Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JÚLIUS 27., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Hetvenöt vagon meggy Az Erdei Terméket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat békéscsabai begyűjtési üzemvezetősége igen sokféle terméket vásárol a lakosságtól és a közületektől. Többek között éticsigát, gyógynövényeket, aprófa árut, gyümölcsöt értékesítenek, illetve dolgoznak fel. Legnagyobb mennyiségben az idén meggyet vett át az üzem. A felvásárolt 75 vagon meggynek csaknem felét saját feldolgozó üzemükbe, Gerlára szállították. Másik részét hazai konzervgyárakba, illetve külföldre, elsősorban a tőkés országokba továbbították. A hazai feldolgozó üzemek közül legnagyobb a Kecskeméti Konzervgyár, forgalmuk mintegy 15 százalékát velük bonyolítják le. Az éticsigát kimondottan tőkés eladásra gyűjtik. Idén 250 mázsát szállítottak a svéd, olasz és francia piacokra. A gyógynövények közül jelentős a kamilla felvásárlása. Ebben az esztendőben jó volt a kamillatermés, így begyűjtési tervüket kétszáz százalékra tudták teljesíteni. Az üzem erre az évre 40 millió forintos tervet tűzött célul, s mint elmondották, ennek teljesítése időarányosan jó. —1.1— Öntözési engedélyek soron kívül A hét végi esők többfelé enyhítettek ugyan a szárazságon, ám továbbra is víz után szomjaznak a növények. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott információ szerint az idén eddig összességében 160-170 ezer hektáron öntöztek a mezőgazdasági üzemek, s mintegy 200 millió köbméter vizet adtak a földeknek, ami a Velenceitó vízmennyiségének ötszöröse. Jelenleg is naponta több ezer hektáron öntözik a kukoricát, a másodvetéseket, a zöldségféléket, a gyümölcsösöket és a legelőket, elsősorban Csongrád, Békés, Szolnok és Borsod megyében. Mind gyakoribb, hogy azok az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, amelyek nem rendezkedtek be öntözésre, egyszeri öntözési engedélyért folyamodnak a vízügyi hatóságokhoz. Eddig 100—120 ilyen kérelmet bíráltak el, döntő többségüknél azonban megadták az engedélyt. A többlet-vízutánpótlás biztosítása további erőfeszítéseket követel a vízügyi igazgatóságoktól. I Talán nincs is olyan tája az országnak, ahol ne találkozhatnánk ezekben a hetekben Békés megyei úttörőkkel. Az idei nyárra a megyében működő valamennyi úttörőcsapat és a megyei, a városi, járási elnökségek is szerveztek valamilyen táborozást; őrsvezető, rajtitkárképző, jutalom- vagy vándortábort, országjáró túrát, kirándulást. Ez mintegy 12 ezer gyermek szervezett nyári programját jelenti. Az idén 663 Békés megyei úttörő tölt emlékezetes napokat Zánkán, 140pajtás pihen Csillebércen. Minden járási és városi úttörőelnökség megszervezte az őrsvezető-, illetve a rajtitkárképző táborozást, melyen csaknem 1500 gyermek vesz részt, összesen 34 vándortábori csoporttal 1020 kisdiák járja az országot. A hátrányos helyzetű gyermekek számára ezen a nyáron 4 helyen, Gyopárosfürdőn, Geszten, Mezőberényben és Mezőkovácsházán rendeztek tábort, melyekben összesen 200 gyermek pihen. Sokan eljutnak külföldre is; a szovjetunióbeli testvérmegyében, Penzában 20 Békés megyei úttörő nyaralt az idén. Franciaországba tizenketten, Lengyelországba tizenhatan utazhattak. A járási, városi elnökségek és maguk az úttörőcsapatok is szerveztek külföldi utakat az idei nyáron. Az országos, valamint a megyei úttörőelnökség és a városi járási elnökségek összesen egymillió 200 ezer forinttal támogatják elsősorban az őrsvezető-, rajtitkárképző táborokat, a sátortáborozást és a hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatását. Külön kell szólni a Barátság nemzetközi úttörőtáborról, amelyre évek óta minden nyáron sor kerül Békéscsabán, amely az idén — július 3-tól 14-ig — is jól sikerült, a csehszlovák, szovjet és magyar gyermekek számos élménnyel, több jó baráttal gazdagabban tértek haza. A napokban jóval távolabbi, algíri, chilei