Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
CH3HEE3" Munka (Folytatás az 1. oldalról) — A vállalatok jeleztek-e nagyobb létszámleépítést, illetve milyen munkaerőt keresnek? — Tájékozódásunk alapján elmondhatom, jelentősebb létszámcsökkentés pillanatnyilag sehol sem várható, de új munkahelyek létesítéséről sem tudunk. Elsősorban a szakképzett munkaerő iránt van igény a vállalatoknál, és ez nem egyezik az állásra várók felkészültségével; a munkát keresők zöme ugyanis szakképzetlen, sok köztük a csupán nyolc általánossal rendelkező. Néhány vállalat, például a Vasipari Kisszövetkezet, a Kötőipari Vállalat, a Rutex indított olyan tanfolyamokat, amelyeken betanított munkásokat képeznek. Ám a több műszak nem igazán vonzó. — Kinél kell jelentkezni a munkahelyet keresőknek, a segélyt kérőknek? — Osztályunkon ügyfélfogadási időben. Hirdetőtáblánkon elolvashatják az érdeklődők, milyen iratokat kell magukkal hozniuk. Sarkadon, a városi jogú nagyközségi tanács pénz- és munkaügyi osztályán ügyfélfogadási időben kaphatnak felvilágosítást az állások és a munkanélküli-segély iránt érdeklődők. Mint megtudtuk, számolnak ilyen igényekkel, annak ellenére, hogy létszámcsökkentés a vállalatoknál nem várható. Sőt, új munkahelyek létesülnek Sarkadon és vonzáskörzetében. Az első félév végére elkészül például a Gyulai Háziipari Szövetkezet sarkadi telepének bővítése, ahol ötvenöt nőt tudnak majd foglalkoztatni. A Szellőző Művek Nagygyantén új üzemcsarnokot épített, ez negyven embernek nyújt munkalehetőséget. A sarkadi Építőipari Szövetkezet Kötegyánban asztalosüzemet létesít, ahol 30-an találnak majd munkát. A beruházás már elkezdődött. Előkészületek folynak a sarkad rátész üdítő- és gyümölcslé-palackozójának létrehozására is, itt újabb harminc személy helyezkedhet el. Sarkadon a vonzáskörzet településeinek lakosságát is beleértve eddig heten kerestek munkát. Közülük ketten rendelkeznek szakképesítéssel. A hét személyből munkanélküli-segélyre ketten jogosultak. Jelenleg tehát nagyobb igény nincs, a kereslet és kínálat kiegyensúlyozott. Így pillanatnyilag átképző tanfolyamokról sem kell gondoskodni. Békésen Gyaraki Imrénének, a városi tanács munkaügyi osztálya előadójának erőhely nélküli-segély tájékoztatása szerint ez év januárjában eddig 120 ügyfelük volt, négyszer annyi, mint egy esztendővel korábban. Elsősorban szakképzetlenek, s főként nők fordulnak hozzájuk. — Kap-e közülük valaki munkanélküli-segélyt? — Nem, ugyanis mindenkinek tudtunk javaslatot adni, hol próbáljon elhelyezkedni. Lehetőség tehát van, bár nem mindenkinek felel meg. Több szakképzetlen ügyfelünk viszont a kosáripari vállalatnál fog dolgozni, ahol február elsején átképzés kezdődik, a tervek szerint ötven résztvevővel. — Az üzemek, szövetkezetek jelzik a tanácsnál azt, hogy milyen dolgozókat alkalmaznának? — Döntő többségüktől kellő információ érkezik, másoktól pedig mi érdeklődünk. — Új munkahelyek létesítését segíti elő a foglalkoztatási alap, amelyből pályázat útján lehet támogatást kapni. Van-e ilyen kezdeményezés Békésben? — Tudomásom szerint a háziipari szövetkezet nyújtott be pályázatot, amit ezután bírálnak majd el. Mezőberényben dr. Baukó Márton, a nagyközségi tanács vb-titkára a következőket mondta el: — Viszonylag kedvező a helyzetünk, mert számos kisebb üzem, szövetkezet van a nagyközségben, s ezeknél eddig általában volt munkafelvétel. Hozzánk zömmel nők, illetve csak általános iskolát — vagy még azt sem — végzettek jönnek. — Hányan helyezkedtek el a munkaerő-közvetítés révén az idén? — Mintegy tízen helyben, mások pedig immár a békéscsabai konzervgyárban és a baromfifeldolgozó vállalatnál dolgoznak. Jelenleg hét szakképzetlen személynek keresünk munkalehetőséget, amelyet egyébként jeleznek a vállalatok a tanácsnál. Megjegyzem még: januárban négy embert vettünk fel közhasznú munkára. — Nem okoz tehát különösebb gondot Mezőberényben a munkaerő-közvetítés? — Eddig nem. Sőt, néhány helyen még több esztergályosra, marósra, lakatosra, szövőnőre, kelmefestőre, faipari szakmunkásra lenne szükség. Munkanélküli-segély