Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-29 / 24. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUÁR 29., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 24. SZÁM Tőkés László ismét Temesváron is tömegkoalíciós kormány alakítását követelte Az elmúlthéten, csütörtök este katonaivédelem alatt hazaérkezett Temesvárra Tőkés László feleségével és kisfiával. A református lelkész rendkívül megszaporodott politikai teendői és a bonyolult temesvári helyzet miatt csak most tudott időt szakítani szűkebb hazájára. Zsúfolt programja, rövid pihenő után pénteken a Temesvári Református Egyházmegye lelkészkarának , rendkívüli ülésszakával kezdődött. A lelkészek Ideiglenes Megújulási Bizottságot hoztak létre, mert — mint köztudott — a korábbi események miatt főként a temesvári egyházkerület került végveszélybe. A bizottság állásfoglalása szerint D. Papp László püspök elűzetése után a református egyházmegye temesvári székhellyel kíván megújulni. A rendkívül népszerű lelkész szombaton nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Délután részt vett a Temesvári Magyar Demokrata Szövetség alakuló ülésén. Kérdésünkre elmondta: „ ... túl az egyházi kereteken a legfőbb szempont, hogy egyesítsük erőinket ebben a nem pártként működő szövetségben országos szinten, amely nem irányul senki ellen, hanem egyszerűen csak az itt élő és most már vállalható és vallható magyarságnak az érdekképviseleti szervezete kíván lenni.” Ugyancsak szombaton presbitériumi ünnepségre is sor került. A presbiterek 1989. október 12-e óta — amikor erőszakkal szétoszlatta őket a hatóság — nem tudták betölteni hivatásukat. Az összejövetelen néhány presbiter önvizsgálattal, bűnbánattal és Isten iránti hálaadással tekintett vissza az elmúlt időszakra, keresve a békesség útjait. A presbiterek törvénytelenítették az október 14-i, Tőkés Lászlót kilakoltató — erőszak hatására meghozott — határozatokat, és újból átvették az egyházközség irányítását. Mivel szinte óránként új hívek jelentkeznek a református egyházközségbe, a presbitérium döntése értelmében a temesvári egyházközséget ki szeretnék bővíteni. A mintegy 10 ezer lelket számláló gyülekezet kiszorult korábbi templomából, ezért terveik szerint még ez év nyarán közadakozásból kívánják lerakni egy új templom alapkövét. Vasárnap az istentiszteleten hosszú idő után újra találkozott gyülekezetével Tő(Folytatás a 3. oldalon) Is napokban adják át az Eötvös Téri Általános Iskola tornacsarnokát Mi fér az orosházi költségvetésbe? * Orosházán, a városi tanácstestületnek 9 témát kellett megvitatni a minap. A legfontosabb teendők közé tartozott a városi tanács ez évi költségvetésének megtárgyalása. Gombkötő Dezső pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető beszámolójának legelején kiemelte: a társadalmi-gazdasági élet változásai a tanácsi költségvetési gazdálkodást sem kerülik el. A reformból származó előny például az egyenletesebb pénzellátási rendszer, a finanszírozásból eredő kamatterhek csökkenése. Hátrány viszont, hogy a személyi jövedelemadó alapján, 61 millió forinttal, a földadó központi bevétellé válásával további 34 millió forinttal csökkennek a bevételek. 