és svájci gyerekek érkeznek 2 napra a megyébe. A csillebérci nemzetközi úttörőtábor lakói ők, e táborból látogatnak július 29—30-án Békés megyébe. Az első napot Szarvason tölti a 25 külföldi vendég, másnap pedig egyegy Békés megyei úttörő és családja vendége lesz egyegy külföldi gyermek. A táborozásról szólva nem feledkezhetünk meg a Szanazugban épülő megyei úttörőtáborról. A központi épületek alapja elkészült, a közmű szintén. Ha továbbra is jó ütemben haladnak a munkákkal, akkor a jövő nyár elejére áll a központi épület, és esetleg lehetőség nyílik egy 100 személyes sátortábor létesítésére, addig is, amíg elkészülnek a faházak. Aratás ’83 Ilyenkor, nem sokkal aratás után szokás számba venni, elemezni legfontosabb kenyérgabonánk, a búza termesztésének tapasztalatait. A múlt ősz napsütéses melege lehetővé tette, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei jól megalapozhassák az idei termést. Igaz, hogy helyenként akadozott a műtrágya- és vegyszerellátás, de a szakemberek leleményesen áthidalták a nehézségeket; időben, jó magágyba kerülhetett a kenyérnekvaló. Mégpedig: a korábbinál nagyobb területen. Az országos gabonaprogramhoz csatlakozva, a békési üzemek 150 ezer hektárra vetettek őszi és tavaszi kalászosokat. Ezen belül a 130 ezer hektárnyi búza területét kilencezer hektárral növelték az előző évihez képest. A tél is lényegesen enyhébb volt a szokottnál. Májusban még úgy látszott, lesz bőven búzánk, csak győzzék vágni a kombájnok. Igaz, a csapadékhiány a megye talajaiban már tetemes volt, de sehol sem pusztított belvíz, és fagy miatt sem kellett táblákat kiszántani. Sokan és joggal reménykedtek az aranyat hozó májusi esőben és rekordhozamokban. Sajnos, nem lett igazuk. Május és június szárazságot hozott. Megtagadta az esőt a szomjazó földektől. Főként az Orosháza, Szarvas, Gyomaendrőd, Szeghalom és Dévaványa környékén gazdálkodó üzemek szenvedték meg a hiányt. Kis öröm, hogy néhány, különben évről évre belvizes szövetkezet éppen ezzel járt jól. Talajaik ugyanis a szárazság hatására váltak kedvező vízgazdálkodásúvá. Júniusban már látszott, hogy a hagyományos, péterpáli aratáskezdet késői volna. Kasza alá érett a termés, és így megmentésére tíz nappal korábban meg kellett kezdeni az aratást. Mindez nem sok jót ígért. A szövetkezetek, gazdaságok rendbe állították kijavított és új kombájnjaikat, összesen 1100-at. Számban kevesebb, ám összességében ütőképesebb gépeket vetettek be az aratásba. A nagy munka a megyében húsz napig tartott, jöttek segíteni borsodi, nógrádi kombájnok, így sikerült kis veszteséggel levágni az érett kalászokat. Az üzemi szakemberek izgatottan figyelték az ürítő kombájnokat, és furcsa eredményekre figyelhettek fel. Elég csak annyit mondani, hogy a legjobb üzemi termésátlag meghaladta a hét tonnát, a leggyengébb alig volt több két tonnánál! Több mint háromszoros különbség egyegy szövetkezet között? Csodálkozni és gondolkodni lehet rajta, azonban egy dolgot feltételenül le kell szögezni. Nem létezik, hogy emberi hibák okozzanak ekkora eltérést! Hiszen épp ott csökkentek legnagyobb mértékben a hozamok az előző évihez képest, ahol korábban a legszebb eredmények születtek. Hogy mi ennek az oka? Egyértelműen a csapadékhiány. És ez nem mentegetőzés. Bizonyíték rá a korábbi évek jó termése, és a kitűnő felkészülés, majd a tavaszi határszemlék tapasztalatai. Nos, eljutottunk a lényegig. Az időjárás csalódást okozott a békési üzemeknek. Csalódást, de nem kétségbeesést. Látva a kisebb termést, sokan fedeztek fel, és alkalmaztak olyan megoldásokat, amelyek csökkentik a búza termelési költségeit. Gondolok itt bizonyos műveletek elhagyására és arra, hogy a szárazság feleslegessé tette a termény szárítását. Hatalmas összegeket takaríthattak meg ezzel az üzemek. A gabonaátvétellel az idén, „sajnos” nem sok gond volt. Részben, mert sok új tárház épült, másrészt mert nem