iránti kérelmet mindössze egy személy adott be, de még nem dőlt el, hogy jogosult-e rá. Orosházán, de a környékem sem jellemző a munkanélküliség — tájékoztat Gombkötő Dezső, a városi tanács PTMO-osztályvezetője. A városban jelenleg is ötven—száz között mozog a munkahelykínálat. A 14 vállalat, 35-féle szakmában keres szakmunkásokat, kilenc vállalatnak 20 segédmunkásra lenne szüksége, és adminisztratív dolgozókat is várnak. A Délép például egymaga 25 főt keres szakipari tevékenység .ellátására, de a sort még folytathatnám. — Új munkahelyeket létesítettek-e a városban? — Az AKG 20 fős új munkahely teremtésére nyújtott be pályázatot, a Háziipari Szövetkezet 30 dolgozónak biztosított állást Gádoroson, a csanádapácai ötven fős húsüzem létrehozásáról még nem döntöttek. — A dolgozók átképzésére vállalkoznak-e az üzemek? — A kórházról tudunk, ahol képesítés nélküli ápolónőket képeznek. Másként nem is tudnák a szakemberutánpótlást biztosítani. — Volt jelentkező a munkanélküli-segélyre? — Az emberek azon túl, hogy értesültek erről az új lehetőségről, még nem jelentkeztek. Szarvason már egészen más a helyzet. Januárban 26-an kértek munkanélkülisegélyt a tanács munkaügyi osztályán. Vajon kapnak-e, az még kérdés, hisz a segélyre való jogosultságot még el kell bírálni. Köpenyes Andrást, a szarvasi városi tanács munkaügyi csoportvezetőjét kértük meg, mondja el mi lehet az oka a magas jelentkezési aránynak. — Ezek az emberek az új rendelet hatására — sokszor próba, szerencse alapon —, már az első napokban jelentkeztek. Sajnos, gyakran olyanok is jöttek, akiknek betelt a munkakönyvük, esetleg több éve nem dolgoztak, lumpeneknek számítanak. A másik réteghez tartoznak azok, akik létszámleépítések miatt kerültek az utcára. Nehéz elhelyezni őket, mert vagy az ingázást nem vállalják, avagy a pénzt keveslik. Sok segédmunkás válogat, a felkínált munkát nem fogadják el. Persze, a munkáltatók is válogatnak, hisz ' képzett, megbízható szakemberekre van szükségük. — A városban várható-e újabb munkahely létesítése? — A Dózsa Tsz szeretne beüzemelni egy paradicsomlé-feldolgozót még az idén, a Vasipari Kisszövetkezet 30-40 nőt venne fel világítótestek összeszerelésére. A Szirén Szövetkezet varrónőket keres. Békésszentandráson a szőnyegszövőben női szakmunkások jelentkezését várják, de vállalnak betanítást is. (Csete—Szőke—Tóth —Vitaszek) Városfórum Békéscsabán Televíziós közvetítés február 13-án 20 órától (Folytatás az 1. oldalról) tábbgondolásra késztet. Hogyan kerül egy-egy itteni gyár terméke a fogyasztó asztalára, miért tűnik el rejtélyes módon Békéscsabán olyan sok kerékpár a közterületekről, és miként próbálják az utokat felderíteni a rend őrei ? Szóval számtalan kérdésre várjuk a választ, de a közönség kérdéseit is, szóban, levélben, telefonon Szegeden a televízió stúdiójába (Szeged, Úttörő tér 22., telefon: (62) 21-333). Itt Békéscsabán a helyi szerkesztő kollégának Bede Lászlónak juttassák el a kérdéseket a városi sportcsarnokba a 27-255-ös telefonon, vagy személyesen. — A február 13-i műsor helyszíne hol lesz és tartogat-e még a néző számára más érdekességet? — A helyszínről még nem döntöttünk, de feltehetően olyan vendéglátó helyen lesz, ahol le tudjuk ültetni a beszélgetőpartnereket, a vendégeket és a nézőknek bemutathatunk speciális étel- vagy italkülönlegességeket. A kíváncsiakat kis pikantériával is meglepjük. A farsang idejét éljük és a hölgyek csinosak, szépek szeretnének lenni, amennyire ezt a pénztárcájuk megengedi. Az általunk kínált ötlet nem drága, de nem valószínű, hogy sokan élnek vele. Akadt viszont néhány vállalkozó szellemű hölgy, aki szakemberek segítségével testfestésen vett részt és ilyen különleges alkalmi „ruhakollekciót” mutatunk be. Nemcsak a ruha és a divatos ékszerek lesznek majd látványosak, hanem a matéria is. Hogy a félreértéseket eloszlassam, a lányok szegediek és a nézőknek a róluk készült filmet közvetítjük. Más: felbuzdultunk a tévé 2. adásának játékain, mi is játszunk egy keveset a csabai fórumon, a szervezők a nyerteseknek komoly díjakat ajánlottak fel. — Hogyan