1990-ben 797 millió 394 ezer forinttal számolhatunk. Ebből elsődlegesen a meglévő intézményrendszer fenntartását, valamint fejlesztési céljaink megvalósítását tervezhetjük. Fejlesztési feladatainkra vonatkozóan két tervet dolgoztunk ki — mondta Gombkötő Dezső. A tanácstagok heves vitában próbáltak érvényt szerezni véleményüknek, a javaslataiknak. A hozzászólók az orosházi kórház elodázhatatlan, nagy rekonstrukciója mellett érveltek. Kifogásolták a temetők állapotát, az iskolák támogatása kapcsán az elosztás mértékét, a sportegyesületek mostoha gyerekként való kezelését. Csaknem kétórás csatározás után, a tanácstagok, elfogadva a tanácsi költségvetést, a fejlesztési beruházás „A” változatára voksoltak. A beszámoló alapján röviden így jellemezhetnénk ennek előnyeit: jelentős intézményekkel gazdagodik a város. A napokban átadják az Eötvös Téri Általános Iskola tornacsarnokát, a Gárdonyi Géza úti lakótelepen, további 67 telket értékesítenek. Cs. I. Zsarolják a pusztaföldvári polgárokat? „Ránk szavazz, ha nyugdíjat akarsz!” Alaposan felkorbácsolta a pusztaföldvári polgárok kedélyeit a kopogtatócédula! Fontosabban az ajánlási szelvények gyűjtése körül kialakult áldatlan állapot. Tegnap d délután felhívta szerkesztőségünket Roszkos István helybeli nyugdíjas, aki — megerősítve a rádió déli híreiben elhangzottakat — elmondta, hogy őt ugyan nem fenyegették meg, talán azért, mert egy másik pártnak a tagja. Ám, jó néhány idős nyugdíjashoz úgy tértek be a szelvények gyűjtői, hogy ha nem az általuk megjelölt párt képviselőjére adják a voksukat, nem kapják meg a nyugdíjukat. Ennek hallatán az idős emberek egy része félelmében rögtön alá is írta a cédulát. A fiatalok körében már korántsem jártak sikerrel az „agitátorok". Az ügyben ma délután folytatnak vizsgálatot az orosházi választókerület bizottságában. Természetesen ennek eredményeiről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Huszonhat éves, és nem rablé... A jelek szerint nem sokáig élvezte több mint 300 ezer forintos zsákmányát a békéscsabai 3. számú postahivatal hívatlan látogatója. Szombaton délután ugyanis, a békéscsabai városi rendőrkapitányság elfogta Simon Sándor 26 éves helyi lakost, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy január 19-én, délután, szokatlan módon — — kihasználva a hirtelen támadt tanácstalanságot — több százezer forinttal megkárosította a hivatalt. Simon beismerte a bűncselekményt, amelyet nem illethetünk a rablás jelzővel, miután semmiféle erőszakosságot nem követett el. Az ügyben, a napokban részletesebb tájékoztatást ígért a rendőrség. Hangya-alakuló Gyulán Talán annak idején, amikor a Csárdáskirálynőt játszották amatőrszínészek, akkor volt hasonlóan lelkes a hangulat a „Jókaiban”, Gyulán, mint ezen a péntek estén. A népes hallgatóság nem kisebb eseményre jött össze, mint a hangyaszövetkezet alakuló összejövetelére. Piacokról, áruátvevő helyekről, no és a közelmúltbeli, kisgazdapárti rendezvényekről ismert emberek, huszonévesek és hatvanon felüliek figyelik-lesik az országos előadók minden szavát. Kis János, a Hangya Szövetkezeti Központ elnök vezérigazgatója, kereskedelmi vezérigazgató-helyettes tartja a tájékoztatót , s előbb azokat a kérdéseket boncolgatják, amelyek feltehetően mindenkit érdekelnek. Hogy például egy-egy hangyaegység bármilyen áruféleség termelésére szövetkezhet önállóan, ha összejönnek tízen-tizenöten, s befizetik a tagdíjat. Ugyanaz a személy persze egyszerre lehet a tagja csirketermelő és borászágazatnak is — együtt azonban nem képzelhető el több szakág, mert jobbára nem azonosak a feltételek, nehéz összeegyeztetni az érdekeket. Helyi iroda nem kell, mert nincs rá szükség, s egyébként sem az adminisztráció növelése a cél. Az első hangyaszövetkezet Kecelen alakult meg, napról napra újakról kapni hírt, már 50 fölött tartanak — pedig akik az elképzeléseket útjukra indították, egész évre „terveztek” félszáz hangyaegységet. Bólogatás követi, amikor Kis János bejelenti: tavaly ők fizettek a kis súlyú sertésért