kellett fólia alá rakni a terméstöbbletet. Ütemesen,jól haladtak az átvétellel a gabonaforgalmi vállalat szakemberei. Egy jelenségről még nemszabad megfeledkezni. Soha nem volt ennyi, tároló- és gabonatűz a megyében, mint az idén! A nyolc esetben fellobbant lángok több, mint háromszázezer forintnyi értéket semmisítettek meg! Igaz, hogy a száraz gabona könnyebben lángot fog, de ennek emberi gondatlanság, figyelmetlenség a „gyufája”... összességében elmondható az idei búzatermesztésről, hogy mindent megtettek megyénk mezőgazdasági üzemei a gabonatermesztés fejlesztéséért. Nem rajtuk múlott, hogy a várt nagy hozamok elmaradtak. Az sem titok, hogy a terméskiesés a termelőszövetkezetek egynegyedénél pénzügyi gondokat okoz. A megye mezőgazdaságáért felelős szervek ezért most azon dolgoznak, hogy felmérjék a jövedelemcsökkenések nagyságát, s hogy valami módon segítsenek ezeken az üzemeken. Teszik ezt azért, hogy az idei vetések is a múlt évihez hasonlóan jól sikerüljenek, hogy ne legyen akadálya a jövő évi bő termés megalapozásának. M. Szabó Zsuzsa I Vissza a természetbe?... Fotó: Gál Edit Kirándulás a Hortobágyra (Tudósítónktól) Mi, a hunyai Hunyadi Tsz Petőfi Sándor háromszoros aranykoszorús szocialista brigádjának tagjai július 1- én a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet autóbuszával ellátogattunk a Hortobágyra. Érkezésünkkor feltűnt valamennyiünk számára, hogy a gémeskutak mintha fél lábra álltak volna a hatalmas puszta közepén. A mátai versenypálya közelében leparkoltunk, majd helyet foglaltunk a nézőtéren, ahol szemtanúi lehettünk egy igen színvonalas nemzetközi lovasversenynek. A bemutatón hat nemzet sportolói vettek részt. Délután a négyes és ötös fogatok versenyére került sor. Különösen nagy élményt nyújtott a csikósok bemutatója, akik a futó lovak hátán állva pattogtatták ostoraikat. A nap során különböző apró hortobágyi ajándékokat is vásároltunk. Hazafelé Füzesgyarmaton vacsoráztunk. Itt jó hangulatban dallal és tánccal fejeztük be a programot. Ez a kirándulás sokáig emlékezetes marad valamennyi brigádtag számára. Hanyecz Miklós Ha szövetkezeti a lakás Előfordul, hogy a szövetkezeti lakásokból álló házakban nincs minden tulajdonosnak biztosítása, mert például nem vettek igénybe a vásárláshoz OTP-kölcsönt. Vajon ilyen esetekben a közös helyiségekben keletkezett kárt miként téríti meg a biztosító? Nos, az épület- és lakásbiztosítás a szövetkezeti házakban levő lakásokra, épületberendezési tárgyakra és a közös épülettulajdonnak a lakrész alapterülete szerinti hányadára vonatkozik. Ha nincs minden tulajdonosnak biztosítása, akkor a közös helyiségekben keletkezett kárt csak arányosan téríti meg a pénzintézet. A biztosítottság fokának kiszámításánál figyelembe veszik az épületben levő lakások mellett az egyéb, külön tulajdonban levő helyiségek (üzlet, műhely, iroda stb.) négyzetméterben mért alapterületét is. Az épületkároktól némileg eltérő az üvegtörések elbírálása. A szövetkezeti lakásoknál az üvegkárokat csak annak a tulajdonosnak térítik meg, aki biztosítással rendelkezik. A közös helyiségek esetében pedig akkor, ha az épületbeni lakások számát figyelembe véve a biztosítási telítettség legalább 80 százalékos. Az üvegkárok térítésénél egyébként a lakások számát veszik alapul a telítettség mérésénél, a 80 százalék tehát erre vonatkozik. Ezekben a napokban az egyik legkelendőbb üdítő ital a sör. A tótkomlósi Haladás Tsz és a Kőbányai Sörgyár az elmúlt év végén fejezte be közös beruházásban a tótkomlósi palackozót, tavasszal megkezdődött a próbaüzem, s az elmúlt hetektől már teljes kapacitással dolgozik a sörpalackozó. Kőbányáról naponta kétszer érkezik tartálykocsikban a friss sör, amit azután Komlóson palackoznak. Két műszakban, mintegy 60 ezer üveg kerül a boltokba, Csongrád és Békés megye fogyasztóihoz. Az üzem termelésével javult a térségben a sörellátás Fotó: Szekeres András