fér ennyi minden hatvan percbe? —* Szigorúan, fegyelmezetten, gördülékenyen irányított műsoridővel. Az est házigazdája Király Zoltán, háziasszonya Sári Zsuzsa és Bende Gyöngyi lesznek. Várjuk a kérdéseket előre, de a helyszínen is élnek majd a telefonvonalaink. Viszontlátásra február 13-án 20 órakor! A felelős szerkesztő, Gellérfi László Fotó: Gál Edit 1989. január 26., csütörtöko Cél: a nemzetiségi jelleg erősítése A szarvasi Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Diákotthon 1981 szeptemberétől van egy igazgatás alatt. Az országban öt ilyen intézmény működik, s közülük a szarvasi az, amelyik kettős feladatát immár 40 éve teljesíti. Egyrészt az általános alapozást szolgálja; másrészt a nemzetiségi oktatással, hagyományőrzéssel, a nemzetiségi tudat fenntartásával foglalkozik, s ugyanakkor a „híd” szerepét is betölti. Folytán János igazgató ottjártunkkor megemlítette, hogy az elmúlt időszakban sok-sok utánjárási és különböző szintű intézkedés révén sikerült javítani a tárgyi feltételeken. Elkezdődött egy 170 személyes diákotthon építése, miután éleveszélyessé vált a régi épület. Tíz-tíz millió forintot ad ehhez a Művelődési Minisztérium, illetve a megyei tanács és ötmilliót a Szarvasi Városi Tanács. Három évvel ezelőtt még elég lett volna a pénz a munkálatok befejezésére, továbbá arra is, hogy az iskolában központi fűtést szereljenek be, és valamenynyi tanuló meg óvodai csoport megkapja a saját helyiségeit. Sajnos elhúzódott a beruházás megkezdése, s azóta az építőanyagok árai is rohamosan növekedtek. A központi épületszárnyat ugyan ellátták fűtőberendezéssel a ’70-es években, de ez időközben tönkrement. Az a baj, hogy nagy volt a pazarlás a fejlesztést illetően. Az iskolának nincs előadóterme, szertárhelyisége, úttörőszobája, valamint kevés a tanterem, s így 1960 óta az intézmény a művelődési miniszter építési normáinak nem felel meg. Ennek ellenére az iskolavezetés és a tantestület minden, tőle telhetőt megtesz az eredményes oktatónevelő munka érdekében. A magasabb végzettség megszerzéséhez a pedagógusok támogatást kapnak. Széles körű differenciált, felzárkóztató jellegű, képességfejlesztő tevékenység is folyik az intézményben.Például nyelvi fakultációt vezettek be, s a szakköri foglalkozásokhoz megvannak a számítógépek. Az iskola öt új varrógépet vásárolt, és nagy súlyt fektet a háztartási ismeretekre. Ezenkívül a citera-, báb- és néptáncszakkörben, valamint a sportban szintén eredményes munka folyik. Erről tanúskodnak az országos szintű elismerések. A tervek között szerepel egy újabb óvodai csoport létrehozása, amely részére szlovák nyelvoktatást is szerveznek. Az iskola fennállásának és a nemzetiségi oktatás 40. évfordulója alkalmából névadással egybekötött ünnepséget rendeznek 1990 szeptemberében, amikorra várhatóan befejeződik a diákotthon építése. Az intézmény dr. Melich János szarvasi születésű, kiváló szlávista nevét veszi fel. Az igazgató utalt még arra, hogy a jövőben szeretnék tovább erősíteni a nemzetiségi jelleget, s ehhez megvannak a személyi feltételek. A nevelőtestület szakmai, pedagógiai felkészültsége garancia arra, hogy a szlovák szövetség decemberi kongresszusán elfogadott határozatokból adódó feladatokat kellő szinten meg tudja valósítani az iskolavezetés. -v-n Dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes is (balról a második) felkereste a szarvasi szlovák iskolát és diákotthont (Archív fotó) lz MDF orosházi csoportjának legutóbbi üléséről: Jelen időnk közérzete A Magyar Demokrata Fórum orosházi Táncsics Mihály csoportjának pénteki összejövetelére voltam hivatalos. A meghívón, ez állt: Jelen időnk közérzete. A cím láttán olyan érzésem támadt, mintha erre az estére a demokrata fórum nem ígérne semmit. Úgy éreztem, az esemény lehetőséget nyújt közvetlen beszélgetésre, véleménycserére, esetleg nézetek ütköztetésére, de látványos, szenzációs programot nem helyez kilátásba. S hogy ez mennyire nem így volt, arra péntek délután 5 órakor jöttem rá, amikor minden résztvevő elfoglalta helyét — már akinek jutott — a művelődési