egyedül 68 forintot kilónként, mi több, ez egy hónapon belül hetvenre emelkedik ... A gépezetben lényeges szempont, hogy a feldolgozóüzemeknek termelői ár alatt adják az árut, cserébe olcsóbban is kérik, így a hangyaboltban is olcsóbb lesz majd —, ez pedig segít fékezni az inflációt. Az előadó azonban hozzáteszi: nem akar most politizálni, még ha nehéz is elkerülni... Hogy a szövetkezni szándékozók ezután hány kérdéssel ostromolják az „elnökséget” — nehéz lenne (Folytatás a 3. oldalon) "Kérem, és mi a garancia arra, hogy át is veszik az árumat?” — szól a kérdés az asztal innenső oldaláról Orbán Viktor: „Az ígérgetők nemzetrontó politikát folytatnak” A Fidesz harakirit végez önmagán? Mai magyar gazdaságunkról reménykeltő, biztató szavakat mostanában — főleg gazdasági szakemberektől — aligha hallhatunk. Más kérdés, hogy a választások előtt néhány politikus jóléti társadalmat ígérve igyekszik szert tenni egy-egy voksra, ám — Orbán Viktor, a Fidesz egyik vezetője szavaival élve — az ígérgetők nemzetrontó politikát folytatnak. Nyilván nem véletlenül kerültek a figyelem középpontjába a gazdasággal kapcsolatos kérdések az elmúlt pénteken Gyulán, a Fidesz jelöltállító nagygyűlésén. A találkozó vendége, Orbán Viktor mindenekelőtt arról beszélt: a közvéleményben a Fideszt miért nevezik szélsőséges, radikális, csapkodó szervezetnek, tagjait pedig faltörő kosoknak. Azért — mint mondta —, mert a tömegkommunikációs eszközök nem valóságos képet mutattak a fiatal demokratákról. Néhány konkrét megmozdulásukra emlékeztetve, — egyebek mellett utalt az orosz csapatok kivonásával kapcsolatos és a Belügyminisztérium előtt rendezett tüntetésükön hangoztatott állásfoglalásukra — rámutatott: azóta a valóság igazolta a Fidesz korábbi követeléseit. Elhangzott az is: a Fidesz szakértői nem kaphattak teret a tömegkommunikációban, pedig olyan programot dolgoztak ki, amelyben reális, elérhető célok szerepelnek a szociálpolitikától az oktatásig minden területen. Hangsúlyozta, a gazdaságban nem az adósságteher jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az antiinflációs politika hiánya. A Fidesz gazdasági programja pedig éppen ez utóbbira épül. Azt, hogy mennyire szükség van a Fidesz képviselőire az új összetételű Parlamentben, Orbán Viktor azzal indokolta: a közeljövőben nem pusztán új Országgyűlést és új kormányt választunk majd. Ez a két testület teljesen új vágányokra állítja az országot, s természetesen nem mindegy, hogy a lehetséges változatokból éppen melyikre. Lépésük ugyanis 20-30 évre meghatározhatja a magyarság jövőjét, s vagy megisszuk a levét, vagy élvezzük az áldásait. „Bennünket, fiatalokat hosszabb időre érint, ezért lenne fontos a Fidesz részvétele a kormányzásban” — mondta a vendég. Orbán Viktor szavai Magyarország talpra állításának esélyeiről kissé sokkolóan hatottak a hallgatóságra, de mint több alkalommal is hangsúlyozta: rendkívül veszélyes most felelőtlenül ígérgetni, s ebben a Fidesz „harakiri-politikát” folytat, hiszen a realitásoknak hangot adni ma nem sikeres választási fogás. Számításaik szerint, ha gazdaságpolitikájukat átültetik a gyakorlatba, három év múlva világos jelei látszanának annak, hogy jó úton halad az ország. — A helyzet tragikus voltát az is jelzi, hogy a kormánynak időnként őszinteségi rohamai vannak — mondta Orbán Viktor —, így vallotta be, hogy 49 milliárd forint az államadósság. A mi számításaink szerint a valóságban 56 milliárd körüli ez az összeg. A kialakult helyzetért pedig a kém(Folytatás a 3. oldalon) A hallgatóság legfőképpen a gazdaság jövőjére volt kíváncsi Fotó: Veress Erzsi