett kárt miként téríti meg a biz­tosító? Nos, az épület- és lakásbiztosítás a szövetkeze­ti házakban levő lakásokra, épületberendezési tárgyakra és a közös épülettulajdonnak a lakrész alapterülete sze­rinti hányadára vonatkozik. Ha nincs minden tulajdonos­nak biztosítása, akkor a közös helyiségekben keletke­zett kárt csak arányosan té­ríti meg a pénzintézet. A biztosítottság fokának ki­számításánál figyelembe ve­szik az épületben levő laká­sok mellett az egyéb, külön tulajdonban levő helyiségek (üzlet, műhely, iroda stb.) négyzetméterben mért alap­területét is. Az épületkároktól némileg eltérő az üvegtörések elbírá­lása. A szövetkezeti lakások­nál az üvegkárokat csak an­nak a tulajdonosnak térítik meg, aki biztosítással ren­delkezik. A közös helyiségek esetében pedig akkor, ha az épületbeni lakások számát figyelembe véve a biztosítási telítettség legalább 80 száza­lékos. Az üvegkárok téríté­sénél egyébként a lakások számát veszik alapul a telí­tettség mérésénél, a 80 szá­zalék tehát erre vonatko­zik. Ezekben a napokban az egyik legkelendőbb üdítő ital a sör. A tótkomlósi Haladás Tsz és a Kőbányai Sörgyár az elmúlt év végén fejezte be közös beruházásban a tótkomlósi palac­kozót, tavasszal megkezdődött a próbaüzem, s az elmúlt hetektől már teljes kapacitással dolgozik a sörpalackozó. Kőbányáról naponta kétszer érkezik tartálykocsikban a friss sör, amit azután Komlóson palackoznak. Két műszakban, mintegy 60 ezer üveg kerül a boltok­ba, Csongrád és Békés megye fogyasztóihoz. Az üzem termelésével javult a térségben a sörel­látás­­ Fotó: Szekeres András

Next