központ Belinszkij-termében. MDF-tagok, kíváncsiskodók (nem is kevesen!), szimpatizánsok jöttek el, hogy elmondják gondolataikat, kifejtsék álláspontjukat, segítsék építő szándékú javaslataikkal kisebb közösségük, az MDF célkitűzéseit és az egész magyar társadalomnak a válságból való kilábalását. Varga Zoltán vitaindítójában így fogalmazott: " Az áremelések után, a feszült külpolitikai helyzetben, a szocializmus válságának megélése közben az emberek közérzete egyre inkább felborzolódik. Sok családnak új életmódra kell átállni, s ez bizonyos fokig befolyásolja gondolkodásmódjukat is. Ma még nagyobb szerepük van a közösségekneks bármilyen formában létezzenek azok. A közösségben még az elviselhetetlen is elviselhetővé válik, ha van kinek elmondani, ha van kivel együtt gondolkodni. Ennek az „együttgondolkodásnak" a szellemében sokan — pártonkívüliek és párttagok — elmondták véleményüket, hangot adtak aggályaiknak. A hozzászólásokat hallgatva úgy tűnt, hogy a kezdeti (az első néhány összejövetelen szintén részt vettem) heves, spontán megnyilatkozásokat lassan felváltják a segítőkész, tartalmas kritikák, igazi programot kínáló élénk eszmecserék. (Ez érthető is, hiszen egy „minőségi közösség” a tagjaival szemben is minőséget követel!) Íme, néhány bíráló szó: „A kormánynak nem vagyok megelégedett híve, de bizakodom még ebben a skizofrén helyzetben is” — mondta egy agrárszakember. „Vajon lesz-e elég erejük az embereknek a munkához, miközben egyre többet elvonnak tőlük?” — kérdezte egy másik résztvevő. Számtalan észrevétel hangzott el a kormány árintézkedéseivel kapcsolatban. Ezeket a gondolatokat az MDF orosházi Táncsics Mihály csoportjának január 20-i állásfoglalása így öszszegzi: „1. Szervezetünk tagsága tudomásul vette a kormány gazdasági kényszerből fakadó elkerülhetetlen áremelési intézkedéseit, annak ellenére, hogy ennek következményeként a lakosság túlnyomó részének életkörülményei tovább romlanak. Gazdaságilag — sajnos — ezen intézkedések megalapozottaknak tűnnek. 2. Elvetjük azon szakszervezeti véleményeket, melyek teljesítménytöbblet és fedezet nélküli központi béremeléseket követelnek. Véleményünk szerint ezen követelések csak látszat- és nem valós érdekvédelmet képviselnek. 3. A magyar társadalom tűréshatáron túli helyzetében is képes a nehézségek elviselésére, ha a kormány és az MSZMP radikális takarékossági intézkedéseket foganatosít az alábbi területeken: — a veszteséges termelőegységek dotációjának megvonása; — a katonai kiadások további csökkentése; — a külkapcsolatok racionalizálása; — a munkásőrség megszüntetése; — a politikai és társadalmi szervezetek önfenntartó berendezkedésű átalakítása. 4. Az így felszabaduló pénzösszegeket a legveszélyeztetettebb rétegek (kisnyugdíjasok, nagycsaládosok és pályakezdők) életkörülményeinek javítására, illetve az egészségügy, az oktatás, a tudományos kutatás és közművelődésméltó feltételeinek megteremtésére kell fordítani! 5. Mindezekről országos vita szükségeltetik a nyilvánosság teljes bevonásával.” Mint ahogy már elkezdték a legveszélyeztetettebb rétegek támogatását, a folytatás sem marad el. Az MDF orosházi csoportja február 3-án — amikor Csurka István lesz a vendég — felhívást tesz közzé (gyűjtést kezdeményez) az Orosházán élő mozgáskorlátozottak, kisnyugdíjasok, és mások megsegítésére. Csete Ilona Vasutas Ifjúsági Szervezet alakult A vasutas KISZ-szervezetek egy csoportja VasutasIfjúsági Szervezetet alakított. A szervezők kinyilvánították, hogy az új ifjúsági szervezet elfogadja a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezletén meghirdetett politikai platformot. Bejelentették az alakuláskor azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezetéhez kívánnak tartozni. A vasutas fiatalok szervezete önálló arculat kialakítására törekszik, tagjainak sajátos munkahelyi, közéleti problémáira keresve választ, és tömegbázisát is így építi majd ki. A szervezethez csatlakozni szándékozó vasutas KISZ- szervezetek jelentkezését a MÁV Vezérigazgatóság KISZ-bizottsága várja. Címe: 1940 Budapest, Népköztársaság útja 73—75.